Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-13 / 291. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 13., hétfő Elkelt a Rico Kamarai közgyűlés — új elnökség választás KÉTÉVES A BALATEL Elkelt a Rico Kötszerművek, amelynek adásvételi szerződését hétvégén írták alá az eladók és a vevők. A legjobb ajánlatot a munkavállalók alkotta MRP, a menedzsment által létrehozott MBO és egy öt magánszemélyből konzorcium tette. Eszerint a 65,8 százalékos állami tulajdoni hányad megvásárlására 60-65 százalékos árfolyamon került sor. Tulajdonos még a ricoban 9,2 százalékban az önkormányzat és 25 százalékban a társadalombiztosítás. Tovább bővítik az áruházláncot Beváltak a Julius Meinl Rt kísérleti JÉÉÉ! áruházai. Ezért ezt a fajta üzletláncot tovább bővítik az országban. Egy éven belül Budapesten és vidéken 15 JÉÉÉ! diszkontot kívánnak létesíteni, amelyekben a költségtakarékosság révén 8-10, de esetenként 20 százalékos kedvezményt is adnak a vásárlóknak. A részvénytársaság érdekeltségi körébe jelenleg országszerte 150 üzlet tartozik; a fejlesztésre az idén 600 millió forintot fordítottak. Cukorrépatermesztők szövetsége Bács, Heves, Nógrád, Pest és Szolnok megye mintegy 220 cukorrépa termesztő szövetkezetének és magántermelőjének a részvételével megalakult a Mátra Cukor Rt térségi cukorrépa termesztők szövetsége. Domonkos Imre, a Cukoripari Rt vezérigazgatója kijelentette, hogy szükségesnek tartja a szövetség létrejöttét, hiszen mind a termelőknek, mind a gyárnak érdeke a hatékony cukorrépa termesztés fenntartása a régióban, ami csak a gazdálkodók összefogásával érhető el. Öblösüveggyártás jubileuma Ünnepi munkásgyűlésen emlékeztek meg a hétvégén a salgótarjáni Glass Óblös- üveggyártó és Forgalmazó Részvénytársaságnál az öblösüveggyártás megkezdésének 100. évfordulójára, s ebből az alkalomból centenáriumi emléktáblát avattak. A ma 1600 dolgozót foglalkoztató társaság idei árbevétele 1 milliárd 200 millió forint, termékeinek csaknem a felét nyugati piacokon értékesíti. Német nyelvű lap befektetőknek Januártól havonta kétszer Wirtschaftsrecht Ungarn Aktuell címen új folyóirat jelenik meg a magyar gazdasági jog változásairól. A kiadvány folyamatosan tájékoztatja olvasóit a gazdasági tevékenységet befolyásoló adózási, vám- és külkereskedelmi, társadalombiztosítási, számviteli, munkaügyi jogszabályok legújabb változásairól. A lap segíteni szeretné az előírások értelmezését is, hatósági útmutatások, alkotmánybírósági határozatok és a gazdasági bírói gyakorlatból származó esetek ismertetésével. Meghosszabbított jegyzés Az Állami Értékpapírfelügyelet engedélye alapján december 17-ig meghosszabbították a Budapest 2. Befektetési Alap jegyzési időszakát. A jegyzés eredetileg december 15-én zárult volna. Az alap befektetési jegyeiből eddig csaknem egymilliárd forint értékben vásároltak. Megrekedt a gazdaság stabilizálása « Új ügyvezető elnökség megválasztásával fejeződött be szombaton a Magyar Gazdasági Kamara XIV. kongresszusa. Elnökké Orbán Istvánt, a korábbi alelnö- köt, társelnökké Tolnay Lajost választották, aki korábban a kamara elnöki tisztét töltötte be. Az elnökségbe alelnökként újonnan választották be Ba- ráth Eetelét, a Munkaadók Országos Szövetségének elnökét, Bihari Vilmost, a Pick Szeged Szalámi Rt igazgatóját és Takácsy Gyula képviselőt, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökét. Az új vezetőség a Gazdasági Kamaráról szóló törvény életbe lépéséig viszi tovább az MGK ügyeit. Ezt követően az érdekképviseleti és a közjogi tevékenység kettéválásával a jelenlegi szakmai szervezetekre támaszkodva érdekképviseleti feladatokat végeznek, mégpedig Magyar Gazdasági és Munkaadói Szövetségként. Mindez az új ügyvezetőség közgyűlés utáni sajtótájékoztatóján hangzott el. A fórum feladata volt, hogy megvitassák a kamara gazdaságpolitikai koncepcióját. Ezt már nyáron kidolgozták, ám a gazdaságban bekövetkezett kedvezőtlen tendenciák miatt ésszerűnek tartották újrafogalmazni. Helyzetértékelésük szerint az idén megrekedt a magyar gazdaság stabilizációja. Ebben a helyzetben az MGK a gazdaságpolitikai célrendszer átértékelését sürgeti. Úgy vélik, hogy nem lehet tartós eredményt elérni akkor, ha a gazdaságpolitika prioritásai közül hiányzik a reálszféra működőképességének megőrzése, a vagyonvesztés lefékezése és a vállalkozások élénkülését segítő feltételek megteremtése. Véleményük szerint nem járható az az út, hogy évről évre csökkennek a gazdaságot támogató költségvetési kiadások, miközben a bevételek növelését adók és központi elvonások emelésével próbálják elérni. A költségvetésipolitika gyökeres felülvizsgálatát sürgetik, javasolva a kiadások szerkezetének radikális megváltoztatását. Úgy vélik, hogy a gazdaság jelenlegi helyzetében a rövid távú célok között nem lehet egyidejűleg elsőbbséget adni a gazdaság stabilizálásának és a költségvetési deficit azonnali csökkentésének. A nemzetközi pénzügyi szervezetekkel a hiány szinten tartását tartalmazó konszolidációs terv elfogadására kell törekedni. Ruszli az üvegbe Sokak kedvenc csemegéje a pácolt halfiié vagy népszerű nevén a ruszli. Évek óta készíti ezt jellegzetes ízesítésű ételt a siófoki áfész. Március végéig a Háló kft-vel közösen készített termékből nyolc vagonnyit töltenek üvegekbe a zamárdi üzemben. Fotó: Kovács Tibor A Nagybajom-Kaposfő és Vidéke Áfész bérleti üzemeltetésbeadja, 1994. január 10. napjától, három éves Martamra a 3. számú italboltot, Nagybajom, Zrínyi u., III. o. vendéglátó üzletét. A pályázatokat 1993. december 23-ig lehet írásban benyújtani az áfész központi irodájában: 7561 Nagybajom, Kossuth L. u. 12. A pályázatnak tartalmaznia kell a következőket: — vállalkozói igazolvány száma, — szakmai képesítés és gyakorlati idő, — üzemeltetési elképzelések, — felajánlott bérleti díj. Részletes tájékoztatást és bővebb felvilágosítást a szövetkezet főkönyvelője ad. Tel.: 82/357-119 (27666) A siófoki körzetben kétszeresére nőtt a telefontulajdonosok száma A Balatel Rt a hét végén ünnepelte második születésnapját. Ez alatt a két év alatt a társaság működési területén a telefóniában jelentős változást hozott. A Balaton-parti telefonhelyzet az 1980-as évek végére tragikussá vált, s jelentős gondokat okozott az ott élőknek. A több menetben lezajlott tárgyalások eredményeként a helyiek és a Matáv 1990-ben végül is megegyeztek. Ez az időszak épp egybeesett a cég kísérleteivel, hogy társasági formában oldja meg egy-egy terület hálózatfejlesztését. így két éve szabad utat kapott a nyilvános részvényjegyzéssel megalakítani kívánt Balatel ügye. A társaság részvényesei két csoportra oszthatók. A nagy pénzügyi befektetők — mint a Matáv, a Postabank és a Takarékpénztár Rt — mellett jelentős szerepet kaptak a telefonvonalra várók: ők adták össze az induló összeg 15 százalékát. A több mint 4500 egyéni részvényessel — a részvényesek számát tekintve — néhány hónapig elsők voltak az országban. — A rendelkezésre álló igen rövid idő alatt elkészültek a beruházás meghatározó elemei — mondta dr. Illés Attila, a Balatel Rt elnök-vezérigazgatója. — Az április vége óta működő digitális központok minőségileg nagy változást hoztak a korábbi előfizetők számára. Emellett óriási jelentőségű, hogy az előfizetők induláskor mintegy 6500-as száma mára megduplázódott. A feladatokat végig stabil pénzügyi helyzetben, nyereségesen oldotta meg a Balatel. Az alapításkori ígéretnek megfelelően, az első üzleti év után a társaság elsőbbségi részvényeséinek (a vonaltulajdonosoknak) 15 százalékos osztalékot tudott fizetni a közel 50 milliós adózott bevételből. A részvénytársaság terveiről az elnök-vezérigazgató elmondta: mivel a Balatel létesítő társaságként indult, az elkészült hálózatot bérbe adják a szolgáltatónak, a Matávnak. A siófoki primér körzet a nemzeti koncessziós pályázat területe, így a szolgáltató személyében változás nem várható, Ázaz: a több évre megkötött bérleti szerződés biztos jövőt biztosít a Balatelnek. A telefonvonalak értékesítése és a hálózat bérbe adása mellett a közeljövőben egyéb kapcsolódó tevékenységekbe is belevág. A beruházásban szerzett tapasztalatok alapján fővállalkozási, hálózatépítői üzletág beindítása is kifizetődőnek látszik. Ezek az új lehetőségek, valamint az alaptevékenység szilárd alapot teremt, s így a szakmában eddig is jó nevű Balatel Rt hosszú távon a távközlési piac meghatározó szereplőjévé válhat. v S. Pap Gitta Folyamatosan „rendezték” az árakat Kevésbé a villanyáram és a gáz — Mezőgazdasági felvásárlás A termelői árak havi emelkedése szeptemberben haladta meg idén először az egy százalékot — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. Augusztusban egy, szeptemberben pedig 1,3 százalékkal emelkedtek a termelői árak. A belföldi értékesítés árai ezzel összhangban egy, az exportértékesítési árak pedig 1.2 százalékkal emelkedtek szeptemberben. Az előző év azonos hónapjához képest az ipari termelői árak emelkedése szeptemberben 9,9 százalékos volt, miközben a belföldi értékesítés árszínvonala 8.2 százalékkal, a forintban mért exportátadásoké pedig 13,4 százalékkal nőtt. A belföldi értékesítésnél a legkisebb mértékben — 4,8 százalékkal — a villamos energia-, gáz-, hő- és vízellátás árai emelkedtek. Ezen belül a víztermelés, kezelés és elosztás árai 29,5 százalékkal növekedtek, miközben a villamosenergia-termelés és elosztás árai változatlanok maradtak. A bányászatnál 6,5 százalékos volt a drágulás. Az agyagbányászat árszintje 20 százalékkal emelkedett, a bauxitbányászaté pedig 1,6 százalékkal csökkent. Tavaly decemberhez képest a termelői árak 7,1; a belföldi értékesítés árai 5,7; az exportátadá- súaké pedig 10,3 százalékkal nőttek. A leértékelések hatását is figyelembe véve a devizában mért árak viszont mintegy 1 százalékkal csökkentek. A mezőgazdaságban a gyümölcs- és szőlőtermesztés kivételével az árszínvonal mindenütt meghaladja a tavalyit. 1993 első háromnegyed évében 24,6 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági felvásárlási árak. A növényi termékeknél az idei árak a tavalyiak másfélszeresét is elérték, egyes termékeknél viszont elmaradtak a tavalyi értékek. A borért például a tavalyi, augusztusi ár kétharmadát fizették a termelőknek. Az élő állatok ára augusztushoz képest kissé emelkedett, a 9 hónap átlagában pedig 18,7 százalék volt. A búza felvásárlási ára az augusztusi 8,9 fo- rint/kilogrammról 10,6 kilogrammra nőtt egy hónap alatt. Tovább emelkedett a vágósertés felvásárlási ára, miközben az előző hónaphoz képest mérséklődött a vágómarha, és a tehéntej felvásárlási ára. A kivitelben 6,2 százalékkal, a behozatal tekintetében 4,3 százalékkal emelkedtek a külkereskedelmi forintárak az év első felében. A KSH kizárólag az árfolyamváltozásoknak tulajdonítja az import-forintárak növekedését. Az exporton belül az energiahordozók, a fogyasztási iparcikkek, gépek, eladási árai nőttek az átlagos szintet meghaladó 9-10 százalékkal. Az anyagexport árszintje csak 2,1 százalékkal volt magasabb. Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1993. december 10. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % telh. kamat % 1993.12.10. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 99,40 100,00 0,62 1994/B 93,12 93,89 17,12 24,94 1995/A 87,84 89,07 3,03 23,34 1995/B 87,83 89,11 1,30 23,14 1995/C 92,40 93,25 14,96 24,69 1995/F 90,28 91,39 7,50 23,87 1995/G 93,11 94,32 6,52 23,65 1995/H 93,13 94,39 4,86 23,48 1996/A 86,80 88,76 15,69 21,94 1996/B 90,07 91,51 15,44 22,87 1996/C 89,89 91,35 14,53 22,82 1996/F 89,20 90,81 9,92 22,56 1997/C 85,95 87,88 14,01 21,77 1998/A 99,50 100,10 13,23 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. Adószabályjavallatok 1994-re (15.) A mező- gazdaságban dolgozók adózása — A mezőgazdasági kistermelésből származó bevételek adómentes értékhatára hétszázötvenezer forintról nyolcszázötvenezer forintra emelkedik. Várhatóan oldódni fog a szövetkezeti üzletrész jelenlegi merev struktúrája. Az új rendelkezések a vagyonnevesítés során ingyenesen szerzett vagyont ellenérték fejében szerzett értékpapírnak minősítik. Az úgynevezett üzletrészforgalmat a vevő oldaláról is serkenteni kívánja az a változás, amely 1994 végéig lehetővé tenné a mezőgazdasági szövetkezeti tagok számára, hogy a saját szövetkezetük valamely üzletrészének megvásárlására fordított összeget — a befektetési kedvezmény általános szabályai szerint — levonhassák az adóalapjukból. Ferenczy Europress A
