Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-04 / 283. szám
1993. december 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 9 Berlini díjkiosztás üzleti mérce alapján Bajban van az európai film A berlini DEFA stúdióban szombaton kiosztják az Európai Filmakadémia Felix-dí- jait. A legjobbnak tartott európai filmes alkotók kapják. Az Ingmar Bergman és Wim Wenders elnökölte testület díja elvileg ugyanolyan elismerés Európától, mint az Oscar-díj Hollywoodtól, a pompa és a ragyogás azonban fele akkora sem lesz — panaszolta, a The Guardian című brit lapban Derek Malcolm, a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének brit elnöke. Panaszáradatának lényege: a szponzorok kivonultak — még Berlin városa sem támogatja ezt a hatodik évi díjkiosztást —, mert megelégelték, hogy az európai filmek művésziek, de unalmasak, nem hoznak semmit a konyhára a jegypénztáraknál, és ez euró-, pai mozikat amúgyis elárasztották az amerikai, hollywoodi sikerdarabok. Az Európai Filmakadémia az idén megváltoztatta a szabályokat. Csak olyan filmet lehetett benevezni a legjobb film díjára, amit legalább két külföldi országban is megvásároltak, hazájában pedig a hat legjövedelmezőbb otthoni alkotás között volt a mozikban. Kérdés, hogy segítenek-e az új szabályok. Derek Malcolm szerint az idén már nem lehetett volna benevezni a tavalyelőtti győztest, Ken Loach Riff-Raff című filmjét, hiszen azt, más érdeklődő hiányában, egyedül a londoni Nemzeti Filmszínházban mutatták be. De az új rend elvileg diszkvalifikálja Robert Bressont, Alain Resnais-t, Andrej Tarkovszkijt, s még Fellini utolsó három filmjét is. A döntőbe került három alkotás a francia Egy szív télen (Claude Sautet), az osztrák Benny videója (Michael Haneke) és a FÁK színeiben az Urga (Nyi- kita Mihalkov). Mindez arra vall, hogy siralmas a helyzet — írta a kritikusok elnöke. (Megjegyezte, hogy az átadandó európai kritikusok díjához nem is készült Felix-szobrocska, mert nem volt rá pénz.) Nagy-Britanniá- ban a mozik több mint 95 százalékában kizárólag amerikai filmeket vetítenek, és többé-kevésbé ugyanez a helyzet Németországban, Olaszországban, Oroszországban is. A skandináv országokban nagyobb az érdeklődés az európai filmek iránt, igazi reménysugár azonban csak Franciaországban világuk. Ott a kormány különböző támogatásokkal és korlátozásokkal 60 százalékra szorítja a hollywoodi filmek arányát. A nemzetközi gazdasági-kereskedelmi világ aggódva figyeli, mennyit akadékoskodik a francia kormány az új Gatt-egyezmény körül, egyik követelését azonban, hogy a megállapodásban legyen kulturális kizáró paragrafus, az európai filmvilág feltétlenül támogatja. Szép dolog a szabadkereskedelem, de ha ebbe belehal az európai film, az nem szép dolog — idézte az idevágó véleményeket Derek Malcolm. A legutóbbi velencei film- fesztiválon a legnevesebb amerikai rendezők többsége — köztük Spielberg, Scorsese, Altman és Sydney Pollack is — elismerte, hogy szükség van az európai filmipar nemzetközi jogi védelmére. Már csak azért is, mert — mint mondták — igazából ők is sokat tanulnak az európai rendezőktől. Az amerikai támogatók közül egyesek azóta visszatáncoltak, mások rámutattak, hogy semmiféle védelem nem fog működni, ha az emberek az amerikai filmeket akarják inkább nézni. A Fipresci elnöke szerint itt van a kutya elásva. Európában nehéz elég gazdag producert találni, az elosztó és kereskedelmi hálózat pedig rossz, elavult. Ezért a rendezők nem gondolnak a jegypénztárra, művészi elefán- csonttoronyba húzódnak vagy tévéfilmeket gyártanak. Amíg ez így lesz, mindig veszíteni fognak a kereskedelmi versenyben, már csak azért is, mert a legjobb európai rendezők mindinkább Hollywoodba vágynak és el is mennek. A Fipresci elnöke úgy véli, azért az európai közönség is megéri a pénzét. Az utóbbi húsz évben 130 brit film, rendező, színész és műszaki nyert Oscar-díjat Hollywoodban, gyakran olyan művekkel, amelyeket a hazai és az európai közönség lefitymált, és pár londoni mozin kívül sehol sem játszottak a kontinensen. E pillanatban is egy Nagy-Britanni- ában brit gárdával készült film, A nap maradéka (Remains of The Day) a hónap legtöbb bevételt hozó filmje az Egyesült Államok 195 mozijában. Mészáros György Együtt korosodott a Siótourral Dr. Kovács Miklós, a Siótur Rt elnök-vezérigazgatója Dr. Kovács Miklós a Sió- tour Idegenforgalmi és Kereskedelmi Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója. A 40 éves közgazdász emellett társadalmi megbízatásban a Balatoni Gazdasági Kamara elnöke, a Magyar Turisztikai Szövetség Somogy megyei tagozatának elnöke, a megyei közgyűlés gazdasági bizottságának tagja — többek között. Mondom is neki rögvest beszélgetésünk elején: a kollégáitól hallottam, hogy amióta első számú vezető lett, mintha elvesztette volna legendás humorérzékét... — A Siótour helyzete ha vidámkodásra nem is, de szo- morkodásra sem ad okot. A romló körülmények ellenére stabilizálódott a cég. Az új vezetésnek az idei volt az első teljes éve; tavaly télen még 50 millió hitelt kellett felvennünk, hogy fizetni tudjuk dolgozóink bérét, most viszont 50 millió van a bankszámlánkon. A humorról annyit: soha nem voltam nagy viccmesélő, sokkal inkább a helyzetek szülték spontánul a tréfáimat. Most viszont sokszor eszembe sem jut a poén. Igaz: néha direkt kihagyom a ziccert, s ha nehéz is, de hallgatok. Viszont tárgya lettem, mint főnök a humornak. — Együtt „korosodott” a Siótourral. — Ez a cég az életem első, és egyetlen munkahelye. 1976-ban kerültem ide pályakezdőként; abban az esztendőben kezdődött a turisták áramlása keletről. Emlékszem, csordultig megteltek a kempingjeink. Az volt a legnagyobb gondunk, hogy hol tudunk szállást biztosítani mindenkinek. Ma egészen más kihívásokkal kell szembenéznünk. — Marad-e ideje a hobbyja- ira? — Á, dehogy — nevetett fel. — Túl vagyok funkcionálva, jóideje nincs szabadidőm. Igaz, két kedvenc kikapcsolódásom, a nyelvtanulás és az utazás nagyon kötődnek a szakmámhoz. — A dolgozókkal sem lehet könnyű mindig egy nyelven beszélni. A külföldi partnerekkel hogyan ért szót? — Az oroszt az általános iskolában kezdtem tanulni — nekem nem volt teher. A középiskolában vettem fel emellé az angolt. Az egyetemen inkább udvaroltam, táncoltam — máig bánom, hogy még legalább két nyelvet nem sajátítottam el, mert az időmbe belefért volna. Aztán a Siótourhoz kerülve azonnal láttam, hogy német nélkül nem boldogulhatok. Most az olaszt tanulom jóideje; fürdőkádban, reggeli közben, vasúton. Jó lenne már ebből is levizsgáznom. A következő a spanyol, vagy a francia lesz. Inkább a francia. — Hallottam, hogy még gazdasági igazgatóhelyettesként is vállalt idegenvezetést. — Persze. Tudtam a nyelvet gyakorolni, és nekem huszon- ötödszörre is tetszik Velence, harmincadszor is rá tudok csodálkozni Bécsre. — Milyen irányba próbálja fordítani a cég sorsát? — Azt szeretném, ha a privatizáció ellenére sem szakadna szét apróbb egységekre a Siótour. Á korábbi években, évtizedekben minden kedvező szélirányt kihasználtak a dolgozók, vezetők, hogy ilyenné formálják, amilyen. Hosszú távon el tudom képzelni, hogy a dolgozók otthon megbecsült értékként őrizgethessék a részvények egy részét — tudom, hogy sokan szinte együtt lélegeznek a céggel. Azt tartom a legfontosabbnak: megbízhatónak tartsanak bennünket, akikkel bárhová, bármikor el lehet utazni. Czene Attila Festmények Monet-től Picassóig Miután Németországban rekord számú közönség tekintette meg, e héten már Moszkvában látható az impresszionizmus és a klasszikus modern festészet mintegy 120 remekműve, Monet-től Gauginen, Ce- zanne-on, van Goghon át Picassóig és Matisse-ig. A kiállítás január 30-ig tart nyitva a moszkvai Puskin Múzeumban. Megnyitó beszédében Jev- genij Sziderov orosz kulturális miniszter hangsúlyozta, hogy Oroszország kulturális téren is szorgalmazza a közeledést az Európai Unióhoz — mutatott rá a DPA jelentése. Az Oroszországba visszatért kultúrkincs alapját két orosz nagyiparos, Iván Morozov és Szergej Stcsukin 1919-ben Lenin által államosított magángyűjteménye képezte. A két gyűjtő tulajdonában volt több ezer műalkotás — amelyekből orosz és német művészettörténészek a most bemutatott kollekciót kiválogatták — évtizedekig hevert mint „nyugati dekadens” alkotás a szentpétervári Ermi- tázs és a moszkvai Puskin Múzeum raktárában. A kollekció á nyáron bejárta Németországot. Első állomásán, Essenben több mint félmillióan csodálták meg. Ezzel rekordot állított fel: német múzeumban eddig ennél többen nem tekintettek meg festményekből álló kiállítást. Február közepétől április közepéig a szentpétervári Ermitázs ad otthont a „Monet-től Picassóig” kiállításnak. A LELKI BIRODALOM FELFEDEZÉSE Menjünk le alfába! A manapság oly divatos kifejezés az „alfázás”, tulajdonképpen mit jelent? Miért jó ez nekünk? — kérdezte a Somogyi Hírlap munkatársa Péczeii István pszichológust, aki sok más érdekeset is elmondott a sikerszakma házatájáról. — Az alfa állapot bárkinek, aki bizonyos szintű relaxációs, azaz lazítási képességet elsajátított, egy olyan módosult tudatállapotát jelenti, ami az ébrenlét és az alvás határállapotára jellemző. Ezt már lényegében minden ember megtapasztalta, hiszen valameny- nyien képesek vagyunk az alvásra. A tréningező, vagyis a gyakorló azt tanulja meg, hogyan maradhat éber ebben az állapotban. — Hogyan jelentkezik az alfa érzés? — Nem jár különleges érzéssel. Ha bárki egy nyugodt, csendes helyen behunyja a szemét, ellazítja magát, akkor fejbőréről olyan, az agyműködésből származó elektromos jelek vezethetők el, amelyek frekvenciatartománya a 7-14 Hz. Minél mélyebb a relaxá- ció, annál kisebb az alfa frekvencia, de megnő az amplitúdó, a hullámcsúcs, ami energianövekedést jelez. — Az egész agy alfában van? — Nem, de a többi frekvenciához képest megnő az alfahullámok mennyisége. — Miért jó ez nekünk? — Aki lazít, az testi és lelki feszültségeitől megszabadul. Agyunk „hálás” ezért. Megnő a kreativitása és emellett jó testi és lelki közérzettel „fizet”. Olyan képességek alakíthatók ki ebben az állapotban, amelyek az emberi lét csodálatos lehetőségeiről tanúskodnak. Ez egy szunnyadó képességünk, amit minden korban ismertek a szent emberek és a nagy gyógyítók, mágusok. — Ha én például jobb emlékezőképességet vagy jobb problémamegoldási képességet akarnék, akkor ez lehetséges? — Igen. De hozzá kell tenni: az alfa állapot elérése nem hozza automatikusan ezt a fejlődést. Ehhez célozott meditációkra van szükség. — Hol lehet ilyet tanulni? — Ma már többféle eljárás ismeretes, például a Silva módszer, a transzcendentális meditáció, az autogén tréning stb. Jómagam ez utóbbi elkötelezettje vagyok. Ennek leegyszerűsített (bár az eredeti sem bonyolult), így gyorsabban és könnyebben megtanulható változatát dolgoztam ki. — Mitől több ez az eddig ismert módszereknél? — Ma a lazításra irányuló, meditációt megcélzó módszerek között gyakori az „átjárás, áthallás”, a hasonlóság. Sokszor nehéz eldönteni egy ilyen évezredes módszer használatánál, hogy ki volt az erdeti, ki az utánzó. Amit én tanítok az annyiban más, hogy fejlesztő meditációkat alkalmazok, amelyek pozitívan visszahatnak magára a tanulási folyamatra is. Szinte egyidejűleg tanulják meg a tanfolyam résztvevői a lazítást és a belső képességek pozitív megváltoztatását. — Honnan származnak ezek a meditációk? — Ezek javát 15 éves tapasztalataim alapján, magam írtam. Vannak olyanok is, amelyeket módosítva más szerzőktől vettem át. Kár lenne olyan pszichotechnikákat mellőzni, amelyeket már az ókorban is sikerrel alkalmaztak és azóta is közkincsként használatosak. A meditációk szisztematikus rendszerben, egymásra épülve követik egymást, mint egy út kilométerkövei. A meditációkhoz speciális hanghatások, szerkesztett zenei bejátszások is tartoznak, segítve azokat. — Hol lehet ezzel a módszerrel megismerkedni? — Az önfejlődést célzó, de nem befejezett, csak az útra- kelést elindító Belső Utak című tanfolyamomat a Human Progress GMK szervezi; ebben az évben a nyolcadik alkalommal. Eddig közel százan indultak felfedezni a „lelki birodalmat”. — Jó nevet találtak... Mit jelent a Human Progress kifejezés? — Emberi fejlődést. Azt, amiért bárkinek érdemes „beruháznia”. Az utak nyitottak mind kifelé, mind az „alfa birodalomba”. Csak az első lépést kell meglépni és elkezdődik... (Lengyel) Nyílt fórum Zalaegerszegen Nyílt fórum címmel kilencedik alkalommal rendezték meg a drámaírók és dramaturgok országos találkozóját Zalaegerszegen. Az idei műhelygyakorlatban hét darab szerepelt, a Shakespeare keresztneve ihlette Vilmos-díjat pedig Szilágyi Andor kapta a Leánder és lenszirom című mesejátékéért. Máté Gábor rendez A Kaposvárról indult színész, Máté Gábor a budapesti Katona József Színházban rendezőként debütál. Brian Friel ír szerző Pogánytánc című művét vitte színre. A színész lehetőséget kapott arra is, hogy Horvai István mellett a harmadéves sziniskolai osztályban tanítson. Baranya kitüntettje Pierre Székely A magyar származású Pierre Székely szobrászművészt tüntette ki díjával Baranya megye közgyűlése. A hetvenéves világhírű alkotónak egyetemes jelentőségű életműve és a megyéhez fűződő kapcsolatai elismeréséül nyújtotta át a díjat Pécsett a Művészetek Házában Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. Pierre Székely számos alkotása gazdagítja a megye múzeumának képző- művészeti gyűjteményét. Freud-sorozat Tízkötetes Freud-sorozatot indított a Cserépfalvi Könyvkiadó. Az első kötetben az önéletrajzi írások kaptak helyet. Évi két-három Freud-művet kívánnak kiadni. A Klinikai esettanulmányok két kötete következik ezután, majd a tömegpszichológiáról szóló és más társadalomlélektani írásai jelennek meg. A főszerepben Lázár Kati Tíz éve mutatta be a kaposvári Csiky Gergely Színház Jean Genet A balkon című darabját, amelyet négy előadás után betiltottak. Most a budapesti Arany János Színház vállalkozott a mű bemutatatá- sára. A pesti előadást is a kaposvári rendező, Ács János kelti életre. Irma asszony szerepében ismét Lázár Kati mutatkozik be, a kaposvári előadás főszereplője. Somogybán is szerepel a német színház A német literatúra kiemelkedő alkotásainak bemutatásaira vállalkozik a Szekszár- don működő német nyelvű színház, a Deutsche Bühne. A tízesztendős társulat, amely Somogyon kívül megfordul minden olyan településen, ahol jelentős számban élnek német nemzetiségiek, a fővárosban is bemutatkozik. Minden hónap első csütörtökjén a Madách Kamara színházban vendégeskednek. Először Bertolt Brecht-Kurt Weil Koldusopera című művével szerepeltek Budapesten. Iparművészeti formatervezési fesztivál Első ízben rendeznek Budapesten iparművészeti és formatervezői fesztivált. A december 9-12. közötti eseményre a hazai alkotók mellett külföldi vendégeket is várnak. A fesztivál módot ad arra, hogy a szakma és a közönség áttekinthesse az iparművészet és aa formatervezés műfaji sokszínűségét, új törekvéseit.
