Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-27 / 22. szám

1994. január 27., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Hetvenöt év halhatatlanság Ady Endre utóélete Ady Endre, irodalmunk egyik legnagyobb klasszikusa Nemzedékek nőttek fel Ady Endre halála óta, s így szá­munkra már természetes, hogy Ady egyik legnagyobb klasszikusunk, kötelező tan­anyag a közoktatás minden fokozatán. Nem mindig volt ez így természetesen. Arról is tanulhattunk-olvas- hattunk, hogy Ady Endre az Ez volt csak a K.u.K-diadal! Nem kell a monarchiára gon­dolni, ezúttal a két K: Kleiber és Klestil nevének kezdőbe­tűje. Az előbbi Carlos Kleiber karmestert jelöli, aki a Bécsi Filharmonikusok bálján a ne­ves zenekart vezényelte. A második K Bécsben ezút­tal a First Ladyt jelezte, aki mindenki nagy meglepeté­sére férje nélkül, a zenekar- vezető Werner Resel szemé­lyes vendégeként jött el. Szo­kott kedves mosolyával kö­szönte meg a felcsattanó tapsot. Edith asszony napok óta a sajtó központi témája, mivel felettébb köznapi lé­pésre szánta el magát, kiköl­tözött az államfői rezidenciá­ról. A rendezvény előkelő kö­zönsége hosszan megtap­solta a First Ladyt. Kivágott A Középiskolai Matemati­kai Lapok fennállásának 100. évfordulója alkalmából egy­napos emlékülést rendez a Bolyai társulat — az Eötvös Loránd Fizikai Társulattal és a Magyar Tudományos Aka­démiával közösen — Buda­pesten az Akadémián. A nemzetközi viszonylat­ban is páratlan folyóirat egy 1906 elején megjelenő Új ver­sek című kötetétől kezdve vi­ták kereszttüzében élt és alko­tott, s mind az irodalmi, mind a politikai életben számos ellen­fele volt, akik mind nézeteit, mind munkáinak esztétikai rangját kétségbe vonták. Ady ellenfelei szemében volt érthe­tetlen, volt zagyva, volt a ne­mes magyar tradíciók megta­méregzöld estélyi ruhájában ő volt az est központja, s a heti sajtóbeszámolók fősze­replője. Edith Klestil báli szereplése nyomán azonban az eleinte oly megértő sajtóban most már olyan vélemény is olvas­ható, hogy Klestil elnöknek mégiscsak rendet kellene te­remtenie életében. Mert vagy visszatér oldalára felesége, vagy ha nem, és külön élnek, akkor talán mégsem helyén­való, hogy Edith asszony ura nélkül First Ladyt játsszon — hangzik a Kurier szigorú íté­lete. A báli este hangulatát ilyen gondolatok nem rontották. A hölgyek lelkesen ünnepelték merész társukat, aki véget vetett lelki kínjainak, nem hagyja magát gyötörni és el­tanév alatt tíz alkalommal je­lenik meg. Olvasásával és feladatainak rendszeres megoldásával generációk bővítették matematikai isme­reteiket, fejlesztették logikai készségüket. A szombati rendezvényen egykori fel­adatmegoldók tartanak elő­adást: többek között Ágh At­tila, a Budapesti Közgazda­gadója, volt nemzetietlen, s volt új időknek egyszerre esz­tétikai és társadalmi forradal­mat is hirdető, modern dal­noka. Ami harc életében körülötte zajlott, az halálával szinte egy csapásra értelmét vesztette. Nem maga a halál volt ennek elsősorban oka, hanem a radi­kális társadalmi változások sora. Elvesztettünk egy világ­háborút, következményeként az ország területének kéthar­madát, jelentős magyar lakos­sággal. Elrontottunk, elvesztet­tünk két forradalmat: egy pol­gárit és egy szocialistának ne­vezettet. Egy kifosztott, remé­nyeiben megcsalt ország szembesült annak az Ady Endrének az immár lezárt köl­tészetével, amely a reménye­ket és a lehorgadásokat, a for­radalmi látomást és a nemzet­halál veszélyét — másként fo­galmazva: lét és nemlét szinte minden lényeges kérdését — úgy vetette fel, hogy a felold­hatatlannak mutatkozó ellent­mondásokat sohasem tette nemlétezővé. Ady érthetetlen- sége, rejtélyesnek vélt szimbó­lumai 1919 után áttetsző tisz­taságúvá váltak, nézetei profé- tikusnak bizonyultak. Az értő kevesek, a modernek helyett most már az egész ország köl­tője lett, Petőfi és Arany leg­méltóbb utóda. Ellenvélemények később is megfogalmazódtak, de ezeken már nem volt érdemes ször- nyűlködni: valamennyire is egészséges szellemi életben természetes az értékelő szempontok és ízlések ütkö­zése. Nagyobb baj volt,hogy 1945 után Adyról meglehető­sen sematikus és hivatalossá tett kép alakult ki, s forradalmi- ságához képest minden költői törekvése mellékessé vagy té­határozásába még csak nem is rokkan bele. A Filharmonikusok bálja, amely a bécsi farsang ha­gyományosan legelegánsabb rendezvénye, felülmúlhatat- lannak látszik. Rengeteg — négyezer — jegy kelt el, és mégsem volt zsúfoltság a Musikverein e célra átalakított pompás termeiben. Gyönyörű volt a nyitótánc — a Cigány­báró nyitányát vezényelte Kleiber —, és ott valcerezett mindenki, aki az osztrák fővá­rosban számít. Flogy ehhez képest a nagy rivális — az Operabál — mit tud még fel­kínálni február 10-én — ez egyelőre titok. Csak annyit tudni, hogy Lotte Tobisch, a bál háziasszonya mindent megtesz, a siker érdekében. Szászi Júlia ságtudományi Egyetem Poli­tikai Tudományok Tanszéké­nek vezetője, Esterházy Péter író és Szenderei János, a ma­tematikai tudományok dok­tora. Az ülés napján a helyszí­nen a folyóirat történetét és a laphoz kapcsolódó nagy ma­tematikusok életét bemutató kiállítás is látható lesz. védéssé vált. Pedig Ady el­lentmondásossága nem abból fakadt, hogy nem válhatott tö­kéletes marxistává, hanem ab­ból, hogy tudata és érzékei is igen intenzíven átélték a hu­szadik századba belépő ember létének mind a személyiséget, mind a társadalmat tekintve tragikus dilemmáit. Egy kiváló monográfia, Ki­rály István munkája nyomán a hetvenes években közismertté vált a „mégis-morál” kategóri­ája, amely a tragikus körülmé­nyek dacára is helytálló, külde- téses hitét megőrző embert jel­lemezte. Adyra azonban nem­csak a „mégis” morálja, hanem a „mégsem/' legyintése, a re­Ricard Salvat katalán ren­dező irányításával készül Az ember tragédiájának jövő heti premierjére a budapesti Nemzeti Színház. A katalán művészre nagy hatással volt Madách műve, amelyet most színre visz.. A Tragédia közelgő bemuta­tóját köszöntő soraiban ezt írta: ”Mi, akik azokhoz a ki­sebb nemzetekhez tartozunk, amelyeknek drámairodalma 1830 vagy 1849 után talált rá saját hangjára, nem győzzük csodálni ezt a művet, amely alkotójának zsenialitása révén századokat hidal át.” A fővá­rosi előadás további érdekes­sége, hogy három színész játssza Ádámot és négy mű­vésznő lép Évaként szín­padra. Az emberiség történe­tét, annak sorskérdéseit bon­colgató mű írását 134 eszten­dővel ezelőtt fejezte be Ma­dách. A drámai költemény ke­letkezésének pontos dátuma is ismeretes: Madách 1859.’ február 17-én kezdett a Tra­gédia írásához, és 1860. már­cius 26-án készült el vele. Egy évvel később adta át a kézi ra­ménytelenség látomása is jel­lemző. Új s új lovat kér a jö­vőbe rohanni vágyóan, s ugyanakkor megalkotja az elté­vedt lovas döbbenetes hatású jelképét is. Ez a kettő együtt hi­teles igazán, együtt adja a teljes Ady Endrét, s együtt világít rá a huszadik századi embernek a korábbi korokbeli elődökénél tragikusabb létére. S ha ma ezt az Ady-képet tudatosítjuk ma­gunkban, akkor válhatunk fel­vértezettebbé, s akkor csele­kedhetünk okosan úgy, hogy minél kevesebb legyen körülöt­tünk a tragédia. Érdemes erről elgondolkodnunk Ady halálának 75. évfordulóján. Vasy Géza tát műbírálatra Arany János­nak, és a mű első kiadása 1861-ben látott napvilágot — a Kisfaludy Társaság támoga­tásával. A tizenöt színből álló verses mű színpadi karrierje 1863-ban indult. Első szceni- rozása és színrevitele Paulay Ede nevéhez fűződik. Az ős­bemutatót 1883. szeptember 21-én tartották a Nemzeti Színházban, Erkel Gyula ze­néjével. Ádámot Nagy Imre, Évát Jászai Mari, Lucifert Gyenes László alakította a premieren. A Tragédia Paulay Ede rendezésében több mint száz előadást ért meg. Ké­sőbb bemutatták Tóth Imre, Hevesi Sándor, Horváth Ár­pád színpadra állításában is. A Nemzeti Színházban leg­utóbb 1983-ban szerepelt mű­soron, Vámos László rende­zésében. Madách művét már keletkezésének századában is játszották külföldön. Ham­burgban, Bécsben és Prágá­ban 1892-ben volt a dráma premierje. Az érdeklődők Ma­dách drámáját láthatták pél­dául Berlinben, Zágrábban, Pozsonyban. Tizenhét ősbemutató a 25. filmszemlén Huszonötödik alkalommal rendezik meg a magyar filmek seregszemléjét, s erre hu­szonhárom filmet jelölt a zsűri. A filmszemle február 4-től 9-ig tart. A bemutatott alkotások alapján választják ki a legjobb játékfilmet, rendezőt, forgató­könyvírót, operatőrt, színészt és színésznőt. A felsorakozta­tott filmek közül tizenhétnek a vetítése ősbemutató lesz. A filmszemlén 127 dokumen­tumalkotást is bemutatnak. A Televízió január 29-től rendezi meg a film hónapját. A magyar irodalom nagykövetei A magyar irodalom francia- országi „nagykövetei” közül ismerhetnek meg többeket az érdeklődők a budapesti Fran­cia Intézetben. A mai, beszél­getéssel egybekötött előadás a magyar irodalom fordításá­ról és franciaországi kiadásá­ról szól. Az est vendége Virág Ibolya, aki Krúdy Gyula, Weö­res Sándor, Esterházy Péter és Nádas Péter műveit ismer­tette meg a francia olvasókkal. Kaláka Alapítvány Rajz- és fotópályázatot hir­detett a Kaláka Alapítvány, a fővárosi Pedagógiai Intézet és a Magyar Művelődési Intézet; a Kaláka együttes Ukulele című kazettája adja a témát az óvodásoknak, általános és középiskolásoknak. A kazet­tán hallható versekhez illuszt­rációkat készítenek a gyere­kek. A pályaműveket február 21-ig várják Budapestre. Cím: 1388. Pf: 9656. A //» i // / női partorseg F ranciaországban Békés Pálnak A női partőr­ség szeme láttára című darab­ját mutatja be a Corbeil Esso- nes-i Théâtre du Campagnol társulata a héten. Laurent Ser­rano állítja színpadra a Párizs­tól délre fekvő városkában. A bemutatón jelen lesz a szerző is. A komédiát először 1987-ben mutatták be Buda­pesten a Madác színházban, Huszti Péter rendezésében. Amerikai alkotás az AIDS-ről Jonathan Demme, a Bárá­nyok hallgatnak című, több­szörös Oscar-díjas krimi ren­dezője legújabb filmjének té­májául egy AIDS-beteg ügy­véd kálváriáját jeleníti meg. A Philadelphia az érintetlen című film amerikai bemutatója hatalmas sikert aratott, min­den előadás telt ház előtt per­gett. A film főszereplője, Tom Hanics nyerte el az idei gol- den-Globe (Arany Glóbusz) dí­ját, Bruce Sprinsteen betét­dala szintén ebben a kitünte­tésben részesült. Országos diákszínjátszó fesztivál A közép- és felsőfokú okta­tási intézmények diákszínját­szó csoportjainak országos fesztivált hirdetett az SZDSZ oktaási műhelye. Az érdeklő­dők szabadon választott szín­darabokkal pályázatnak az áp­rilis 16—17-i rendezvényre. Az országos diákszínjátszó-fesz- tivál legrangosabb produkcióit nívódíjjal jutalmazzák. A neve­zéseket március 15-ig kell el­juttatni az SZDSZ oktatási műhelyének címére: 1051 Bu­dapest, Mérleg u. 6. A jelent­kezési lapon fel kell tüntetni a társulat, az iskola nevét, címét, a művet és a produkció vár­ható időtartamát. A szemeink utódjai Be titkosak ma a gyerek-szemek, Mintha nem látnák a bűnös, magyar Mát Vagy mintha takarnák, Húnyón takarnák a magyar Jövőt, Mely csöndes szárnnyal eléjük lebeg. A mi szemeink búsak, bágyadok, Düh vérében mind gyérebben fürödnek, Alig várva többet, Alig várva s csak a becsületért Fenyegetők és föl-föllázadók. Gyermekeink szemébe titkokat, El nem döntött harcainkkal, mi adtunk És sírni miattunk Fognak, sírni, ha a Jövő jajos S helyettünk lesznek talán boldogak. Gyerek-szemek, édes utódjai Sokat látott, fájó, vén szemeinknek, Óh, vájjon mit intnek, Mit intnek a jövendő lusztrumok: Érdemes volt lelkünket ontani? Szemetekben rejtőzik a titok: Mi lesz a Tisza-Duna táján majdan, Ha mi könnyes jajban, Jajban és könnyben hunytuk le szemünk S a Föld megindul s háborogni fog. Rejtő, titkos, mai gyerek-szemek, Emlékeztek majd szem-apáitokra? Égjetek majd lobogva S lobogjatok százszor több kínban is: Csókunk, átkunk s harcunk ég bennetek. Katalán rendező a Nemzetiben Századokat áthidaló csodás alkotás Száztíz éve száz előadás — Hamburgi és bécsi bemutatók — Ádám három szereposztásban Valcer és szenzáció a Musikverein termeiben Bécsi báli tünemények K.u.K-siker, avagy a Filharmonikusok bécsi bálja A Középiskolai Matematikai Lapok száz éve Emlékülés az évfordulón

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom