Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-14 / 11. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. január 14., péntek Mezőgazdasági szakoktatás átalakuló félben A közoktatási és szakképzési törvényben a Földművelődésügyi Minisztérium megkapta a szakmai irányítás jogát. Ez jog kötelezettséget is jelent, hiszen a már működő és az átalakuló nagyüzemek, az alakulófélben levő privatizált mezőgazdasági rendszer teljesen új követelményeket támaszt a képzéssel szemben — mondta dr. Wallen- dums Árpád, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője. Dr. Wallendums Árpád, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium osztályvezetője Fotó: Kovács Tibor Technikai trendváltás - és anyagi haszon A vinillemez alkonya Aki mostanában tér be Nyugat-Európa országaiban egy-egy nagyobb hanglemezboltba, elcsodálkozik a választék módosulásán. Nem az új énekesek és együttesek neve hökkenti meg, hanem a technikai súlyponteltolódás. — Ebben a rendszerben a hazai tapasztalatokon kívül fel kell használni a nyugati, privatizált mezőgazdaságban szerzett tapasztalatokat is. Úgy gondolom, hogy a mezőgazdasági képzésben ma Magyarországon rendelkezésünkre álló mintegy 170 középfokú oktatási intézmény bőségesen kielégíti az igényeket. — Hány szakmai profilt tartalmaz ez a rendszer? — A mezőgazdasági profilhoz tartozó élelmiszeripart, erdészetet, földmérést is beA tanári hivatás csúcsa sokak szerint az osztályfőnökség. Az osztályfőnök több mint tanár: az idősebb generáció nosztalgiával emlékezik egykori nagy osztályfőnök-egyéniségekre, sok esetben az osztályfőnök példáját követve lett valaki pedagógus, vagy tanult emberséget, tisztességet. Vajon napjainkban van- nak-e még ilyen meghatározó tanáregyéniségek, osztályfőnökök? Kedvez-e ez a kor a mélyebb tanár-diák kapcsolat kialakulásának? Gajdos Katalin, a Munkácsy gimnázium hatosztályos évfolyamának osztályfőnöke így látja a dolgot: — Iskolás éveim kezdete óta tanár szerettem volna lenni. Ezt az elhatározást megerősítették bennem a gimnáziumi évek, pontosabban az osztályfőnököm, aki nagytudású szakember, kiváló pedagógus, de mindenekelőtt igaz, nemeslelkű ember volt. (Nem él már. Pafféri Elemérnek hívták.) ő ugyan azt szeleszámítva 280 szakképesítés megszerzésére van mód hazánkban. Ebbe az alapfokú munkaköri képesítést nyújtó és a specializált szaktechnikusi képzés is beletartozik. A diákok 12 százaléka tanul az FM-ágazatban, s ez meghaladja az igényeket, hiszen egy privatizált mezőgazdaságú országban 6-8 százalék körüli ez az arány. Most olyan képzési formákat vezettünk be, amelyek nem csupán a szűkén vett mezőgazdaságot, hanem a földolgozást, a piarette volna, ha orvos leszek, de ekkor már — s nagymértékben az ő lényének hatására — megmásíthatatlan elhatározással jelentkeztem az egyetemre, tanárnak. Tizenhét éve tanítok. Soha egyetlen pillanatra sem bántam meg, hogy ezt választottam. Semmi mást nem csinálnék szívesen. A saját életemből tudom, hogy mit jelent a diáknak az osztályfőnök. Most már azt is tudom, hogy mit jelent az osztályfőnöknek a diák. Nem tartom jónak, hogy minden osztály „megkapja” a maga osztályfőnökét. Számos példa volt már arra, hogy az osztály maga választotta ki a „nemhivatalos” osztályfőnököt, mert nem tudták elfogadni azt, akit kaptak. Meg kell szelídíteni egymást. Sajnos, ritkán, de előfordul, hogy az osztályfőnök sem szereti a kapott osztályt... Persze, azért az a normális, ha az „őszi” egy kicsit kivételez a gyerekeivel, másképpen néz rájuk, mint a többi tanítványra. Hiszen a gyerek szinte többet van az iskolácot, a kereskedelmet és a szolgáltatást is segítik. Ezzel a profilbővítéssel a létszámproblémát is megoldjuk. — Nagy hangsúlyt helyeznek a gyakorlati oktatásra, amelynek feltételei az átalakuló rendszerben erősen módosulnak. — A kisüzem és a nagyüzem nem ellentéte egymásnak, ezért a képzésben éppúgy szerepet kell kapnia az oktatási intézményekben folyó tanüzemi, tanműhelyi képzésnek, mint az egyéni, a farmer- gazdaságban valamint a nagyüzemekben megvalósított képzésnek. — Milyen forrásból tudják az átalakításhoz szükséges pénzt biztosítani? — A mezőgazdasági intézményeket a helyi és megyei önkormányzatok, a Földművelődésügyi Minisztérium, az egyházak, valamint különböző alapítványok tartják fönn. A szakmai követelmények és a bizonyítvány azonban mindenütt azonos. Szükség van a fönntartók együttműködésére azért is, mert az iskolák mellett működő tanterületeket, tanműhelyeket csak közös beruházással lehet létesíteni. A Belügyminisztérium és az ön- kormányzatok — szerencsére — fölvállalták ezt a terhet, mert belátták, hogy a fiatalok számára ez a képzési forma egy lehetőséget teremt arra, hogy otthon maradjanak és a falu ne pusztuljon tovább, hanem lépni, élni tudjon. — A munkahelyteremtésnél figyelembe veszik-e például Somogy megye speciális helyzetét? — Olyan képzési formákat igyekszünk meghonosítani egy-egy régióban, amely nyomon követi az adott terület igényeit; támogatjuk a helyi intézmények kezdeményezéseit. Sajnos, Magyarországon még kevés kisüzem, családi gazdaság működik és azok sem vállalják föl szívesen a szakemberképzést. Ezért az iskolák mellett kialakítandó kisebb üzemekben kell elsajátítaniuk a diákoknak gyakorlati alapfogásokat, és csak ezt követően kerülhetnek ki a magángazdaságokba, üzemekbe. Várnai Ágnes ban, mint otthon, többet az osztályfőnökkel, mint a szülei- vel.A tanári munka legnagyobb feladatának vagy még- inkább adományának tartom, hogy egy osztálynyi gyerek az „enyém”. A vele való adminisztrációs munka hivatalosan lényeges ugyan, de valójában a lényeg egészen más. Azon kívül, hogy ez elsődlegesen tanár-diák kapcsolat, egy kicsit szülő-gyerek, sőt tiszteletteljes baráti is. (A tiszteletet és barátságot mindkét irányban gondolom.) Én is a „segíts, hogy egyedül csinálhassam” elvet vallom. A kedvenc közmondásom egy régi halász mondás, mely egyben kifejezi a tanítás, nevelés lényegét is: „Ha az ellenséged éhezik, adj neki halat. Ha a barátod éhezik, tanítsd meg halászni.” Az iskolás évek azok, mikor a gyerekeket halászni tanítjuk, de időnként még adunk halat is. Az lenne jó, ha az iskolás évek után mindannyian hozzájutnának a lehetőséghez, hogy becsületesen, tehetségesen halásszanak. Vezér A polcokon szinte egyeduralkodóvá vált a compact disc, nemzetközi becenevén a CD. A kölni Satum áruházban például, amely Európa legnagyobb hi-fi és szórakoztató elektronikai üzlete, nem is olyan régen még egy egész emeletet, mintegy 1000 négyzetméter eladóteret töltöttek meg a klasszikus (vinilből préselt) hanglemezek. Ma pedig a Satum földszintjén, alig 50 négyzetméteren találni klasz- szikus LP-ket, azaz hosszanjátszó hanglemezeket. Nincs ez másként a City Music hálózat müncheni, düsseldorfi, frankfurti boltjaiban, sem a World of Music üzletlánc berlini vagy hamburgi részlegében. A kínálat 90 százaléka CD, az LP-nek sovány 10 százalék jut. Az újdonságok esetében pár éve a reklámszöveg egyaránt utalt a megrendelhető nagylemez (LP), hangkazetta (MC) és kompakt lemez (CD) kódszámára. Ma már a legtöbb hirdetésben csak a két utóbbi szerepel, jelezve, hogy számos előadó, illetve az őket szerződtető cég „leírta” a hanglemezt: beéri a CD-vel és kazettával. A trendváltás hátterében egyrészt a technika szakadatlan fejlődése áll. A távvezérlős, programozható CD-ját- szók egyben a kényelem terén is megverték vetélytársaikat. (Hiába, a lustaság a XX. század „népbetegsége”...) S a motorizációnak is köze van a kompakt lemez diadalmenetéhez: manapság egyre jobban terjednek az autóba építhető CD-lejátszók, kiváló minőséget biztosítva útközben is a zenehallgatáshoz. A vinillemez mérete eleve lehetetlenné tett ilyen irányú fejéő- dést. Szőnyi István Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, a Dunakanyar, a zebegényi táj ihletett festője száz esztendeje született. A centenáriumi év nyitányaként koszorúzási ünnepséget tartanak január 17-én, hétfőn szülőházánál az újpesti Deák Ferenc utca 23. szám alatt lévő emléktáblánál. Az évforduló napján helyezik el a megemlékezés virágait egykori zebegényi műterem-házánál is. Az olasz maffia és a mindenre elszánt vizsgálóbírók küzdelme folytatódik. A televízió képernyőjén is: milliók örömére hamarosan sugározni kezdik a „Polip” című filmsorozat hetedik történetének részeit. A „Polip” az olasz tévésorozat-gyártók minden kétséget kizáróan legsikerültebb alkotása. 1984, az első történet folytatásainak képernyőre kerülése óta a fél világ megvásárolta sugárzási jogát, s a legszerényebb becslések szerint is eddig legkevesebb 3 milliárd embert szögezett a tévékészülékek elé. A sorozat tehát elsöprő siker. A történet elnyűhetetlen, hiszen — sajnos — a valóság Ugyanakkor felmerül a gyanú, hogy a generációváltásnak anyagi háttere is van. Nem is olyan régen, amikor még LP-n is kaphatók voltak a lemezpiac újdonságai, Németországban 20-22 márka volt a hanglemezek és a kazetták átlagos ára, míg a CD-változat 25-28 márkába került. Ma már, a hosszanjátszó hanglemez eltűnésével, a „vetélytárs” nélkül maradt CD ára arcátlan módon felszökött: a berlini szaküzletekben az újdonságokat szinte kivétel nélkül 36-38 márkáért „mérik”. A technológia fejlődése, a példányszámok emelkedése (a korábban LP-t vásárlók ma már szintén kénytelenek CD-t venni!) aligha indokol ilyen árnövelést, amelynek hasznát feltehetően a CD-ipar és a copyrighton osztozó előadók és cégek teszik zsebre. Ma már a nyilvános szórakozóhelyek zenegépei is CD-vel működnek. Az egyértelmű térhódítás dacára mégis akadnak olyanok, akik nem hajtanak fejet a kompakt lemez előtt. Német felmérés szerint ők elsősorban a dzsessz és a klasszikus zene rajongói közül kerülnek ki. Úgy vélik, hogy a CD hangzása túlságosan is tiszta, már-már steril. Nemcsak a hallgatók vannak ezzel így. Neil Young amerikai énekes, aki a Crosby, Stills and Nash trióval töltött évek után újabban ismét szólókarrierjét építgeti, hallani sem akar a CD-ről. Lemezcégének egyenesen megtiltotta, hogy dalait kompakt lemezen is piacra dobja. Példáját talán mások is követni fogják, s akkor az LP híveinek mégsem kell megkondítaniuk a lélekharangot kedvelt hanghordozójuk fölött. Dorogman László Tudományos emlékülést rendeznek e hónap utolsó szombatján, majd Szőnyi gouache technikával készült műveiből nyílik tárlat a zebegényi Szőnyi Emlékmúzeumban. A tervek szerint a Magyar Képzőművészeti Főiskola ad otthont az alkotó rézkarcaiból rendezett jubileumi kiállításnak, illetve ugyancsak itt láthatók majd az alma mater növendékeinek meghirdetett grafikai pályázat díjnyertes rajzai. bőségesen gondoskodik „alapanyagról”. A főszereplők kevésbé azok, bár a „Polip” szorításából senkinek sem könnyű szabadulni. A felejthetetlen Cattani felügyelő szerepében Michele Placido négy történeten keresztül bírta. Végül már ő követelte, hogy a maffia végezzen a felügyelővel: nem akarta, hogy egy életre azonosulni legyen kénytelen ezzel a figurával. Cattani felügyelő utódjának kiválasztásakor szintén szerencse kisérte az alkotókat. Vittorio Mezzogiorni kissé „ameri- kaiasra vett” figurájára vevők lettek az olaszok. Azt bizton megjósolhatjuk, hogy a „Polip”, azaz az olasz maffia az újabb sorozatban sem fog végleges vereséget szenvedni. Egy osztályfőnök a hivatásról Szelídítsük meg egymást Szőnyi centenárium A végtelen Polip Somogybán is pontoznak Ismét lesz táncdalfesztivál, az új vetélkedő január 15-én, szombaton este 20.15 órakor a Tv 1-es csatornáján indul. A magyar Televízió és a Magyar Rádió 25 éve rendezi meg közösen ezt a műsorsorozatot, amelyet a ’60-as években óriási érdeklődés kísért. Volt olyan év, amikor több mint egymillió néző szavazott a dalokra. Az előzsűri 963 dalból választotta ki azt a 45-öt, amely majd a 90 perces műsorokban elhangzik. Az eddigiektől eltérően; a produkciókat összességében fogja értékelni a megyeszékhelyek képviselőiből álló zsűri. Bánat hozza kedv hordozza Berecz András, a neves mesemondó lesz a vendége a nagyatádi Városi Művelődési Központnak. Bánat hozza, kedv hordozza címmel ma este 6 órakor tart diavetítéssel egybekötött előadói estet a népdalt és a népmesét kedvelő közönségnek. Szólád története A Külső Somogyi községmonográfiák legújabb, 5. kötete Szólád története címmel jelent meg. Dr. Stirling János, a kötet szerkesztője a Szemes című kötethez hasonlóan bő növényföldrajzi felmérést mutat be, és a legújabb aggasztó tüneteket is érzékelteti. A mediterrán fajok gyakorisága feltűnően növekszik, és ugyanakkor az atlanti, a boreális és az északi fajok visszahúzódnak. Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy erős felmelegedési periódusban vagyunk. Békés-bánsági egyháztörténet Megjelent Kis Bálint egykori szentesi lelkipásztor A békés-bánsági református egyházmegye története című 1836-ban írt műve. A három szomszédmegye, Békés, Csanád és Csongrád múltját faggató könyv a Dél-alföldi évszázadok sorozat ötödik köteteként látott napvilágot. A vésztői születésű, Debrecenben és Jénában tanuló tudós református pap, számos tankönyvet és történeti munkát jelentetett meg, s az utókor az alföldi népélet-kutatás egyik úttörőjét tiszteli benne. A most kiadott egyháztörténetben a Körös-Maros-köz, valamint a Bánság reformátusságának múltját tárja föl. Szegedi Belvárosi Kabaré Átmenetileg szünetel a december elején megnyílt s mindössze hat előadást megélt szegedi Belvárosi Kabaré. Az ötletgazda hangsúlyozta, nem fog megszűnni a Belvárosi Kabaré, az idén Nagy Bandó András több előadást vállalt, s neves fővárosi humoristák is elígérkeztek a kabaréhoz. Pályázati felhívás A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a nagy érdeklődésre való tekintettel két hónappal, azaz február 28-ig meghosszabbította az országos közoktatási szakértői feladatok ellátására kiírt pályázat benyújtási határidejét. A jelentkezéseket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Országos Köznevelési Tanács titkárságára (Budapest, Pf. 1. 1884) kell eljuttatni. I 4