Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-02 / 281. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. december 2., csütörtök Újraindul a széntermelés Munkásgyűlésen ismertette tegnap a Vasasbánya működtetésére vonatkozó terveit a mecseki üzemet bérlő Antracit Kft vezetősége. A hazai kőszénbányászat legrégebbi, több mint két évszázados múltú üzemének bérbevételéről végleges szerződést kötött az osztrák, szlovák, ukrán, román és boglár érdekeltségű kft. Vezetői a híradásokból értesültek az üzem két hónappal ezelőtti leállásáról, amire a bánya bezárására vonatkozó korábbi kormánydöntés alapján került sor. Az Antracit Kft vállalkozik a pécsújhegyi szénmosó újraindítására is, amely a Dunai Vasmű megrendelései híján évek óta kihasználatlanul áll. Elkelt a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár Az orosz olaj és gázipari komplexumhoz tartozó Inter- prócom vállalat még ez évben aláírja azt a szerződést, amellyel a Dunántúli Kőolajipari Gégyár Rt fő tulajdonosává válik — közölte Both János, az ÁVÜ igazgatója a tegnap tartott sajtótájékoztatón. Az évi 350 millió USA-dolláros forgalmat bonyolító Interpro- com, az orosz Gázprom konszern tagja már korábban is rendelkezett a DKG- val közös érdekeltséggel. Vizsgálat a Külkereskedelemi Vállalatnál Visszaélésekre utaló bejelentések érkeztek az Állami Vagyonkezelő Részvénytársasághoz a Technika Külkereskedelmi Vállalat tulajdonosához a cég működésével, illetőleg első számú vezetőjének tevékenységével kapcsolatban, ezért vizsgálatot indítottak a hadiipari termékek külkereskedelmével. Az ÁV Rt igazgatósága megszüntette Miklós Tibor vezérigazgató határozott időre szóló munkaviszonyát és új vezérigazgatót nevezett ki. Újra termel a salgótarjáni acélgyár Keddtől újra teljes gőzzel dolgozik a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. Az 1200 munkást foglalkoztató, súlyos fizetési gondokkal küzdő cégnek a vásárlói nyújtottak segítséget az alapanyag finanszírozásával. A kormány ugyanakkor államkötvényen megvásárolja a társaság Magyar Hitel Bankkal szembeni 400 millió forintos tartozását. Elbocsátások Békéscsabán Januártól megkezdődik a Békéscsabai Konzervgyár hatszáz dolgozójának fokozatos elbocsátása. Sikertelennek bizonyult ugyanis az egy éve felszámolás alatt álló cégre kiírt harmadik árverési pályázat is. Magyarország vállalatai Sajtótájékoztató keretében mutatták be tegnap a Magyar Gazdasági Kamarában a Hoppenstedt Bonnier és Társa Kft Magyarország nagy és középvállalatai 1994. című kézikönyvét. A kötet, amelynek immár harmadik aktualizált változata jelent meg, 5500 gazdálkodó szervezet részletes adatait tartalmazza, több mint 1000 oldalon. Bankszolgáltatások versenye Adósképző Nagyon fontos tudnunk, vajon az adott bankban biztonságban van-e a betétünk, s azt jövedelmező feltételekkel kezelik-e? De ugyanilyen elsőrangú szempont az is, milyen szolgáltatásokat kínál a partnerünk. Akinek a folyószámláján családi vállalatának, vagy cégének a forgótőkéje mozog, nem mindig elégedhet meg azzal, hogy havonta egyszer értesül számla egyenlegéről, a bevételi és a kifizetési tételekről. Ma már számos bank — igaz külön díjazásért — hajlandó ennél sűrűbben is számlakivonatot küldeni. Ebben az esetben fizetni kell a posta- költségért, sordíjat a diszpozíciókért, bár egyes pénzintézetek az ügyfelekért folytatott versenyben ezért nem számítanak fel külön jutalékot. Csodák azonban nincsenek: az ilyen banknak is kárpótolnia kell magát a kieső költségekért s ezt vagy a kamatokban érvényesíti, vagy egyéb tevékenységénél számít fel többet, netán lassabban hajtja végre a megbízásokat, mert a dologi