Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)

1993-12-02 / 281. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 2., csütörtök Újraindul a széntermelés Munkásgyűlésen ismertette tegnap a Vasasbánya működ­tetésére vonatkozó terveit a mecseki üzemet bérlő Antracit Kft vezetősége. A hazai kő­szénbányászat legrégebbi, több mint két évszázados múltú üzemének bérbevételé­ről végleges szerződést kötött az osztrák, szlovák, ukrán, román és boglár érdekeltségű kft. Vezetői a híradásokból ér­tesültek az üzem két hónappal ezelőtti leállásáról, amire a bánya bezárására vonatkozó korábbi kormánydöntés alap­ján került sor. Az Antracit Kft vállalkozik a pécsújhegyi szénmosó újraindítására is, amely a Dunai Vasmű meg­rendelései híján évek óta kihasználatlanul áll. Elkelt a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár Az orosz olaj és gázipari komplexumhoz tartozó Inter- prócom vállalat még ez évben aláírja azt a szerződést, amellyel a Dunántúli Kőolaji­pari Gégyár Rt fő tulajdono­sává válik — közölte Both Já­nos, az ÁVÜ igazgatója a teg­nap tartott sajtótájékoztatón. Az évi 350 millió USA-dolláros forgalmat bonyolító Interpro- com, az orosz Gázprom kon­szern tagja már korábban is rendelkezett a DKG- val közös érdekeltséggel. Vizsgálat a Külkereskedelemi Vállalatnál Visszaélésekre utaló beje­lentések érkeztek az Állami Vagyonkezelő Részvénytár­sasághoz a Technika Külke­reskedelmi Vállalat tulajdono­sához a cég működésével, il­letőleg első számú vezetőjé­nek tevékenységével kapcso­latban, ezért vizsgálatot indí­tottak a hadiipari termékek külkereskedelmével. Az ÁV Rt igazgatósága megszüntette Miklós Tibor vezérigazgató határozott időre szóló munkaviszonyát és új ve­zérigazgatót nevezett ki. Újra termel a salgótarjáni acélgyár Keddtől újra teljes gőzzel dolgozik a Salgótarjáni Acélá­rugyár Rt. Az 1200 munkást foglalkoztató, súlyos fizetési gondokkal küzdő cégnek a vásárlói nyújtottak segítséget az alapanyag finanszírozásá­val. A kormány ugyanakkor államkötvényen megvásárol­ja a társaság Magyar Hi­tel Bankkal szembeni 400 millió forintos tartozását. Elbocsátások Békéscsabán Januártól megkezdődik a Békéscsabai Konzervgyár hatszáz dolgozójának fokoza­tos elbocsátása. Sikertelen­nek bizonyult ugyanis az egy éve felszámolás alatt álló cégre kiírt har­madik árverési pályázat is. Magyarország vállalatai Sajtótájékoztató keretében mutatták be tegnap a Magyar Gazdasági Kamarában a Hoppenstedt Bonnier és Társa Kft Magyarország nagy és középvállalatai 1994. című kézikönyvét. A kötet, amely­nek immár harmadik aktuali­zált változata jelent meg, 5500 gazdálkodó szervezet részle­tes adatait tartalmazza, több mint 1000 oldalon. Bankszolgáltatások versenye Adósképző Nagyon fontos tudnunk, va­jon az adott bankban bizton­ságban van-e a betétünk, s azt jövedelmező feltételekkel kezelik-e? De ugyanilyen el­sőrangú szempont az is, mi­lyen szolgáltatásokat kínál a partnerünk. Akinek a folyószámláján családi vállalatának, vagy cé­gének a forgótőkéje mozog, nem mindig elégedhet meg azzal, hogy havonta egyszer értesül számla egyenlegéről, a bevételi és a kifizetési téte­lekről. Ma már számos bank — igaz külön díjazásért — haj­landó ennél sűrűbben is szám­lakivonatot küldeni. Ebben az esetben fizetni kell a posta- költségért, sordíjat a diszpozí­ciókért, bár egyes pénzintéze­tek az ügyfelekért folytatott versenyben ezért nem számí­tanak fel külön jutalékot. Csodák azonban nincse­nek: az ilyen banknak is kár­pótolnia kell magát a kieső költségekért s ezt vagy a ka­matokban érvényesíti, vagy egyéb tevékenységénél szá­mít fel többet, netán lassab­ban hajtja végre a megbízá­sokat, mert a dologi és szemé­lyi költségeken