Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-13 / 291. szám
1993. december 13., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Takarékoskodik a lakosság Somogy lakóinak takarékbetét-állománya a szeptember végi összegezés szerint 18,5 milliárd forint volt, azaz tizenhét százalékkal több mint az év elején, elsősorban a célbetétek aránya növekedett dinamikusabban, negyvenegy százalékkal az idén, de a tavalyit meghaladó mértékben emelkedett a devizában elhelyezett betétek összege is. Könyvbemutató és előadás a múzeumban A Magyar Nemzeti Történeti Társaság és a Múzeumok Baráti Köre által — a hét végén tartott — rendezvényen bemutatták a Nemzeti történelmünk sorozatban megjelent dr. Magyar Kálmán A honfoglalás- és az Árpád-kor régészeti emlékei című kötetét, majd pedig dr. Pandula Attila egyetemi tanár az Árpád-kor nemzeti jelképeiről tartott előadást. A rendezvénynek a Somogy Megyei Múzeum adott otthont. Az első öt között a Táncsics Az elmúlt év adatai alapján elmondható, hogy a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumból a természettudományi karokra jelentkezők közül minden diákot felvettek, orvosi egyetemre 12-ből tíz, jogira 10-ből nyolc táncsicsos nyert felvételt. A gimnázium a sikeres egyetemi felvételiket tekintve bekerült az ország első öt gimnáziuma közé. Ajándék óvodásoknak A Reflux Kft huszonötezer forint értkű játékot ajándékozott a csökölyi óvodának. A kicsinyek karácsonyi meglepetésként vehetik birtokba a játékokat. Somogyváron elkészült a gázvezeték Befejeződött a gázvezeték építése Somogyváron; a községet rákapcsolták az országos hálózatra. A lakosság több mint fele igényelte a gáz bevezetését. Családonként ötvenezer forintot fizettek érte, s erre a takarékszövetkezet kamatmentes hitelt is adott. „Sulihét” Nagyberkiben A nagyberki általános iskola „Sulihét” című rendezvénysorozata lezárult a hét végén. A gazdag programban alsó- és felsőtagozatosoknak szerveztek vers- és prózamondóversenyt, volt sportvetélkedő, és kiállítás nyílt azokból a dokumentumokból, amelyek az iskola múltját és jelenét mutatják be. Szombaton Kertész Sándor művésztanár alkotásaiból nyílt kiállítás. Somogyi határforgalom Az év első kilenc hónapjában Somogy határállomásain csaknem 900 ezer ember lépett át, több mint a tavalyi év hasonló időszakában. A legnagyobb mértékben a berzen- cei közúti határállomás személyforgalma emelkedett, de jelentős a forgalomnövekedés Barcson és Gyékényesen is. CSÁBÍTÓ KÍNÁLAT — EZÜSTVASÁRNAPON Riasztó árcédulák, töprengő vevők Kevesebb vásárló az üzletekben — Csak a díszt és szaloncukrot a karácsonyfára — Nyugdíjas a kirakatok előtt — Anyagilag minden nehezebb, mint korábban. Én úgy vagyok, hogy mindennek az árát megnézem, mert sokszor kellemetlen meglepetések is érhetik az embert — mondta tegnap Kaposváron Kovács Károly. Ezüstvasárnap volt. A boltokban látszott, hogy a korábbi évek lökdösődéses és egy-egy „menőbb” cikkért vívott közelharcának ideje lejárt. A mostani túlkínálat, amely a gyönyörűen berendezett üzletekben, illetve a kirakatokban látható — mindenütt — , nem csábította nagy bevásárlásra az embereket. Á kaposvári üzletek hiába várták a sok vásárlót. Pedig — mint megtudtuk — néhány különleges árukat is kínált. — Most kaptuk meg a fizetést, de hiába, ha minden ennyire drága... Most vettük a karácsonyfadíszeket; ezeknek a darabjáért is negyven forintot kértek — mondta Nagy Lajos, aki feleségével együtt próbálta megvásárolni a legszükségesebbet. — Egy játékgitárral szeretnénk meglepni a kisfiúnkat; az sem olcsó. — Az ünnepi ebéd is többe kerül — teszi hozzá a feleség —, hiszen ilyenkor megpróbálunk ételben is valami mást, különlegeset készíteni. Arra, hogy egymást megajándékozzuk, az utóbbi időben már nincs lehetőségünk. — Hogy mit veszünk most karácsonyra? — kérdez visz- sza Böröcz Józsefné. — Az unokámnak szerettünk volna egy csizmát. Egyelőre még nem találtunk olyat, amelyik megfelelő lett volna. így tovább járjuk az üzleteket, hátha sikerül. Ezenkívül már csak szaloncukrot és néhány apróságot tudunk venni. — Kevés a nyugdíjam, és riasztóak az árak. Az unokámnak játékok helyett inkább ruhaneműt veszek az idén. Remélem, mindegyikük örül majd ennek is — tette hozzá Maczkó Ernőné. Bank Antalné is nyugdíjas. Fiának és kisunokájának már megvette, amit szeretett volna. Mint mondta: az árak miatt nehezen, de mégiscsak sikerült kigazdálkodni az ajándékokat. — A kínálat osztályon felüli, az embereknek viszont kevés a pénzük. Tavaly, tavalyelőtt jóval nagyobb volt ilyenkor a tömeg — mondta Horváth Istvánná. — Nyilván azért, mivel a drágaság miatt mindenki igencsak meggondolja, hogy mivel lepje meg szeretteit. Harsányi Miklós Minőségi áru exportra Heti három és fél, négyezer sertést dolgoz fel a kaposvári húskombinát. A Kaposhús Rt üzeméből nemcsak a környék húsboltjait látják el, de több felvágottat és minőségi árut tengerentúli exportra is szállítanak. Kaposvári tervezők sikere Kaposvári cég nyerte a szi- getszentmiklósi önkormányzat november 6-án, a település 60 kilométernyi szennyvízcsatornájának tervezésére — kiírt pályázatát. Tizenhárom — köztük számos országos hírű és nagy múltú — cég adta be a pályamunkáját, amelyet elbíráltak és a hét végén hirdettek eredményt. A pályázatot a kaposvári Investment mérnöki iroda nyerte meg. Az 1992-ben alakult kaposvári kft legutóbbi jelentős munkája Szigetvár szennyvíz- telepének építése volt. T. R. Nincs hatékony érdek- védelme a katonáknak Körülményeik ellen tiltakozik a nyugalmazott, az aktív, és a rendes sorállomány — Kész helyzetet akar a KÉSZ Karácsonyra gázt kap Som Ságvárig már elkészült a vezeték — A lakosság 80 százaléka fizetett az új szolgáltatásért Som lakóinak vágyai és a település önkormányzatának tervei egybeestek, amikor közös erővel belevágtak a gázvezeték építésébe. Az itt élők 80 százaléka fizetett a közös kasszába, hogy kiépülhessen a hálózat. A távvezeték Ságvárig már elkészült. Ezután került sor a körülbelül négy kilométer hosszú cső lefektetésére, amelyen Som határáig jutott el a gáz. A község belső gázellátó vezetékeit 4415 méternyi csőhálózattal toldják meg, hogy minden igénylőig elérhessen a fűtőanyag. Szalai Istvántól és Péter Gábortól, a kaposvári Alép gmk vezetőitől kaptunk tájékoztatást a munkák helyzetéről. A kivitelezési feladatokat — mint megtudtuk — elképzeléseik szerint képesek voltak megoldani, a rossz idő csak a napokban köszöntött be, így munkájukat nem hátráltatta. Jelenleg a községben 15 emberük dolgozik. A hálózat telepítéséhez szükséges műanyag csöveket már a helyszínre szállították, a munkaárok pedig folyamatosan készül egy modern gép segítségével. A nehéz körülmények között dolgozó gépkezelők 22 ezer, a segédmunkások 17 ezer forintnyi bért kapnak kézhez havonta. Mód van a gyors és jó minőségű munka premizálására is. Ha az időjárás nem teszi lehetetlenné, akkor teljesül a község lakóinak vágya: karácsony tájt sor kerülhet az ünnepélyes fáklyagyújtásra. (Ondrejovics) Sok mindent elárul a katonák helyzetéről is, hogy bár ’91 óta létezik a Katonák Érdekvédelmi Szövetsége, s bár egyre több parancsnok elfogadja őket partnerként, s a KÉSZ — jelenleg több mint kétezres — taglétszáma nagy iramban nő, ma sem rendelkezik szakszervezeti jogokkal. A szövetség tekintélyét még az sem növelte számottevően az illetékesek szemében, hogy tagja lett a nemzetközi EURO-MIL szervezetnek, a katonák érdekvédelmi szövetségeinek nemzetközi szervezete. Beszélgetésünknek Kett Attilával és Metzger Istvánnal, a KÉSZ (Katonák Érdek- védelmi Szövetsége) tagjaival a honvédelmi törvény elfogadása ad aktualitást, mivel így végre megkezdődhet a szakszervezeti jogok kiharcolása. — Nincs hatékony érdek- védelme jelenleg a katonáknak. Egyre inkább a bőrünkön érezzük ezt, nem véletlen, hogy egész egyesületek — például Kecskeméten, Ta- száron — csatlakoznak a szövetségünkhöz, így többek között csatlakozott a taszári „Boszorkány” egyesület is — mondják. — A katona is ugyanolyan állampolgár, mint bárki más, ugyanazok az alapvető polgári jogok illetik meg. Eddig egyfajta hallgatólagos kompromiszum volt érvényben, amely szerint mi vélt vagy valós előnyök ellenében ezekről a jogokról lemondtunk. Ma már a közvélemény is tudja, hogy ezek az előnyök megszűntek. Sőt, a hivatásos tisztek 30 százaléka, a tiszt- helyettesek 40 százaléka a létminimum alatt él. Ott tartunk, hogy fiatal pilótának — miközben repül — azon jár az esze, hogy miből él meg, miből tartja el a családját. Mert a feleségnek — épp a férj munkájából adódóan — nem könnyű elhelyezkednie, munkát vállalnia. Szolgálati lakásunkért mindannyian tisztességes lakbért fizetünk, sőt az országban a legdrágább vizet a hivatásos katonák isszák. Elmondják, sokhelyütt méltatlan körülmények között kell dolgozniuk. Létezik olyan alakulat, ahol csapatostul található a patkány, mert arra sincs pénz, hogy megrendeljenek egy patkányirtást. Elrágják a vezetékeket, a műszaki berendezéseket és járványveszélyt jelentenek. Sokszor nem is pénz kéne, elegendő lenne egy kis empátia... A katonákat szabadidejükben nem lehet elérni, mert éjjeliőrként dolgoznak, elmennek őrzővédő kft-be, hogy megéljenek. Mint mondják, a jövő évre tervezett 6 százalékos illetményemelést meglázónak tartják. A KÉSZ levélben fordul a honvédelmi miniszterhez, amelyben tiltakozik a jelenlegi elkeserítő helyzet miatt, s tetteket sürgetnek a katonák jogfosztottsága, kiszolgáltatottsága, anyagi ellehetetlenülése ellen, s egyúttal szemléletváltozást is javasolnak Für Lajosnak. (Nagy) Elkészítették másfél év mérlegét Az egységet hiányolják a somogyi ötvenhatosok — Most lopják el tőlünk ötvenhatot, fillérekkel szúrják ki a szemünk. Ne adjátok oda a forradalmat kétezer forintért, vagy egy disznótoros vacsoráért. Mindezt azért kínálják nektek, hogy szétverjék a szervezetünket — mondta Kunszabó Ferenc, az Országos 56-os Szövetség elnökségének tagja a hét végén Kaposváron tartott 56-os gyűlésen a somogyi szövetség mintegy hetven tagja előtt. Manapság három megyében is megpróbálják szétverni az ötvenhatosok szövetségét, így Somogybán is — folytatta, arra utalva, hogy a somogyi ötvenhatosok között is hiányzik az egység, s jelenleg két különálló ötvenhatos szervezet létezik a megyében. Beszédének másik sarkalatos pontja volt Fónai Jenő bel- ügyes igazolványa, mondván: emiatt vált ki az 56-os szövetség a Pofosz-ból. — Fónai Jenő nem meri megmondani mennyi a nyugdíja, mi igen — mondta, s ígéretet tett arra, hogy az ötvenhatosok szervezetének országos, megyei, de még az alapszervezetek vezetői is igazolni fogják magukat. Aki pedig nem tudja, az mehet — tette hozzá. Kijelentette azt is: Magyarországon az 56-osok lesznek az egyetlen szervezet, amely megtisztítja önmagát. Beszédében az értelmiség is megkapta a magáét, mert mint mondta, 1956 után a magyar értelmiség áruló lett. 89-ben pedig megegyezett Aczéllal meg Pozsgayval, és már akkor tudták jól, hogy nem fognak megváltoztatni semmit. Az Országos 56-os Szövetség elnökségi tagjának előadása — bár hangzatos volt — hallgatósága körében sem aratott osztatlan sikert. A beszédet követően dr. Sárecz György, a szövetség megyei vezetője számolt be a megyei szövetség másfél éves működéséről. Elmondta: ezt a másfél évet, bár jól indult, végig a szervezetlenség, kölcsönös vádaskodások és jónéhány büntető eljárás jelzi. Az együttműködési megállapodásról, amelyet a hasonló szervezetekkel — Pofosz, MUSZ stb. — kötöttek, dr. Sárecz György elmondta, ezek a szervezetek nem tartották be a megállapodást. — Úgy gondoltuk, az, hogy együtt indultunk, vénségünkre összehoz bennünket. Nem így történt. A gyűlésen felszólaltak a vidéki alapszervezetek vezetői is, és újjáválasztották a tisztségviselőket. N. L. Huszonkétezer naposcsibe pusztult el Tűz az öreglaki csirkenevelőben A szombatra virradó éjszakán három óra körül kigyulladt az öreglaki Vasadi-csirkenevelő- ben a 60x12 méter alapterületű fémvázas épület. A tüzet a — nagy erőkkel kivonult — marcali, kaposvári és keszthelyi egységek, valamint az öreglaki önkéntes tűzoltók oltották el. Az épület teljesen megsemmisült, a benne tartott huszonkétezer naposcsibe elpusztult. A tűz jelentős kárt okozott az Agro-Star Rt-nek és Bankó Katalin almásházi vállalkozónak; keletkezési körülményeit még vizsgálják.
