Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-16 / 294. szám

1993. december 16., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Segíti az orvosokat az önkormányzat a Átnyergel magánpraxisra a segesdi polgármester Több mint kétezer munkanélküli Nagyatád térségében A régió foglalkoztatási helyzete rosszabb a megyei átlagnál A Masterfil Rt Nagyatádi Cérnagyára még biztos munkát ad Fotó: Kovács Tibor Kiállítás a pápáról Nagyatádon II. János pál pápa és lelki­pásztori útjai címmel képes leve­lezőlapokból kiállítás nyílt teg­nap délután a Nagyatádi Műve­lődési Ház kamaratermében. A Sasvári Tiborné gazdag gyűjte­ményéből összeállított kiállítást dr. Kisnemes János plébános nyitotta meg. A tárlat az év vé­géig tekinthető meg. Falugyűlés Belegben Falugyűlést tartottak Bele- gen, s ezen mintegy hetvenen vettek részt. Az önkormányzat előterjesztését Csécsei János polgármester ismertette a tele­pülés lakóival: az 1993-as év gazdálkodásának eredményei­ről és a jövő évi előzetes költ­ségvetésről számolt be. A kép­viselő-testület közérdekű ja­vaslatokat hallgatott meg, majd megjutalmazta a legaktívabb társadalmi munkát végzőket. Szabás: kétezer forint ajándék Ajándékot kapnak a szabá- siak. A képviselő-testület leg­utóbbi ülésén úgy határozott, hogy a községben lakók óvo­dás és iskolás gyerekei, vala­mint a nyugdíjasok számára egyaránt kétezer forint aján­dékot ad. A juttatás összege összesen 586 ezer forint. Olcsóbb lesz a víz hét forinttal Koncessziós pályázatot írt ki Nagyatád képviselő-testülete az önkormányzat tulajdonába került vízmű működtetésére. A legutóbbi testületi ülésen a képviselők úgy határoztak, hogy a DRV-t bízzák meg e fel­adat elvégzésével. Ez a cég működteti január 1-jétől tíz évig a nagyatádi rendszert, s a víz­díj köbméterenként 7 forinttal lesz olcsóbb a mostaninál. Öt puszta készül népszavazásra Kaszópuszta, Kanizsaberek, Darvaspuszta, Börbec és Bükkpuszta önálló önkormány­zatot kíván létrehozni — hang­zott el a kívánság a somogy- szobi képviselő-testület e heti ülésén. Ha az öt apró települé­sen élő 117 választásra jogo­sult polgár egy — még az idén megtartandó — népszavazá­son megerősíti ezt a szándé­kát, akkor Somogyszobtól le­szakadva, Kaszó néven alakít­hatnak közös községet. Pályázat közkifolyóra Rinyabesenyőn Rinyabesenyő pályázatot nyújt be közkifolyós ivóvízhá­lózat létesítésére céltámoga­tásért. Ennek elnyerése ese­tén 231 lakos számára nyílik lehetőség a jövőben komfor­tosabb életvitelre. Arról is dön­tött a képviselő-testület, hogy a község 17 óvodás és kilenc kisiskolásának karácsonyi csomagot ajándékoznak. Vállalkozóként praktizál a segesdi polgármester a jövő évtől. Dr. Mohr Tamással, a község háziorvosával — aki a Magyar Orvoskamara orszá­gos titkáraként is tevékeny­kedik — erről, illetve az ön- kormányzatnak a falu egész­ségügyi ellátását segítő gaz­dálkodásáról beszélgettünk. — Amíg jóban vagyok a pol­gármesterrel — mondta dr. Mohr Tamás —, tréfásan ezt szoktam mondani a kollégák­nak, minek változtatnék?... A jogszabály adta lehetőséggel mégsem éltem azonnal: kivár­tam az alkalmas időt. A függet­lenné válás motivált leginkább; igaz, ezáltal a felelősségem is megnőtt. De azt világosan lát­nom kellett, hogy állandó ütkö­zési lehetőséget szült az a sajá­tos helyzet, amelyben mint az Világméretű kampány fo­lyik a dohányzás ellen, s ehhez jött a magyar mező- gazdaság látványos össze­omlása, ami nem kímélte a dohányágazatot sem. Nagybocskai Tamást, a Do­hányfermentáló Rt nagyatádi beváltóüzemének igazgatóját kérdeztük: — Van-e még „dohány” a dohányban? — A hazai dohánytermesz­tés megannyi buktatójával töké­letesen tisztában vagyok; kö­zöttük élen jár a kemikáliák, a műtrágyák és az energia árá­nak hihetetlen emelkedése. Mindez a mi területünkön is alaposan visszavetette a ter­mesztési kedvet. Ebben a kör­zetben valaha 500 hektárnál nagyobb területen termesztet­tek dohányt, ma száz hektár körül tartunk. Most — a gyári előírás szerint — csak száraz és válogatott dohányt veszünk át; ez a termelő gondjait — és költségeit — növeli. Sok ember kedve elment a dohányter­Városi szemmel nézve talán kicsi a könyvtárunk, de ez a falu egyik közkedvelt helye — hallottuk a minap Molnár Sán­dor somogyszobi nyugdíjas tanártól, aki még 1977-ben vállalta el a helyi bibliotéka vezetését. — Másfél évtizedig a falu szélén egy régi, rossz házban volt, mígnem 1991-ben az önkormányzat Somogyszob központjában alakított ki méltó helyet a 9500 kötetes könyvtárnak. Az alig kétezer lakosú köz­ségben 230 a rendszeres ol­vasók száma. Fiatalok, tanu­lók, illetve felnőttek és idősek használják ki a heti három­szori alkalmat, amely a könyv­kölcsönzésen túl lexikonok, önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazott felügyelem a közalkalmazottakat. Ezzel a döntésemmel — munkaviszony szempontjából legalábbis — le- válok az önkormányzatról, s át­nyergelek a „funkcionális priva­tizációra”. Azért használom ezt a kifejezést, mert mint vállalkozó orvos nem folytatok igazi, rizikó­teli gazdálkodást. Csupán szer­vezeti változtatást jelent az én magánpraxisom, s azt, hogy nem kell tíz darab fecskendővá­sárláshoz engedélyt kérnem... Hazánkban a mintegy hatezer háziorvos közül kétezer már vál­lalkozásban gyógyítja a betege­ket. A kettős finanszírozás — tb- és önkormányzati — a legtöbb helyen változatlanul működik, hiszen a tb-támogatás önmagá­ban a bér- és bérjellegű kiadá­sokat sem fedezné. Ott, ahol az önkormányzat megvonja ezt a mesztéstől. S akit egyszer el­vesztettünk, azt újra visszasze­rezni nagyon-nagyon nezéz. Mégis, a sok buktató ellenére, azt mondhatom: van jövője en­nek a termelési ágazatnak, bár tény az is, hogy kevesebb em­ber számára biztosít majd megélhetést. — Mire alapozza ezt az igazgató? — Mindenek előtt arra — tud­tuk meg —, hogy Belső-So- mogyban igen jók a lehetősé­gek a dohánytermesztéshez. S ennek a feltételei változatlanul kedvezőek. A földárverések után, épp a napjainkban kiala­kuló néhány hektáros földterü­leteken az intenzív növényter­mesztés — ezen belül a do­hány — biztos jövedelmet ad­hat a gazdálkodóknak. Szerződéskötéskor rögzített árat kínálnak, garantálják a tel­jes termés átvételét, és egyéb kedvezményekkel is igyekez­nek kedvet teremteni a dohány- termesztéshez. Ezek között nem utolsó az, hogy öntözőbe­rendezések, szárítók és más, enciklopédiák, 12 féle hetilap és folyóirat olvasására, bön­gészésére is lehetőséget nyújt. Gyakran megfordul itt Frid- rich József, a falu polgármes­tere is; jókat beszélget gyere­kekkel, felnőttekkel — így is értesülhet a kisebb-nagyobb gondokról. S a „másik” oldalról is érvényes ez a lehetőség: a könyvtár rendszeresen meg­kapja a helyi képviselő-testü­leti ülések teljes anyagát, így a falu dolgai iránt érdeklődők mindent megtudhatnak itt — első kézből. A tanár-könyvtáros szívéhez — érthető — a diákok állnak legközelebb. Ha fejlesztésre nyí­lik mód (évekig 25 ezer forintot juttatást, borotvaélen táncol a vállalkozóorvos. — Mi itt, Segesden megálla­podtunk abban, hogy a korábbi, majdnem egymillió forintos tá­mogatás csekély különbséggel a jövőben is átutalják a körze­tem számára — összegzi a lé­nyeget dr. Mohr Tamás. — A két háziorvosi és az egy fogászati körzet esetében ez majdnem hárommillió forintot jelent. Ugyanezt tanácsoltuk az orvos­kamara által összeállított 12 pontban az ország valamennyi, érintett polgármesteri hivatalá­nak. Azzal a kitétellel, hogy nem minden kolléga alkalmas a vál­lalkozásra. Aki „belebukik”, an­nak elvileg van visszaút. Általá­ban a humánus megoldások dominálnak; az önkormányza­tok segítik és nem hátráltatják a kezdő orvos-vállalkozókat. Csíky dohányművelő gépek vásárlá­sához is felhasználható lesz a kárpótlási jegy. — Szeretnénk visszaszerezni a dohánytermesztés és- feldol­gozás számára ez ideig elvesz­tett területeinket — fogalmazta meg szakmai törekvésüket Nagybocskai Tamás. — Az idén mintegy száz termelővel, a szö­vetkezetek közül pedig egyedül a barcsival álltunk kapcsolat­ban. Jövőre a marcali és kadar­kúti szövetkezet is partnerünk lesz. Kezdenek befutni a do­hánygyári igények is, legutóbb például Debrecenből rendeltek tőlünk 50 tonna havanna do­hányt. Ez nem nagy tétel — cél­jainkhoz képest —, de a két legnagyobb felhasználó, az egri és a pécsi dohánygyár változat­lanul „vevő” a jó minőségű pal- lagi sárga és a Virginia típusú dohányra. Ezek alapján az első kérdésre, hogy van-e „dohány” a dohányban, azt válaszolha­tom: reményeink szerint a talán nem nagyon távoli jövőben so­kak számára megélhetést nyújt. Kun G. Tibor kaptak erre a célra, az idén vi­szont 70 ezret!), többnyire olyan könyveket igyekszik beszerezni, amelyekre a tanulóknak szük­ségük lehet. így a községi könyvtár jó kiegészítője az isko­lainak. Olyannyira, hogy „Felfe­dezem a könyvtárat” címmel rendszeres foglalkozásokat is tartanak itt a gyerekek számára. Ezzel a lehetőséggel él egyéb­ként a község 30 középiskolása is. Mindezek ellenére előfordul­hat, hogy valaki olyan könyvet szeretne olvasni, kölcsönözni, ami nincs a szobi könyvtár birto­kában. Molnár Sándor ilyenkor néhány napi türelmet kér, és a kívánt kötetet kikölcsönzi a me­gyei könyvtárból. (Kun) (Folytatás az 1. oldalról) A fizikai foglalkozásúak új- raelhelyezkedési esélyeit képzettségük, végzettségük határozza meg. A fizikai fog­lalkozásúak 40 százaléka szakképzett szakmunkás, 60 százalékuk szakképzetlen be­tanított- vagy segédmunkás. Ez év második felében a pá­lyakezdő munkanélküliek száma emelkedett, 231 fiatal nem talál állást. Az év első felében 21 pályakezdő ré­szére tudtak munkahelyet biz­tosítani, s várhatóan az év vé­géig is ugyanennyien találnak állást. 834 üres munkahely volt az idén, mindegyiket be­töltötték. Különösen júniusban és júliusban valamint szep­temberben jellemző a kiugró munkaerőkereslet. A nagyatádi konzergyárban szezonjelleggel jelentkezik a többletmunkaerő-igény, vala­mint a Masterfil Pamutfonó Rt szeptemberben kapott több­letmegrendelést, így náluk is több dolgozóra volt szükség. A foglalkoztatási feszültségek enyhítése, az elhelyezkedés elősegítése érdekében a de­centralizált foglalkoztatási alap terhére és központi forrá­sokból a Somogy megyei munkaügyi központ az elmúlt években jelentős pénzössze­geket kapott. A közhasznúak foglalkoztatása az 1990. évi 53 főhöz képest 102-re emel­kedett. Míg három éve egy munkáltató foglalkoztatott csak közhasznú munkásokat — a nagyatádi, akkori költ­ségvetési üzem —, mostanra a munkáltatók száma 12-re emelkedett. A jövő évre 15 munkáltató nyújtott be pályázatot a köz­hasznú foglalkoztatásra. Álta­lában a polgármesteri hivata­lok a kommunális feladatok el­látására igényelnek munka- nélkülit, de az államigazgatás és az oktatás területén is van­nak már közhasznú munká­sok. Az elmúlt hónapokban két munkáltató próbálta meg az eddigi órabéres elszámo­lást teljesítménybérrel felvál­tani, ösztönözve a közért dol­gozókat a hatékonyabb mun­kára. Fokozatosan nőtt a térség­ben az átképzések szerepe is. A tanfolyamokon résztvevők csaknem 50 százaléka pálya­kezdő, magas a gimnáziumot végzettek aránya. A 8 általá­nost végzettek részére első szakképesítésük megszerzé­séhez külön tanfolyamokat — vendéglátó eladó, textilipari varrómunkás, kazánfűtő és szakács tanfolyamokat szer­veztek. Az idén 30 féle kép­zési lehetőség közül választ­hattak a munkanélküliek. A képzés túlnyomó része Ka­posváron történik, azonban megfelelő hallgatói létszám esetén helyben is indítanak tanfolyamokat. Az idén többek között BC kategóriás jogosít­vány megszerzésére, sza­kács, ápoló, textilipari varró­munkás képzésre szerveztek tanfolyamokat Nagyatádon. Foglalkoztatásbővítő támo­gatással tavaly 39, míg idén eddig 76 tartós munkanélküli foglalkoztatását sikerült meg­oldani. A pályázatok alapján megítélt támogatások ösz- szege 9000-12 ezer forint kö­zött volt. A támogatott időszak átlagosan 4-6 hónap. E támo­gatást a kisvállalkozók vala­mint a költségvetésből gaz­dálkodó intézmények veszik igénybe. Nagyobb vállalatok egyrészt nem felelnek meg a pályázati feltételeknek — mi­vel előzőleg létszámleépítést hajtottak végre —, másrészt bizonytalan helyzetükben nem mernek kötelezettséget vál­lalni hosszabb idejű foglalkoz­tatásra. Munkahelyteremtő pályázat keretében az elmúlt 3 évben 66 munkanélkülit helyeztek el. A támogatásokra összesen 9 millió 500 ezer forintot fordítot­tak. Egy munkahelyre 144 ezer forint jutott. A munkanél­küliek foglalkoztatása 3-5 éves időszakra biztosított. Ti­zenhét munkanélkülit támoga­tott a munkaügyi központ a vállalkozóvá válásában. A tá­mogatottak szinte valameny- nyien a kereskedelemben he­lyezkedtek el. A megyei munkaügyi köz­pont kapcsolatot tart fenn a polgármesteri hivatalokkal, munkáltatókkal. Az együttmű­ködésnek változatlanul első­sorban a járadékos ellátásból kikerült szociális ellátásban részesülők, valamint a mun­kanélküliek munkába helye­zését, a segélyben részesülők ellenőrzését kell megcéloznia. A jelentés megállapítja: a munkanélküliek egy részének kicsi az elhelyezkedési esé­lye, így e réteg a jövőben is tö­rődésre, ellátásra szorul... T. K. Van-e dohány a dohányban? Belső-Somogy továbbra is jó lehetőségeket kínál A múlt termelési emlékei és a jövő reményei között Rendszeres foglalkozás, alkalmi látogatók Közügy a könyvtár Somogyszobon \ i

Next

/
Oldalképek
Tartalom