takarékosko­dik. Egyben tovább használja — kamatmentesen, vagy ala­csony kamattal — az ügyfél pénzét. A világon mindinkább az az irányzat érvényesül, hogy a bankok megfizettetik szolgáltatásaikat az ügyfelek­kel. Bevételeik harmada ma már a szolgáltatásokból szár­mazik. Különösen így van ez az igen magas színvonalú és sokféle szolgáltatást nyújtó, magas szakképzettségű tiszt­viselőket foglalkoztató kis- és középbankokban. A gyors, pontos és hasznos szolgáltatásokra nem érde­mes a pénzt sajnálni, mert az bőven megtérül a gyorsabban forgó tőkében. Ráadásul ami­ért külön fizetünk, azért ma­gasabb követelményeket is támaszthatunk. Fokozott fe­lelősséget, ha kell kártérítési felelősségeket is elvárhatunk a pénzünkért. Ha nem mosó­dik el a könyvelésben, hogy mire, mit költünk, egy idő után magunk is számot vethetünk azzal, milyen szolgáltatás mennyit ér nekünk s az egyes bankokban ugyanaz a kiszol­gálás mennyibe kerül. Nem közömbös az sem, hogy a bankunk hányféle módon vesz részt a fizetési forgalomban, hogy a speciális megbízások­nak is eleget képes-e tenni? Be­szedi-e a vevőktől az áruszállí­tásért, vagy a szolgáltatásért nekünk járó összeget? Az elle­nünk benyújtott fizetési megbí­zásokkal kapcsolatban ellen­őrizni tudja-e, hogy a benyújtó­nak nincs-e velünk szemben fi­zetési, szállítási vagy szolgálta­tási kötelezettsége? Az ilyen szolgáltatások már megfelelő támpontot nyújtanak ahhoz, hogy az ügyfél mérlegel­jen és úgy válasszon a bankok között. Bácskai Tamás Sztrájk Zalaegerszegen A hét elején megkezdett sztrájkot folytatták a Cantoni Kőbányai Textil Kft buda­pesti és zalaegerszegi gyár­egységének dolgozói. A sztrájkban a három mű­szakban dolgozó üzemek munkásainak többsége részt vett, annak ellenére, hogy a szakszervezet sztrájkalap­pal nem támogatta a mun­kabeszüntetést. A budapesti üzem mintegy 200 dolgozója közül 130-an, a zalaegerszegi gyáregység csaknem 100 dolgozója kö­zül 85-en szüntették be a munkát. Kell a „borcégér” Az EK-szerződés megerősíti a magyar borok iránti bizalmat A magyar borok eredet- védelméről szóló szerződés — amelyet hétfőn írt alá Brüsszelben Kádár Béla és az Európai Közösség képvi­selője — közvetlenül nem teszi lehetővé több bor ex­portálását, ugyanakkor megerősíti a magyar bo­rokba vetett bizalmat, ami­nek hosszú távon óriási je­lentősége van — mondta Müller István, a Tokaj Ke­reskedőház Rt exportmene­dzsere. A szerződés, amely a ma- gyar-EK borkereskedelmet is szabályozza, áldatlan vitának vet véget. A „Tokaji”-hoz ha­sonló néven bort forgalmazó olasz és francia cégek ugyanis hosszú időn át vonakodtak a Tokaji név kizárólagosságát el­ismerni. A most aláírt megálla­podás kölcsönös védelmet ga­rantál Magyarországon a kö­zösségi tagországok védett márkáinak és a magyar nevek­nek az EK-piacokon. Ez utóbbi­ban már a tokaji is beleértendő, azzal a kiegészítéssel, hogy a magyar fél elfogadott egy bizo­nyos átmeneti időszakot, amely alatt az érintett nyugati termelők bevezethetik a „Tokaji” helyébe lépő új megnevezést. Müller Ist­ván elmondta: Tocayi Italiano és Tokay néven évente több tíze­zer hektolitert forgalmaznak olasz, Tokay-Pinot-Gries néven pedig évi 100 ezer hektolitert francia cégek. Ezek a termékek sem szőlőfajta, sem borkészí­tési eljárás tekintetében nem azonosak az eredeti Tokajival. Termelésük a második világhá­ború után futott fel, amikor Ma­gyarország — elszigeteltsége miatt — nem tudta biztosítani az eredetvédelmet. Arra Müller Ist­ván nem tudott válaszolni, hogy a legnagyobb exportőrként je­lenleg évi 10 ezer hektoliter bort szállító Tokaj Kereskedőház Rt számára jelent-e többlet-export­lehetőséget a szerződés, hiszen nem tudják, milyen hosszú az az átmeneti