Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

1994. január 26., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 a kadarkúti nyugdíjasoknak Minden nyugdíjas ötszáz forintos vásárlási utalványt kapott nemrégiben Kadark- úton. A szociális bizottság ja­vaslatára született döntéssel mintegy 570 idős embert tá­mogatott a község képvi- selő-testülete. Az utalványok mellé műsorral is kedvesked­tek számukra az iskolások, amelyen több mint 260 nyug­díjas vett részt. Járdaépítésre készülnek Orciban Az őrei önkormányzat idei beruházásai között meglevő útjainak rendbehozását, va­lamint új utak és járdák meg­építését is tervezi. Az elképze­lések szerint az építkezés költsége várhatóan egymillió forint körül lesz. Az építést már engedélyeztették. Óvodabővítés Kercseligeten Kercseligeten azt tervezik, hogy a közeljövőben az óvoda épületét újabb részleggel egészítik ki. Az új szárnyban foglalkoztatót alakítanának ki. Az elképzelések szerint a bő- yítés után még egy további óvodai csoport is helyet kap­hatna az épületben. A fejlesz­tés várhatóan egymillió fo­rintba kerül. Szilárd burkolat Simonfa utolsó útján is A simonfai önkormányzat tavaly 12 millió forintból gaz­dálkodhatott. Egyik nagy be­ruházásuk a régi temetőhöz vezető út megépítése volt, a korábbi földesút ugyanis rossz idő esetén hamar járhatat­lanná vált. Emellett csak az óvoda fenntartására és az ön- kormányzati kezelésű intéz­mények támogatására volt le­hetősége a településnek. Patalomban három közhasznú munkás Január elejétől három köz­hasznú munkás végzi Pata­lomban a település kommuná­lis feladatait. A négyszáz la­kosú, nagyrész idősek lakta településen eddig hatan kerül­tek ki a munkanélkülijára- dék-folyósításból, s így az ön- kormányzatnak kell gondos­kodnia segélyezésükről. Iskolai számítógépek Immár nincs akadálya, hogy a magyaratádi általános iskola tanulói is megismerkedjenek a számítástechnika tudományá­val. A helyi általános iskola már az elmúlt évben is csak a legnélkülözhetetlenebb felsze­reléseket tudta megvásárolni, s a költségvetésből nem lehe­tett beszerezni egy komputert. Végül is most pályázaton nyert pénzből megvásárolhat­ták a nagy teljesítményű szá­mítógépet. „A kárpótlási földekkel kell is valamit kezdeni” Újra őröl a malom Kadar kúton Most még csak darálóként őröl... Fotó: Török Anett Most még darálóként üze­mel, de rövidesen megkezdő­dik az épület újjáépítése és átalakítása, s a tervek szerint még az idén őrölni fog a ka­darkúti malom. Az épület jelenleg a szövet­kezet tulajdonában van, azonban a tárgyalások befe­jeztével változás várható a tu­lajdonos személyét illetően is. Horváth Árpád, az egykori tu­lajdonos szándékozik vissza­vásárolni az épületet. — 1968-ban állították le a malmot Kadarkúton, azóta nincs, és úgy tűnt, nem is na­gyon van rá szüksége a kör­nyéknek. Hogy mégis bele merek vágni a malom működ­tetésébe a családommal — merthogy családi vállalkozás­ban csinálom majd — annak az az oka, hogy errefelé is so­kan visszavették a földjeiket. Azokkal a kárpótlási földekkel pedig valamit kezdeniük is kell. Aztán annak is számoljon csak utána, mennyibe kerül ma egy kiló liszt. Mindjárt kide­rül megéri-e búzát termesz­teni, illetve malmot üzemel­tetni... Igaza lehet Horváth Árpád­nak, annál is inkább, mert — mint kiderült — a háború előtt is nagy területeken termelték meg a búzát, a rozst ezen a vidéken. Két malom őrölt ál­landóan Kadarkúton, és még a közeli falvakban, például Mi­kén is megélt egy molnár. An­nak, hogy átálltak az itteniek másra, például kukoricater­mesztésre, jórészben a föl­dolgozóüzemek megszünte­tése is szerepet játszhatott. A község és a szövetkezet vezetése is támogatja, hogy újra legyen malom Kadark­úton. A több mint százéves épület felújítására jó néhány milliót kell költeni. A régi-új tu­lajdonos azonban bizakodik: lesz kenyere belőle a család­jának. (Nagy) Fiatal agrárszakembereknek Négyhónapos továbbképzés Németországban Négyhónapos továbbkép­zési lehetőséget kínálunk fia­tal agrárszakembereknek Németországban június és október között — mondta dr. Jasinka János, a Somogy megyei Földművelésügyi Hi­vatal szaktanácsadója. — A szakmai gyakorlat célja, hogy a fiatalok megismerjék a német farmergazdaságok mű­ködését az ottani farmerek gon­dolkodásmódját és munkáját technológiai tapasztalatokat szerezzenek. A földművelésügyi hivatal már korábban is tett a földhöz jutott fiatalok szakmai képzéséért és továbbképzéséért. Ezzel az újabb lehetőséggel az érdeklő­dők egy fejlett ország korszerű mezőgazdasági alapegységei­nek életét tanulmányozhatják — a munkában — hónapokig. A most kiutazó fiatalok száz hektáros farmgazdaságokban dolgoznak majd. A tulajdonos házában laknak, ahol teljes ellá­tást is kapnak. A német farmer­szövetség havonta 300 márka zsebpénzt juttat számukra. Mi­vel a kiutazók gyakorlati munkát is végeznek, fontos, hogy ren­delkezzenek gépjárműre és traktor vezetésére érvényes jo­gosítvánnyal. A gyakorlatra jelentkezés fel­tételei: német nyelvismeret, ag­rárvégzettség (közép- vagy fel­sőfokú), nőtlen vagy hajadon családi állapot, húsz és harminc év közötti életkor. A kiutazási költségek ötven százalékát a minisztérium, másik részét a ki­utazó fizeti. A pályázatokat a Somogy megyei Földművelésü­gyi Hivatalhoz kell elküldeni feb­ruár 20-ig. A helyi elbírálás után a pályázatokat a szakminiszté­riumba terjesztik fel. A jelöltek végül személyes el­beszélgetésen vesznek részt, ahol a szakmai hozzáértés, a személyes rátermettség és a nyelvismeret alapján választják ki a továbbképzésre utazókat. A térségben 5601 a regisztrált munkanélküliek száma Mintegy ötven üres állás­hely Kaposvár környékén Kaposváron és környékén az előző hónapban 343-mal csök­kent a munkanélküliek száma. A csökkenés oka, hogy növe­kedett az átképző tanfolya­mokra beiratkozottak száma. Kaposvár térségében 5601 a regisztrált munkanélküliek száma, közülük 345-en része­sülnek előnyugdíjban. 48 üres álláshelyre várnak jelentkező­ket a megyeszékhely körzeté­ben, s ebből 39 fizikai, 98 pedig szellemi munka. Tanfolyamon és egyéni képzésben összesen 714-en vesznek részt, 142-en közhasznú munkát végeznek. Decemberben 122 dolgozó le­építését jelezték a kaposvári ki- rendeltségnek a munkaadók. A munkanélküliségi ráta a megyei 11,3 százalékkal szemben Ka­posvár körzetében jóval kisebb: 9,5 százalékos. Nyaranta együtt idősek és fiatalok Vótai szeretetotthon Piros botos öregúr ka­varja az avart, tipeg szembe velünk. Mögötte csodaszép kis kastély, a Somssichok egykori vadászkastélya. Az alig néhány évvel ezelőtti elhanyagoltságával szemben ma kívül-belül felújított épületet, gondozott kertet talál. À vótai kastély gazdára talált. A gazda pedig nem más, mint az evangéliumi pünkösdi közös­ség, amely megvásárolta az épületet, és szeretetotthont ala­kítottak ki itt, elsősorban termé­szetesen a közösség idősei számára, sőt — mint Kincses József otthonvezető szavaiból kiderült — azok az idősek is ott­honra találhatnak, akik nem tag­jai a közösségnek, de rászorul­nak a segítségre és elfogadják az otthon házirendjét. — Jelenleg harmincnégy gondozottja van az otthonnak, s egyharmaduk nem tagja a kö­zösségünknek. Az ország min­den részéből vannak itt idősek, akik maguk választották ezt a helyet, és csak azok maradnak, akik szeretnek itt lenni. Harminc napos, úgymond, próbaidő alatt dől el, megfelelünk-e a jövevény igényeinek, és az ő társasága megfelel-e az itt élőknek. Egy holdnyi konyhakertünk, gyümölcsösünk van! Állatokat is tartunk, és azok az idősek, akik tudnak és akarnak, segíthetnek ezeknek az ellátásában. Vannak — mint a Tiszaeszlár- ról érkezett Majoros Pálné és a balotaszállási özvegy Ónodi Kálmánná —, akik a konyhai munkába segítenek be. Mint mondják, világéletükben dolgoz­tak, szokatlan lenne nekik a semmittevés. A pünkösdiek kö­zössége tudta, mit csinál, ami­kor ide telepítette az otthont, hi­szen jó a levegő, csodaszép a környezet, s az épület körüli parkban hatalmasakat sétálhat­nak az öregek. Nem is csak az idősek jönnek ide szívesen: kedvvel jönnek a fiatalok is. Mint az otthonvezető elmondta, nya­ranta itt találkozik a pünkösdi közösség apraja-nagyja, s rendszeresen nyári táborokat szerveznek gyerekeknek. Több száz iskolás nyaral itt mindig s vesz részt a számukra szerve­zett szakkörökben, programo­kon. A legnépszerűbbek közé tartozik a fazekasszakkör, a gi­társzakkör. (Nagy) Megszépült a vótai vadászkastély Fotó: Török Anett Egyéni vállalkozók Osztopánban Az átalakulás kínkeservei Ligák László: Most a piackutatásra összpontosítunk A téesz magválogató üzemében automata csávázóból, pi­acképesen kerül a mag a zsákokba Fotó: Kovács Tibor — Már harmadik éve, hogy nem fejlesztünk és nem műtrá­gyázunk, 12 embert pedig kény­telenek voltunk elbocsátani. Ám ennek fejében várhatóan kicsit lábra kapunk — mondta Lipák László, az osztopáni téesz el­nöke. 1992-ben már létesítettek ugyan egy magválogató üze­met, ahol tisztítják és osztályoz­zák a különböző vetőmagokat, de itt, a nagyfokú gépesítés ré­vén csak 5 embernek sikerült munkát biztosítani. Bár a saját földjükön és a környező telepü­lésen megtermelt magvakat is piacképessé teszik, ennek elle­nére tavaly nagyon kevés volt a bevételük. A nagy szárazság, az állattenyésztés válsága és a mezőgazdaság átalakulásával együttjáró bizonytalanság nagyban hozzájárultak a sikerte­lenséghez. — Most elsősorban a piacku­tatásra összpontosítunk, s en­nek megfelelően alakítottuk át a profilunkat is — mondta az el­nök. — Tudom, hogy a 17 ezer 500 forintos átlagjövedelem na­gyon kevés, de kénytelenek va­gyunk alacsony szinten tartani a béreket, amíg egy kicsit föl nem fejlődünk. A földeket eladták, nincs mit művelni, s a régi gé­pek is erre a sorsra jutnak. Spó­rolunk, amivel csak lehet, de a jövőre is gondolunk. A magvá­logatót most bővítettük egy be­épített csávázóval. A 4 millió fo­rintért vásárolt gépen csak be­öntjük a magot, az automata el­végzi a műveleteket és a végén zsákba rakja a kész vető-, va­lamint egyéb magféléket. A téesznek a külsősökkel együtt 700 tagja van. Közülük mindössze 75 az aktív dolgozó. Föld nélkül, nagy anyagi teher­rel, nem tud ötről hatra jutni a tagság. — Egyéni vállakozók leszünk. Akkor nem függünk annyira a földtől, és a munkaeszközt is könnyebben vásárolhatjuk meg — mondta az elnök. — A veze­tőség egy menedzser-csapattá vált, és a hitelfelvételtől az adósságfizetésig a vállakozók minden ügyes-bajos dolgát föl­vállalja. A tavaszra szolgáltató szövetkezetté alakulunk; a föld­jét mindenki maga műveli, a többin bérmunkát vállalhatnak a tagok. Az átalakulás első jelentős ál­lomásaként köz-üzemanyagku- tat, alkatrészraktárt, gazdaboltot és építőanyag-kereskedői lera- katot nyitnak. Az utóbbi már feb­ruár elsején várja a vásárlókat. — Az új rendszertől azt remé­lem, hogy erősödik az emberek tulajdonosi szemlélete, jobban dolgoznak, megbecsülik amijük van — nyugtázta az elnök. Várnai Ágnes i «

Next

/
Oldalképek
Tartalom