Somogyi Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-13 / 10. szám
1994. január 13., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A telefon Beleg gondja is A vállalkozások akadályozó tényezője a telefonhiány Betegben is. A településen legalább tizenöt telefonigénylőt tartanak nyilván. A nyilvános telefon sokszor meghibásodik, órákat kell várni egy hívásra, így a vállalkozók, az itt lakók sokszor el vannak zárva hosszabb-rövidebb időre a külvilágtól, így információkhoz sem jutnak. A Matáv ígérete az automata központ vonatkozásában, továbbra is csak ígéret maradt. Megélénkült a határmenti forgalom Állandósul lassan a volt Jugoszlávia tagköztársaságaiból érkező turistafogalom Nagyatád térségében. Főként a bevásárlásra korlátozódó „szomszédlátogatások” alkalmával élelmiszereket, háztartási cikkeket vásárolnak déli szomszédaink. A város kereskedelmi hálózata felkészülten várja ezeket a vásárlókat is. A szombati napon történő valutaváltás tehetősége mégcsak javítana a jelenlegi helyzeten. Géplakatosokat képeznek Segesden A nagyatádi Kereskedelmi Szakközépiskola, Ipari és Kereskedelmi Szakmunkás- képző Intézetnek a múlt évben a Ferrokov Kft tanműhelyt épí- Jett Segesden. A műhelyben a jövő héten kezdődik meg a géplakatos tanulók képzése. Félszáz igénylő Háromfán Háromfán továbbra is gond a telefon hiánya. A településen majdnem félszáz igénylőt tartanak nyilván. Az önkormányzat már tavaly is ígérte, hogy saját erőből támogatja a beruházást. Egy közvetlen vonalat kapna 15 millió forintos szerződés alapján — ám ennyi pénz nem áll rendelkezésére. Templomfelújítás Rinyaszentkirályon nemrégiben újították fel a református templomot. A rekonstrukció — amely közös összefogás eredménye —, több mint félmillió forintba került. Lábodi beruházás Idén, illetve 1995-ben a ter- ,vek szerint 460 lakásba jut el a vezetékes gáz Lábodon. Az idén mintegy 77 millió forinttal gazdálkodó önkormányzat egyik legfontosabb községfej- lesztő beruházása tesz a gázvezeték építése. A beruházás pénzügyi előkészítése után — várhatóan — a közeljövőben megkezdődik a kivitelezés. AZ „ÚRI GETTÓ” MÁR A MÚLTÉ Új forma, régi tartalom Felsőbogátpusztán Kaszó az önállósodás útján Hegedűs Editnek régi álma - az önálló faluvá terebélyesedő Kaszó - látszik megvalósulni Népi kezdeményezésre tavaly októberben aláírásokat gyűjtöttek — az akkor még Somogyszob külterületének számító Kaszón és Darvaspusztán. A kérdés, amelyre a lakosság 90 százaléka igenlő választ adott, a szobi önkormányzattól való elszakadás, Kaszó néven önálló közigazgatás megszervezésére vonatkozott. Festői erdei környezetben kanyarog az út a kaszói erdő- gazdaság központi telepe felé. A belső-somogyi rengetegben az elsőosztályú turistaparadicsom kápráztatja el az erre té- vedőt. A 25 ezer hektáron működő, elsősorban fakitermeléssel és vadgazdálkodással foglalkozó Kaszó Erdőgazdaság Rt két munkatársával, Hegedűs Edittel és Németh Péterrel, az önállósodni kívánó puszták elsőszámú menedzselőivel beszélgettünk. A somogyszobi képviselő-testület által létrehozott előkészítő bizottság elnökeként és titkáraként oroszlánrészt vállaltak a december 28-i titkos helyi népszavazás, majd a rendkívüli testületi ülés lebonyolításában. Kaszópuszta, Darvaspuszta, Kanizsberek, Bükk- és Bördecpuszta 152, főként a kaszói erdőgazdaságnál dolgozó lakója a jövőben saját kézbe kívánja venni sorsa irányítását. Kaszó község 6,1 milliós induló vagyonnal rendelkezik. A köztársasági elnök beleegyező válasza esetén kerülhet sor a kaszói választásokra, a helyi képviselők és a polgármester kijelölésére. — Érzünk magunkban any- nyi szellemi kapacitást, hogy helyben döntsük el: merre és hogyan tovább — hangsúlyozta Hegedűs Edit. — Ha feláll az itteni hivatal, akkor céltámogatások, pályázatok útján a Kaszóhoz tartozó, ám a fejlődésben alaposan megrekedt Darvaspusztán tervezünk nagyobb fejlesztéseket. Kaszó, az erdőgazdaságnak köszönhetően mindig is kivételezett helyzetben volt — bár az „úri gettó” már régen megszűnt — mégsem tudtak’itt gyökeret verni az emberek. Mivel külterületnek számítottunk, sem építkezni, sem fejleszteni nem tehetett. Most, a megosztáskor hozzánk került 1353 hektár területen saját belátásunk szerint intézhetjük a közügyeket. Hohenlocher herceg hajdani birtokán napjaink legeredményesebb hazai erdőgazdasága küzd meg naponta az élmezőnyben maradásért. A környék egyik legnagyobb foglalkoztatójaként, a gazdaság több mint háromszáz embernek nyújt megélhetést. A szervezett üdültetésre is berendezkedett Kaszón a már meglévő sportcsarnok mellé a környék melegvizes hőforrásaira alapozva uszoda építését fontolgatják a szakemberek. A Honvédelmi Minisztérium, mint Rt-tu- lajdonos támogatja az önállósodás útjára lépett Kaszó községet. Elképzelhető, hogy olyan létesítményeket, mint amilyen például az egészségház, az erdőgazdaság a falu rendelkezésére bocsát majd. csíky Azé a részvény..., aki megveszi Az idén január 1-jével részvénytársasággá alakult Kutasi Állami Gazdaság felsőbogáti kerületében régi hagyományai vannak a szarvasmarha tenyésztésnek. A kimondottan tejhozamú, hungarofríz tehenek Szakái Csaba telepvezető elmondása szerint napi 9 ezer liter tejet adnak. A kerület régi, központi helyén a szaporító egység, míg az új telepen a termelő egység működik. Utóbbiban 1248, míg az előzőben 120, főként ellés előtti tehenet tudnak elhelyezni. A műszak reggel négytől este nyolcig folyamatos, ám az étet éjszaka sem áll meg: havonta 80-90 kisborjú születik Felsőbogátpusztán. A bikaborjúkat 120-170 kilósán levágásra küldik Kaposvárra, az üszők továbbtartásra a telepen maradnak. A megtermelt tej fölvásárlója idéntől a Clas Milch Rt, amely a korábbi barcsi partnerhez képest többért, 27,50-ért viszi literjét a hófehér nedűnek. A közigazgatásilag Se- gesdhez tartozó Bogátpuszta 30 lakója közül a legtöbben a Golden Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Rt-nél dolgoznak, s a gazdaság szolgálati lakásait bérlik. A hét darab termelőistálló, a raktár, a tejelőkészítő és melegítőház, valamint a karbantartó gépműhely ad munkát az embereknek. A gazdaság cilipusztai istállójában és legelőin a növendék és tenyészüszőket gondozzák 6 hónapostól másfél éves korig. A szomszédos Bertalanpusztáról is sokan járnak át Bogátra dolgozni az ott élő harminc család közül. A részvénytársaságként működő kutasi gazdaság 225 milliós összvagyonának egy részét kitevő Felsőbogátpusztán majd mindenki a jövőt félti. Az itt dolgozók előtt még nem világos: mennyivel kell majd beszállni a részvényvásárlásba. Annyi azonban már most biztos, hogy tesznek olyan alkalmazottak, akik egyáltalán nem, míg mások milliós értékű részvényhez juthatnak majd. A 15 éves futamidőre kölcsönzött E-hitel mindössze 2 százalékát keltene dolgozónként letenni, ám az alacsony jövedelműeknek még ez is elérhetetlen álom. Kutason már megalakult az előkészítő bizottság, s a közeljövőben megtartandó nagygyűlésen választják meg a közösség elsőszámú vezetőit. Elvileg azokat, akik a legtöbb részvényt váltják ki.... cs. k. e. Megkésett kiállítás Emlékkiállítás nyílik holnap Nagyatádon a 16 éve elhunyt Kraumann Erik munkáiból. A köztiszteletben álló tanár festőművész kiállítását Erdélyi Sándor nyitja meg a művelődési ház kiállítótermében. A megnyitón közreműködnek a nagyatádi zeneiskola diákjai is. A tárlatot a ház nyitvatartási ideje alatt január 31-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Sikeres nyomozás Nagyatádon A Daihatsu lopott volt Nyugdíjba ment a fegyelmező parancsnok Már csak a „büntető" objektumát őrzik Utolsó állománygyűlésén beszélt Bó'di Ferenc Fotó: Durgó Tibor Szövevényes bűncselekmény vizsgálatát fejezte be a nagyatádi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. Az első — lakossági —- bejelentés 1993. október elején érkezett, amely szerint egy barcsi lakos által a nagyatádi Kurucz Jánostól vásárolt fekete Daihatsu gépkocsi alváz- és motorszámát megváltoztatták. A városi kapitányság bűnügyesei a helyszínre mentek és magukkal vitték az egy korábban — Nagyatádról — lopott ugyancsak fekete színű Daihatsu kulcsait. A távkapcsoló működtette a központi zárat... Az autót lefoglalták, ugyanis a rendőrök megállapítása szerint az eredeti alvázszámot, a motorszámot manipulálták egy külföldről — legálisan — behozott, hasonló típusú autó „segítségével”, ám a szegecselt adattáblán az autó színkódja nem egyezett (a fekete helyett a zöld egyik árnyalatát jelezték a jelek). 45 ezer forintot nyert a művészeti és Szabadművelődési Alapítvány pályázatán a nagyatádi könyvtár, s ezt egy, a városról szóló válogatott bibliográfia kiadására használják fel. A kiadvány Turbék Károly könyvtárigazgató és dr. Sipos Csaba, a Somogy Megyei A szakértői vizsgálat bebizonyította, hogy a fekete Daihatsu eredeti adatai megegyeztek az 1993. januárjában — Átádról — ellopott autó adataival. Kurucz János számláját egyébként a japán autón kívül még egy — lopásból származó — 1500-as Lada, valamint — biztosítási csalás „eredményeként” — egy 1200-as Skoda és egy kis Polski terheli. A vizsgálat megállapította, hogy ezeknél az autóknál manipulálták az alváz- és a motorszámot. így értékesít- ték az autókat megfiatalítva, vagy pedig a lopás tényét leplezve. A nagyatádi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya az ügy iratait vádemelési javaslattal megküldte a városi ügyészségnek, mivel Kurucz János alaposan gyanúsítható tízrendbeli — orgazdaság, csalás, közokirat-hamisítás és magánokirat-hamisítás — bűncselekmény elkövetésével. T. R. Könyvtár gyűjteményvezetője gondozásában a jövő év első félévében jelenik meg. A Nagyatádról szóló gyűjtemény legújabb összeállításával a helytörténeti kutatás szempontjából is fontos dokumentum kerül ezzel a lakosság kezébe. Csak egy-egy objektumőrt és civil alkalmazottakat találni a volt nagyatádi fegyelmező zászlóalj területén. A fegyvereket, felszereléseket elvitték, a létesítményt a nagykanizsai kerület vette át. A februári leszerelésig 25 sorkatona őrzi a volt laktanyát. Bődi Ferenc alezredes, az intézmény parancsnoka nyugállományba vonult. — Végleg megszűnt a fegyelmező zászlóalj — mondta. — A laktanyát átadtuk. A hivatalos és polgári állományból tizen nyugdíjba vonultak. 14 hivatásos katonát átvett a budapesti kerület, öten más alakulathoz mentek. Négy katonának megszüntettük a továbbszolgálói viszonyát, harmincán sajnos, az utcára kerültek. A helyőrségi ügyvezetői feladatokat ezután egy tiszt, az objektum és a katonai lakások fenntartási, állagmegóvási munkáit 11 polgári alkalmazott látja el. 1954-ben vezették be a katonai fegyelmezés intézményét, 12 évvel ezelőtt hozták létre a fegyelmező zászlóaljat Nagyatádon. Parancsnokának Bődi Ferencet választották ki. Ezt az időt a parancsnok katonai pályafutása „megkoronázásának” tartja. — Kezdetben még a kemény fiúk is ide kerültek, a két éves büntetésüket töltő „telefutisok” — emlékszik vissza az alezredes. — 1986-88 között sok volt az elítélt. Ekkorra már komoly termelő részlegeket is üzemeltettünk, évi 2-3 millió forint nyereséggel. A pénz legnagyobb részét saját fejlesztésre használhattuk fel. így lényegesen javultak a fogvatartottak elhelyezési körülményei is. Többek között 7500 kötetes könyvtár, sportpályák álltak az elítéltek rendelkezésére. Munkánk eredményét bizonyította, hogy 100 büntetését itt letöltő közül csak 3 volt katonát találtak később a bűnügyi nyilvántartásban. Három éve már szigorították a működési feltéteteket. Az ekkor felröppent hír ellenére, miszerint megszűnik a zászlóalj, dolgozók kitartottak munkájuk mellett. A felszámolás az elmúlt év végén zökkenőmentesen megtörtént. Személyében a parancsnok együtt élte meg az intézmény beindítását és megszüntetését. A fegyelmező zászlóalj helyén egyelőre nem alakítanak ki börtönt, pedig az alezredes egyik szószólója volt a létesítésének: úgy vélte, munkahelyeket biztosított volna a városnak. Két hete nyugdíjas csak Bődi Ferenc. Készült a nyugdíjazásra, mégis készületlenül érte. — Nehéz megszokni ezt az életet — mondja. — Most még lekötnek az unokák és a pihenés, de többet érzek még magamban. Ha lehetőségem tesz, mindenképpen dolgozni akarok, ott, ahol szükség is van rám. Csak később akarok „nyugdíjas” lenni... Németh István A helytörténeti kutatás szempontjából is fontos Bibliográfia pályázattal l i
