Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-23 / 300. szám

1993. december 23., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Új partnerral készülnek a következő idényre A gyógyturizmusra szakosodik a Solar Sláger lett a húszforintos büfé Lábodon A Czeglédi „birodalom” A lábodi vendéglő' étterem része Fotó: Kovács Tibor Atádi iskolások karácsonya Nagyatád általános iskolái­ban is készültek diákok a ka­rácsonyra. A Bárdos Lajos is­kola kisdiákjai a művelődési házban közös rendezvényen vettek részt, ezt követően az intézményben töltötték hasz­nos elfoglaltsággal a napot. A felsőtagozatosok vetélkedtek, ünnepi gyümölcstálat készítet­tek, a zsibongóban rajzver­seny folyt, és számítógépen is játszottak. A kicsik karácsony­fát díszítettek és megajándé­kozták egymást, saját készí­tésű játékokkal. Másutt kará­csonyfa alá készítettek aján­dékokat. A város karácsonyfá­jára is a mely a Széchelyi té­ren áll, az iskola tanulói készí­tettek díszeket. Segítség az ötvösi iskolának Egy fekete-fehér televíziót és fénymásoló berendezést ajándékozott a Nagyatádi Szakmunkásképző Intézet — százezer forint értékben — az ötvöskónyi városrész általá­nos iskolájának. Vállalták azt is, hogy technikai felszerelései­ket meghibásodás esetén megjavítják. Ezentúl támogat­ják a sportkört is. Bibliográfia pályázattal 45 ezer forintot nyert a Mű­vészeti és Szabadművelődési Alapítvány pályázatán a nagyatádi könyvtár, s ezt egy, a városról szóló válogatott bib­liográfia kiadására használják fel. A kiadvány Turbók Károly könyvtárigazgató és dr. Sipos Csaba a Somogy Megyei Könyvtár gyűjteményvezetője gondozásában a jövő év első félévében jelenik meg. A Nagyatádról szóló gyűjtemény legújabb összeállításával a helytörténeti kutatás szem­pontjából is fontos dokumen­tum kerül a lakosság kezébe. Ajándék négyzász idős embernek Szerdán délután mintegy 400-an mentek el Nagyatá­don az idősek karácsonyára. A művelődési házban megtar­tott rendezvényen Varga Vincze polgármester köszön­tötte a város idős lakóit. A megjelentek betlehemi műsort néztek meg, majd később az óvodások szórakoztatták ő- ket. Karácsonyfájuk alá sze­rény ajándék is került a pol­gármesteri hivatal gondosko­dása folytán. Gázvezeték épül Lábodon A jövő évben mintegy 77 millió forinttal gazdálkodhat a lábodi önkormányzat. Ebből az összegből ugyan nem kezdhetnek nagyobb értékű beruházásokat és fejlesztése­ket, ám több, lényeges tervet készítettek már elő a követ­kező esztendőre. Ezek közül az egyik legfontosabb a gáz- építéspénzügyielőkészítése.A gázvezeték befejezése után várhatóan 460 lakásba jut el a gáz jövőre vagy 1995-ben. Mint pályakezdőt nevezték ki a nagyatádi Solar hotel élére; akkoriban valószínűleg Nagyné Huszár Andrea volt az ország legfiatalabb szálloda- igazgatója. Hamarosan kitört a jugoszláv belháború, s a ven­dégek elmaradoztak. — A marketingmunkánk, amelyet főként német nyelvte­rületen és a skandináv orszá­gokban kifejtettünk — mondja Nagyné Huszár Andrea —, hatástalan volt; a forgalom jócskán visszaesett. Állandó­sult a háromcsillagos szálló 40 százalékos kihasználtsága. A változás lehetséges útját a gyógyturizmus kiterjeszté­sében látták, hiszen a város híres gyógyvizére épült a szál­loda is. Szakítottak tehát a ko­rábbi partnerrel, a Pannóniá­val, s névhasználati szerző­dést kötöttek a Danubiusszal. A szállodalánc Béta Hotels tagjaként készülnek a jövő idényre. — Aki gyógy-idegenforga- lomban utazik, annak megfe­lelő gyógyászati háttérrel is rendelkeznie kell — mondja a Solar igazgató-asszonya. — Nálunk egy jól összekovácso- lódott társaság alakult ki. Úgy érzem, igazi vendéglátókká értünk, mert végigjártuk a gyakorlati