Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-23 / 300. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 23., csütörtök Felkészültek a végelszámolásra Nem szűnik meg a téglaipari vállalat Privatizáció létbiztonsággal — Teljesültek a célkitűzésék Az idén önálló kft-ké alakultak a korábbi leányvállalatok ADÓSKÉPZŐ A pénzintézet nem önkiszolgáló bolt Téves hiedelmek nem létező' kölcsönszerzési előnyökről Amikor bankhitelt akarunk felvenni, fontos, hogy ne folyamodjunk olyan nagyságrendű összegért, s ne akarjunk elérni olyan feltételeket, amelyet egyetlen pénzintézet sem teljesíthet, mert könnyen szembekerülhetünk a törvénnyel. Hat képzés vállalkozóknak A tolnai vállalkozói központ az elmúlt hónapban hat képzést szervezett a legkülönfélébb témakörökben: marke- ting-tanfolyamot a megyei kereskedelmi és iparkamarával közösen, a német gazdasági minisztérium támogatásával. Szervezett még egy intenzív képzést a patikaprivatizációban érintett vállalkozók számára, alapképzést a személy- fuvarozóknak, számítógépes oktatást vállalkozóknak, gazdasági ügyintézői, valamint adózási és számviteli ismereteket nyújtó tanfolyamokat. A Colgate-Palmolivé lett a Fabulon A Colgate-Palmolive Magyarország Termelő Kft. vette meg a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.-től a Fabulon RG Kozmetikai Kft. vagyonának döntő többségét, A megállapodással a Colgate-Palmolive kötelezettséget vállalt arra, hogy a Fabulon, a Fabulissimo és a Richto- fit termékekkel termékpalettáját kiegészíti, a márka fennmaradását garantálja, és a Fabulon Kft. összes dolgozóját változatlan feltételek mellett alkalmazza. A Colgate-Palmolive a sajtóközlemény szerint újabb beruházásokat tervez a jövőben, így a dorogi székhelyű üzemben újabb munkahelyek létesülnek majd. Tőkeemelés a Mezőbanknál A Mezőbank közgyűlése szinte egyhangúan hozzájárult a pénzintézet részvételéhez az 1993-as hitelkonszolidációban. A Pénzügyminisztériummal egyeztetett terv szerint az állam 6,16 milliárd forint értékű apporttal tőkeemelést hajt végre a Mezőbanknál. A pénzintézet tőkemegfelelési mutatója így eléri a 0 százalékos szintet. Az állam tulajdoni részesedése a bankban 75 százalék plusz egy részvény lesz a továbbiakban. 130 milliárd kárpótlási jegyben Jövő év márciusára befejeződik a kárpótlási törvények alapján eddig beadott összes igény elbírálása. A három kárpótlási törvény előírásainak valóraváltása során addig előreláthatólag mintegy 130 milliárd forintnyi kárpótlási jegyet adnak ki, és 9,4 milliárd forintot kapnak készpénzben a politikai üldözöttek, jelenette be Sepsey Tamás. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője beszámolt arról is, hogy a kárpótlás szabályainak legújabb változása a külföldi kárpótoltakat érinti, ők a jövőben életjáradékot is kérhetnek majd. Környezetvédelemre a Caolánál Jövőre 175 millió forintot költ környezetvédelmi célokra a Caola Rt. A beruházással — részben saját erőből, részben világbanki hitelből — új propán-bután cseretelepet létesítenek, átalakítják a freontöltő sorokat pb-gázra, megoldják a pb biztonságos lefejtését a tankautókból és új tartályokat vásárolnak. A környezetkárosító freonból a Caola évek óta csökkenő mennyiséget használ fel, tavaly például már csak összesen 130 tonnát, ami csupán tíz százaléka az 1985. évinek. A freon aerosol- ként való használatát — a montreali egyezmény szellemében — 1992-es KTM rendelet tiltja meg. (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a vállalatot is — sok más magyar céghez hasonlóan — az új gyárak építésére, a régiek korszerűsítésére felvett hitelek miatt adósságokkal terhelten érte a privatizáció. A vállalat vezetése az első perctől kezdve arra törekedett, hogy elkerülje az összeomlást, a felszámolással együttjáró nagyarányú munkanélküliséget. Első lépésként 1992 szeptember 1-jével öt nagy gyárat leányvállalattá alakítottak át, a barcsi, a gutorföldei, a kaposmérői, és a kanizsai kettes gyárat pedig eladták. A műhelyekből, valamint a kereskedelmi egységből — az utóbbiból Téglaker néven — kft-t hoztak létre. — 1993-ra célúit tűztük ki, hogy a leányvállalatokat kft-vé — tehát önálló egységekké — alakítjuk át és privatizáljuk. — így Zaccomer János igazgató. — Elhatároztuk, hogy gyárainkat készpénzért értékesítjük. Növekedett az energiafelhasználás az év első 11 hónapjában az elmúlt évi adatokhoz képest — állapítható meg az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet gyorsjelentéséből. Az utóbbi évek trendje megfordult, ez azonban nem az ipari felhasználás növekedésének, hanem a zord januári és novemberi időjárás miatt megemelkedett fűtési célú fel- használásnak az eredménye. Az idáig felhasznált 945 pe- tajoule hőértékű energián belül a villamosenergia-felhasz- nálás is meghaladta 1992. I- XI. hónapra vonatkozó adatait. A bázisidőszak 31 ezer 484 gigawattórás felhasználása után az idén 31 ezer 605 gigawattóra villamos energia fogyott. Tavaly még közel 10 százalékos volt a villanyáram-felhasználás csökkenése éves szinten. Ugyanis csak így volt esélyünk arra, hogy a beruházási, illetve az úgynevezett önálló vállalati hiteleket visszafizethessük, a szanálásra, majd a végelszámolásra pénztartalékok mellett kerüljön sor. Az adósságterhek felszámolása jelentősen megnövelte a gyárak eladásának esélyét, az eredeti profil fenntartását is. A kitűzött célokat elértük: március 1-vel mind az öt gyárat kft-vé alakítottuk, a zala- szentgróti, a molnári téglagyárat augusztusban teljesen privatizáltuk. A balatonszentgyörgyi gyárat — 420 millió forintért — egy német szakmabeli cég vette meg és készpénzzel fizetett. Ez tette lehetővé, hogy a május 28-án bejelentett öncsődeljárást követően vállalt határidőre — október 31-re — az összes hitelt visszafizessük. Sikerült elérni, hogy az új tulajdonosok mindenütt folytassák a termelést, a kollektív szerződésben fogA hazai energiatermelés a vizsgált időszakban hőértékben 10 petajoule-lal volt alacsonyabb az idén, elérte az 500 petajoule-t. Ez főként a széntermelés csökkenésének köszönhető: több mint 1 millió tonnával kevesebb szenet hoztak felszínre a mélyművelésű és a peremi külfejtéses aknákból. Az összes széntermelés az idén 13 ezer 229 ki- lotonna volt. Elmaradt a tavalyitól a kőolajtermelés is mintegy 100 ezer tonnával, a mostani 1,56 millió tonnás termelés azonban év végéig elérheti a bázist. A hazai földgáztermelés az egy évvel ezelőtti 4,16 milliárd köbméterről 4,46 milliárd köbméterre nőtt. Az atomerőművi villa- mosenergia-termelés a terveknek megfelelően alakult, kismértékben bázis alatt volt, 12 ezer 418 gigawattórát tett ki. Az energiahordozók imlaltakhoz tartsák magukat és minimum öt évig foglalkoztassák a dolgozókat. Van már vevő a tabi, a dióskáli gyárra, és januárban meghirdetjük a kanizsai egyes, valamint a teskándi gyárat. Az 1994-es esztendő legfőbb feladata a végelszámolás lebonyolítása lesz, amit — majd a dióskáli, a kanizsai egyes, a tabi és a teskándi gyár privatizációja után — december 31-ig kell elvégezni. A vállalat felkészült erre, és minden remény megvan rá, hogy az előző két év átgondolt privatizációs tevékenységének köszönhetően ezt a folyamatot is — az ÁVÜ közreműködésével — sikeresen megoldja. A vállalatnál ugyanis hangsúlyozták: a privatizáció eddigi sikereihez nagy mértékben hozzájárult az AVÜ (dr. Németh Miklós képviselte) rugalmassága és segítőkészsége is. Szegedi Nándor portja nőtt, november végén elérte az 535 petajoule hőértékű energiamennyiséget. Ezen belül emelkedett a szénhidrogének részaránya, a kőolajtermékek behozatala például 600 ezer tonnával volt magasabb. Hőértékben közel 20 petajoule-lal több földgáz érkezett, mint tavaly, a lakossági szén importja pedig a tavalyi duplájára, 712 ezer tonnára nőtt. A villamosener- gia-import továbbra is bázis alatt volt, a 2404 gigawattórányi áram csupán 70,9 százalékát tette ki a tavaly ilyenkorinak. Jelentősen, egyharmadával nőtt az energiahordozó-kivitel. A 73 petajoule hőértékű export elsősorban gázolajkivitelt tartalmaz. Ez feltehetően részben a gázolajmaffia-ügy következménye, mivel sokan gyorsan meg akartak szabadulni készleteiktől. Ellentétben a közhiedelemmel, a banktulajdonosok, a bankok főtisztviselői valójában rendkívül szűk körben dönthetnek a hitelek odaítélésekor, mert hatáskörüket szigorúan szabályozzák a törvények. Ezt igényli a közérdek védelme, hiszen a bankok saját tőkéjének minden forintjára 12,5 forint idegen pénz jut. Az első korlátozás a pénzintézet tulajdonosainak nyújtott hiteleket szabályozza s az odaítélési eljárást szigorítja. Éppen az 1992-es hazai bankbotrányok bizonyítják, mennyire alapvető, hogy a viszonylag kis tőkét befektető tulajdonosok megfelelően nem fedezett kölcsönfelvételek révén ne szivattyúzhassák ki egy-egy bank tőkéjét. Aki tehát azt feltételezné, hogy bankot alapítva, vagy bankrészvény-tulajdonosként kedvezőbb elbánást élvez majd, mint más potenciális adós, az keservesen csalódik. Azt mondhatnók, hogy a bankvezetésben részt nem vevő tulajdonosok kívülállóknak tekintendők, a bank hitelezőivel, betéteseivel azonos elbírálás alá esnek. Nem tekinthetnek be a bank ügyfélinformációs dossziéiba, banktulajdonosként sem tudhatnak meg esetleges versenytársaikról többet, mint amit ügyfélként is megtudhatnának. A tulajdonosok élvezhetik az osztalékot, gyakorolhatják szavazati jogukat a tisztség- viselők megválasztásában, illetve újraválasztásának megtagadásában, a mérleg és az eredménykimutatások jóváhagyásában vagy elutasításában, netán a nagy üzleti stratégiai kérdések eldöntésében. Ám nincs hatáskörük az egyedi döntéseknél. A bank nem a tulajdonosok ön- kiszolgáló boltja. Hasonlóképpen nem élveznek előnyt a kölcsönfelvételkor azok a cégek sem, amelyben valamely pénzintézetnek jelentős tulajdoni hányada van. Az ő esetükben is szigorított elbírálást kell alkalmazni. Téves az a hiedelem, hogy ha egy adós cég a bankkal szemben fennálló, ki nem egyenlített tartozásai fejében részvényeket ad át a hitelező pénzintézetnek, akkor könnyebben jut hitelekhez. Éppen az ellenkezője történik: a bank egyetlen megfontolása az, hogy nem dob jó pénzt — amit máshová fektethetne — a rossz pénz után, amelyet az általa hitelezett cég elvesztett. Ennél fogva szigorú vizsgálattal, szanálási intézkedésekkel, eszközök eladásával, felszámolással fenyegetheti a céget éppen azért, mert a bank kötelessége, hogy a birtokában lévő idegen forrásokat — vagyis a saját adósságait — a lehető legbiztonságosabb módon kezelje. A piacon, meg a belső költségek alakulása során dől el egy-egy cég adósi minősége, hitelképessége, s nem azon, hogy „férges almaként” egy bank ölébe hullott, vagy sem. Bácskai Tamás Tisztelt Olvasónk! Örömmel tapasztaljuk, hogy a Somogyi Hírlap új kézbesítői mindenütt megtalálják régi olvasóinkat. Bizonyítja ezt, hogy a januári előfizetői díjakat pontosan és szinte hiánytalanul gyűjtik be. Tapasztaljuk azonban, hogy néhány esetben nem találja meg díjbeszedő kézbesítőnk az előfizetőt, mert megváltozott a címe vagy közületek esetében a telephely. A közüle- teket egyébként levélben is megkerestük az elmúlt időszakban. Szeretnénk azonban, hogy januárban mindenkihez eljusson a Somogyi Hírlap, akit érdekel. Ezért akit nem találtak meg díjbeszedő kézbesítőink, azokat a két ünnep között szeretnénk felkeresni. Kérjük, hogy az itt közölt megrendelőlapot küldjék vissza postafordultával a Somogyi Hírlap 7401 Kaposvár, Pf. 31. címre, amelyre postabélyeget nem kell ragasztani. A borítékra írják rá: Terjesztés. A levél beérkezése után soronkívül keressük föl a megrendelőket. .............................................................................. M egrendelőlap Eddig még nem találkoztam a Somogyi Hírlap díjbeszedő kézbesítőjével, ezért kérem, hogy december 28-ig keressen fel a következő címen, hogy előfizethessem a Somogyi Hírlapot. Név:....................................................................................... Cím: Növekvő energiafelhasználás 1993-ban Gigawattóra és petajoulék százezerszámra