és személyi költségeken takarékoskodik. Egyben tovább használja — kamatmentesen, vagy alacsony kamattal — az ügyfél pénzét. A világon mindinkább az az irányzat érvényesül, hogy a bankok megfizettetik szolgáltatásaikat az ügyfelekkel. Bevételeik harmada ma már a szolgáltatásokból származik. Különösen így van ez az igen magas színvonalú és sokféle szolgáltatást nyújtó, magas szakképzettségű tisztviselőket foglalkoztató kis- és középbankokban. A gyors, pontos és hasznos szolgáltatásokra nem érdemes a pénzt sajnálni, mert az bőven megtérül a gyorsabban forgó tőkében. Ráadásul amiért külön fizetünk, azért magasabb követelményeket is támaszthatunk. Fokozott felelősséget, ha kell kártérítési felelősségeket is elvárhatunk a pénzünkért. Ha nem mosódik el a könyvelésben, hogy mire, mit költünk, egy idő után magunk is számot vethetünk azzal, milyen szolgáltatás mennyit ér nekünk s az egyes bankokban ugyanaz a kiszolgálás mennyibe kerül. Nem közömbös az sem, hogy a bankunk hányféle módon vesz részt a fizetési forgalomban, hogy a speciális megbízásoknak is eleget képes-e tenni? Beszedi-e a vevőktől az áruszállításért, vagy a szolgáltatásért nekünk járó összeget? Az ellenünk benyújtott fizetési megbízásokkal kapcsolatban ellenőrizni tudja-e, hogy a benyújtónak nincs-e velünk szemben fizetési, szállítási vagy szolgáltatási kötelezettsége? Az ilyen szolgáltatások már megfelelő támpontot nyújtanak ahhoz, hogy az ügyfél mérlegeljen és úgy válasszon a bankok között. Bácskai Tamás Sztrájk Zalaegerszegen A hét elején megkezdett sztrájkot folytatták a Cantoni Kőbányai Textil Kft budapesti és zalaegerszegi gyáregységének dolgozói. A sztrájkban a három műszakban dolgozó üzemek munkásainak többsége részt vett, annak ellenére, hogy a szakszervezet sztrájkalappal nem támogatta a munkabeszüntetést. A budapesti üzem mintegy 200 dolgozója közül 130-an, a zalaegerszegi gyáregység csaknem 100 dolgozója közül 85-en szüntették be a munkát. Kell a „borcégér” Az EK-szerződés megerősíti a magyar borok iránti bizalmat A magyar borok eredet- védelméről szóló szerződés — amelyet hétfőn írt alá Brüsszelben Kádár Béla és az Európai Közösség képviselője — közvetlenül nem teszi lehetővé több bor exportálását, ugyanakkor megerősíti a magyar borokba vetett bizalmat, aminek hosszú távon óriási jelentősége van — mondta Müller István, a Tokaj Kereskedőház Rt exportmenedzsere. A szerződés, amely a ma- gyar-EK borkereskedelmet is szabályozza, áldatlan vitának vet véget. A „Tokaji”-hoz hasonló néven bort forgalmazó olasz és francia cégek ugyanis hosszú időn át vonakodtak a Tokaji név kizárólagosságát elismerni. A most aláírt megállapodás kölcsönös védelmet garantál Magyarországon a közösségi tagországok védett márkáinak és a magyar neveknek az EK-piacokon. Ez utóbbiban már a tokaji is beleértendő, azzal a kiegészítéssel, hogy a magyar fél elfogadott egy bizonyos átmeneti időszakot, amely alatt az érintett nyugati termelők bevezethetik a „Tokaji” helyébe lépő új megnevezést. Müller István elmondta: Tocayi Italiano és Tokay néven évente több tízezer hektolitert forgalmaznak olasz, Tokay-Pinot-Gries néven pedig évi 100 ezer hektolitert francia cégek. Ezek a termékek sem szőlőfajta, sem borkészítési eljárás tekintetében nem azonosak az eredeti Tokajival. Termelésük a második világháború után futott fel, amikor Magyarország — elszigeteltsége miatt — nem tudta biztosítani az eredetvédelmet. Arra Müller István nem tudott válaszolni, hogy a legnagyobb exportőrként jelenleg évi 10 ezer hektoliter bort szállító Tokaj Kereskedőház Rt számára jelent-e többlet-exportlehetőséget a szerződés, hiszen nem tudják, milyen hosszú az az átmeneti időszak. Az exportmenedzser a Tokaj Kereskedőház Rt privatizációjáról elmondta, hogy a három évvel ezelőtt kezdődött. Jelenleg már öt, francia és spanyol többséggel üzemelő társaság működik Tokajhegyal- ján, ám az egykori borkombinát vagyonának 80 százaléka még mindig a kereskedőház, illetve az ÁV Rt tulajdonában van. A privatizációs tendert ez év szeptemberében hirdették meg a részvények többségére. Arra kérdésre válaszolva, hogy a most aláírt szerződés mennyiben segíti elő a privatizációt, rámutatott: a szerződés mindenképpen használt a vállalatnak, mert erősíti a magyar borok iránti bizalmat, így érdemesebb lesz befektetni a borászatba. Budapestiek az Expo mellett — A budapestiek 77 százaléka támogatja az expót — derül ki a Triconsult osztrák cég magyarországi irodájának felméréséből. A közvéleménykutatás a napokban induló információs kampány része, melynek során az egész lakosságot kívánják megkérdezni arról, hogy mit gondolnak a világkiállításról. Nem reklámkampányról van szó, hanem ötleteket és konstruktív véleményeket vár a programiroda, amelyeket munkája során is fel akar majd használni. A tájékoztatón bemutatták a programiroda hírlevelét az Expo Infó-t. A lapot tízezer címre juttatják el, megkapja valamennyi önkormányzat, a minisztériumok, főhatóságok, vállalkozói szövetségek és érdekvédelmi szervezetek. A lap ingyenes, ám készítői várják a támogató szponzorokat. Számítógépes mérólabor az iskolában Új mérőlaboratóriumot alakítottak ki az Ipari Szakközép- iskolában. A nyolc munkahelyes, számítógéppel is összekapcsolt berendezéseken egyszerre tizenhat ötödéves technikus végezhet pneumatikus és elektró-pneumatikus méréseket. Fotó: Kovács Tibor Az újabb áremelés nem lenne megoldás Húsipari helyzetkép: bíztató jelen, bizonytalan jövő A részben már lezajlott és a még le nem zárt privatizációk hogyan befolyásolhatják a húsipar bel- és külpiaci pozícióit; biztonságos-e a stratégiai jelentőségű ágazat alapanyag-ellátása? Ezekre válaszoltak hat húsipari vállalatnál. A legszembetűnőbb tapasztalat, hogy nemcsak az eredményes működést, hanem a puszta talponmaradást is csak a kellő mértékű tőke-összpontosítással párosuló, s a termelői érdekeltséget is figyelembe vevő privatizáció alapozhatja meg. Ez jellemzi a — 87 százalékos munkavállalói résztulajdon-aránnyal, 8 százalékos termelői és 5 százalékos ön- kormányzati tulajdonrésszel — hazai kézben maradt Zala- hús Rt-t, vagy a hazai pénzintézetek, szakmai és kisbefektetők 95 százalékos részesedésével létrejött szegedi Pick-társaságot. Hazai többségű maradt a cég Ide tartozik a Bácshús is, amelynek működése rendhagyó: a 80 százalékos tőkerészt birtokló osztrák tulajdonostárs ugyanis lemondott ugyanilyen arányú beleszólási jogáról, így hazai többségű maradt a cég igazgatótanácsa. Ezzel a gesztussal a magyar érdekeknek adtak elsőbbséget. A soroltakon kívül számos magánosítás előtt álló cég esete is igazolja: erőteljes a törekvés a magyar többségi tulajdon és érdekek, ezzel együtt a piaci biztonság és a márka megőrzésére. Például az állami kézben lévő Pápai Húskombinát bel- és külföldi privatizációs pályázói között ott van a helyi menedzsment, a termelői háttérrel együtt. A már meghirdetett és felszámolás alatt álló Kaposvári Húskombinát biztosa, Misetics Sándor úgy véli: ugyan a felkínált pénz dönti el, kinek adják el a céget, ám ez nem zárja ki, hogy maguk a beszállítók meghatározó, s a terme- lést-feldolgozást egy kézben tartó vevők legyenek, egy feltétellel, hogy továbbra is alkalmazzák a több mint ezer dolgozót. Az említett törekvések jegyében történt kezdeményezés a nyereséges Herz-márka megmentéséért is. Ennek a privatizációs miniszter által is elvben támogatott tervnek a lényege: egy, jórészt hazai, gazdasági .szervezetek és pénzintézetek alkotta konzorcium vásárolná meg a budapesti céget. Előzetes adatok alapján — tulajdoni, szervezeti helyzetétől függetlenül — csaknem mind a hat húsipari vállalat kedvező termelési, bel- és külföldi értékesítési eredménnyel zárja az évet. A leginkább dobozolt sonkájukról ismert, teljes kapacitással dolgozó pápaiak például ez évre már semmilyen hústermékükre nem tudnak fogadni külföldi rendelést. Az embargós időszak ellenére is szélesítette hazai és exportpiacait a 15 új gyártmányával éllovasnak minősíthető Zalahús, amelynek gazdasági kondícióit nemcsak a „hitelkínálatukkal sorban álló” bankok jelzik, hanem egy külföldi közös vállalkozás terve is. A Pick növelte szárazáru kivitelét és új, exporthús darabolót állított üzembe. Használt az 1,7 milliárd forintos állami injektálás a Kapós- húsnak: sikerült visszahódítania korábban elvesztett bel- és külpiacait. Felvásárlási árkülönbségek Ezek az eredmények jobbára „sertéshús-alapúak” és — annak ellenére, hogy a cégek első osztályú sertésért fizetett felvásárlási árai között is 8-10 forint különbség van — egyben viszonylag biztonságos hizlalási háttér megteremtésére utalnak. Pápán például hároméves szünet után félévre előre kötöttek a gazdákkal szerződéseket, minőségre és mennyiségre egyaránt. A Zalahús egy állandó minőségi nagytermelői kör érdekeltté tételével, a hústermelői forgóeszközöket garantáló sajátos finanszírozással és saját hizlaldák beállításával teremtett hosszú távú biztonságot. Gyula kivételével — ahol három év alatt negyedmillióval csökkent a felkínált sertések száma — sehol nem tartanak a tenyésztés, hizlalás visszaesésétől. Hiánycikk a marhahús Gondot okoz viszont a húsiparnak a mennyiségi és minőségi tekintetben katasztrofálisnak ítélt vágómarha állomány. Eközben igen jelentős külpiaci igények mutatkoznak a marhahús iránt. Farkas Imre, a húsipari szövetség elnöke szerint megoldást csak a „kéthasznú,, és értékes húsú magyar tarka ismételt fölfedezése, vagy hasonló külhoni fajták elterjesztése hozhat. A szakma úgy véli — és ez a sertéstenyésztésre is érvényes —, hogy az állam részéről sürgető a magasabb intervenciós és termelői ártámogatás bevezetése, mert a húsárak emelése már nem vezet eredményre, sem a gazdálkodók, a feldolgozók, sem pedig a hazai ellátás és az export biztonsága szempontjából. Adószabályjavallatok 1994-re (7.) A minimumadó Az adózás várható új eleme, a minimumadó. Mi indokolja ennek bevezetését? — Tényleges adófizetési kötelezettség csak akkor van, ha a vállalkozásból származó bevétel meghaladja a költségek, ráfordítások összegét, illetve ha a számított adó mértéke nagyobb, mint az igénybevehető kedvezmények ösz- szege. A jelenleg érvényes rendelkezések tág teret adnak arra, hogy ügyeskedő költségelszámolással „eltüntessék” a jövedelmeket. A minimumadó bevezetésével viszont minden bevétellel rendelkező adózó, még akkor is, ha az adóalapja nem éri el az árbevétele 2 százalékát, legalább 2 százaléknak megfelelő adót köteles fizetni. Az adó alapjául az úgynevezett korrigált nettó árbevétel számít. Mentesülnek a minimumadó alól a közszolgáltató- és közüzemi vállalatok, de a kormány felmentést adhat olyan esetekben is, amikor elemi csapás vagy más, a vállalkozás működését lehetetlenné tevő, objektív körülmény indokolja az adózás alóli mentesítést. A minimumadó egy-egy vállalkozásnál 100 forint korrigált árbevétel esetén — adókedvezmény nélkül — mindössze 72 fillér terhet jelentene. (Folytatjuk) & 4