tanulás minden szép és fájdalmas állomását. — Két éve vagyok mun­kanélküli. Korábban segéd­munkás voltam, ám a leépí­téseknél minket küldtek el leghamarabb — mondta a kutasi Bogdán Kálmán. — Jó állásom volt a kaposvári tex­tilnél, aztán a tejüzemnél, de hiába... Bogdán Kálmán ereje tel­jében levő férfi — negyven- három éves. A havi járandó­sága 5200 forint. Ebből kell eltartania a családját. Három gyermeke van. Felesége dolgozik, ám a gyesen levő nagyobbik lányát támogatni kell. — Az a rossz, hogy akara­tom ellenére nem tudok el­helyezkedni. Tudja, hány­szor próbálkoztam már? Se szeri, se száma annak. Mennék én szívesen a vá­rosba is dolgozni, csak lehe­tőség volna... De mit csinál­nék akkor is, ha csoda foly­tán akadna valami munka... Már a buszbérlet is annyira drága, hogy nagyon meg kéne gondolnom minden A város nem volt felkészülve arra, hogy szakmabeliekkel töltsük föl a szállót, mégis mindenki szívügyének tekinti a Solart. Főként kis- és középpénzű kül- és belföldi turistákra sza­kosodott a szálló, s komoly terveik vannak. A gyógyfürdői kapacitás egy részét szeret­nék áttelepíteni a hotelba — ettől is remélve az üzlet felfu­tását. — Roppant nehéz volt be­törnünk a piacra, de örömmel tapasztaljuk, hogy azok az utazási irodák, amelyekkel eddig kapcsolatba kerültünk, visszatérő vendégkört biztosí­tanak számunkra — mondta Huszár Andrea. — A várossal tárgyalások folynak a gyógy­víz és a hozzá csatlakozó gyógyászati eljárások egy ré­szének áthozataláról. Ez azonban hosszú folyamat, hi­szen csak az első ütem meg­valósítása mintegy 12 millió forintba kerülne. Ugyanakkor tehermentesí­teni tudnák a gyógyfürdőt, amely a környék beutaltjait is ellátja. Ha történetesen telt ház lenne a Solarban, a fürdő kapacitása, bizony, szűknek bizonyulna. Az áttelepítés megindításával ennek szeret­nék elejét venni. Csíky Kis Erika más kiadást. S akkor hol va­gyunk attól, hogy van-e en­nivalónk vagy fánk a fészer­ben?... Nem élet ez, kérem, ez maga a gyötrelem. — Mivel tölti az idejét? — Nagyon, nagyon nehe­zen telnek a napok. Olva­sok, segítek a házimunká­ban; a ház körül van néhány állatunk, azokat gondozom. Beosztunk mindent, az enni­valót is. Még a maradékra is nagyon vigyázunk. Jobbára krumplis ételeket főz a fele­ségem, és néhanapján olcsó szalonna is jut. Hús azonban már régen volt az asztalun­kon. Annyira régen, hogy pontosan már nem is emlék­szem, mikor is volt. — Mit vár a jövőtől? — Munkát és jó megélhe­tést. No, meg azt, hogy egyenrangúan beszéljenek és viselkedjenek velünk. Jó lenne még az is, ha szere- tetben és békében telnének a napjaink, és nem volnának anyagi gondjaink. Harsányi Miklós — Mindig szép helyeken dol­goztam, s az volt a vágyam, hogy ilyen üzletem legyen ne­kem is — mondta Czeglédi László lábodi vállalkozó. — So­kat kellett dolgozni, mire elké­szült a panzió és az étterem. Ti­zenhárom éve vagyok vállal­kozó. Csokonyavisontán volt egy éttermem, majd Lábodon kivettem egy másik üzletet. Megépítettük a házunkat, s alatta ott a 80 személy kiszolgá­lására alkalmas étterem. Újabb feladat is adódott: fejleszteni kel­lett az élelmiszerboltot. Mivel egyre nőttek az igények, kényte­lenek voltunk építeni egy kis- áruházat. Szálláshelyre is igény volt, így épült az 5 szobás, für­dőszobás, szobánként tévével ellátott panzió. Az új bolt mintegy 40 száza­lékkal „tud többet” mint a régi. Nagy parkoló tartozik hozzá, és jelentősen megnőtt az eladótér. A panzió kihasználtságára sem panaszkodhatunk. Üzemeltet egy „húszforintos” büfét is, amely nevében hordja a lényeget: minden húsz forintba kerül. Ennyit kóstál egy féldeci, egy nagyfröccs, egy kávé, egy üdítő és sok más. Az ötlet abból fakadt, hogy a garázsokból kia­lakított bögrecsárdákból az ol­csóbb árakkal elcsalogassa a vendégeket. Úgy tetszik, sikeres az akció. — Amikor megnyílt az étte­rem, többen szóvá tették: ez nem a Lábodiaknak készült. Va­lóban így van. Az átutazó-forga­lomra, a visontai fürdő látogató­ira és a vadászokra építettük úgynevezett üzleti stratégiánkat. Az ételkínálat is ezt jelzi: a vad- lételek jelentik a slágert, de kapható akár cápahúsból ké­szült különlegesség is. Aki pedig éppen kenguruhúst kíván, nem kell továbbállnia. Ma már egyre több a helybeli vendég is: elfo­gadható áron elkölthetnek ná­lunk egy-egy jó vacsorát. Tipikus családi vállalkozás ez: mindenki dolgozik, és van öt ta­nulójuk is. —Jövőreegyszépparkolótépí- tünk, és szeretnénk egy fedett kerthelyiségre is. Ezek a jövő év tervei — mondta a lábodi „sike­res” ember, Czeglédi László. Si­kerét önmaga és családja kitartó munkájának köszönheti. (Lengyel) Lábodon az intézmények működtetése a legfontosabb Gondok között óvatos az önkormányzat A lábodi önkormányzat leg­fontosabb feladatának azt tartja, hogy intézményei jö­vőre is elfogadható szinten működjenek. Ezt Lassú Ist­ván polgármestertől tudtuk meg, amikor a jövő évi ter­vekről kérdeztük. — Már megkezdett felújí­tásokat, kisebb fejlesztéseket is szeretnénk elvégezni — mondta a polgármester. — Az előzetes számítások sze­rint az intézmények működte­tése biztonságos lesz, de az intézmények által igényelt támogatások, köztük a köz­alkalmazotti törvényből fa­kadó kötelezettségek teljes mértékben elszívják az ön- kormányzat jövő évi bevéte­leit. A napokban tételesen is új­ratárgyalják az intézmények költségvetését. Az ésszerű­ség határán belül igyekeznek csökkenteni a dologi kiadá­sokat, s utána majd kiderül: mi marad fejlesztésre. — Bízunk abban is, hogy a telefonfejlesztés lehetővé te­szi: a több nyilvános telefon- állomás legyen a község­ben és Erzsébetpusztán. — Lábodon is egyre több a tartósan munkanélküli... — Sajnos 240 nyilvántar­tott munkanélküli van a tele­pülésen, ahol 2300-an élnek. A munkaképes korú lakosság majdnem húsz százalékának nincs munkája. Eddig 117-en vették igénybe a tartósan munkanélküliek szociális ki­egészítő támogatását, ame­lyet az önkormányzat fizet. Jövőre gondot jelent ennek az összegnek az előterem­tése, hiszen a munkaügyi központ előrejelzése szerint a megyében nyolcezerre nő az ebbéli juttatást igénybe vevők száma. Mi is jelentős növekedéssel számolunk, s erre 2-2,5 millió forinttal töb­bet kell terveznünk. L. J. Drótkötéllel, erőgéppel döntik ki a fát Motoros fanyűvők Kadarkút előtt A kanyargós út szélén öreg fák állnak. Kadarkút előtt már megritkul a sor... Éles fűrészsiví- tás közepette védősisakos, sárga mellényes férfiak döntik ki a „vágásra éretteket.” Az egyik fenn, vastag dróttal áthurkol né­hány ágat, társa az út biztosítá­sára ügyel. — Öreg, kiszáradt fák ezek. Ki kell vágni őket, mert még kárt tennének a nagyfeszültségű Nagy erejű erőgéppel dön­tötték ki a fát Fotó: Kovács Tibor távvezetékben — mondta Mi- háldinecz László vállalkozó. — Társam már terpeszelte a fa kérgét, így könnyebben lehet éket vágni bele. Összeszokot­tam fegyelmezetten dolgoznak. Minden apró mozdulat, ősi fo­gás a kezükben van. Az ékelés­sel hamar végeznek. A drótkötél másik végét a hatalmas erejű LKT erőgéphez kötik — hogy ki­fordítsa a fát. A kötél megfeszül, a traktor kereke kipörög a vizes földön... Még egy próbálkozás, és hatalmas recsegés-ropogás közepette kidől a fa. H. M. Nagyné Huszár Andrea, a Solar igazgatója Fotó: Kun Tibor Kutason is nehéz a munkanélkülinek Napra minden beosztva — Krumplin kívül néhanapján olcsó szalonnára is jut

Next

/
Oldalképek
Tartalom