Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-17 / 13. szám
1994. január 17., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Messze a minimumtól Együttes ülésen tárgyalta január 14-i testületi ülésén Ke- levíz és Hosszúvíz önkormányzata az idei költségvetési tervezetet. Ennek középpontjában a köztisztviselők jövőre érvénybelépő bérbesorolásának megoldási módozata áll. A feladat koránt sem könnyű, mivel az érintettek jelenlegi bérezése a jövő évtől kötelezően érvénybelépőhöz képest mindössze 60 százalékot tesz ki. Ezen az ülésen döntöttek arról is, hogy a körjegyzőséghez tartozó községek új családorvosa, dr. Szikra Sándor mint vállalkozó végezheti munkáját. Kertbarátok — egymás közt A Marcali Kulturális Központban január 17-én, hétfőn 18 órától az intézmény kertbarát köre tartja rendes összejövetelét. A Varga László vezette klubnak több tucat állandó és pártoló tagja van — köztük kertészeti szakemberek és kertbarát laikusok. Marcali festő Baján A bajai művelődési központ galériája somogyi alkotó bemutatkozására adott lehetőséget a napokban. Orosz Lajos, marcali festő akvarelljeit állították ki január 13-án az intézményben. A 16 órakor megnyílt tárlatot Olasz Istvánná, a marcali gimnázium igazgatónője ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Japán hitel vállalkozóknak Hegedűs Oszkár és Pipis István, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. vezetői a napokban a balatonboglári polgármesteri hivatalban találkoztak a környék iparosaival és vállalkozóival. A kötetlen beszélgetés témájául az a japán hitelkonstrukció szolgált, amelyet 18-19 százalékos kamattal vehetnek igénybe az érintettek. Keresztúr díszpolgára A fenti, megtisztelő címet a balatonkeresztúri apát-plébánosnak, dr. Szemes Józsefnek adományozta a község. Január 12-én a helyi önkormányzat képviselő-testülete a településen végzett, több mint két évtizedes munkája elismeréseként, valamint a műemlék-templom felújításához nyújtott segítségét megköszönve, nyolcvanadik születésnapja alkalmából tüntette ki az apát urat. Telefonos fórum a marcali tévében Dr. Sütő László marcali polgármester válaszol a lakosság kérdéseire ma este a marcali kábeltévé műsorában. A élő telefonos fórum 19 órakor hírösszefoglalóval kezdődik. A kérdéseket a 312—702 telefonszámon lehet feltenni a polgármesternek. Nem hátrányos helyzetű, ez Tapsony nagy hátránya Böhönyén már a lefektetett telefonkábelt földelik a Matáv Rt alvállalkozóinak az ország különböző helyeiről idehozott munkásai. A településen elkészült az ezres központ, amire a környező községek is csatlakozhatnak, így a január 12-ig jegyzett 193 új helybeli igénylő, s természetesen a korábbi telefontulajdonosok joggal remélhetik, hogy a megbeszélt határidőre, a crossbar áldásaként számukra is elérhető lesz a világ. A szomszédos települések közül jónéhány — köztük Tapsony — szintén a böhönyei központ bekapcsolására vár, mivel hozzájuk is innen jut el néhány érpár, s a beüzemelést követően telefonálhatnak kedvükre. Tapsony — mondta Fülöp László, polgármester — sajnos nincs a reményteli várakozók között. Pedig a korábbi 32 előfizetőhöz ezideig 77 új csatlakozott már, felvállalva a 60 ezer forintos befizetési díjat is. Ezzel együtt úgy tűnik, itt még nem csenget a crossbar, noha a Matáv Rt már megteremtette Tapsony- ban is az ehhez szükséges műszaki feltételeket. Azonban hiányzik a pénz. Míg ugyanis a környező községek Temetik a kábelt Böhönyén Fotó: Kun Tibor közül nem egy „hátrányos helyzetűnek” minősíttetett, s mint ilyen, telefon-ügyben (is) jogosult jelentős állami támogatásra, addig Tapsony — mint a besorolás szerint tehetősebb — nem kap egy vasat sem. Mit tehetnek? — alkudoznak a Matáv Rt illetékeseivel. Remélik, végül sikerül megegyezni, hiszen végső soron közös érdek, hogy a tapsonyiak is élhessenek a korszerű távbeszélés lehetőségeivel. kun Szenyér szerény lehetőségei és nagyralátó tervei A szenyéri környezet kiválóan alkalmas a falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználására, a törökvár maradványai és a 700 éves, román stílusban épült templomuk kuriózumot jelentenek. Van miért és mire idecsalogatni a turistákat. Balogh József polgármester szerint Szenyéren olyannyira komolyan gondolják ezt, hogy jelentős anyagiak felvállalásával korszerűsítik telefonrendszerüket. A lakosok közül eddig 35 fizette ki a 40 ezer forintos költséget, és ha minden jól megy, akár egy hónap múlva bekapcsolják hozzájuk is a telefont. Infrastruktúrában ily módon jelentősen erősödve a település megcélozná a ’96-os Expót is: nyitottak akarnak lenni a falut, a vidék szépségeit megismerni szándékozók Idegenforgalmi vonzerő lehet a 700 éves, román stílusban számára. épült templom LÁTOGATÓBAN A BUZSÁKI FAZEKASNÁL Negyedszázad a korong mellett Az épület, amely ma már a színes-elegáns nyugat-európai utazási prospektusok programkínálatában szerepel, 10 évvel ezelőtt még elhanyagolt parasztház volt. Verseghy Ferenc népi iparművész és felesége azonban meglátták a buzsáki faluház tőszomszádságában álló épületben a rejtett szépségeket; fáradságos, javarészt kétkezi munkájuk nyomán élet és harmónia költözött a hangulatosan berendezett fazekasházba. A negyedszázados szakmai jubileumát az idén ünneplő, a sárközi Alsónyékről — továbbtanulás okán Kaposvárra kerülő művész az ipari iskola elvégzése után azonnal önállósította magát. 1972-től már saját műhelyéből dolgozott be a kaposvári szövetkezetnek — fillérekért. Az étkészletek, sörös- és boroskancsók tömegtermeléséből egy életre elege lett annak ellenére, hogy az idő múlásával több száz, zsűrizett munka került le a korongjáról. A Népművészek Szövetkezeténél eltöltött évek után érlelődött meg benne az elhatározás, s akkori, családi körülményei is arra sarkallták, hogy otthagyva a várost, a vidék csendjében kutasson tovább a „tiszta forrás” után. A Habán technikára alapozva olyan eredeti stílus megteremtőjévé vált, amelynek sok lelkes híve akadt országhatáron belül és kívül. Tizennégy önálló kiállítással, japán, ausztrál, indiai, nyugat-európai, amerikai vevőkörrel a háta mögött Verseghy Ferenc már megengedheti magának, hogy az elhivatott alkotó elefántcsont-tornyából figyelje az iparosság kontra művészet dilemmáját. — Az ötvenes évek elejéig nem volt hagyománya Somogybán a díszkerámiának. A fazekasságot errefelé a Báta- székről elszármazott mesterem és atyai jóbarátom, Tamás László honosította meg — meséli a buzsáki fazekasház lakója. — Az én tányérjaimon, készleteimen is a sárközi motívumvilág a jellemző, bár a díszítőelemek nálam rusztikusabb kifejezést kapnak. Egyike vagyok azoknak a fazekasoknak, akik maguk festik az agyagot, s akik a munkafolyamat valamennyi fázisát, minden egyes darabon maguk csinálják. Én már eljutottam odáig, hogy vagy tisztességesen dolgozom, vagy sehogy. Nemrégiben, például megkeresett Luxemburgból egy nagykereskedő, s az egész éves munkámra kizárólagos export jogot kért a Benelux államokba. El kellett, hogy utasítsam, mert a betegségem miatt az évnek csak az egyik felét tölthetem munkával. A japánok gyermekjáték-edényeket rendeltek tőlem. Nemet mondtam, mert azt vallom: minél ritkább egy darab, annál értékesebb. Megszállottan hiszem, hogy ma is létezik népművészet, de ez a népművészet nem azonos a száz évvel ezelőtti dolgok műmásolásával, (csíky) Csákány: új választások után Lesz végre béke? Kevés település körül zajlik annyi vihar, mint amennyi Csákányt jó ideje sújtja. Mint arról beszámoltunk, a legutóbbi bírósági ítélet semmisnek nyilvánította a július 4-én tartott választás eredményét és új választás kiírására kötelezte az önkormányzatot. Ez idén január 2-án történt, és mint azt a község jegyzőjétől, Surugli Lajostól megtudtuk — 265 választásra jogosult személy közül 142 voksolt, ami 58,2 százalékos részvételt jelez. Míg a nyári választásokon kilenc, ezúttal csak öt jelölt akadt. A jogerős szavazatok alapján Szabó Gézáné, Józsa István és Lutor Viktorné lettek a képviselő-testület tagjai, akikkel kiegészülve január 7-én megtarthatták az újesztendő első, immár eredményesnek mondható testületi ülését. Aligha lehetnek kétségeink afelől, hogy a jövőjét több szempontból a falusi turizmusra alapozni szándékozó csákányiak elképzelései csakis a békesség esetén valósulhatnak meg. k.g.t. Sok a baba, kevés a hely Egy klubról, ami kinőtte önmagát Az ismerkedés pillanatai: az apróságok — főként az egykék számára — a klub az első gyermekközösséget jelenti Fotó: Kun G. Tibor Gyes-neurózis, fakanál-szindróma, panelbörtön. Sok városi kismama közös, szorongó életérzése, amelyen az utóbbi időkben országszerte divatossá lett baba-mama klubok igyekeznek enyhíteni. Marcaliban, hivatalosan január első hetétől működik hasonló — a helyi önkormányzat által fenntartott bölcsőde egyik megüresedett termében. A lakossági kezdeményezés — legyen egy hely, ahová baba-mama kiszabadulhat napjain — szerencsésen találkozott a bölcsőde vezetőinek törekvésével. A csökkenő bölcsődei gyermeklétszám miatti bevétel- csökkenést — a meglévő hat szobából négyet használt az intézmény, a helyiségek bérbeadásával pótolják. A kedden és csütörtökön 9-13 óra között nyitva tartó klub iránt városszerte óriási az érdeklődés. Bár meghirdetve sem volt, egyre többen és többen jönnek. Lassan kezdik kinőni a termet, ami ideális esetben öt babának és ugyanannyi szülőnek elég. Ottjártunkkor egymásnak adták a kilincset mamák, papák. Lehet-e szó a további bővítésről? — erről kérdeztük a bölcsőde vezetőjét, Kovács Józsefnél — Sajnos a lehetőségeink eléggé korlátozottak, mivel a szomszédos termet, ahol különböző eladásokat, esetleg tanfolyamokat terveztek a klubtagok, nemrégiben a városi könyvtár egyik fiókja kapta meg. A nyáron a szűk udvari lehetőségek miatt is — nehéz lesz összeegyeztetni a klub és a bölcsőde programját. Arra ügyelnünk kell, hogy a bölcsőde normális működését semmi ne veszélyeztesse; a klubba járók száma máris jóval meghaladja az eredeti elképzeléseket. A mamák —, akik végső soron végigkilincselték a várost, hogy a bölcsőde-előkészítő, beszoktatást elősegítő klubot tető alá hozzák — másként vélekednek. Az alkalmanként fizetendő ötven forintért cserébe nagyobb cselekvési szabadságot szeretnének. Például azt, hogy naponta vehessék igénybe — az egyébként használaton kívüli — szobát. így a nagyszülők és bébysitter híján lévő anyukák is felszabadulhatnának egy kicsit. S ha már a babák összebarátkoztak, az anyukáknak módjukban állna végigcsinálni — például — a Gordon-féle szülői tréninget, vagy gondozási, nevelési ügyekben kikérni a meghívott gyermekorvos, védőnő tanácsait. A későbbiekben aztán a klub gyermekmegőrzőként is funkcionálhatna — naponta más-más anyuka felügyeletével. csíky
