Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. január 4., kedd AMIRŐL A SZÁZADELŐ „ÜZEN" A SZÁZADVÉGNEK A történelemről — közelképben Ormos Mária: Nyitottabbak, vitakészebbek a mai egyetemisták Dr. Ormos Mária akadémikus, történész Fotó: Gyertyás László Teller Ede írása a jász-évkönyvben A rendszerváltás régiós krónikájával, tudományos ér­dekességekkel és történelmi visszapillantóval csaknem fél­évszázad után ismét megje­lent a Jászsági évkönyv. A hagyományt élesztő annales alapítványi pénzből Jászbe­rény, Jászágó, Jászfényszaru és Jászjákóhalma önkor­mányzata, illetve több egyesü­let és alapítvány anyagi támo­gatásával készült el. Több mint huszonöt szerzője kö­zött van Teller Ede, az Egye­sült Államokban élő magyar származású atomfizikus is. Összeférhetetlenség a Budapest Filmnél A budapesti városatyáknak összeférhetetlenség miatt rö­videsen új igazgatósági tagot kell választaniok a december közepén részvénytársasággá alakult Budapest Filmnél. A napokban írásos kifogás ér­kezett a kulturális területért felelős főpolgármester-helyet­teshez, amelyben jelezték: az egyik igazgatósági tag, Sóto- nyi József a Budapest Film Rt tevékenységi körével jórészt azonos profilt folytató Movi Alfa Tv Kft ügyvezető igazga­tója és társtulajdonosa. Ezzel pedig - a gazdasági társasá­gokról szóló 1988-as törvény alapján - igazgatósági tagsá­ga, amit a részvénytársaság­ban betölt, összeférhetetlen. Kétszáz éves az egri könyvtár Tudományos emlékülést tartottak Egerben a könyvtár kétszázéves fennállása al­kalmából. Seregély István egri érsek, a Katolikus Püspöki Kar elnöke méltatta Eszterházy Károly el nem évülő iskola- és könyvtáralapító érdemeit, utalva arra, hogy a nagy előd egy egri universitas megte­remtésének reményével látott hozzá művéhez. A könyvtár annak idején papi és egyházi mecénások támogatásával szü­letett, s később is ők gyarapí­tották. A bicentenárium alkal­mából Antalóczi Lajos szer­kesztésében megjelent a könyvtár történetét bemutató 3501 oldalas tanulmánykötet. Könyv Trianonról és 1919-ről A Lakiteleki Antológia kiadó gondozásában napvilágot lá­tott Vecseklóy József Nem- zetgyilkossági kísérlet — Tri­anon (1919, Párizs) és Ge­rencsér Miklós Vörös könyv 1919 című kötete. Az ez alka­lomból tartott sajtótájékozta­tón Kiss Dénes költő, a Tria- non-könyv utószavának szer­zője azt hangsúlyozta: Tria­nonról újra és újra beszélni kell, hogy végre megismerjük a békeszerződés teljes törté­netét. A nemrég elhunyt Ve- cseklőy József több mint 50 évet szánt műve megírására; s ehhez nyolcvannál több kö­tetet használt fel forrásként. Tatai séták, tollrajzok Tatai séták címmel különle­ges kiadványt jelentetett meg Strobel Árpád amatőr helytör­téneti kutató, nyugdíjas keres­kedelmi szakember. Több mint félszáz tollrajzával illuszt­rálva mutatja be a dunántúli városka régi épületeit, az elő­dök életét. A rajzokon Tata szinte valamennyi nevezetes­ségét megörökítette. Az áb­rákhoz a szerző olyan érdekes történetek, anekdoták elmon­dását is fűzte, amelyeket gyermekként még nagyszülei­től hallott. A könyv negyven év gyűjtőmunkájának eredménye. Első napjait éli az új év s ez azt is jelenti, hogy az „ószázad” megint közelebb került az ezredfordulóhoz, de lámcsak az elmúlt szá­zadforduló, a hajdani szá­zadelő mégis mennyi újat üzen a ’’gyorsuló időben” is a mának. Mert nemcsak ar­ról van szó, hogy a tudomá­nyos intézetekben serény feltáró-felfedező kutató­munka folyik, hanem arról, hogy visszatekintésre, az elmúltak tanulságainak megszívlelésére intenek napi gondjaink, dilemmáink is. Ez jutott eszembe, amikor dr. Ormos Mária akadémikus, történész előadását hallgat­tam egy konferencián, a hu­szadik század elejének ideoló- iai-politikai összképéről, tema­tikusán kitapintva, hogy a szo­ciális vagy a szocialista gondo­lat a gazdasági fellendülések és apályhelyzetek váltakozá­sában miként jelentkezett. Hogyan vált közéleti kérdéssé, politikai programmá a töme­gessé váló szegénység, mun­kanélküliség, elnyomorodás kritikája. S ennek felvállalása korántsem csak a Marxra hi­vatkozó, hagyatékát ortodox módon dogmatizáló II. Inter- nacionálé sokszor merev egy­ségében élt tovább, hanem az ezzel rokonszenvező-vitat- kozó, később revizionistának „egyszerűsített” irányzatokban és az anarchizmusban, meg a szakszervezetekben is. Sőt ösztönző-termékenyítő módon • volt jelen az agrármozgal­makban és agrármegmozdu­lásokban, továbbá a szociális kérdések iránt nagyonis érzé­keny keresztény eszmeiség­ben, éppenséggel az egyhá­zak küldetésében, a Vatikán aktív reagálásaiban. — Ez az izgalmas és sok­színű összkép ma mennyire „tananyag” a felsőoktatásban? — kérdeztem a téma kitűnő előadóját Ormos Máriát, a tör­Érdekes magyar kiállítás­nak adott helyet nemrég a svéd főváros. A stockholmi Magyar Házban, majd a nagy- követség kiállítótermében nézhették meg az érdeklődők az Északi Magyar Archívum 20 éves évfordulója alkalmá­ból a gyűjtemény leértéke- sebb és legérdekesebb anya­gait. Mi is ez az Északi Magyar Archívum? Tömören talán azt lehetne mondani: a legna­gyobb magyar könyv-, folyói­rat, újságcikk, aprónyomtat­vány- gyűjtemény, amely Ma­gyarország határain kívül ta­lálható. Az anyag kezelője és tulajdonosa Szöllősi Antal, Stockholmban élő magyar emigráns, aki 1969-ben hagyta el az anyaországot. Külön érdekesség, hogy Szöl­lősi Antalnak semmilyen iro­dalmi képzettsége nincsen, Magyarországon kisvárosi úszóedző volt, új hazájában pedig szobafestő cége van. A gyűjtemény tulajdonkép­pen azzal kezdődött, hogy Szöllősi Antal különféle nyu­gati emigránsújságokon ke­resztül kapcsolatot keresett a ténészt s egyetemi tanárt. — Azt hiszem, hogy jelen van, sőt egyre hangsúlyosab­ban van jelen. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem Bölcsészettudományi Ka­rán az említett korszakot töb­bek között én adom elő, sőt szeminarizálok is róla. Kitérek tehát ezekre a kérdésekre is, de jóval szélesebb spekt­rumba ágyazva. Hiszen csak úgy érthetők meg igazán, ha számot vetünk azzal is, hogy az úgynevezett „klasszikus” li­beralizmus milyen változáso­kat, reagálásmódokat mutat föl, továbbá mi történt a kon- zen/atív gondolkodási mód­ban. — A korábbihoz képest ez most „hangsúlyáttételeket” je­lent? — Valóban lehet azt mon­dani, hogy hangsúlyáttételről van szó. A korábban külön­böző okokból beszűkült vagy egyoldalú beállításokat jóval szélesebb tényfeltárású és ér­telmezésű horizonton kell el­helyeznünk. S ez ideoló­giai-politológiai kutatási és ta­nári feladat is egyszerre. A tör­ténészi hitelesség belső pa­rancsa azt diktálja,. hogy a tényleg megillető helyükre ke­rüljenek a dolgok; értékük, horderejűk szerint. — Ugyanakkor olyan ta­pasztalható, hogy a múltidé­zés nagyonis aktuális foganta­tásé. A történelem nem állt meg, s a kutató „fürkésző szeme” a jelenről is ítél. Ez érthető intellektuális politikai szükséglet, ám a történész szerint mekkora a tudomá­nyos értéke? — A jelenkor folyamataira soha nincs tudományos rálá­tásunk. Ebben a kérdésben azoknak kell igazat adnom, akik azt mondják, hogy a napi folyamatok értékelését polito- lógiailag valóban lehet kö­vetni, de a történettudomány eszközeivel nem. Sőt, a kü­lönböző levéltári törvények, az ide vonatkozó rendelkezések külföldön élő magyarsággal. Egyre több és több újsággal vette fel a kapcsolatot és 1973. október 23-án néhány lelkes stockholmi fiatallal együtt megalapították az ar­chívumot. A gyűjteményben jelenleg 25 ezer magyar nyelvű könyv található, amelyből mintegy 3000 a nyugati emigrációban kiadott munka, kétezer a ki­sebbségi területeken élő ma­gyarság kiadványa. Az archí­vum 3000 különféle folyóirattal rendelkezik, s az újságcikk­gyűjteményben több mint 10 ezer magyar vonatkozású svéd nyelvű újságcikk van. Az első ilyen az 1840-es évekből való. A gyűjteményben teljes fényképhagyatékok is vannak. Az archívum több könyvrit­kasággal is dicsekedhet. A kiállításon az első svéd nyelvű Petőfi-fordítást is kezébe ve­hette az érdeklődő. Birger Schöldström, aki egyébként tagja volt a Petőfi Irodalmi Társaságnak is, 1888-ban fordított először Petőfi-verse- ket svédre. Palotai Mária szerint még a közelmúltat sem! Vagyis: a történész ak­kor tud igazán működni, ha elegendő mennyiségű — ahogy a franciák mondják: szeriális mennyiségű — fel­dolgozható adatok birtokába jut, ideértve egy-egy korszak mélyen fekvő, eldugott iratait is. — Visszatérve előadásá­hoz: Ön szellemesen azt állí­totta, hogy maga Marx lepő­dött volna meg a legjobban, ha látta volna, hogy mit mű­velnek „nevében” az úgyne­vezett marxisták. Köztudo­mású, hogy még életében érte hasonló „meglepetés”, amiért A csúcspont mint mindig, az idén is az Operabál lesz február 10-én, ahol kötelező a frakk, s amelynek előkészületei a tavalyi bál után szinte azonnal meg­kezdődtek. Nem is csoda, hi- 'szen rengeteg dologról kellett dönteni. Az idén koncepciót vál­tottak, mivel a tavalyi bál nem aratott igazi sikert, s elmaradtak a világhírességek. Ezúttal Stra­uss Denevérjének jegyében rendezik meg az Operabált: a Folytatja nyugat-európai turnéját a Barcelonában pó­ruljárt Strauss Zenekar. Az őket szállító busz ugyanis megsérült, majd kigyulladt... Új jármű indult a zenekarért, s azzal a művészek Grana­dába, majd Párizsba utaznak. Teljesen kiégett a magyar zenészeket szállító autóbusz a spanyolországi Barceloná­ban vasárnap, de személyi sérülés szerencsére nem tör­tént — erről a barcelonai ma­gyar főkonzulátus adott tájé­A gothai program kritikáját megírta. A dolgok természe­téhez tartozna, hogy a közé­letben fellépő mozgalmak se­matizálnak, dogmatizálnak és jelszavakat fabrikálnak? Az úgynevezett „autentikus” kép viszont csak a tárgyilagosan értékelő tudományosságban létezik? — Valójában erről szólt az előadásom. Pontosabban szólva: erről is! Nem is olyan rég olvastam egy angol for­rásmunkából, miszerint Marx élete vége felé, Amszterdam­ban egy előadást tartott, szo­cialista vagy szociáldemok­rata környezetben, ahol meg­legtöbb zeneszám, a díszlet, az egyes vendéglők neve mind-mind a nagyoperettet idézi. Minden bál igyekszik va­lami különlegességet kínálni. A császári bál a Hofburg legszebb termeibe invitálja szilveszterkor az előkelőségeket: a fantaszti­kus ételeket keringő dallamára szolgálják fel a libériás inasok. Híres-nevezetes a filharmoniku­sok bálja, amely január 20-án lesz a Musikverein aranytermé­koztatást. A Budaörsről érke­zett autóbuszba — amely a Strauss nevét viselő zenekart szállította Bogár István kar­mester vezetésével, a spa­nyol városba — éjszaka ugyanis belerohant egy taxi. Az álló járműben ekkor nem esett nagyobb kár, és szemé­lyi sérülés sem történt. Az au­tóbuszt a közelben parkolták le éjszakára, később azon­ban a jármű kigyulladt és be­rendezése kiégett; a busz használhatlanná vált. Minden engedte magának azt a kije­lentés — vagy inkább feltéte­lezést —, hogy a szocialista gondolat irányában, néhány országban elindulhat a fejlő­dés forradalom nélkül is. Jó­nevű angol szerkőtől szárma­zik a megállapítás, nem volt módom kontrollálni, nem is ez a fő kutatási területem, de na­gyonis elképzelhetőnek tar­tom. Nem is egyedi jelenség, hogy egy igényes gondolkodó megengedi magának ezt, mert képes arra, hogy önmagát is revideálja. Viszont a közepe­sen gondolkodó, „képzett” emberek hajlamosabbak a zárt rendszerbe foglalásra, a dolgok kimerevítő megörökí­tésére, a skolasztizálásra. — Mondja, érdekli mindez a mai egyetemistákat? — Nagyon érdeklődőek! S nemcsak ez iránt, és nem csak a történelemszakos hallgatók. Azt tapasztalom, hogy sokkal vitakészebbek, nyitottabbak a mai hallgatók, mint korábban. Megkockázta­tom: egy klasszissal jobbak, ebből a szempontból! Nem zárkóznak el semmi elől, ami számukra a történelem való­ságát jelenti, s nagyfokú a hi­telesség iránti igényük. — Remélhető, hogy na­gyobb biztonságérzettel, ke­vesebb dilemmával lépnek majd katedrára, mint amilyen kétségekkel a mai történe­lemtanárok szembesülni kénytelenek? — Jósolni nehéz. A dolgok természetéből adódóan egy sor kérdés egész biztosan könnyebben kezelhető lesz számukra. Ám az eredmé­nyes oktatáshoz nemcsak felkészült tanárok, hanem mindenekelőtt jó tankönyvek is kellenek. Az új tankönyvek­ről vagy éppen a tankönyvek hiányáról már sokszor voltam kénytelen nyilatkozni, kérem, ebbe most ne menjünk bele... — Köszönöm a beszélge­tést. Tröszt Tibor ben. Ez a bál 1924 óta Bécs leg­rangosabb társadalmi esemé­nye, pedig nem hirdet magáról többet, mint azt, hogy „harmó­niát nyújt”. Igaz, ehhez a nyitó valcert maguk a házigazdák, a Bécsi Filharmonikusok játsszák. A bonbonbálon a hölgyek közül zsűri választja ki a legbájosab- bat, s a jutalom: a hölgy súlyával azonos mennyiségű csokoládé. A bálozás nem olcsó mulat­ság: szép summa a belépő is, no meg a ruha, a fogyasztás. Aki nem jut be, az sem marad távol: elárasztják a híradások, fotók, riportfilmek a bálokról. Szászi Júlia jel szerint a sérült részen ke­resztül dobtak be égő tárgyat az utastérbe... Rendőrségi jelentés egye­lőre nem áll a magyar főkon­zulátus rendelkezésére, amelynek munkatársai csak az esti tv-hírekből értesültek az esetről. Az egyik utas tájékoztatása szerint Budaörsről másik buszt küldenek majd a zene­karért — közölte Demeter Ká­roly, a főkonzulátus irodai­gazgatója. Huszonötezer könyv, tízezer újságcikk Magyar archívum Svédországban Strauss-keringők, operett-fények Bécs: báli szezon Bécsben a nagy keringőzések idénye már decemberben megkezdődött, de ezek a bálok csak bemelegítők. Most jönnek majd az igaziak — összesen körülbelül 300. A helyszínek igen változatosak: kastélyok, paloták vagy dunai hajó... Folytatja turnéját a Strauss zenekar 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom