Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-29 / 24. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. január 29., szombat V adászbombázók Izraelnek Az amerikai védelmi minisztérium megerősítette, hogy a kormányzat zöld utat adott 20 darab legkorszerűbb vadászbombázó Izraelnek történő eladásához. Az F-15I (az „I” jelzés Izraelt jelent) típusú vadászbombázó az F-15E egyik változata, és azt kimondottan Izrael igényeinek megfelelően tervezték. Csernomirgyin Olaszországban Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök olaszországi látogatásának első napján leszögezte: ha esetleges megtorpanásokkal is, de a reformok programját folytatni fogják Oroszországban, s ehhez Moszkva Róma segítségére is számít. Csernomirgyin vendéglátója, Carlo Azeglio Ci- ampi olasz kormányfő azt hangsúlyozta, hogy „minden attól függ, milyen lesz a politikai fejlődés Oroszországban”. Izrael-PFSZ megállapodás Izrael és a PFSZ egybehangzóan úgy ítélte meg tegnap, hogy eddigi tárgyalásaik nem vezettek a kívánt eredményre, s úgy tűnik: az autonómia- megállapodás végrehajtásáról Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és Simon Peresz izraeli külügyminiszter mai davosi találkozóján nem születik meg a végső egyezség. Aknaszedő tengeri gyakorlat Aknaszedő tengeri gyakorlatot hajtanak végre szeptemberben a Balti-tengeren német, lengyel és dán egységek közösen. Még az ősszel, ugyancsak német-lengyel- dán összetételben, szárazföldi gyakorlatot is terveznek, dán területen. Zsirinovszkij a volt Jugoszláviáról A volt Jugoszláviának csak három államból, Szlovéniából, Horvátországból és Nagy- Szerbiából kellene állnia — nyilatkozta Vlagyimir Zsirinovszkij. Az orosz ultranacionalista vezető Ljubljanába történt elutazása előtt egy interjújában hozzátette, hogy Bosznia-Hercegovina és Montenegró Szerbia része. Az összes külföldi katonát ki kellene vonni a volt Jugoszlávia területéről, s hagyni, hogy a térség lakossága maga oldja meg problémáját. Társult státuszunk a közösségben Az Európa-torta szeletei Jacques Delors: Vagy együtt navigálunk jó széllel, vagy együtt futunk zátornyra (Folytatás az 1. oldalról) Az EK Bizottság elnöke abból az alkalomból fogadta az MTI és a PAP brüsszeli tudósítóját, hogy jövő héten — a kelet-európai országok közül elsőként — hivatalosan is életbe lép Magyarország és Lengyelország, illetve az Európai Unió között aláírt társulási szerződés (hivatalos nevén: Európai Egyezmény). A beszélgetés során úgy vélte, hogy politikai síkon elképzelhető volna a két ország integrálódásának meggyorsítása a nyugat-európai közösségbe, a gazdasági rendszerekbe való beépülés fokozatossága azonban továbbra is célszerűnek látszik. Szavai szerint a taggá válás előfeltételei már megfogalmazásra kerültek, és csak az érintett országokon áll, hogy mikor terjesztik be felvételi kérelmüket, jóllehet, célszerű szem előtt tartani, hogy az EU intézményei két év múlva fontos reformokon mennek keresztül. Végül utalt rá: márciusban elképzelhetőnek tartja, hogy eleget tegyen a még Antall Józseftől kapott meghívásnak és Budapestre látogasson. Arra a kérdésre, vajon korainak vagy éppen máris megkésettnek tekinti-e a „társult” státus mostani bekövetkeztét, válaszul kifejtette: a kommunizmus kelet-európai bukása után maga is elgondolkozott azon, „nem kellene-e siettetni az eseményeket és mielőbb elősegíteni a visegrádi országok belépését a Közösségben. De úgy vélem, ha ezt megtettük volna, az önök gazdasága nehezen találta volna meg a helyét a nemzetközi munkamegosztásban. A fokozatosság elvének nagy előnye, hogy időt ad arra, hogy minden ország megválassza a modern gazdasághoz vezető maga útját. Mi piacaink nyitásával, technikai-anyagi segítséggel tudunk mindehhez támogatást nyújtani”. A fokozatos gazdasági integráció elve mellett azonban kezdettől fogva „híve voltam a gyors politikai nyitásnak” — tette hozzá, és utalt rá, hogy támogatta a még Mitterrand elnök által beterjesztett elképzelést egy Kelet-Euró- pának is azonnal helyet kínáló konföderatív Európa kialakításáról. Az persze egy természetesnek tekinthető kísértés, hogy azonnal valamennyi — politikai és gazdasági — téren tegyük teljessé az integrációt. A németek, látjuk, megpróbálták. De azt is látjuk, hogy mindez milyen következményekkel járt — mutatott rá a továbbiakban, és egyúttal emlékeztetett arra, hogy ma még, a 320 milliós lakosú Európai Unió mellett Kelet-Európa olyan további százmilliós népességet testesít meg, amelynél a jövedelmek szintje az említett 320 millió átlagának egyharmadát teszi csak ki. Az integráció emellett azt is fogja jelenteni, hogy immár több mint 450 millió ember tartozik majd azonos közösséghez. Amely fontos, hogy egészséges gazdasági alapokon szerveződjön: más dolog, hogy azért csökken-e a tortából arányosan ránk eső rész, mert úgy lettünk többen, hogy közben a torta is nagyobb lett, és megint más, ha azért jut kevesebb, mert együttesen csökkent a versenyképességünk — mutatott rá. Sorsunk ennyiből is „összefügg, és vagy együtt navigálunk jó széllel, vagy együtt futunk zátonyra. Ez egyszerűen egy történelmi látásmód”. S hogy mikor célszerű mindezek alapján a tagságra szóló hivatalos kérelmet beterjeszteni? Ezt minden ország maga döntse el. Azt mindenesetre célszerű szem előtt tartani, hogy 1996-ban az EU intézményének átfogó reformjára is sor kerül, és „önökön múlik, hogy eldöntsék: vajon azok után is vonzónak tart- ják-e Közösségünket”. Arra a felvetésre, hogy a közép-európai országok érthető érzékenységgel reagálnak, ha évekkel a kommunista rendszerek megszűnte után is egyfajta „tömbszemlélet” alapján kezelik őket, Jacques Delors válaszul elmondta: „Azért beszélünk kelet-európai országokról általában, mert ezekben az államokban azonos események hatására szűnt meg a kommunizmus. De ez minden”. Majd utalt arra, hogy a majdani taggá válás kritériumai úgyis adott jelölt-országokra vonatkoztatva lesznek elbírálva. Amelyek egyébként szinte tisztázottak már: az emberi jogok tiszteletben tartása, pluralizmus megléte és általában is a demokratikus intézmények, csakúgy, mint a nyitott és működőképes piacgazdaság adottsága. Fóris György A kelet-európai országok felvételét szorgalmazták Az amerikai szenátus a NATO-tagságról Az amerikai szenátus elfogadott, nem kötelező erejű határozatában a követelményeknek eleget tevő kelet-európai országok haladéktalan felvételét szorgalmazta a NATO-ba. A külügyminisztérium költségvetési törvénytervezetéhez csatolt határozat előremutató lépésnek tartja a békepartnerség programját, mert lehetőséget teremt az érintetteknek, hogy felkészüljenek a NATO-tagságra. Ennek ellenére a szenátus úgy véli, hogy az USA-nak szorgalmaznia kellene azoknak a kelet-európai országoknak az azonnali csatlakozását, amelyek hajlandók közreműködni a kollektív védelemben. Mitch McDonell szenátor képtelenségnek nevezte, hogy a kelet-európai államok NATO-tag- sága provokáció volna Oroszországgal szemben. Szerinte Csehország, Lengyelország és Magyarország elérte azt a szintet, hogy bebocsátást nyerjenek az atlanti szövetségbe. Áfa-emelés kompenzálása A kormány megtárgyalta az ÁFA-emeléssel összefüggő lakossági terhek enyhítésére folyósított támogatások elszámolási mérlegét. Mint ismeretes: az 1993. évi pótköltségvetés 6,5 milliárd forint összegű céltartalékot irányzott elő a legrászorultabb rétegek esetében az ÁFA-emelés kompenzálására. A pénzügyi elszámolásból kiderül, hogy a céltartalék összegén túlmenően az általános tartalékból elkülönített 880 millió forintból több mint 254 millió forintot használtak fel erre a célra. Kérdőjelek Merre leng az inga? Bár hivatalosan csak egy pártmeghívásnak tett eleget Budapesten Pierre Mauroy, a Szocialista Internacionálé elnöke, e heti látogatása jóval nagyobb érdeklődést keltett a hazai közéletben, mint az más, hasonló jellegű megbeszéléseknél szokásos. Mi volt ennek az oka? Nyilvánvalóan az, hogy a Szocintern manapság a világ egyik legkiterjedtebb, befolyásos politikai szervezete. Ám legalább ennyire fontosak voltak Mauroy megnyilatkozásai is. Visszafelé leng az inga? Az SZÍ elnök szerint a korábbi, konzervatív sikerek után most ismét a szocialista-szociáldemokrata felfogású erők számíthatnak jobb választási eredményekre. A MOM-beli nagygyűlésen nem annyira a magyar politika elemzésére szorítkozott, hanem inkább széles ívű képet vázolt fel a várható nemzetközi fejleményekről. Megállapítása azért is keltett feltűnést, mert alig pár éve csak, hogy a „keleti blokk”, majd a Szovjetunió felbomlását sokan egyben a baloldali politika és gyakorlat végleges vereségével azonosították. Az SZÍ működése, tagpártjainak esetleges előrelépése viszont azt jelzi, hogy a társadalmi igazságosság, az esélyegyenlőség és a szolidaritás elvének felvállalása és képviselete nem kötődik mereven az ezen elveket gyakran lejárató,letűnt kormányzatokhoz, államokhoz vagy tömbökhöz. Csakugyan erre tart a kontinensünk?;Az egész inga-elméleten a szakértők serege vitázik, ám a lényeg valószínűleg máshol rejlik. A külhon nem tudja meghatározni, hol, milyen párt kezében legyen a kormányrúd. De azt éberen figyeli, hogy a parlamenti demokrácia normái szerint jutott-e hozzá a rúdhoz, s ezek szem előtt tartásával kormányoz-e? S ha igen, akkor tiszteletben tartja az adott ország népének döntését. Bármely irányba lengjen is épp az inga. Sz. G. Tégy a gyűlölet ellen! Kedves Barátaink! Tizenöt hónappal ezelőtt a Tégy a gyűlölet ellen! felhívás azzal fordult Önökhöz, hogy — ki ki saját módján — lépjen fel az erősödő gyűlöletkeltés ellen. Felhívásunkat azóta sok százezren írták alá, bizonyítva ezzel, hogy a magyar társadalom békés, emberi jövőt akar biztosítani minden gyermeknek. A közelgő választásokkal a politikai időszámítás legfontosabb szakasza kezdődik: a választópolgárok és politikai pártok közötti párbeszéd időszaka. Ez lehetőséget nyújt mindenkinek arra, hogy közvetlenül vegyen részt közös jövőnk alakításában. Ezért ma arra hívunk fel mindenkit, fiatalt és öreget, felnőttet és gyereket, éljen ezzel a demokrácia biztosította lehetőséggel! Legyen aktív részese a választást megelőző vitának. Kérdezzen meg minden képviselőjelöltet, mit szándékozik tenni az egyre növekvő elkeseredés ellen, ami a gyűlöletet gerjeszti. Majd a válaszokat figyelembe véve döntsön, bárkire is essék választása, menjen el szavazni. A demokrácia nem csak lehetőséget, felelősséget is jelent. S gyerekeink jövőjéért mindnyájan felelősek vagyunk. Vállaljuk ezt a szép feladatot! A Tégy a gyűlölet ellen! felhívás kezdeményezői SZAVAZZ A GYŰLÖLET ELLEN! (X, OMEGA AUTÓSBOLT NYUGATI AUTÓALKATRÉSZ-ÜZLET Minden, ami az autós szem-szájnak ingere: szűrők, tömítések, ékszíjak, fékbetétek stb. / AMERIKAI ^DIAGNOSZTIKAI MŰSZEREK kizárólag az OMEGA autósboltban, Kaposváron Angol gyűrűgarnitúrák, pl.: VW Golf 1.6 D 8900 Ft (áfával) Viszonteladóknak kedvezmény! Szombaton is nyitva 9-13 óráig Kaposvár, Honvéd u. 8. Tel.: 82/319-368 (3 Budapest Bank Rt. Marcali Fiókja árverésen értékesíti a Pusztakovácsi, Szetsey tanyán lévő. vendéglőt Árverési előleg összege: 310 000 Ft Értékesítés időpontja és helye: 1994. február 3-án 10 órakor, a helyszínen, Pusztakovácsi, Szetsey tanya. Érdeklődni lehet a Budapest Bank Rt. Marcali Fiókjánál, Marcali, Rákóczi u. 16. szám alatt, vagy a 85/311-052-es telefonon, illetve a Városi Bírósági Végrehajtónál, Marcali, Rákóczi u. 14. szám alatt, vagy a 85/311-244-es telefonon. (31416) IA Hetesi Vikár Béla Szövetkezet PÁLYÁZAT ÚTJÁN értékesítésre meghirdeti a tulajdonát képező alábbi ingatlanokat: 1. Jutái, 500 férőhelyes tehenészeti telep állatállománnyal együtt. 2. Hetesi, 330 koca férőhelyes sertéstelep üresen. 3. Csombárdi növendékmarha telep üresen. I A pályázat benyújtásának helye: Vikár Béla Szövetkezet, Hetes, Vikár Béla u. 3. A pályázat benyújtásának határideje: 1994. február 25. Azonos ajánlat esetén a szövetkezet tagjai előnyt élveznek. A pályázattal kapcsolatban Nádorfalvi József elnök ad további felvilágosítást. Telefon: 82/321-605 vagy Hetes 2. (31421)
