Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-19 / 15. szám

1994. január 19., szerda 7 SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA ’94 a„ Családok éve” — a Vöröskeresztnél is Kampány helyett állandó jelenlét Őrangyal Szennában A kaposvári Őrangyal pa­tika tulajdonosa, Dudás Gyu- láné fiókgyógyszertárat nyi­tott Szennában. A patika mű­ködéséhez a helybeli önkor­mányzat biztosította a helyi­séget és a berendezést. A fi­ókgyógyszertár kialakítása mintegy háromszázezer fo­rintjukba került. Az öt évre szóló szerződés értelmében Péterffy Zsuzsa gyógyszer­ész szolgálja ki az öt telepü­lés, Szenna, Szilvásszent- márton, Zselickisfalud, Ka- posszerdahely és Patca lako­sait. Továbbképző nap Mosdóson A Rhone-Poulenc cég részvételével tartja soros to­vábbképző napját a Mosdósi Tüdő és Szívkórház munka- csoportja. A ma kezdődő ta­nácskozás egyik érdekes re­ferátumát dr. Mojzes László a szegedi Szent Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Orvosszakér­tői Intézetének munkatársa tartja az influenza aktualitásá­ról. Előadást tart még dr. Csanádi Jolán és dr. Gyurko- vits Kálmán professzor vala­mint a Rhone-Poulenc cég egy-egy képviselője. Gondozóház Szombathelyen Időskorúak számára hozott létre egy gondozóházat Szombathely önkormány­zata. Az ipartelep egyik böl­csődéjéből átalakított intéz­ményben tizenheten kaphat­nak teljes ellátást és szállást orvosi felügyelettel. A magá­nyosok, kórházakból hazaté­rők, téli időszakra behúzódok, vagy olyanok, akikről család­juk átmeneti ideig nem tud gondoskodni, a tervek szerint a mindenkori nyugdíjuk felét fizetik az ellátásért egy hó­napi időtartamra. Mozgó inkubátor Szegeden Volkswagen típusú mentő­autót adott át az Újszülött Életmentő Szolgálat Alapít­vány a szegedi Szent-Györ- gyi Albert Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájá­nak. Minden olyan műszer megtalálható benne, ami az éltveszélyben lévő kora- és újszülöttek azonnali ellátásá­hoz szükséges. A dél-alföldi régióban ez az első és egyet­len ilyen mentőkocsi. A több, mint 8 millió forintot érő autó­ban inkubátor, lélegeztető készülék, a szívműködést és a légzést érzékelő monitorok, infúziós pumpa, valamint mellkas csapolásához szük­séges műszer áll az orvosok rendelkezésére. A Telefondoktor az influenzáról Az influenzáról és a fertő­zés megelőzéséről tájékoz­tatja az érdekelteket a Tele­fondoktor, a január 17-től 23-ig terjedő héten. Arra fi­gyelmezteti a hurutos, kö­högő, tüsszögő betegeket, hogy lehetőleg ne menjenek közösségbe, ha tehetik ott­hon is különítsék el magunkat egészséges családtagjaiktól, hogy ne fertőzzenek meg másokat. Fontos intelem: orr- fúvás után mossanak kezet, a telefondoktort a 117-2111 -es számon hívhatják föl az ér­deklődők. Egyre többen szorulnak rá a különféle segélyszervezetek támogatására. Az ünnepek idején nagyobb visszhang kí­séri a segítők munkáját; min­dennapos, rendszeres tevé­kenységük azonban már nem annyira szembetűnő. A Vöröskereszt megyei tit­kárát, Csima Évát kérdeztük a szervezet tevékenységeiről. — Leginkább a kisnyugdí­jasok, egyedülálló idősek, munkanélküliek, a nagycsalá­dok és menekültek szorulnak rá a segítségünkre — mondta. — A ő támogatásuk nem lehet kampányszerű, nemcsak karácsonykor van szükségük a törődésre, ha­nem állandóan gondjukat vi­seljük. — Milyen rendszeres ak­cióik voltak az elmúlt évben? — A megyében hat város­ban működik területi szerve­zetünk, támogatásukkal rend­szeres ruhasegély, tanszer­segély, játékok, tartósélelmi­szer-csomagok jutnak el a rá­szorulókhoz. Véradással egy­bekötve használtruha-akció­kat szervezünk. A ruhákat kül­földi testvérkapcsolataink ré­vén szerezzük be. Szerződést kötöttünk a börtönnel is; prog­ramokat szervezünk, ismeret- terjesztő előadásokat tartunk, igénybe vehetik a lelki se­gély-szolgálatot, akinek nincs hozzátartozója, az tőlünk kap csomagot, az elítéltek pedig rendszeresen részt vesznek a véradásban. — Az iskolai Vöröskeresz- tes-szakkörök megvannak még? — Igen, számos intéz­ménnyel tartjuk a kapcsolatot, új típusú Vöröskereszt-csapa­tokat szerveztünk, melyek te­vékenysége már nem merül ki az elsősegélynyújtással. Szé­les körű ismeretek elsajátítá­sával, kreatív foglalkozások­kal, az egészséges életmódra neveléssel a Vöröskereszt szellemét ismertetjük meg a fiatalokkal. — Mennyi pénzből gazdál­kodhatnak az idén? — Az állami költségvetés­ből kapott összeg ugyanany- nyi, mint az elmúlt évben, ez az összeg jóformán a munka­társak bérére sem elég. Ál­Egy közelmúltban elvégzett svéd vizsgálat szerint, ame­lyet az amerikai „The New Éngland Journal of Medicine” című gyógyszerészeti újság­ban tettek közzé, az a mód­szer, amellyel Svédországban a cukorbeteg gyermekeket gyógyítják, nagymértékben csökkenti a kezelés során fel­lépő vesekárosodás veszé­lyét. Svédországban minden 15 gyermekből csupán egy, míg például az USA-ban csaknem minden harmadik cukorbeteg gyermek veséje súlyosan károsodik a gyógy­kezelés során. Svédországban az újabb módszer szerint a páciensek napi négy alkalommal kapnak injekciót, és az adagot maguk tudják meghatározni. Az utóbbi 15 évben széleskörű továbbképzést kapott mind az ápolószemélyzet, mind pedig az érintettek, hogy az új eljá­rást alkalmazni tudják. A mód­szer nagy felelősséget ró a be­tegekre, de a felmérések bi­landó támogatókat kell talál­nunk, a kampányszerű, egy-egy rendezvényt pénzelő szponzorok helyett. — A véradók mintha meg­fogyatkoztak volna... — Igen, sajnos, leginkább a 18-30 közötti korosztály köré­ben kevéssé népszerű a vér­adás. A munkahelyi szerve­zett akciók megszűntével is kevesebb az önkéntes vér­adó. A népszerűsítés fontos eszköze a véradók napjának megünneplése, a rendszeres elismerés, emléklapok ado­mányozása a többszörös vér­adóknak, mindez elsősorban véradóink megtartását és a fi­atalok megnyerését célozza. — Az idei év a „Család éve”. Ennek jegyében tevé­kenykedik az idén a Vöröske­reszt is? — Elsősorban a rászoruló nagycsaládosokra figyelünk, szeretnénk rendszeressé tenni a családi börzéket; mi is „beszállunk” a cserebe­rébe, különféle hasznos hol­mikkal. Az önkormányzatokkal kö­zösen „nagyszülők-unokák” tábort szervezünk Balaton- fenyvesen. Fontos feladatunk a rászo­rulók segítése mellett a kül­földi testvérkapcsolatok ápo­lása, a fiatalok megnyerése. Ennek érdekében nemsokára játékot indítunk a Somogyi Hírlapban, a Vöröskeresztes Világnap körül pedig számos sprortrendezvény, játékok, ve­télkedők — ovisoktól a nagy­szülőkig — várják az érdeklő­dőket. A különböző rendez­vényekből befolyt összegeket a rászoruló családok támoga­tására fordítjuk majd. — Az emberek miként vi­szonyulnak a munkájukhoz? — Egyre többen jönnek fel­ajánlani ruhát, bútort, konzer- veket, és még sok egyebet. A Vöröskereszt-szervezetek megszűntével még mindig sokan vásárolják meg a tag­sági bélyeget. Cégek, masze­kok hozzák a raktáron maradt felesleges árut. Ők „közér­dekű kötelezettségvállalás” címen ezt leírhatják az adó­jukból. Az emberek segítő­készsége, segíteni akarása még él. Vezér Judit zonyítják, hogy megéri a fá­radtságot. Az eljárás lényege, hogy a paciensek időről-időre saját maguk által elvégzett vérvizsgálattal megállapítják a vércukorszintet, s meghatá­rozzák a szükséges inzulin mennyiségét. Az elmúlt 15 év során 213 olyan gyermek életútját kísér­ték figyelemmel, akik 1961 és 1980 között lettek cukorbete­gek és 1991-ig kezelték őket az egyetemi kórházban, Lin- köpingben. Ilyen hosszú idő alatt a régi módszer szerint kezeltek közül minden harma­dik beteg veséje nagymérték­ben károsodhatott, sokan kö­zülük valószínűleg művese- kezelésre szorultak volna. Azoknak a gyermekeknek, akik 1960-65 között beteged­tek meg, 30 százaléka 20 év­vel később komoly vesebe­tegséget kapott. Azon gyer­mekek közül viszont, akik a ’70-es évek eleje után lettek cukorbetegek, csupán 6 szá­zalék lett vesebeteg. Sikeres cukorbeteg­gyógykezelés Szigorúság és magasabb műszerezettség Harmadik fiúként indult szerencsét próbálni Dr. Prievara Ferenc Tibor: Tizenöt esztendeje tudatosan készültem erre a feladatra Fotó: Kovács Tibor Vizit a roomingin rendszerű szülészeti osztályon — Jól képzett munkatársa­kat, bizalmat örököltem amely följogosít a reményre — mondta dr. Prievara Ferenc Tibor a Kaposi Mór Megyei Kórház szülészet-nőgyógyá- szatának újonnan kinevezett osztályvezető főorvosa. — Mégis — úgy érzem — óriási feladatot jelent egy olyan munkát folytatni és a kor kihí­vásának megfelelően maga­sabb szintre emelni, mint ame­lyet dr. Domány Sándor pro­fesszor úr végzett mintegy 26 éven át. Megvallom, hogy az ő inspirációjának is engedel­meskedve már 15 éve tudato­san készültem erre a fel­adatra. Az első késztetést azonban édesapámtól kap­tam, aki ugyancsak nőgyó­gyászként kezdte pályáját, majd 1969-ig — nyugdíjba vo­nulásáig —, a kaposvári kór­ház patológus főorvosaként tevékenykedett. Harmadik gyerekként jöttem világra, in­dultam el az orvosi pályán és mindig szerettem volna meg­közelíteni azt a vezetői, em­beri és tudásbeli erényt, ame­lyet ő képviselt. Ha a saját szakterületemen ezeket az erényeket gyakorolhatom, ak­kor elégedetten mehetek majd nyugdíjba. Prievara Ferenc Tibor 1970-ben végezte el az orvos- tudományi egyetemet. A ka­posvári kórházban — ugyan­csak Domány professzor ösz­tönzésére — bekapcsolódott a tudományos munkába. Kez­detben a koraszülöttekre gyakran jellemző, újszülöttkori légzészavarok megelőzésével és kezelésük módjával, ké­sőbb a méhen belüli mag­zat-sorvadás okainak kutatá­sával foglalkozott. Munkáját a Pannon Agrártudományi Egyetem és az Orvostovább­képző Egyetem nőgyógyá­szati klinikájának dr. Gáti Jó­zsef professzor álta vezetett munkacsoportja is támogatta. E munkája eredményeképpen 1987-ben elnyerte a kandidá­tusi fokozatot. Már 12 évvel ezelőtt, a rekonstrukció meg­kezdésekor ott bábáskodott a felújított épület munkálatainál. Részt vett a helyiségek meg­tervezésében s elmondhatja: a működés tárgyi feltételei, a ho­tel ellátás az ezredév vége színvonalának felel meg az osztályon. Fokozatosan beve­zették és ma már nagy sikerrel gyakorolják az apás szülést; támogatják a roomingin rend­szert, ahol az anya és cse­csemője együtt élik meg a szü­letést követő napokat. — Sajnos a műszerezettség tekintetében vannak hiányos­ságaink — mondja. — A kór­házban végzett ultrahangvizs­gálatok felét mi végezzük — ami évi 5-6000 ezer vizsgálatot jelent. Ehhez mindössze napi másfél óra áll rendelkezé­sünkre. Elengedhetetlenül szükséges egy jó minőségű, saját műszer beszerzése. Ugyancsak szeretnénk besze­rezni azokat a korszerű en­doszkópos műszereket — la- paroszkóp, hyszteroszkóp — amelyeknek a segítségével kis sebzésből végezhetjük a műté­teket. A kíméletesebb beavat­kozás egyúttal a kórházban töl­tött napok számát is lecsök­kenti. Az Endoszkópos Társa­ság tagjaként munkatársaimat és a szakdolgozókat — így a műtősnőket — arra ösztön­zőm, hogy minél előbb sajátít­sák el a korszerű technika és módszer alkalmazását. A lapa- roszkóppal végzett műtétek te­rületén, akárcsak a terhesgon­dozás új formáinak meghono­sításában máris szép ered­ményt értünk el. A kórház ve­zetése ígéretet tett, hogy tá­mogatja ezt a törekvésünket. Munkába lépésének első feladataként az osztály műkö­dési rendjének részletes elké­szítését, a pontos munkaköri leírást és a szakmai protokoll megfogalmazását jelölte meg. Azt vallja: a minőségbiztosítás rendszerében csak ezek rögzí­tése révén adhat teret elvárá­sainak. Szakmai és emberei képének kialakításában a főor­vos egy kolléga-jóbarát intel­meit tartja szem előtt, amely így szól: „ Légy bölcs, mint Sa­lamon, igazságos mint Mátyás, szerencsés mint a harmadik fiú a mesében és tégy úgy mint Katalin cárnő: korholj csend­ben és dicsérj hangosan!”. Várnai Ágnes Tréningek a családsegítőben — Nem tudni miért, de ne­hezen indult be a Gordon-tré­ning Kaposváron — mondta Székeiyné Kováts Eszter, a Családsegítő Központ pszi­chológusa. — Több iskola is megkeresett a hatékonyság­fejlesztő tréning kapcsán, ám csak a Gyakorló Általános Is­kolában valósult meg a tanári tréning. A Kisfaludy iskolában most van előkészítés alatt. A múlt év végén két szülő-csoport tartja foglalko­zásait az intézményben és egy női hatékonyságfejlesztő kurzus is beindult. Ez utóbbi a nők különböző szerepeinek egyeztetését jelenti, és a tár­saskapcsolatok erősítését. A különféle tréningekre több mint félszázan járnak, s ered­ményességük vitathatatlan. Jóllehet az a gyakori, hogy csak az egyik szülő vesz részt a tréningen, holott a nevelési problémákkal (is) küszködő családokban hatékonyabb lenne, ha mindkét fél alkal­mazná. Székeiyné Kováts Eszter elmondta azt is: az ország más megyéiben népszerűbb e tréning, mint Somogybán. Ő maga is több helyen vezetett már egy-egy kurzust, amelyet világszerte nagy sikerrel al­kalmaznak. Idehaza talán az ifjúsági tréningre a legkeve­sebb a jelentkező. Kaposvá­ron sem sikerült még egyetlen egyet sem összehozni. L. S. Átalakuló háziorvosi szolgálat A balatonszárszói egészség­ház építéséhez a szóládi ön- kormányzat is hozzájárult. En­nek fejében a szóládiaknak nem kell hozzájárulni plusz tá­mogatással a házi felnőtt illetve gyermekorvosi ellátáshoz. Ez az ideális helyzet azonban 1995 január elsejével megszűnik. Ezt követően — hacsak nem fizeti a tb a költségeket — maguknak kell gondoskodni a rendelés za­vartalanságáról. Balatonszár­szón egyébként a házi és gyermekorvos vállalkozóként, a fogorvos közalkalmazottként látja el feladatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom