Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-17 / 13. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLIITIKA 1994. január 17., hétfő Zöld Alternatíva A Zöld Alternatíva, mint választási párt elsősorban a civil szervezetek, különösen a környezetvédő, természetvédő mozgalmak támogatására épít. Ezt abban a reményben teszi, hogy hozzá tud járulni megerősödésükhöz. A szervezet bízik abban, hogy a választások után képviselőik a mai parlamenti gyakorlatnál hatékonyabban tudják majd befolyásolni a törvénykezési folyamatot, érvényre juttatva a természetvédelem és a környezetvédelem érdekeit. Erről a Zöld Alternatíva társelnöke, Schmuck Erzsébet számolt be hét végi kongresszusuk után. A tanácskozáson elfogadott program az életminőség fontosságát hangsúlyozva rámutat a fejlett fogyasztói társadalmak kritikátlan követéséből származó veszélyekre. Gazdasági program az SZDSZ-ben Az SZDSZ kormányra kerülve csökkentené a minisztériumok számát, a forrásadó és a minimáladó megszüntetésével és adókedvezményekkel segítené a vállalkozókat. A szabaddemokraták átláthatóvá és szervezetileg egyszerűbbé kívánják tenni a privatizációt, és — elsősorban az infrastrukturális beruházások esetében — ösztönözni szándékozzák a külföldi tőke beáramlását, nem utolsósorban azért, mert ez munkahelyeket is teremt. Minderről szombaton, az SZDSZ Országos Tanácsa ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón volt szó, amelyen az SZDSZ gazdasági elképzeléseit ismertették. A gazdasági programtervezetet a párt január 28-30. között megrendezendő küldöttgyűlése emeli majd választási programmá. Fodor Gábort az MSZDP is támogatja A Magyarországi Szociáldemokrata Párt természetesnek tartja, hogy a volt fideszes Fodor Gábor egy másik liberális párthoz csatlakozott, de miután elképzelései közel állnak az MSZDP nézeteihez is, választási küzdelmében mi is támogatjuk — mondta Király Zoltán. Ezt az ajánlatot Fodor Gábor elfogadta — tette hozzá az MSZDP elnöke. Nagyító alatt a magyar gazdaság Magyarország viszonylag sikeres volt az elmúlt három évben, ha összehasonlítjuk a gazdaság állapotát a környező országokéval, itt kisebb a recesz- szió — hangzott el szombaton dr. Ruud Knaack amszterdami professzor értékelésében azon a nemzetközi szakértői konferencián, amelyet a Mónus Illés Akadémia és az Alfred Moser Alapítvány szervezett az ÉDOSZ székházában. A tanácskozáson a német, osztrák, holland és flámand szociáldemokrata értékrendet valló neves szakértők szombaton a magar gazdaság helyzetéről cseréltek gondolatokat, a magyar szakértőkkel és szociáldemokrata tanácsadókkal. Ifjúsági falu Ifjúsági falut építenek a Nógrád megyei Kishartyán melletti Kőkút pusztán a hátrányos helyzetű, pályakezdő munkanélkülieknek. A Tettekkel az Ifjúságért Alapítvány a Népjóléti Minisztérium, az angol nagykövetség, az Országos Foglalkoztatási Alap és a Váci Püspökség támogatásával autószervizt nyitott, ahol egyelőre nyolc pályakezdő munkanélkülit foglalkoztatnak. A kiegészítő parancsnok nem hisz az ufókban Pájer Tamás ezredes: Az ambíció kevés ehhez a pályához Pájer Tamás ezredes 1947-ben a Szabolcs megyei Gávavencsellőn született. A középiskolát Nyíregyházán végezte. 1970-ben fejezte be Budapesten a katonatiszti főiskolát. 1985-től az akkori, 9. gépesített lövészhadosztály légvédelmi főnöke volt. Háromszor léptették elő soron kívül. Tavaly októberétől a Somogy megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka. — Gyerekkorában játszott-e katonásdit? — Nem, sohasem. Egyetlen hivatásos katona sem volt a családban. Felvettek a miskolci egyetem gépészmérnöki karára, de egy téli edzésen úgy megbetegedtem, hogy nem tudtam befejezni a második félévet. Ezt nehezen dolgoztam fel magamban, és a „csakazértis megmutatom”— érzése bújkált bennem, amikor egy újságban rábukkantam a tiszti főiskola hirdetésére. — Nem érezte úgy: rosszul választott? — Az egyetemi élet után nehezen szoktam meg a kötöttséget. A főiskolai évek elején volt egy időszak, amikor úgy gondoltam: feladom. Az elszántságom, a konokságom erősebb volt ennél. 28 éves katonai múltam során viszont soha nem éreztem úgy, hogy rosszul választottam. — Pedig szülőfalujától igencsak elsodródott... — Légvédelmi szakon végeztem, s első állomásom Jánoshalma volt. Szakasz-, majd ütegparancsnok lettem. Egyetemi előfelvételisekkel foglalkoztam. Jó pár állomása volt az életemnek. A legfájóbb az, hogy mindig távolabbra parancsolt a sors a Tisza partjától, ahol szüleim élnek. — A család hogyan viselte az állandó hurcolkodást? — Szerencsémre olyan feleségem van, aki a család érdekében elviselte ezt. Fiam az általánost három helyen végezte el. — Egy olyan ember, akit néhány évenként más helyre tesznek, tud-e kötődni a tájhoz, az emberekhez? — Ez nem befolyásolja a katonát a hazához fűződő viszonyában. Hozzátartozik a pályához, amellyel meg kell tanulni élni. Nehéz volt otthagyni a régi barátokat, és ahogy az ember öregszik, egyre nehezebben köt újabb barátságokat. — A sport mindig meghatározó eleme volt életének. A Magyar Honvédségre menynyire jellemző a sportszerűség? — Szerencsére egyre jobban... — Ön évekig légvédelmi főtiszt volt. Hisz-e az ufókban? — Nem nagyon érdekelnek, bár néha meggyőző informá-' ciókat hall az ember az ufókról, aztán a szakemberek megmagyarázzák, hogy milyen égi jelenség volt az adott időpontban. — Amikor a katonáknak néhány éve engedélyezték, hogy munkába jövet és menet civilruhát ölthetnek, ön hogy járt-kelt a lakása és a munkahelye között? „A sorkatonákat is munkatársaimnak tekintem” Fotó: Kovács Tibor — Mivel nagyon közel laktam, egyenruhában. Most, hogy 3,5 kilométerre van a lakásunk, civilben és gyalogosan. — Nem szalad a szolgálati kocsi? — Hazafelé is gyalog indulok. — Mit tart a majd' három évtized legnagyobb sikerének? — Azt, hogy mindig, mindenütt sikerült megfelelő emberi kapcsolatokat kialakítanom: a sorkatonákat is mindig munkatársaimnak tekintettem. — Erős kezű parancsnok? — Ez a beosztás talán kevésbé igényel erős kezű parancsnokot, hiszen elsősorban katonai igazgatási tevékenységet végzünk. Lőrincz Sándor KI, MIT KÖVETEL A JELÖLTEKTŐL? Honatya-normák A választásra készülő nagyobb parlamenti pártoknak már majdnem valamennyi választási körzetre van képviselőjelöltjük. Általános gyakorlat, hogy a helyi szervezetek választják ki azokat, akiket a párt színeiben indítani kívánnak a következő országgyűlési választásokon. A végleges listát azonban a legfelső pártszervek hagyják jóvá. A kiválasztás technikája úgyszólván mindenütt egyforma, de vajon milyen igényeket támasztanak a jelöltekkel szemben? Dr. Áder János (FIDESZ): — Azt kértük szervezeteinktől, úgy válasszák ki a jelölteket, hogy a frakció összetétele alkalmas legyen a parlamenti munkamegosztásra, legyenek közöttük a legfontosabb területek szakértői. A jelöltek többségét már vagy szakértőnkként, vagy polgármesterként megismerhettük, meggyőződhettünk képességeikről, politikai alkalmasságukról. Ennek ellenére felkészülési programot szervezünk részükre, ahol nemcsak a párt kongresszusi programját ismertetjük, hanem a politikai pályán nélkülözhetetlen retorikai alapismeretekkel és a médiákban való szerepléssel is foglalkozunk. Dr. Torgyán József (FKGP): — A mi képviselőinknek elsősorban istenhívőnek kell lenniük. Volt egy kitűnő jelöltünk, akiről az utolsó pillanatban kiderült, hogy nem hisz Istenben, lemondtunk róla. A képviselő- csoport összetételére is ügyelünk, mert a választások megnyerése esetén a parlamenti munka szakmai feltételeit is biztosítani kell. E mellett gondot fordítunk arra is, hogy a nők és a fiatalok megfelelő súllyal vegyenek részt a közéletben. Formai előírásaink vannak. Például arra, hogyan öltözködjön egy képviselő. Ha minden követelménynek megfelel valaki, akkor a jelöltet elküldjük az Ech- kardt Tibor Politikai Akadémiára. Ezután egy bizottság is meghallgatja és végül a pártelnök is elbeszélget vele. Ha megfelelt a „vizsgán”, kétoldalú szerződést kötünk, amelyben a jelölt vállalja, hogy nem szegül szembe a párttal s ha kilép, lemond mandátumáról is. Csépe Béla (KNDP): — Helyi szervezeteink egy év óta keresik azokat a jelöltjeiket, akik a keresztény értékrend alapján állnak és politikai alka- túak. Már csaknem teljes a névsorunk, és rövidesen sor kerül egy szervezett ismerkedésre is. A napokban elkészült a pártprogramunk, ebből a jelölteknek vizsgázniuk kell. Csak ha megfeleltek, akkor tesszük közzé a nevüket. Megyei és országos listáinkon olyan ismert közéleti személyiségek szerepelnek majd, akik eddig sokat tettek pártunkért. Dobos Krisztina (MDF): — Olyan jelölteket választottunk, akik a Magyar Demokrata Fórum értékrendjét, a nemzeti elkötelezettséget, a demokrácia iránti mindenkori tiszteletet vallják magukénak. Emberi oldalról minden körülmények között elvárjuk, hogy mind a közéleti munkájukban, mind a családi életükben tisztességesek legyenek. Harmadikként említem, de a számunkra egyik legfontosabb feltétel, hogy együtt tudjanak dolgozni sok emberrel, közös célunkért. Nagyon lényegesnek tartjuk, hogy ne olyan emberek legyenek, aki csak a saját karrierjüket kívánják építeni, hanem olyanok, akik a társadalmi érdekeket tartják szem előtt. A napokban találkoztunk először a jelöltekkel, mondhatom nagyon szimpatikus hölgyeket és urakat ismertem meg közöttük. Gál Zoltán (MSZP): — Képviselőjelöltjeink két csoportra oszthatók. A kisebbikbe az országosan ismertek tartoznak, a nagyobbá a helyi jelöltek. Egyetlen szempont volt, hogy az MSZP szervezetek okvetlenül helyi és népszerű állampolgárt jelöljenek. Pártunk sajátja, hogy az elnök kivételével mindenki egyéni körzetben indul. így jelöltjeink vagy helyi, vagy országos tevékenységük folytán ismertek. Annak ellenére, hogy szervezeteink központilag előírt szempont nélkül kerestek jelöltet, jó arány alakult ki. A legtöbben 30-45 év között vannak, sok közöttük az agrár szakember, a pedagógus, a közgazdász, a műszaki értelmiségi. Vállalatuknál általában a vezetéshez tartoznak, de nem elsőszámú emberek. Tervünk, hogy akiket a javaslatok alapján végleg képviselőjelöltté fogadunk, azokkal aláíratunk egy vagyonnyilatkozatot és egy másikat arról, hogy eddigi politikai és magánéletük nem támadható, erkölcsileg feddhetetlenek. Vállalják az MSZP frakció-szabályait, a párt politikáját, hiszen nem mindegyik jelöltünk tagja pártunknak. (koós) Eddig 500 középiskolai csapat jelentkezett Honismereti vetélkedő A belkereskedelemi forgalom tavaly ötödével nőtt Emese álma - Mítosz és történelem címmel történelmi vetélkedőt szervez a Honismereti Szövetség és a Tankerületi Oktatási Központok, diákok és felnőttek számára - hangzott el a Honismereti Szövetség pénteki sajtótájékoztatóján. Barta Éva, a szövetség titkára hangsúlyozta: a vetélkedő célja, hogy gyarapodjon a fiatalok tör- télmi ismerete, erősödjön hazaszeretetük és magyarságtudatuk, ismeretekben és érzelmekIsmét megjelent a Komá- rom-Esztergom Megyei Kalendárium. Régen elsősorban használati tárgynak számított, amelyben a jelentősebb családi és gazdasági eseményeket jegyezték be. Az egykori komáromi kalendárium történeteket, verseket, ráolvasást, valamint ben felkészüljenek a honfoglalás 1100. évfordulójára. A vetélkedő három egymást követő iskolai tanév alatt dolgozza fel a honfoglalás történetét és következményeit. Idén a középiskolások mérhetik össze tudásukat, jövőre az általános iskolások és a felnőttek. Eddig már több mint 500 középiskolai csapat jelentkezett. A megyei döntőkre március 19-én, az országos döntőkre pedig április 22-én kerül sor. az időjárásra, a gazdaságra vonatkozó tudnivalókat is közölt. Több mint fél évszázadon át azonban nem akadt a megyében vállalkozó a kalendárium kiadására. A 255 oldalas könyv a megyei önkormányzat anyagi támogatásával jelent meg ismét. Az elmúlt év kiskereskedelmi forgalma az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előzetes becslései szerint 1850-1900 milliárd forint között alakult, ami folyó áron 20-22 százalékos emelkedést jelent a megelőző esztendőhöz képest. Összehasonlító áron számolva azonban nem változott. Az elmúlt év során a legnagyobb mértékben az iparcikk-boltok forgalma emelkedett, mennyiségében 22 százalékkal, de jelentősen — 8 százalékkal — bővült a tüzelő- és építőanyag-telepek értékesítése is. Továbbra is jelentős — mintegy 18 százalékos — a forgalom visszaesése a gyógyszertárakban, az élelmiszerkereskedelemben pedig 15 százalékos csökkenést regisztráltak. A munkahelyi vendéglátást kevesebben veszik igénybe, mint korábban, a csökkenés 14 százalékos. Az elmúlt esztendőben a kiskereskedelmi forgalom 17 százalékát a vállalatok bonyolították le, 62 százalékát pedig a társasági formában gazdálkodók. A fogyasztási cikkek importja 5 százalékkal növekedett, ami kedvezően hatott a kínálatra. A kereskedelmi vállalkozások száma tovább növekedett, bár a növekedés dinamizmusa az előző évekéhez képest mérséklődött. Az állami kereskedelmi vállalatok száma ma már alig haladja meg a százat, és az elmúlt esztendőben fél év alatt, több mint 2200 új kereskedelmi szervezetet jegyeztek be. A kereskedelmi vállalkozások az IKM felmérése szerint számottevő javulásra nem számítanak 1994-ben sem. A kereskedelmi szervezetek folyó áron a kereslet mérsékelt növekedésére számítanak, ugyanakkor nem remélik tőkeellátottságuk és pénzügyi helyzetük lényeges javulását, igaz romlását sem. A piaci lehetőségek bővülését jobb marketing munkájuktól, új termékek bevezetésétől, illetve szolidabb árpolitika alkalmazásától várják. A kereskedelmi szervezetek számának bővülése a prognózis szerint az előző évhez hasonlóan tovább mérséklődik. Az állami vállalatok társaságokká alakulása befejeződik. A privatizáció folyamatában lényeges ütemváltozás csak abban az esetben valószínűsíthető, ha a kereslet élénkül. A belkereskedelem területén működők arra számítanak, hogy az idén a vállalkozók számára kedvezőbbé válik a jogi szabályozás. Az üzletek működéséről, a szakképzésről, illetve az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló rendeletek módosítása az év első hónapjaiban várható. Komáromi kalendárium