időszak. Az exportme­nedzser a Tokaj Kereskedőház Rt privatizációjáról elmondta, hogy a három évvel ezelőtt kez­dődött. Jelenleg már öt, francia és spanyol többséggel üzemelő társaság működik Tokajhegyal- ján, ám az egykori borkombinát vagyonának 80 százaléka még mindig a kereskedőház, illetve az ÁV Rt tulajdonában van. A privatizációs tendert ez év szep­temberében hirdették meg a részvények többségére. Arra kérdésre válaszolva, hogy a most aláírt szerződés mennyiben segíti elő a privati­zációt, rámutatott: a szerződés mindenképpen használt a válla­latnak, mert erősíti a magyar bo­rok iránti bizalmat, így érdeme­sebb lesz befektetni a borá­szatba. Budapestiek az Expo mellett — A budapestiek 77 száza­léka támogatja az expót — derül ki a Triconsult osztrák cég ma­gyarországi irodájának felméré­séből. A közvéleménykutatás a napokban induló információs kampány része, melynek során az egész lakosságot kívánják megkérdezni arról, hogy mit gondolnak a világkiállításról. Nem reklámkampányról van szó, hanem ötleteket és konst­ruktív véleményeket vár a prog­ramiroda, amelyeket munkája során is fel akar majd használni. A tájékoztatón bemutatták a programiroda hírlevelét az Expo Infó-t. A lapot tízezer címre jut­tatják el, megkapja valamennyi önkormányzat, a minisztériu­mok, főhatóságok, vállalkozói szövetségek és érdekvédelmi szervezetek. A lap ingyenes, ám készítői várják a támogató szponzorokat. Számítógépes mérólabor az iskolában Új mérőlaboratóriumot alakítottak ki az Ipari Szakközép- iskolában. A nyolc munkahelyes, számítógéppel is össze­kapcsolt berendezéseken egyszerre tizenhat ötödéves technikus végezhet pneumatikus és elektró-pneumatikus méréseket. Fotó: Kovács Tibor Az újabb áremelés nem lenne megoldás Húsipari helyzetkép: bíztató jelen, bizonytalan jövő A részben már lezajlott és a még le nem zárt privatizációk hogyan befolyásolhatják a húsipar bel- és külpiaci pozí­cióit; biztonságos-e a stratégiai jelentőségű ágazat alap­anyag-ellátása? Ezekre válaszoltak hat húsipari vállalatnál. A legszembetűnőbb tapasz­talat, hogy nemcsak az ered­ményes működést, hanem a puszta talponmaradást is csak a kellő mértékű tőke-összpon­tosítással párosuló, s a terme­lői érdekeltséget is figyelembe vevő privatizáció alapozhatja meg. Ez jellemzi a — 87 szá­zalékos munkavállalói résztu­lajdon-aránnyal, 8 százalékos termelői és 5 százalékos ön- kormányzati tulajdonrésszel — hazai kézben maradt Zala- hús Rt-t, vagy a hazai pénzin­tézetek, szakmai és kisbefek­tetők 95 százalékos részese­désével létrejött szegedi Pick-társaságot. Hazai többségű maradt a cég Ide tartozik a Bácshús is, amelynek működése rendha­gyó: a 80 százalékos tőke­részt birtokló osztrák tulajdo­nostárs ugyanis lemondott ugyanilyen arányú beleszólási jogáról, így hazai többségű maradt a cég igazgatótaná­csa. Ezzel a gesztussal a ma­gyar érdekeknek adtak el­sőbbséget. A soroltakon kívül számos magánosítás előtt álló cég esete is igazolja: erőteljes a törekvés a magyar többségi tulajdon és érdekek, ezzel együtt a piaci biztonság és a márka megőrzésére. Például az állami kézben lévő Pápai Húskombinát bel- és külföldi privatizációs pályázói között ott van a helyi menedzsment, a termelői háttérrel együtt. A már meghirdetett és felszámo­lás alatt álló Kaposvári Hús­kombinát biztosa, Misetics Sándor úgy véli: ugyan a fel­kínált pénz dönti el, kinek ad­ják el a céget, ám ez nem zárja ki, hogy maguk a beszál­lítók meghatározó, s a terme- lést-feldolgozást egy kézben tartó vevők legyenek, egy fel­tétellel, hogy továbbra is al­kalmazzák a több mint ezer dolgozót. Az említett törekvések je­gyében történt kezdeménye­zés a nyereséges Herz-márka megmentéséért is. Ennek a