Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-27 / 22. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — KAPOSVÁR 1994. január 27., csütörtök Párizsban a kaposvári vízről Ivan Chéret: A helyiek ismeretéhez adjuk a kutatási-fejlesztési tapasztalatokat és a menedzsmentet Korszerűsítik a közvilágítást Kaposváron 1991 óta fo­lyamatosan korszerűsítik a közvilágítást. Tavaly két terü­leten, a Vásártéri úton és a kisgáti csomóponton cserél­ték ki a lámpákat takarékosan működő lámpatestekre. A közvilágítás korszerűsítésére 3 millió 400 ezer forintot fordított a önkormányzat a múlt évben. A triatlon-EB támogatása Kaposvár Megyei Jogú Vá­ros Közgyűlése támogatja az 1994. évi triatlon ifjúsági és junior Európa-bajnokság megrendezését. Az önkor­mányzat a céltartalék terhére egymillió 200 ezer forintot biz­tosított a nevezési díjra. Napi száz adag étel a rászorulóknak A szegények szociális in­tézményeinek támogatására 37,4 milliárd forint szociális támogatást kapnak ebben az évben az önkormányzatok. Az ország hetven településén 4658 átmeneti szálláshelyet tartanak nyilván. A kaposvári önkormányzat hatvan ágyas átmeneti szállást, valamint ötágyas éjszakai menedékhe­lyet működtet. Ezenkívül ti­zenöt személy befogadására alkalmas melegedőt biztosít a rászorulóknak a téli időszak­ban a Kinizsi lakótelep 11. szám alatt. Naponta száz adag meleg ételt is főznek az otthontalanoknak a Zrínyi ut­cai népkonyhán. Képzőművészeti kiállítás az SMK-ban A Kapos Art Galéria új kiál­lítására készülnek a Somogy Megyei Művelődési Központ­ban. A kiállítók a „Tegnap” csoport tagjai: Rácz Gabriella festőművész, Perger László szobrászművész és Lantos P. István fotóművész. A be­mutatkozó művészek munká­iban a tartalom játszik elsőd­leges szerepet. Semmit nem rendelnek alá a különleges technikáknak, nem próbálnak meg tiszavirág életű izmuso­kat teremteni. A kiállítást hol­nap délután 4 órakor Pogány Gábor művészettörténész nyitja meg. Raktár a szociális foglalkoztatónak A Népjóléti Igazgatóság azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy a gondnokság részére raktár- helyiséget, a szociális foglal­koztató számára pedig nyomdai műhelynek alkalmas helyiséget biztosítson a Kont- rássy utca 8. szám alatti épü­letben. Az itt levő 108 négy­zetméter alapterületű raktár­helyiségjelentősen enyhítene a raktározási gondokon. Je­lenleg a város területén szét­szórtan, kisméretű helyisége­ket, garázsokat használnak, nem megoldott a szakosított raktározás és a vagyonvéde­lem biztosítása. A város ren­dezési terve szerint a Szociá­lis Foglalkoztató Berzsenyi utcai telephelye — ahol nyomdaipari tevékenységet végeznek — szanálásra ke­rül. Ezért a közgyűlés a kért helyiségeket bérleti díj fel­számítása nélkül a Népjóléti Igazgatóság rendelkezésére bocsátotta. (Folytatás az 1. oldalról) Párizs csatornái ezer kilo­métert tesznek ki. Húsz ember egy éven keresztül rótta a bű­zös földalatti folyósokat, hogy minden adat számítógépre ke­rülhessen. — Miért van erre szük­ség? — A biztonságért — mondja egy filigrán, csillogó szemű asszony Párizs külvárosában egy irodaépület félig lesötétí­tett szobájában, ahol mozivá- szonnyi faldarabon jelenik meg mindaz, ami a csator­nákban történik. A víztől a hídig A cég egy világcég. így mu­tatja be Ivan Chéret, az elnök személyi tanácsadója. — Éves árbevételünk 15- 16 milliárd dollár. Franciaor­szágban és a határokon túl 110 ezer embernek adunk munkát. Dolgozunk Angliá­ban, Spanyolországban, Né­metországban, Olaszország­ban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Dél-Ameriká- ban. Érdekeltségeink vannak Délkelet-Ázsiában: Malajziá­ban, Tajvanon, Japánban és Kínában is. Tevékenységünk két nagy ága közül az egyik, a hagyományos szolgáltatói az önkormányzatok számára, a másik a háztartási hulladék begyűjtése és feldolgozása, valamint az ipari hulladékok — beleértve a veszélyeseket is — gyűjtése és a távhőszolgál­tatás. Főleg az Egyesült Álla­mokban végzünk távhőszol­gáltatást, s mellette „távhideg- szolgáltatást” is. Az egyik francia tv-csatornában 25 százalékos a részesedésünk, néhány településen kábelté­vét üzemeltetünk, leányválla­latunk pedig temetkezéssel is foglalkozik. Egy másik idős emberek otthonának üzemel­tetését végzi sikerrel. Mind­ezek a szolgáltatások tevé­kenységünk 40 százalékát ad­ják. A vállalatcsoport tevé­kenységének 60 százaléka építőipari. Építünk utat, hidat és völgyzáró gátakat. De ha kell, építünk irodaházakat, la­kásokat is. A cég központi irodaházát Párizs külvárosában építtette föl, s benne ezer ember dol­gozik, hogy mindent tudjanak itt, ami a vállalatcsoporttal a vi­lágban történik. A szinte teljes önállósággal dolgozó leányvállalatok negy­venmillió ember számára biz­tosítanak egészséges, tiszta ivóvizet. Ez a cég lát el vízzel Információink szerint a rádiós és televíziós frekvencia kérel­meket elbíráló bizottság meg­hozta régen várt döntését, ám erről még hivatalosan nem ér­tesítette az érintetteket. Kapos­váron az önkormányzat helyi kábeltévéje sugárzási enge­délyt kért és kapott. A megye- székhelyről egyébként három rádió frekvenciakérelmet nyúj­tottak be. Az önkormányzat kö­zéphullámon és keleti URH-n, a Somogy Rádió középhullámon, a megyei TIT pedig keleti URH-n szeretne műsort sugá­rozni. A bizottság döntése az, hogy nem döntött. Arra kérte az érintett feleket, egyezzenek meg hogy az adott nap melyik tizenhárommillió franciát, há­rommillió angolt, hatmillió spanyolt és juttatják el Buenos Airesbe négymillió emberhez az ivóvizet. A vízellátásnak története van. Valaha az önkormányza­tok próbálkoztak azzal, hogy megszervezzék ezt a tevé­kenységet. Aztán kiderült, hogy a sok feladatuk között nem kapott kellő helyet ez a tevékenység, hiszen az ön- kormányzatok nem vállalatve­zetők, hanem képviselők. Az is tény, hogy a szakma specia­lizálódott, olyan technológiák születtek, amelyek működte­téséhez, irányításához speciá­lis végzettségű emberekre van szükségük. A gazdasá­gosság tehát azt kívánta, hogy szakvállalatra bízzák az ön- kormányzatok a vízművek üzemeltetését. így történt meg, hogy hat év alatt 15 mil­lióról 40 millióra emelkedett a cég által ivóvízzel ellátott em­berek száma Franciaországon kívül, mindig helyi vállalatok­kal, vállalkozókkal társultak a feladatok ellátására. — Miért? — Mert a helyiek ismerete nélkülözhetetlen. Ehhez adjuk mi a kutatási-fejlesztési ta­pasztalatainkat és a me­nedzsment kapacitását. A döntés az önkormányzaté — S milyen elvek szerint működnek együtt? — Az önkormányzatok min­den esetben a politikai főnö­kök. Mi szolgáltatók vagyunk. Minden fontos döntés előtt — ilyen például a vízdíj — tárgya­lunk az önkormányzattal, s ér­veinket figyelembe véve min­dig az önkormányzat mondja ki az utolsó szót. Az is általá­nosnak mondható, hogy Ang­liát kivéve az önkormányza­toké a közművagyon. — Milyen az együttműkö­dés módja? — Országonként változik. Néha olyan társaságot hozunk létre, amelyben részes az ön- kormányzat is. Ilyen működik már Csehországban és Spa­nyolországban. Más orszá­gokban csak szerződéses a viszony. Ezt a szerződéses vi­szonyt választotta Kaposvár is. Ez egy tiszta megoldás, olyan, amelyben a magántár­saságnak több üzemeltetési alternatívája is van. A kon­cessziós szerződésben kell kikötni azt, hogy ki miért fel­elős. A cég a két világháború kö­12 órájában ki használja a frek­venciát. Amikor az egyezség megszületik, sugározhatják a műsorukat. Megkérdeztük az érintette­ket, mit szólnak a döntéshez. Szabados Péter Kaposvár pol­gármestere kérdésünkre vála­szolva elmondta: nem kaptak hivatalos értesítést a felosztás­ról, bár hallottak róla. Minden­képpen a február 8-i közgyűlés elé terjesztik a tv- és a rádiósu­gárzásról szóló elképzeléseket. Várják a hivatalos értesítést. Szóbeli információval ren­delkezik Horváth László Ár­pád, a TIT megyei ügyvezető igazgatója is. Mint mondta: amíg nincs hivatalos értesítés, zött már szolgáltatással fog­lalkozott. A második világhá­ború után korlátozódott a te­vékenysége Franciaországra, Spanyolországra és az Egye­sült Államokra. A 70-es éveket követően a volt francia gyar­matokról távozni kényszerült, s ez arra ösztönözte a céget, hogy körülnézzen más orszá­gokban is. Németországban a vízellátásra ma egyetlen kon­cessziós szerződés van ér­vényben, Rostockban, a Lyonnaise Des Eaux Dumez. A vízmű üzemeltetésének koncesszióba adása révén Kaposvár is úttörő szerepet vállalt. Egyetlen magyar vá­ros, amely koncessziós pályá­zatot írt ki víz- és csatornamű üzemeltetésére. Erre a pályá­zatra a Lyonnaise Des Eaux Dumez cég nem adott be min­den szempontból megfelelő ajánlatot, indokuk szerint azért, hogy társakra leljenek Magyarországon. A határidő rövidsége miatt nem volt elég idejük ahhoz, hogy igazi tár­sakra találjanak. A hatékonyabb szolgáltatásért — Hogyan találtak Ka­posvárra? — A sajtóból tudtuk meg, hogy van egy tender Kaposvá­ron. Két emberünk Budapes­ten dolgozik: elmentek Ka­posvárra, hogy találkozzanak a kaposvári hivatallal. Néhány héttel később én magam is elmentem Kaposvárra két mérnök társaságában, és megvizsgáltuk, hogy melyek a problémák a városban víz ügyben. — Miért lett érdekes Ka­posvár? — Három éves a vállalat- csoport szándéka, amely sze­rint néhány közép-európai or­szággal együtt szeretne dol­gozni. A Cseh Köztársaság­ban már négy várossal dolgo­zunk együtt. Jó másfél évvel ezelőtt Magyarországon is fel­vettük a kapcsolatot külön­böző városokkal, hogy felmér­jük: van-e szándék a velünk való együttműködésre. A vá­rosoknak két döntésük van. Az első döntés az, hogy együtt akar-e működni egy magán- vállalattal. A másik, hogy szeretne-e együttműködni egy nemzet­közi nagyvállalattal, amelyik nem magyar. Ezért vettük fel Kaposvárral, illetve két másik magyar várossalis a kapcsola­tot. Úgy néz ki, hogy hajlanak az együttműködésre. addig semmi sem biztos, bár ő is azt a megoldást ismeri, ame­lyet a Somogyi Hírlap. — Valójában nem döntött a bizottság — mondta Horváth László Árpád. — Ez a fajta osz­tozkodás csökkenti annak az esélyét, hogy létrejöjjön egy va­lóban jó rádió. Három rádiót nem tud eltartani egy ekkora város. Mi azt terveztük, hogy június elején indulunk. De egye­lőre még várjuk a hivatalos ér­tesítést. A már több kísérleti adást maga mögött tudó Somogy Rádió főszerkesztője, Békés József Vajda Tibortól, a Stú­dióengedélyezési önálló osz­tály előadójától azt az informá­— Melyik a másik két vá­ros? — Pécs és Sopron. — Mit remélhet egy ilyen együttműködéstől a város és a a városlakó? — A magyar vízügyi mérnö­kök nagyok jók. Viszont az utóbbi néhány évtizedben je­lentős fejlődés ment végbe a vi­lágban a vízellátás területen. Úgy gondolom, mi tudunk segí­teni a vízszolgáltatás hatéko­nyabbá tételében, és abbén, hogy jobb minőségű víz folyjon, úgy, hogy a termelői ár lehető­leg alacsonyabb legyen. Mi eh­hez egy know how-t adnánk, de természetesen a magyar mér­nökök, munkások és alkalma­zottak fognak ott dolgozni. Mi az ismereteinket, a tapasztala­tainkat és esetlegesen a pén­zünket adjuk ehhez. — Mi a haszna a cégnek ebből? — Mi a világon sok területen szeretnénk együttműködni a városokkal. Ennek az oka igen egyszerű. Elmondom a fény­képezőgépek példáját. Húsz éve a francia és a német ipar volt nagyon jelentős fényképe­zőgép-gyártó. Napjainkban már csak a japánok jelentősek ebben az iparágban. Annak idején azt hittük, hogy nagyon erősek vagyunk, és egy kicsit leköröztek bennünket. Mi jelen szeretnénk lenni és együttmű­ködni a világ különböző pont­jain: Európában természete­sen — ugyanis európaiak va­gyunk —, de Észak-Ameriká- ban és a Távol-Keleten is, azért, hogy a szolgáltatás mi­nőségét illetően mindig az első sorban foglaljunk helyet. Egy ilyen világméretű együttműkö­dés sokkal jelentősebb kuta­ciót kapta, hogy a Somogy Rá­dió és a kaposvári önkormány­zat középhullámon, ugyanazon a hullámhosszon sugározhat 12-12 órában. Mivel a Somogy Rádiónak a tárgyi feltételei is adottak, egyeztetést kezdemé­nyeztek az önkormányzati hiva­tallal. Ez holnap lesz. A Somogy Rádió terve egy közös rádió működtetése, s szeretnék meg­találni a megfelelő működtetési formát a rádiózni akarókkal. — Úgy vélem — mondta Bé­kés József —, a rádiót akarók­nak nem háborúzni kell egymás ellen, hanem egymásra találni — a kaposváriak tájékoztatásá­ért. Március 15-én indulhatna is az adás... Ivan Chéret tási programnak felállítását te­szi lehetővé. Lehetővé teszi a tapasztalatok cseréjét, az al­kalmazottak jobb képzését. A vezetők számára pedig azt, hogy néhány évet dolgozik Ma­gyarországon, aztán Francia- országban, majd másik or­szágban és úgy tér vissza Ma­gyarországra. Tehát mindenki számára valamilyen szintű gazdagodást jelent ez. Stratégiák Kaposváron — Bizonyára ismerik, meg­kérdezem hát: milyen állapo­túnak tartják a kaposvári víz­műrendszert? És milyen álla­potot kívánnak elérni? — Kérdése számomra egy kicsit nehéz, mert a mai napig nem néztem be részletekbe menően a kaposvári rend­szerbe. Csak azt jegyeztem meg, hogy két fő probléma van. Milyen vizet lehet felhozni a Kaposvár alatt elhelyezkedő víznyerő rétegből és mennyi vizet kell átvenni a Balatonból. Ez az egyik stratégiai problé­mája Kaposvár városnak. A második pedig a szennyvíz. Ezen a területen is lehet elérni minőségi javítást. Kercza Imre Szita Károly alpolgármester vezetésével önkormányzati képviselőkből és a vízmű üze­meltetésére koncessziót nyert társaság tagjaiból álló küldött­ség járt Franciaországban, s a helyszínen tanulmányozta Lyonnaise Des Eaux Dumez te­vékenységét. A küldöttséget a cég hívta meg Párizsba. A jelölés meglepetésként érte Szabó Lajos díj nélkül lesz kurátor A kaposvári közgyűlés a Somogyfilm Kft-be delegálta felügyelőbizottsági tagként Szabó Lajos önkormányzati képviselőt. A képviselő a So­mogyi Hírlap szerkesztőségé­ben elmondta, hogy a jelölés meglepetésként érte. — Ezért a munkáért nem kérek díjat — mondta. — Ha mégis van járandóság, azt alapítványba helyezem. Salamoni döntés frekvencia-ügyben A kérdés: kinek szól a rádió?

Next

/
Oldalképek
Tartalom