Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-29 / 24. szám

1994. január 29., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Szociális támogatás Balatonbogláron A balatonboglári önkor­mányzat családvédelmi- és szociális bizottsága ülésén úgy döntött, hogy az előter­jesztett javaslatok alapján 37 általános iskolást és 14 óvo­dás korú gyermeket étkezési támogatásban részesít. A kis­iskolások közül négyen 25 százalékos, huszonhármán 50, hárman 75, heten’ pedig 100 százalékos támogatást kapnak, az óvodások közül hét gyermeknek 50 százalé­kos, hétnek pedig teljes térí­tést szavaztak meg. Felújítják a Meller-kastélyt Csurgón a képviselő-testü­leti döntést követően a mű­szaki iroda a Meller-kastély felújításával kapcsolatban helyszíni vizsgálatot végzett, amelyre az 1994. évi költség- vetési tervjavaslatban a gim­názium beüzemeléséhez szükséges minimális felújítási program keretében 4,5 millió forint költségelőirányzatot ter­vezett. A belső felújítási mun­kák hamarosan elkezdődnek. Operett-est csornaiaknak A fővárosi Operettszínház vendégművészei szerepelnek ma .délután Csornában. A csaknem 600 lelkes települé­sen hat előadóművész a Csár1- dáskirálynő, a Marica grófnő és más népszerű operett sláger­dalait és sanzonokat szólaltat­nak meg a pódiumon. Kaposvári művész Budapesten A kaposvári származású Swierkievicz Róbertnek nyílik kiállítása Az egy több a soknál címmel Budapesten. A mű­vész egyedi és sokszorosított grafikái szerepelnek a tárla­ton. A kiállítás tegnaptól lát­ható a fővárosi Éri galériában. Épült 350 millió forintért, s nevezik „cifra palotának’’ Új háza van az egészségbiztosításnak Itt az influenza, de hol a doktor? „Eltűnt” orvosok nyomában (Folytatás az 1. oldalról) A megyei egészségbiztosí­tási pénztár székházának építési munkálatai 1992. jú­niusában kezdődtek, a társa­dalombiztosítási és nyugdíjfo­lyósító igazgatóságok átala­kulása közepette. Az új székházba költözhe­tett az egészségbiztosítási pénztár, míg a novembertől önálló intézményként mű­ködő megyei nyugdíjbiztosí­tási igazgatóság a régi he­lyen, a szakszervezeti szék­házban maradt. Az épületben ügyfélszolgálati irodát alakí­tottak ki, ahol a betegellátás­sal, a nyugdíj- és tb-járulékkal kapcsolatos ügyeiket intézhe­tik a somogyi polgárok. Az épületben kapott helyet a be­hajtási és és végrehajtási osztály is. A dolgozók munká­ját számítógépes rendszer segíti. A székházavató aktusaként az építő Generál Középület­kivitelező Kft nevében Sági István igazgató nyújtotta át az intézmény jelképes kulcsát a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatójának. T. K. Somogybabodon több kisgyermek fekszik 40 fokos 'lázban és sehol nem talál­nak orvost — közölte egy felháborodott telefonáló tegnap a Somogyi Hírlap szerkesztőségével. A telefonáló szerint a felső- mocsoládi háziorvoshoz tar­tozna, de az onnan nemrég el­távozott dr. Lokodi Károly Dá­niel háziorvost egy orvosnő helyettesíti, aki azonban jelen­leg szabadságon van. Az őt helyettesítő fogadott orvos pedig a kaposvári belgyógyá­szaton dolgozik és nem érhető el. Gamáson is próbálkoztak a bajbajutottak, ott azonban dr. Illés Huba balatonboglári or­vos rendelt volna fél kettőtől, de háromkor még nem volt ott a rendelőben. Dr. Bártfai Anikó kaposvári tiszti főorvosa szerint a régi kaposvári járás te­rületén szinte mindenütt ha­sonló a gond. Jelenleg Ma- gyaratád, Simonfa, Mernye kettes számú körzete, Ga- más, Felsőmocsolád és Ka- posmérő orvosait kell valami­lyen oknál fogva helyettesí­teni. A helyettesítés megol­dása azonban olykor szinte lehetetlen. A törvény szerint az önkormányzat (polgármes­ter) kötelessége gondoskodni az ellátásról. — Ha ez nem történik meg, akkor a tisztifőorvos csak annyit mondhat, hogy no-no — mondta tehetetlenségében dr. Koncz Gábor megyei tiszti főorvos. Hatáskörükbe ugyanis csak a szakmai fel­ügyelet tartozik. Kinek a felelőssége a mos­tani állapot? A felelet az ön- kormányzaté. Dr. Koncz Gá­bor annyit tudott ehhez hozzá­tenni: jó volna, ha a polgár- mesterek a döntés előtt lega­lább baráti segítséget kérné­nek tőlük a kiválasztott, szak­mai megítélésben. (Várnai) Szakkönyvet csak egy éjszakára s Életkezdés támasz nélkül Megyei tisztségviselők intézménylátogatáson — A könyvtár biztonsága — 1300 állami gondozott — Egyre több a könyvtár­látogató középiskolás és egyetemista, ezért hétvé­gére megnő a forgalom a Megyei és Városi Könyvtár­ban Kaposváron. A köz­pontban 500-zal emelkedett az olvasók száma, a fiók- könyvtárakban pedig 800-zal — hangzott el teg­nap Varga Róbert igazgató beszámolójában a megyei közgyűlés tisztségviselői­nek intézménylátogatásán. A Városi és Megyei Könyvtá­rat naponta 326-an keresik fel. A városban 3 ezerrel csökkent a 14 éven aluliak száma. Ez meglátszik a gyerekkönyvtár ol­vasóinak számán is. A negatív társadalmi hatásoktól nem men­tes a könyvtár sem: elszaporod­tak a könyvrongálások, a lopá­sok. A helytörténeti részlegben korszerű, számítógépes adat­bázis segíti a munkát. A feldol­gozó osztályon tavaly kezdődött a számítógépesítés. Gond, hogy nincs olyan középkategó­riás, számítógép-program Ma­gyarországon amelyik könyvtári használatra alkalmas lenne. 1993-ban összesen 8 ezer dokumentummal gyarapodott a könyvtár. Az emelkedő könyvá­rak miatt a címek számát bővítik és csökkentik a példányszámot. A szakkönyveknél — az óriási igény miatt — bevezették az egy délutánra vagy éjszakára való kölcsönzést. Varga Róbert elmondta: a közalkalmazotti törvény szerinti besorolásokat sikerült megol­daniuk. A 77 dolgozóból 24 ke­rült F kategóriába, így az átlag­bér 25 ezer forintra nőtt. Az épület biztonsági őrzése 560 ezer forintba kerül évente. A betörések elhárítására kor­szerűsíteni kellene a riasztó- rendszert. Dr. Gyenesei István a megyei közgyűlés elnöke utalt rá: jövőre közös feladat lehet a város és a megye részére a biz­tonsági berendezések korsze­rűsítése. A Gyermek és Ifjúságvédő In­tézetben dr. Orbán István igaz­gató tájékoztatta a megyei tiszt­ségviselőket az intézmény te­vékenységéről, helyzetéről. A megyében 1300 gyerek van ál­lami gondozás alatt, ebből 600-an nevelőszülőknél, a töb­biek nevelőotthonokban és át­meneti otthonokban. Az inté­zetbe beutalt gyerekek egy- harmada serdült korú, sok a csecsemő is. Az idén 110 nagykorúvá vált állami gondozott gyereknek kel­lene támogatást nyújtani az önálló életkezdéshez, de a ren­delkezésükre álló pénzből csak 30-nak tudnak adni. (S. Pap) Izzó utcai munkák Ezekben a napokban végzik a Klinker Rt szakemberei a gravitációs és nyomott szennyvízvezeték lefektetését Ka­posváron az Izzó utcában. Fotó: Lang Róbert A folyósítás szabálya is többféleképpen magyarázható Aki megkapta, megtarthatja a kettős járadékot Törvénymódosítást javasolnak Nehéz helyzetben a Vöröskereszt Zalai útfelújítások Idén is tovább folytatják a korábban megkezdett útfelújí­tási munkálatokat Zalában. A dinamikusan fejlődő kistelepü­lésen több mint kétmillió forin­tot hagytak jóvá a falu néhány utcájának útburkolati rekonst­rukciójára. így a település fő utcájának és a Kossuth utcá­nak a szilárd útburkolatát eb­ben az évben helyreállítják. Félszáz éves jubileum A zicsi Farkas József és fe­lesége, Haszonics Júlianna a közelmúltban ünnepelte 50. házassági évfordulóját. Az idős párt aranylakodalma al­kalmából gyermeke, unokái és dédunokája köszöntötték. Helyreállítják az izraelita temetőt A csurgói zsidótemető terü­letén mintegy 350 síremlék ta­lálható. A temetőt felverte a gaz, elbokrosodott.A napok­ban elfogadott együttműkö­dési szerződés alapján a Ma­gyarországi Zsidó Hitközsé­gek Szövetsége 50 ezer forin­tos támogatást nyújt a temető, valamint 20 ezer forintot a két mártíremlékmű rendbehozá­sára. A város az összeg fel- használásával 270 méter kerí­tést is épít, kiírtja a bokrokat, helyreállítja a sírokat. A Buda­pestről havonta rendszeresen leutalandó 3500 forintból a fo­lyamatos felügyelet, illetve a legszükségesebb gondozás is megoldható majd. (Folytatás az 1. oldalról) Többeknek több tízezer fo­rintot kellene visszafizetni, mi­vel egyidőben szociális jára­dékot és munkanélküli járadé­kot is kaptak. A részvevők megegyeztek, hogy a tarto­zást méltányosságból engedi el a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság, ha a járadékos nem szándékosan vették igénybe a kettős ellátást. De ehhez vála­szolni kell a megkeresésre. — Két jogszabály ütközik, s ez okoz gondot — mondta dr. Nagy Sándor, a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóság főosztályve­zetője. — Az egyik a szociális ellátásokat szabályozza. Ide tartozik a rendszeres szociális járadék és az átmeneti jára­dék is. Egy másik törvény pe­dig a munkanélküli ellátással foglalkozik, amely viszont nem tartalmazza azt a kitételt, hogy átmeneti vagy rendszeres szociális járadékos nem kap­hat munkanélküli segélyt. Ugyanakkor 1992 szeptembe­rében módosították a szociális jellegű ellátásokra vonatkozó jogszabályt. Ez mondja ki, hogy ha valaki 1992 szeptem­bere óta munkanélküli ellátás­ban részesül, az adott időben szociális ellátásokra nem jo­gosult. Nekünk nem volt tu­domásunk arról, hogy kik ré­szesülnek egyidőben munka­nélküli és szociális ellátásban is. Egy évvel ezelőtt a munka­ügyi központok felhívták a munkanélküliek figyelmét, hogy amennyiben kettős ellá­tásban részesülnek, szociális ellátásra nem jogosultak. Vol­tak akik jelentkeztek, ám töb­beknek továbbra is több tízmil­lió forintot fizettünk ki a jog­alap nélkül. Több kezdemé­nyezésünk volt, nem sok si­kerrel. Amikor észleltük a ket­tős folyósítást, a kilencven napon belül felvett ellátást tar­tozásként írtuk elő. Jöttek a fellebbezések... A főosztályvezető szerint ez az ügy éppen a legrászorul- tabbakat érinti. Ezért a kezdeti időben is méltányosságot gyakoroltak és elengedték a tartozásokat, vagy azok egy részét. De továbbra is nagy­számú kettős folyósításra ke­rült sor. Nem kaptunk felvilá­gosítást a munkaügyi közpon­toktól sem. Ezután az ország­ban 93 ezer személynek küld­tek ki felhívást. Közölték, hogy az átmeneti járadékot és a rendszeres szociális járadékot szüneteltetni kell, ha az adott személy munkanélküli járadé­kot is kap. Kérték a járadéko­sokat, tizenöt napon be­lül a Nyugdíjfolyósító Igazga­tóság címén levélben jelent­sék be a munkaügyi központ címét és a munkanélküli jára­dék folyósításának kezdő idő­pontját. — Most érkeznek vissza a nyilatkozatok — folytatja a fő­osztályvezető. — Aki kap munkanélküli járadékot, an­nak szüneteltetjük a szociális járadék folyósítását. A legtöbb esetben még a 90 napos tar­tozás visszafizetését sem írjuk elő. Erre csak akkor kerül sor, ha valaki szándékosan nem tett eleget kötelezettségének és ez megállapítható. A vég­leges megoldást a törvény módosítása jelenti. — Azt kérjük az érintettektől — mondta dr. Suchman Ta­más országgyűlési képviselő, — hogy a jelentési kötelezett­ségüknek időben tegyenek eleget és nyújtsák be a felleb­bezésüket. A parlamentben pedig javasolom a jogszabály módosítását és azt is, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság és a munkaügyi központ a tör­vényes lehetőségek szerint egyeztethesse adatait. Az is fontos, hogy azoktól, akiknek több tízezer forintos tartozá­suk van, nem követeli vissza az igazgatóság a jogcím nél­kül felvett járadékot. Örülök, hogy ilyen rövid idő alatt, megnyugtató módon sikerült lezárnia vitás kérdéseket. L. J. — Az elmúlt években a Ma­gyar Vöröskeresztnek a társa­dalmi szervezetek közül talán egyedülállóan sikeres átalaku­lása történt meg — mondta Ka­posváron a városi tanácsadó testületek elnökei előtt tegnap este dr. Szilárd István, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkára. — Ez az átalakulás akkor volt, amikor a szinte exponenciáli­san növekvő feladatainkat sike­resen úgy oldottuk meg, hogy a hagyományos forrásaink közül a költségvetési támogatás el­apadt. A szervezetnek magá­nak kellett felkutatni és megta­lálni az új forrásokat. A törvény — amely tavaly született — a vöröskeresztet is a többi társa­dalmi szervezet közé sorolja. Mégpedig úgy, hogy a karitatív tevékenységet végző szerve­zetre is ugyanazok az általános szabályok érvényesek az adó- kedvezmények illetve az adó- és illetékmentességeket ille­tően. A rendelkezés rendkívül hátrányosan érinti a Vöröske­resztet. A főtitkár szavai szerint a szervezet munkatársai remé­lik, hogy változik ez a törvény módosítására benyújtott előter­jesztés nyomán. Kereszténydemokrata nagygyűlés Zamárdiban r— Magyarországnak adott­ságainál fogva feladata a la­kosság ellátása hazai élelmi­szerekkel és az, hogy ezenkí­vül exportra is termeljen. Ezt dr. Pallos István or­szággyűlési képviselő mondta Zamárdiban a Keresztényde­mokrata Néppárt nagygyűlé­sén, ahol közel hetvenen vet­tek részt, s amelyen Tóth Sándor országgyűlési képvi­selő a kereszténydemokrácia alapelveit ismertette hallgató­ságával. A kereszténydemokraták — hangzott el — a mezőgazda- sági termelés megújuló szer­kezetében kiemelik a magán­tulajdon fontosságát. Előtérbe helyezik a családi és egyéni gazdaságokat. Ugyanakkor az eredményesen működő me­zőgazdasági szövetkezetek létjogosultságát elismerik. Ezért feladatnak tekintik egy új szövetkezeti törvény megalko­tását. A földtulajdonról így vé­lekednek: termőföld tulajdona csak magyar állampolgárnak, magyar államnak és önkor­mányzatoknak lehet. A nagygyűlésen bemutat­kozott dr. Karai Gyula, a vá­lasztókörzetben induló KNDP-s képviselőjelölt. Czer Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom