Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-06 / 285. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 6., hétfő Jövőre nem lesz önprivatizáció Az ÁVÜ Igazgatótanácsa úgy határozott, hogy december 31 -ét követően az önprivatizációs programot a jelenlegi formában nem hosszabbítja meg. Ezután azok a cégek, amelyeket nem sikerült végérvényesen eladni, visszakerülnek az ÁVÜ-höz. Azoknál, a vagyonügynökség többségi tulajdonát képező társaságoknál, amelyeknél a szakértő cégek képviselői töltik be a vezető funkciókat, személy- cserékre is sor kerül. Az utóbbi időben ugyanis az a gyakorlat alakult ki, hogy az önprivatizációs programban közreműködő szakértő cégek képviselői a privatizálandó vállalatok igazgatótanácsi, illetve felügyelő bizottsági tagjai lettek. Új acélkombinát Borsodban Rendkívül nagy érdeklődést keltett a városban az a miskolci fizetett hirdetés, amelyben Pintér László — a Pintér Co. vezetője bejelenti, hogy Miskolctól 5 kilométernyire, 50 százalékos arányban úgynevezett zöldmezős telepítéssel, évi 300 ezer tonna kapacitású acélgyártó kombinát épül mindössze 18 hónap alatt. A hirdetés szerint az új telepítésű vertikum, melynek kivitelezésére és menedzselésére egy amerikai, japán, kanadai, orosz és magyar cégekből, valamint magánszemélyekből alakult nemzetközi befektető társaság adott megbízást a Pintér Co.-nak, gazdaságosan működik majd. Bővül a musondo a Duna Tv-nél A kritikai észrevételek, segítő szándékú levelek alapján a Duna Tv vezetését július elsején átvevő új igazgatóság úgy döntött, hogy sokszínűbb műsorszerkezetet igyekszik kialakítani. Mától jelentősen bővül a Duna Tv műsorideje. Kedden és csütörtökön már 15.30-kor kezdődik az adás, szerdán 14 órakor, szombaton és vasárnak pedig 11 órakor indítanak. Új műsorok is lesznek. így például a Hírmondó, melyben 10-15 percben tájékoztatják a nézőket a régiót érintő aktuális hírekről, közhasznú információkról. A falusi turizmus fejlesztése Megfelelő anyagi támogatás esetén 1996-ra mintegy 25 ezer új férőhellyel bővíthető a falusi turizmus kapacitása. Csáky Csabának a Magyar Falusi-tanyai Vendégfogadók Szövetségének elnökének véleménye szerint hazánkban jelenleg már mintegy 5 ezer vendégágy várja az üdülni vágyókat. Foglalkoztatáspolitikai kerekasztal Külföldi és hazai szakértők, az országos munkaadói és munkavállalói szervezetek részvételével kétnapos foglalkoztatáspolitikai tanácskozást szerveztek Dunaújvárosban. A plenáris ülésen Horváth István, a kohászati részvénytársaság vezérigazgatója ismertette a vállalatcsoport törekvéseit. Hangsúlyozta: nem elég csak vállalatban, vállalatcsoportban gondolkodni, az ön- kormányzattal és a kormányzat képviselőivel közösen kell a kistérségekre vonatkozó koncepciókat kidolgozni. Félmillió márkás technológia a dombóvári szakiskolába Gyakran fölháborodik a vállalkozó A szakmai gyakorlat formálja a mestert Vida János igazgató: „A gyerekek másképp tanulnak szakmát, ha látják az értelmét” Csaknem húsz vállalat termékeivel ismerkedtek a tanulók a szakmai napon Fotó: Török Anett (Folytatás az 1. oldalról) A vonzást egyrészt a sokrétűség magyarázza: öt rendszerben tanulhatnak a diákok. Ezek közül az egyik a klasszikus, 3 éves szakmunkásképzés. „Portéka-kínálat” A második oktatási forma Kolping-érdekeltségű, német és olasz nyelv-, valamint hittanoktatással; a négy éves szakközépiskolai képzésben nyomdászokat és mezőgazdasági gépszerelőket tanítanak; a negyedik rendszer pedig lehetőséget ad — a harmadik év után még két évet eltöltve az iskolában — az érettségi megszerzésére. A szakmunkásképzés keretében 24 szakma kitanulására adottak a feltételek; a gyakorlatokat 17 vállalat és 72 kisiparos valamelyikénél tölthetik el a tanulók. A meghirdetett szakmák változtak itt is, mivel a vasas, a gépészeti és a különféle szerelő szakmák iránti kereslet csökkent az utóbbi időben. Ugyanakkor a ruha, a cipőipari, és a különböző villamosipari szolgáltatások népszerűbbek lettek. — A munkaügyi központtal végzett közös felméréseink eredményeit szem előtt tartva próbálunk igazodni az igényekhez — mondta Vida János. — Szeretnénk, ha a jövő év szeptemberében beiskolázandó 260 diák a majdani sikeres elhelyezkedés reményében bőséges szakmai palettáról válogathatna. Az Iposz-kapcsolat Az Ipartestületek Országos Szövetségével országos szinten egyedülállóan gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki. Három évvel ezelőtt gépjárműtechnikai- és autószerelő, valamint szobafestő és mázoló szakmákban indítottak Iposz-oktatást. Ebben a közismereti és szakmai tantárgyakon túl intenzíven oktatják a német nyelvet és a vállalkozási ismereteket. — Emellett szeretnénk a gyerekeinket úgy képezni, hogy találkozzanak a pillanatnyilag legkorszerűbb technikákkal, technológiákkal. Ezért tavaly tizennyolc autószerelőnk egy hónapot töltött Németországban szakmai gyakorlaton. Ugyanez vár a festőtanulóinkra is. Az Iposz-képzés első évében a közismereti tárgyakat csupán kiegészíti a szakmai oktatás. Ez az arány a második évben a gyakorlat irányába tolódik, a harmadikban pedig már csak szakmai képzést kapnak a diákok. Jövőre a ruhakészítő, a kőműves és a villanyszerelő szakmákban kívánnak ugyanerre a struktúrára átállni. Létrejött egy hármas kapcsolat is: a Bajor Iparkamara, az Iposz és az iskola együttkműködésében a német partner nem kevesebbet vállalt, minthogy az autószerelésben legjobbnak számító technológiát telepíti a dombóvári szakiskola műhelyébe. Az eszköz nettó értéke 500 ezer német márka. Élesben tanulnak A „létfenntartás érdekében” egyre több gyereket kellett beiskolázni Dombóváron is. Ezért az intézmény kiterjesztette beiskolázási körzetét az egész Dél-Dúnántúlra. Jött néhány diák, aki elmondta otthon, milyen iskolába jár, mit csinál. A következő évben még többen jöttek... — büszkélkedik Vida János. Ottjártunkkor a festőtanulók az orvosi rendelő felújításán, a kőművesek pedig egy lakóház építésén dolgoztak, amit fővállalkozásban vállalt el a tanműhely. A villanyszerelők nemrég végeztek egy háztömb kaputelefon-javításával. — A gyerekek egészen másképp tanulnak szakmát, ha látják az értelmét. A szakmát pedig valahol meg kell tanulni, nem? — kérdezte az igazgató. Kérdésére az igenlő válasz látszik kézenfekvőnek. Balassa Tamás Mezőgazdasági privatizáció: Kárvallottak a munkavállalók A Földművelésügyi Minisztérium és a Mezőgazdasági Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének Szövetsége (MEDOSZ) között létrejött megállapodás értelmében a két fél vállalta, hogy elősegíti a privatizációs törvényben előírtak végrehajtását és segít a munkanélküliek újraelhelyezkedésében. Czir- may Tibort, a MEDOSZ főtitkárát a szakszervezeti elképzelésekről kérdeztük: — Kezdettől nem rejtettük véka alá a véleményünket, miszerint a privatizáció fő vesztesei a munkavállalók. Azóta sikerült elérnünk az ÁVÜ-nél, hogy ma már a szakszervezetek véleménye nélkül nem fogadnak el privatizációs csomagtervet. Az átalakulással járó bizonytalanság légkörét enyhítendő arra törekszünk, hogy az átalakulási tervek mellé foglalkoztatáspolitikai elképzeléseket tartalmazó javaslatokat is készítsenek. Meggyőződésem, hogy a Foglalkoztatási Alap az eddiginél racionálisabban is felhasználható lenne. Ma a falvakban minden negyedik embernek nincs állása, de térségenként igen eltérő a helyzet. A szociális feszültségek néhány megyében robbanással fenyegetnek, naponta találkozunk egy új jelenséggel, az úgynevezett megélhetési lopásokkal. — Önök bejelentették, hogy egy éven belül az érdekelt munkaadó szervezetekkel és a szaktárca segítségével a rászorulók felkarolására alapítványt kívánnak létrehozni. Konkrétan kikre gondolnak? — Az alapítványt azért szervezzük, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek átalakulása kapcsán felszabaduló munkaerő részére új munkalehetőséget teremtsen, és elősegítse az állásukat vésztők át- és továbbképzését. Nemsokára új programmal szeretnénk előállni, amelyben elsőbbséget kap a munkahelyvédelem, a foglalkoztatás politika, a szociális biztonság és a minimálbérek emelésének kérdése. A mezőgazdaságban jelenleg 7000 — de van olyan szövetkezet, ahol csupán 5000 — forint a minimálbér. (újvári) Az uzsora: csapda vállalkozók, bankok számára A magyar vállalkozó gyakran háborodik föl azon, hogy a hazai bankok csak olyan vállalkozásokkal foglalkoznak, amelyekben az alapítói tőke meghaladja az öt-tíz millió forintot. A bankok viszont jól tudják, hogy akik a szokásos piaci kamatokat hajlandók megfizetni, azok biztosan ki vannak szolgáltatva a hitelező feltételeinek. Éppen ezért újabban nem is a fedezetre, hanem a vállalkozói tervre hiteleznek. És ez így van jól, nekik van igazuk. A projekt nem számít csak a fedezet A fedezetre — nem is ritkán a vállalkozó egész életének gyümölcsére — hiteleznek viszont az uzsorások „baráti” kölcsön vagy opciós adás-vételi szerződés keretében. Ez esetben két-háromszoros biztosíték elegendő is a havi(!) 8- 10-15-20 százalékos kamatú hitel felvételéhez. Itt ugyanis a vállalkozói projekt nem számít, csak a fedezet. Mivel egyre több pénz áramlik — áttételesen akár a bankokból is — az uzsora-üzletbe, mind több vállalkozó életműve omlik össze. Hiszen ha nem termelhető ki a legális bankpiaci kamat, akkor hogyan lenne kitermelhető az uzsora kamata? A vállalkozók többsége általában „csak” az átmeneti, likviditási gondok megoldására veszik fel ezeket a kölcsönöket, netán a bíztató és csábító (hosszú lejáratú, hihetetlenül olcsó kamatú) külföldi hitelek önrészének fedezetére, avagy csak dacból, mert a bankok féleszűek és nem adnak nekik, pedig „bomba jó üzlete” volna: vodka, cigaretta, gázolaj, euro-raklap, vagy valami hasonló. Egy szó mint száz: úszik a vagyon, hiszen a többség fizetni nem tud. Csakhogy az uzsorásnak nem a telek, a hétvégi ház, a kocsma, a panzió, vagy ki tudja milyen mace- rásan működtethető vállalkozói ingatlan kell, hanem a pénze, mégpedig kamatostul. Na de mennyivel elegánsabb, ha megint a szükségből építkezik? Ennek a neve: fedezet. És emígyen hirdet az uzsorás, vagy a strómanja: hiteléhez fedezetet biztosítok! Csakhogy nem erről van szó! Megveheti az uzsorástól a vállalkozó a hitel fedezetéül szükséges tehermentes ingatlant fél-, vagy harmad áron, ha az általa felvenni kívánt hitelnek mondjuk a dupláját igényli a banktól. így ugyanis látszólag mindenki jól jár: a vállalkozó, mert kiváló ötletére végre hitelt kaphat; az uzsorás, mert kamatostól visszakaphatta pénzét; a bank, mert biztos fedezetre hitelezett. Hamis adásvételi szerződés Hogy mindebben hol a csapda? Ott, hogy a vállalkozó csak a fedezet miatt megkötött, végső soron hamis adás-vételi szerződés nyomán, blöffölt üzleti tervet hite- leztet meg a becsapott bankkal; s a kapott fedezeti ingatlan miatt a szükségeshez képest dupla kamatot, dupla tőketörlesztést fizet, és ez majdnem olyan, mintha uzsora hitelből működne. Igaz, cserébe most már van a vállalkozónak vagyona. Jó üzleti ötlet ide, vagy oda, a vállalkozó tönkremegy, a banknál pedig marad az uzsorára hagyatkozott vállalkozó nem is biztos, hogy hasznavehetetlen vagyona. Az egyre gyakoribbá váló esetekből tanulságot levonni nem célom. Csupán figyelmeztetni szeretnék a veszélyre, mert ez az alattomos csapda egyre többeket fenyeget. A tönkrement vállalkozók először egymásra, majd az amúgy is rozoga bankokra dőlnek. Merth László Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. december 3. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1993.12.03. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 99,40 100,00 0,14 1994/B 94,60 95,40 16,78 22,86 1995/A 90,40 91,70 2,70 21,26 1995/B 90,51 91,87 0,98 21,06 1995/C 94,07 94,97 14,62 22,62 1995/F 92,55 93,72 7,17 21,79 1995/G 95,62 96,89 6,14 21,58 1995/H 95,75 97,08 4,49 21,41 1996/A 90,60 92,61 15,37 19,90 1996/B 92,95 94,47 15,37 20,84 1996/C 92,85 94,40 14,19 20,78 1996/F 92,48 94,19 9,59 20,52 1997/C 89,94 92,01 13,66 19,73 1998/A 99,50 100,10 12,87 — Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82Í419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. (
