Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-14 / 11. szám

1994. január 14., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Csurgó szülötte Antall József képviselői székében Antall József megüresedett képviselői székébe az MDF budapesti listájáról Fekete György, a Művelődési és Köz- oktatásügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára került. Az új képviselő Csurgón nőtt fel, 1945-ig itt is tanult, nagyapja Rácz Dezső, 1910 és 1945 között a csurgói gimnázium tanára volt. Falugazdászt szeretne Babócsa Babócsán az önkormányzat úgy határozott, hogy falugaz­dászt — jól képzett mezőgaz­dasági szakembert — szeret­nének foglalkoztatni, aki ter­melési-értékesítési és jogi ta­nácsokkal látná el a mező- gazdasági vállalkozókat. A fa­lugazdász-programot a me­gyei közgyűlés menedzseli. Burgonyagyűjtési akció Barcson A Máltai Szeretetszolgálat barcsi szervezete első alka­lommal szervezett burgonya­gyűjtési akciót. Közel öt má­zsa burgonya gyűlt össze, me­lyet többek között a vajdasági magyarok kapják. A jövő hé­ten kedden folytatódik az ak­ció, melyhez a környező tele­pülések lakóinak segítségét kérik. Népszerű a mozi A babócsaiak mozi iránti ér­deklődése a többi települé­sekhez képest átlagon felüli. A nézők az országos bemutató­val egyidőben láthatják a leg­újabb — nagyrészt amerikai — filmalkotásokat. Fletente kétszer vetítenek filmet a mű­velődési házban. A legutóbbi filmre közel nyolcvanan voltak kíváncsiak, annak ellenére, hogy az önkormányzat meg­emelte a jegy árát: egy belépő 80 forintba kerül. Napi 300 pár cipőfelsőrész A Szigetvári Cipőgyár bar­csi telepén hetvenhetén közel 300 pár cipőfelsőrészt készí­tenek naponta. A kész felső­részt Szigetvárra viszik, majd onnan a termékeket a német Reimberger céghez szállítják. Rendőrőrsöt szeretnének Babócsa szeretné visszaál­lítani a valaha jól bevált, jól működő rendőrőrsöt. A tervek szerint öt személy lesz hivatott teljesíteni szolgálatot a közbiz­tonság javítása érdekében a településen és a négy társkö­zségben. András Zoltán, ba- bócsai polgármester szerint a személyi feltétel adott, csak a tárgyi hiányzik. Ma nekem, holnap neked... Százhetven liter vért adtak tavaly Barcson Versenyben a Drávatej Átmenetileg csökkentik a sajtgyártást Fotó: Gyertyás László Mondják, kevés a vér, a vér­adásra vállalkozó emberek nem törődnek egymással. Csonka Zoltánné, a barcsi vö­röskeresztes szervezet veze­tője mondta: — 1989-től folyamatosan csökkent a véradók száma. Míg 1983-ban 13 véradást szervez­tünk Barcson, tavaly mindösz- sze hatot. Bázisaink az ipari vállalatok, azonban sok cég megszűnt, egyre kevesebb az üzemi véradás. Tavaly összesen 178 vér­adást szerveztek Barcson és környékén, a levett vérmennyi­ség 370,4 liter volt. Nem min­denki alkalmas véradásra, így például a magas vérnyomás ki­záró ok. 1025-en jelentkeztek véradásra, 935 személytől vet­tek vért. A városba 498-an je­lentkeztek vért adni, közülük 429-en adtak 170,6 litert. — Tavaly három rendkívüli Rinyaújnép öregedő falu. 85 lakosából több mint ötven a nyugdíjas. A település egyetlen utcából, s majd száz házból áll. Néhány lakatlan épületet volt tulajdonosuk az időre bízott, sokan elvándoroltak. Tavaly alig több mint hatmil­lió forintból gazdálkodott a köz­ség. Pályázatot nyújtottak be közkifolyós ivóvízhálóhat épí­tésére, a támogatást elnyerték, elkezdődhet a munka. A beru­házás meghaladta a hétmillió forintot. A DRV Rt végezte a ki­„behívásos” napot szerveztünk: névre szólóan kapjuk meg, hogy kiket hívhatunk be. Egy csontvelő átültetéshez, kis­mama operációjához, és egy nyolcéves barcsi kisfiú szívmű­tétjéhez volt szükség vérre: összesen huszonhatan segítet­tek. Sokat köszönhetünk a Vö­röskereszt önkénteseinek, akik járják a településeket és viszik a névre szóló meghívókat. — A véradók táborát fiatalí­tani kellene — mondta Csonka Zoltánné. — Jó érzés volt, ami­kor szakközépiskolások jöttek el. Vannak már többszörös véradók is a régióban. Négyen vehették át az „ötvenszeres” véradónak járó kitüntetést Ka­posváron. Aki ma véradó, lehet, hogy holnap szüksége lesz vérre. Hiszen ma neki, holnap neked kell a segítség... Gamos Adrienn vitelezői munkát: hat közkutat állítottak fel. Karácsonykor már a csapból folyt a víz. Rinyaújnép képviselő-testü- lete legutóbbi ülésén döntött ar­ról, hogy céltámogatási pályá­zatot nyújt be vezetékes gáz építésére is. A pályázatok elbí­rálása március végére várható: a tervek szerint a beruházás közel hétmillió forintba kerülne. Az önkormányzat lakossági hozzájárulás nélkül vállalná a költségek fedezését. G. A. Mi lesz, mi van? — ezzel a gondolattal indult beszélge­tésünk Francz Rezsőnével, a Drávatej kft igazgatójával. Ha kevesebb a tehén, kevesebb a tej, amiből aztán kevesebb túrót, vajat, sajtot lehet gyár­tani. Alapanyag hiányában le kell állni gépsoroknak, a mel­lettük dolgozók munka nélkül maradnak. Tehát a követ­kezmények sora hosszú, — és mindenképpen szomorú. Francz Rezsőné tiltakozik: — No, azért itt nem tartunk! És minden remény megvan arra, hogy az ilyenfajta tragikus helyzetet elkerüljük. — Vagyis a Drávatejet nem érintik a hanyatlásról tanús­kodó statisztikai adatok? — Azért a kép nem ilyen egyértelműen rózsás! Azt hi­szem nincs olyan gazdálkodó, aki egy recessziós helyzetben kívülálló maradhat. Mi is vesz­tettünk termelőket, talán nem egészen tisztességes verseny­ben a kaposvári tejiparral. A Drávatejtől jobb árajánlat miatt „elpártolt” a Kutasi Állami Gazdaság. Nem kis „érvágás” volt ez, — de hát a verseny, verseny! — A mi üzemünk napi tejigé­nye ötvenezer liter. Kutas kilé­pése tizenkétezer liter veszte­séget okoz. Ennek következté­ben az új évet napi negyvene­zer liter tej feldolgozásával kezdtük. — Mit jelent az üzem életé­ben ez a csökkenés? — Gyártmányszerkezetet kellett váltanunk. Csökkentjük a trappista sajt gyártását, amit Budapest, Győr, vagyis a távo­labbi szállítóink szenvednek el. Közelebbi térségünk partnerei­nek, a napi ellátását változatla­nul biztosítjuk. Persze gyorsan hozzáteszem: ezt a nehezebb helyzetet átmenetinek tekintjük. A Drávatej bár viszonylag „fi­atal” üzem, a termelők köré­ben többek között arról lett hí­res, hogy az átlagosnál jobban fizet, és ami az utóbbi időben még fontosabb „erény”: mindig megbízhatóan és pontosan. — Ezt mindenképpen meg­őrizzük a továbbiakban — jegyzi meg határozottan Francz Rezsőné. — Arra vo­natkozóan pedig, hogy az átla­gosnál jobban fizetünk, csak két számot említek: 666 millió forint árbevételünk volt tavaly, és előreláthatóan mindössze 15-20 millió forint nyereségünk lesz. Vagyis az eredmény mi­nimális, és ebből árversenybe nem lehet bocsátkozni. — Egy jelentős partnert el­vesztettek, de úgy tűnik: még sincsenek kétségbeesve. — Úgy gondolom, nem alap­tanul! A homokszentgyörgyi gazdaság, ahol másfél éve a nulláról indultak, ígéretes part­nerünk. Ma már a semmiből hatszázötven tehenük van, és igen szépek, javulóak az eredményeik. ígéretesen fej­lődnek a kistermelői kapcsola­taink. A kutasi gazdálkodók, és a nagyon szép számú szuloki tejtermelők ma már naponta hatszáz-hatszáz liter tejet szál­lítanak. Úgy vélem, hogy a kis­termelés fellendülésére ala­pozhatunk, és minden szándé­kunk az, hogy valami módon segítsük, támogassuk a vissza­térő termelési kedvet. Egyéb­ként a szuloki gazdák régeb­ben megtermelték a napi két­ezer liter tejet — a jelek arra mutatnak, hogy fokozatosan ismét benépesülnek az istállók. Ami pedig a „nagytermelőkre” vonatkozik: a szigetvári gazda­sággal tárgyalunk. A versenyhelyzet nem hagyta érintetlenül a Drávatejet sem, ahonnan tíz féle termék kerül naponta a piacra. A mos­tani, átmeneti gond megoldá­sában a több lábon állás is se­gít. No meg a korábbi hírnév, a korábbi gyakorlat: a megbízha­tóság, a pontosság. Vörös Márta Milliós beruházások Rinyaújnépen Ivóvíz már van, most gázt szeretnének 20 éves a Barcsi Ifjúsági Fúvószenekar Minden beszédnél többet mond a szép muzsika Az együttes több tagja maga is zenekaralapító lett A Barcsi Ifjúsági Fúvó­szenekar január 15-én ün­nepli fennállásának 20. év­fordulóját. Kápolnás Mihály, a zenekar vezetője, a barcsi Vikár Béla Zeneiskola ta­nára beszélt a zenekar múlt­járól és jelenéről. A mai zenekar magja 1974-ben jött létre, az akkori le­ventezenekar, és az úttörőze­nekar összevonásával. Az utánpótlás nevelés főként a ze­neiskolai hangszeroktatásra épült, és épül ma is. Fellépé­sekkel és élményekkel teli hosszú út vezetett el a huszadik születésnapig, s ez idő alatt több zenekar is kinőtte magát, együttesek alakultak, így a ke­mény zenét játszó Butchers, vagy a Happy Music Team popzenekar. A városi zenekar tagjai is innen kerültek ki. A fiatalok műfaji megkötött­ség nélkül részt a zenekar munkájában. Ezt bizonyítja a vi­lágslágerekkel gazdagított re­pertoár, melyben a spanyol da­loktól a Beatles zenéjéig min­den megtalálható. Ott vannak az ünnepi műsorokon, a sza­badtéri térzenei bemutatókon, a templomban, az iskolákban, sőt, az idősebbek még a lako­dalmakban is. Külföldi fellépéseiken nagy­részt magyar zenét játszanak, de mindig megtalálható a ven­déglátó ország muzsikája is a műsorban. A külföldi szereplé­sek többségét a városi zenekar vállalja, míg a barcsi rendezvé­nyeiken, iskolai ünnepeken az ifjúsági zenekar lép fel. A zene­kar jelenleg mintegy 80 tagot számlál. Tavaly összesen 43 alkalommal léptek közönség elé, majdnem minden hét vé­gére jutott egy szereplés. En­nek ellenére nagyon nehéz tar­tani a létszámot és a színvona­lat, mert a gyerekek el foglaltak. A sport, a nyelvek, a számítás- technika mind riválisként lép föl. A zenekar 1989-ben meg­kapta a legmagasabb minősí­tésnek számító Országos Kie­melt Aranydiplomát, és ritkán múlik el év úgy, hogy valaki ne hozna érmet akár megyei, akár országos vetélkedőről. A jövőben — a jelenlegi anyagi nehézségek ellenére is — több szabadidős programot terveznek, mert — Kápolnás Mihály szerint — az egyik leg­fontosabb dolog a jó közösségi szellem kialakítása. Az ünnepi bál a hagyományokhoz híven az idén is tele lesz meglepeté­sekkel, sőt a tombola fődíj nyer­tese egy újévi malaccal térhet haza. A jubileum ünneplése jú­nius 12-én folytatódik: a test­vérvárosok zenekarait látják majd vendégül. A legszebb ajándék talán mégis az, amit a sok-sok szereplés alkalmával ők adtak nekünk, közösségnek. Hogy most itt tartanak, és együtt ünnepelhetik a huszadik évfordulót, az nem csekély mér­tékben Kápolnás Mihály tanár úr áldozatos munkájának kö­szönhető. Sok barcsi fiatal éle­tét tette gazdagabbá, és szer­zett közönséget a fúvószené­nek. Nem a szavak embere, de ezt a mondatot tőle hallottam először: „Minden beszédnél többet mond a muzsika.”-lóra ­Amerikai teológusok Csurgón A református gimnázium életével, szervezésével ismerkedtek a vendégek A héten nyolc amerikai teológus hallgató látogatott el a csurgói református gimnáziumba: az újra induló iskola belső életével, szer­vezésével ismerkedtek. A diákok Atlantából jöttek a Columbia Theological Se­minary egyetemről. A Dobos Ágoston vallás­tanár segítségével jutottak el Csurgóra, aki szintén tanult az amerikai egyetemen. Va­lamennyien rendelkeznek már diplomával, csak ennek megszerzése után iratkoz­hattak be a teológiára. Má­sodéves korában minden hallgató választ egy tanul­mányutat — öt-hat program közül. Van, aki Kínába má­sok Dél-Amerikába, Ke­let-Európába vagy akár az amerikai csavargók közé mentek el. A teológus hallgatók ja­nuár 4-19 között tartózkod­nak Magyarországon. Elő­ször Budapest kórházait, szeretetotthonai látogatták meg. További úticéljuk Ti­hany, Debrecen, Nyírbátor. Tanulmányújukról dolgo­zatban adnak majd számot Amerikában. (Horváth)

Next

/
Oldalképek
Tartalom