privatizációs miniszter által is elvben támogatott tervnek a lényege: egy, jórészt hazai, gazdasági .szervezetek és pénzintézetek alkotta konzor­cium vásárolná meg a buda­pesti céget. Előzetes adatok alapján — tulajdoni, szervezeti helyzeté­től függetlenül — csaknem mind a hat húsipari vállalat kedvező termelési, bel- és kül­földi értékesítési eredménnyel zárja az évet. A leginkább do­bozolt sonkájukról ismert, tel­jes kapacitással dolgozó pá­paiak például ez évre már semmilyen hústermékükre nem tudnak fogadni külföldi rendelést. Az embargós idő­szak ellenére is szélesítette hazai és exportpiacait a 15 új gyártmányával éllovasnak mi­nősíthető Zalahús, amelynek gazdasági kondícióit nemcsak a „hitelkínálatukkal sorban álló” bankok jelzik, hanem egy külföldi közös vállalkozás terve is. A Pick növelte szára­záru kivitelét és új, exporthús darabolót állított üzembe. Használt az 1,7 milliárd forin­tos állami injektálás a Kapós- húsnak: sikerült visszahódíta­nia korábban elvesztett bel- és külpiacait. Felvásárlási árkülönbségek Ezek az eredmények job­bára „sertéshús-alapúak” és — annak ellenére, hogy a cé­gek első osztályú sertésért fi­zetett felvásárlási árai között is 8-10 forint különbség van — egyben viszonylag bizton­ságos hizlalási háttér megte­remtésére utalnak. Pápán például hároméves szünet után félévre előre kötöttek a gazdákkal szerződéseket, mi­nőségre és mennyiségre egy­aránt. A Zalahús egy állandó minőségi nagytermelői kör ér­dekeltté tételével, a hústerme­lői forgóeszközöket garantáló sajátos finanszírozással és sa­ját hizlaldák beállításával te­remtett hosszú távú biztonsá­got. Gyula kivételével — ahol három év alatt negyedmillióval csökkent a felkínált sertések száma — sehol nem tartanak a tenyésztés, hizlalás vissza­esésétől. Hiánycikk a marhahús Gondot okoz viszont a húsiparnak a mennyiségi és minőségi tekintetben ka­tasztrofálisnak ítélt vágó­marha állomány. Eközben igen jelentős külpiaci igé­nyek mutatkoznak a marha­hús iránt. Farkas Imre, a húsipari szövetség elnöke szerint megoldást csak a „kéthasznú,, és értékes húsú magyar tarka ismételt fölfe­dezése, vagy hasonló kül­honi fajták elterjesztése hozhat. A szakma úgy véli — és ez a sertéstenyész­tésre is érvényes —, hogy az állam részéről sürgető a magasabb intervenciós és termelői ártámogatás beve­zetése, mert a húsárak eme­lése már nem vezet ered­ményre, sem a gazdálkodók, a feldolgozók, sem pedig a hazai ellátás és az export biztonsága szempontjából. Adószabály­javallatok 1994-re (7.) A minimumadó Az adózás várható új eleme, a minimumadó. Mi in­dokolja ennek bevezetését? — Tényleges adófizetési kötelezettség csak akkor van, ha a vállalkozásból származó bevétel meghaladja a költsé­gek, ráfordítások összegét, il­letve ha a számított adó mér­téke nagyobb, mint az igény­bevehető kedvezmények ösz- szege. A jelenleg érvényes rendelkezések tág teret adnak arra, hogy ügyeskedő költsé­gelszámolással „eltüntessék” a jövedelmeket. A minimum­adó bevezetésével viszont minden bevétellel rendelkező adózó, még akkor is, ha az adóalapja nem éri el az árbe­vétele 2 százalékát, legalább 2 százaléknak megfelelő adót köteles fizetni. Az adó alapjául az úgynevezett korrigált nettó árbevétel számít. Mentesülnek a minimum­adó alól a közszolgáltató- és közüzemi vállalatok, de a kormány felmentést adhat olyan esetekben is, amikor elemi csapás vagy más, a vál­lalkozás működését lehetet­lenné tevő, objektív körülmény indokolja az adózás alóli men­tesítést. A minimumadó egy-egy vállalkozásnál 100 fo­rint korrigált árbevétel esetén — adókedvezmény nélkül — mindössze 72 fillér terhet je­lentene. (Folytatjuk) & 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom