Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-04 / 2. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1994. január 4., kedd AMIRŐL A SZÁZADELŐ „ÜZEN" A SZÁZADVÉGNEK A történelemről — közelképben Ormos Mária: Nyitottabbak, vitakészebbek a mai egyetemisták Dr. Ormos Mária akadémikus, történész Fotó: Gyertyás László Teller Ede írása a jász-évkönyvben A rendszerváltás régiós krónikájával, tudományos érdekességekkel és történelmi visszapillantóval csaknem félévszázad után ismét megjelent a Jászsági évkönyv. A hagyományt élesztő annales alapítványi pénzből Jászberény, Jászágó, Jászfényszaru és Jászjákóhalma önkormányzata, illetve több egyesület és alapítvány anyagi támogatásával készült el. Több mint huszonöt szerzője között van Teller Ede, az Egyesült Államokban élő magyar származású atomfizikus is. Összeférhetetlenség a Budapest Filmnél A budapesti városatyáknak összeférhetetlenség miatt rövidesen új igazgatósági tagot kell választaniok a december közepén részvénytársasággá alakult Budapest Filmnél. A napokban írásos kifogás érkezett a kulturális területért felelős főpolgármester-helyetteshez, amelyben jelezték: az egyik igazgatósági tag, Sóto- nyi József a Budapest Film Rt tevékenységi körével jórészt azonos profilt folytató Movi Alfa Tv Kft ügyvezető igazgatója és társtulajdonosa. Ezzel pedig - a gazdasági társaságokról szóló 1988-as törvény alapján - igazgatósági tagsága, amit a részvénytársaságban betölt, összeférhetetlen. Kétszáz éves az egri könyvtár Tudományos emlékülést tartottak Egerben a könyvtár kétszázéves fennállása alkalmából. Seregély István egri érsek, a Katolikus Püspöki Kar elnöke méltatta Eszterházy Károly el nem évülő iskola- és könyvtáralapító érdemeit, utalva arra, hogy a nagy előd egy egri universitas megteremtésének reményével látott hozzá művéhez. A könyvtár annak idején papi és egyházi mecénások támogatásával született, s később is ők gyarapították. A bicentenárium alkalmából Antalóczi Lajos szerkesztésében megjelent a könyvtár történetét bemutató 3501 oldalas tanulmánykötet. Könyv Trianonról és 1919-ről A Lakiteleki Antológia kiadó gondozásában napvilágot látott Vecseklóy József Nem- zetgyilkossági kísérlet — Trianon (1919, Párizs) és Gerencsér Miklós Vörös könyv 1919 című kötete. Az ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón Kiss Dénes költő, a Tria- non-könyv utószavának szerzője azt hangsúlyozta: Trianonról újra és újra beszélni kell, hogy végre megismerjük a békeszerződés teljes történetét. A nemrég elhunyt Ve- cseklőy József több mint 50 évet szánt műve megírására; s ehhez nyolcvannál több kötetet használt fel forrásként. Tatai séták, tollrajzok Tatai séták címmel különleges kiadványt jelentetett meg Strobel Árpád amatőr helytörténeti kutató, nyugdíjas kereskedelmi szakember. Több mint félszáz tollrajzával illusztrálva mutatja be a dunántúli városka régi épületeit, az elődök életét. A rajzokon Tata szinte valamennyi nevezetességét megörökítette. Az ábrákhoz a szerző olyan érdekes történetek, anekdoták elmondását is fűzte, amelyeket gyermekként még nagyszüleitől hallott. A könyv negyven év gyűjtőmunkájának eredménye. Első napjait éli az új év s ez azt is jelenti, hogy az „ószázad” megint közelebb került az ezredfordulóhoz, de lámcsak az elmúlt századforduló, a hajdani századelő mégis mennyi újat üzen a ’’gyorsuló időben” is a mának. Mert nemcsak arról van szó, hogy a tudományos intézetekben serény feltáró-felfedező kutatómunka folyik, hanem arról, hogy visszatekintésre, az elmúltak tanulságainak megszívlelésére intenek napi gondjaink, dilemmáink is. Ez jutott eszembe, amikor dr. Ormos Mária akadémikus, történész előadását hallgattam egy konferencián, a huszadik század elejének ideoló- iai-politikai összképéről, tematikusán kitapintva, hogy a szociális vagy a szocialista gondolat a gazdasági fellendülések és apályhelyzetek váltakozásában miként jelentkezett. Hogyan vált közéleti kérdéssé, politikai programmá a tömegessé váló szegénység, munkanélküliség, elnyomorodás kritikája. S ennek felvállalása korántsem csak a Marxra hivatkozó, hagyatékát ortodox módon dogmatizáló II. Inter- nacionálé sokszor merev egységében élt tovább, hanem az ezzel rokonszenvező-vitat- kozó, később revizionistának „egyszerűsített” irányzatokban és az anarchizmusban, meg a szakszervezetekben is. Sőt ösztönző-termékenyítő módon • volt jelen az agrármozgalmakban és agrármegmozdulásokban, továbbá a szociális kérdések iránt nagyonis érzékeny keresztény eszmeiségben, éppenséggel az egyházak küldetésében, a Vatikán aktív reagálásaiban. — Ez az izgalmas és sokszínű összkép ma mennyire „tananyag” a felsőoktatásban? — kérdeztem a téma kitűnő előadóját Ormos Máriát, a törÉrdekes magyar kiállításnak adott helyet nemrég a svéd főváros. A stockholmi Magyar Házban, majd a nagy- követség kiállítótermében nézhették meg az érdeklődők az Északi Magyar Archívum 20 éves évfordulója alkalmából a gyűjtemény leértéke- sebb és legérdekesebb anyagait. Mi is ez az Északi Magyar Archívum? Tömören talán azt lehetne mondani: a legnagyobb magyar könyv-, folyóirat, újságcikk, aprónyomtatvány- gyűjtemény, amely Magyarország határain kívül található. Az anyag kezelője és tulajdonosa Szöllősi Antal, Stockholmban élő magyar emigráns, aki 1969-ben hagyta el az anyaországot. Külön érdekesség, hogy Szöllősi Antalnak semmilyen irodalmi képzettsége nincsen, Magyarországon kisvárosi úszóedző volt, új hazájában pedig szobafestő cége van. A gyűjtemény tulajdonképpen azzal kezdődött, hogy Szöllősi Antal különféle nyugati emigránsújságokon keresztül kapcsolatot keresett a ténészt s egyetemi tanárt. — Azt hiszem, hogy jelen van, sőt egyre hangsúlyosabban van jelen. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az említett korszakot többek között én adom elő, sőt szeminarizálok is róla. Kitérek tehát ezekre a kérdésekre is, de jóval szélesebb spektrumba ágyazva. Hiszen csak úgy érthetők meg igazán, ha számot vetünk azzal is, hogy az úgynevezett „klasszikus” liberalizmus milyen változásokat, reagálásmódokat mutat föl, továbbá mi történt a kon- zen/atív gondolkodási módban. — A korábbihoz képest ez most „hangsúlyáttételeket” jelent? — Valóban lehet azt mondani, hogy hangsúlyáttételről van szó. A korábban különböző okokból beszűkült vagy egyoldalú beállításokat jóval szélesebb tényfeltárású és értelmezésű horizonton kell elhelyeznünk. S ez ideológiai-politológiai kutatási és tanári feladat is egyszerre. A történészi hitelesség belső parancsa azt diktálja,. hogy a tényleg megillető helyükre kerüljenek a dolgok; értékük, horderejűk szerint. — Ugyanakkor olyan tapasztalható, hogy a múltidézés nagyonis aktuális fogantatásé. A történelem nem állt meg, s a kutató „fürkésző szeme” a jelenről is ítél. Ez érthető intellektuális politikai szükséglet, ám a történész szerint mekkora a tudományos értéke? — A jelenkor folyamataira soha nincs tudományos rálátásunk. Ebben a kérdésben azoknak kell igazat adnom, akik azt mondják, hogy a napi folyamatok értékelését polito- lógiailag valóban lehet követni, de a történettudomány eszközeivel nem. Sőt, a különböző levéltári törvények, az ide vonatkozó rendelkezések külföldön élő magyarsággal. Egyre több és több újsággal vette fel a kapcsolatot és 1973. október 23-án néhány lelkes stockholmi fiatallal együtt megalapították az archívumot. A gyűjteményben jelenleg 25 ezer magyar nyelvű könyv található, amelyből mintegy 3000 a nyugati emigrációban kiadott munka, kétezer a kisebbségi területeken élő magyarság kiadványa. Az archívum 3000 különféle folyóirattal rendelkezik, s az újságcikkgyűjteményben több mint 10 ezer magyar vonatkozású svéd nyelvű újságcikk van. Az első ilyen az 1840-es évekből való. A gyűjteményben teljes fényképhagyatékok is vannak. Az archívum több könyvritkasággal is dicsekedhet. A kiállításon az első svéd nyelvű Petőfi-fordítást is kezébe vehette az érdeklődő. Birger Schöldström, aki egyébként tagja volt a Petőfi Irodalmi Társaságnak is, 1888-ban fordított először Petőfi-verse- ket svédre. Palotai Mária szerint még a közelmúltat sem! Vagyis: a történész akkor tud igazán működni, ha elegendő mennyiségű — ahogy a franciák mondják: szeriális mennyiségű — feldolgozható adatok birtokába jut, ideértve egy-egy korszak mélyen fekvő, eldugott iratait is. — Visszatérve előadásához: Ön szellemesen azt állította, hogy maga Marx lepődött volna meg a legjobban, ha látta volna, hogy mit művelnek „nevében” az úgynevezett marxisták. Köztudomású, hogy még életében érte hasonló „meglepetés”, amiért A csúcspont mint mindig, az idén is az Operabál lesz február 10-én, ahol kötelező a frakk, s amelynek előkészületei a tavalyi bál után szinte azonnal megkezdődtek. Nem is csoda, hi- 'szen rengeteg dologról kellett dönteni. Az idén koncepciót váltottak, mivel a tavalyi bál nem aratott igazi sikert, s elmaradtak a világhírességek. Ezúttal Strauss Denevérjének jegyében rendezik meg az Operabált: a Folytatja nyugat-európai turnéját a Barcelonában póruljárt Strauss Zenekar. Az őket szállító busz ugyanis megsérült, majd kigyulladt... Új jármű indult a zenekarért, s azzal a művészek Granadába, majd Párizsba utaznak. Teljesen kiégett a magyar zenészeket szállító autóbusz a spanyolországi Barcelonában vasárnap, de személyi sérülés szerencsére nem történt — erről a barcelonai magyar főkonzulátus adott tájéA gothai program kritikáját megírta. A dolgok természetéhez tartozna, hogy a közéletben fellépő mozgalmak sematizálnak, dogmatizálnak és jelszavakat fabrikálnak? Az úgynevezett „autentikus” kép viszont csak a tárgyilagosan értékelő tudományosságban létezik? — Valójában erről szólt az előadásom. Pontosabban szólva: erről is! Nem is olyan rég olvastam egy angol forrásmunkából, miszerint Marx élete vége felé, Amszterdamban egy előadást tartott, szocialista vagy szociáldemokrata környezetben, ahol meglegtöbb zeneszám, a díszlet, az egyes vendéglők neve mind-mind a nagyoperettet idézi. Minden bál igyekszik valami különlegességet kínálni. A császári bál a Hofburg legszebb termeibe invitálja szilveszterkor az előkelőségeket: a fantasztikus ételeket keringő dallamára szolgálják fel a libériás inasok. Híres-nevezetes a filharmonikusok bálja, amely január 20-án lesz a Musikverein aranytermékoztatást. A Budaörsről érkezett autóbuszba — amely a Strauss nevét viselő zenekart szállította Bogár István karmester vezetésével, a spanyol városba — éjszaka ugyanis belerohant egy taxi. Az álló járműben ekkor nem esett nagyobb kár, és személyi sérülés sem történt. Az autóbuszt a közelben parkolták le éjszakára, később azonban a jármű kigyulladt és berendezése kiégett; a busz használhatlanná vált. Minden engedte magának azt a kijelentés — vagy inkább feltételezést —, hogy a szocialista gondolat irányában, néhány országban elindulhat a fejlődés forradalom nélkül is. Jónevű angol szerkőtől származik a megállapítás, nem volt módom kontrollálni, nem is ez a fő kutatási területem, de nagyonis elképzelhetőnek tartom. Nem is egyedi jelenség, hogy egy igényes gondolkodó megengedi magának ezt, mert képes arra, hogy önmagát is revideálja. Viszont a közepesen gondolkodó, „képzett” emberek hajlamosabbak a zárt rendszerbe foglalásra, a dolgok kimerevítő megörökítésére, a skolasztizálásra. — Mondja, érdekli mindez a mai egyetemistákat? — Nagyon érdeklődőek! S nemcsak ez iránt, és nem csak a történelemszakos hallgatók. Azt tapasztalom, hogy sokkal vitakészebbek, nyitottabbak a mai hallgatók, mint korábban. Megkockáztatom: egy klasszissal jobbak, ebből a szempontból! Nem zárkóznak el semmi elől, ami számukra a történelem valóságát jelenti, s nagyfokú a hitelesség iránti igényük. — Remélhető, hogy nagyobb biztonságérzettel, kevesebb dilemmával lépnek majd katedrára, mint amilyen kétségekkel a mai történelemtanárok szembesülni kénytelenek? — Jósolni nehéz. A dolgok természetéből adódóan egy sor kérdés egész biztosan könnyebben kezelhető lesz számukra. Ám az eredményes oktatáshoz nemcsak felkészült tanárok, hanem mindenekelőtt jó tankönyvek is kellenek. Az új tankönyvekről vagy éppen a tankönyvek hiányáról már sokszor voltam kénytelen nyilatkozni, kérem, ebbe most ne menjünk bele... — Köszönöm a beszélgetést. Tröszt Tibor ben. Ez a bál 1924 óta Bécs legrangosabb társadalmi eseménye, pedig nem hirdet magáról többet, mint azt, hogy „harmóniát nyújt”. Igaz, ehhez a nyitó valcert maguk a házigazdák, a Bécsi Filharmonikusok játsszák. A bonbonbálon a hölgyek közül zsűri választja ki a legbájosab- bat, s a jutalom: a hölgy súlyával azonos mennyiségű csokoládé. A bálozás nem olcsó mulatság: szép summa a belépő is, no meg a ruha, a fogyasztás. Aki nem jut be, az sem marad távol: elárasztják a híradások, fotók, riportfilmek a bálokról. Szászi Júlia jel szerint a sérült részen keresztül dobtak be égő tárgyat az utastérbe... Rendőrségi jelentés egyelőre nem áll a magyar főkonzulátus rendelkezésére, amelynek munkatársai csak az esti tv-hírekből értesültek az esetről. Az egyik utas tájékoztatása szerint Budaörsről másik buszt küldenek majd a zenekarért — közölte Demeter Károly, a főkonzulátus irodaigazgatója. Huszonötezer könyv, tízezer újságcikk Magyar archívum Svédországban Strauss-keringők, operett-fények Bécs: báli szezon Bécsben a nagy keringőzések idénye már decemberben megkezdődött, de ezek a bálok csak bemelegítők. Most jönnek majd az igaziak — összesen körülbelül 300. A helyszínek igen változatosak: kastélyok, paloták vagy dunai hajó... Folytatja turnéját a Strauss zenekar 1
