Somogyi Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-306. szám)
1993-12-02 / 281. szám
1993. december 2., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Kiállítás Nagyatádon akvarellekből Colette Louis-Lucas francia festőnő akvarelljeiből nyílt kiállítás tegnap Nagyatádon a művelődési házban. A tárlatot Deák Zoltán tanár nyitotta meg. Az alkotásokat a látogatók december 12-ig tekinthetik meg, s azokat a helyszínen meg is vásárolhatják. Rekonstrukció az útalapból Iharosberényben Az iharosberényi képviselő-testület egy korábbi ülésén azt tervezte, hogy a 67-es főközlekedési utat 1995-ben korszerűsíteni fogja. Erre a fedezetet az útalapból biztosítják, központi keretből — akkor, ha az út egyik oldalán kerékpárutat építenek. Az ehhez szükséges terveket megrendelik, s a beruházással párhuzamosan egységes kapubejáratokat építenek a lakosság segítségével, és elkészítik három gyalogátkelőhely korszerű megvilágítását is. Szociális célú utalványok Módosította a nagyatádi önkormányzat a szociális célú vásárlási utalványok forgalmazásával kapcsolatos pályázatát. A helyi üzletek nem vállalták, hogy a szerződéses jogviszony létrejötte után az esetleges árcsökkentésekkel hátrányos helyzetbe kerüljenek versenytársaikkal szemben. A megkötendő szerződésekben az üzletek vezetői csak azt vállalják, hogy az ön- kormányzat rendeletében meghatározott cikkcsoportokba tartozó árukat adják a szociális utalványokra. CEMA-centrum nyílt Lábodon Megnyílt Lábodon a főút mellett a szolgáltatóközpont. A CEMA magánvállalkozásban épített létesítményben áruház és étterem is van, illetve panzió, ahol megszállhatnak az átutazó vendégek. Az egység egyedülálló különlegessége az a büfé, ahol mindent húsz forintért árusítanak. Újudvar vette át a gázcseretelepet A Közép-dunántúli Gáz- szolgáltató Vállalat átalakulásával Nagyatád, a kivadári és az ötvöskónyi városrész gázeladási helyeit és azok üzemeltetését Újudvar vette át. A PB-gázkereskedelmi kft a cseretelepek további üzemeltetésére a polgármesteri hivatallal szerződést kötött; a gázcseretelepek kezelői ezentúl bizományosként látják el feladatukat. HÁROMEZER KÖTETES FALUKÖNYVTÁR Csatorna- és útépítés, lehetőségük szerint Harminc gyermek oktatását oldották meg Szentán Korszerű körülmények között tanulnak a szentai elsősök Fotó: Kovács Tibor Három hónapja adták át Szentán az új iskolát és napközi otthonos óvodát. Szeptembertől mindkét intézményben folyik a munka. — Az alsótagozatos iskolát fokozatosan indítjuk — mondta Kiss Béláné, az iskola vezetője. — Most csak egy első osztály van nyolc tanulóval; a teljes létszámot négy év alatt érjük el, mert mostantól minden évben beiskolázzuk az elsősöket. A tanulók negyedik osztály után Csurgón folytatják tanulmányaikat. — Hányán járnak majd ebbe az iskolába? — Minden osztályba nyolctíz, esetleg tizenkét gyerekkel számolunk, így a tanulók létszáma harminc és ötven között lesz, attól függően, hogy a környező településekről hányán járnak majd be. A napi munkát két pedagógus, iskola- titkár, takarító, fűtő és a szakácsok látják el. Jelenleg pénzügyileg nem független az iskola, mert a polgármesteri hivatalhoz tartozunk; panaszunk azonban nem lehet, mert a hivatal mindenben támogat bennünket. Az elsősöknek például nem kellett könyveket, tanszereket venni, mert ezeknek a költségét a falu vezetősége fedezte. Hetente kétszer logopédiai oktatásra járunk be Csurgóra, ezt a havi bérletekkel együtt szintén az önkormányzat fizeti. Az iskolában négy tanterem van, egyet tornaszobának használnak. A gyerekek testedzéséhez tornaszőnyeg és különböző sporteszközök, labdák is vannak. Rendelkezésre állnak az oktatáshoz szükséges eszközök. — Színházba is járunk, Kaposváron vettünk bérletet a tanulóknak — mondta Kiss Béláné. — A délutáni előadásokra vonattal utazunk; költségét a szülők viselik, de mindenki örömmel fogadta a kezdeményezést. A falu lakói nemcsak az építkezésnél segítettek sokat, hanem a mindennapi munkákból is kiveszik részüket, akár a faliújság készítéséről, akár függönyvarrásról van szó mindig van vállalkozó. A település óvodájában huszonketten járnak. A térítési díjak változók, mert a szegényebb családokat az önkormányzat támogatja. — A létesítményben könyvtár is van — mondta fíé- vészné Kaszás Hajnalka, az óvoda és a faluház vezetője. — Most mintegy háromezer kötetünk van, s folyamatosan bővítjük a tizenötezer forintos éves keretünkből. A könyvtárat több mint százan látogatják, s ez igen jó aránynak számít, hiszen Szentán csak 525-en laknak. Konyhánk nemcsak az óvodát és iskolát látja el, hanem tizenhét szociális gondozott is innen kap ételt, valamint a polgármesteri hivatal munkatársai. A faluház sem áll kihasználatlanul a megnyitó után már ott tartották az október 23-i ünnepséget. Vendégül látták a falu lakosait is, akik társadalmi munkájukkal sokat segítettek az építkezésnél. S az idén még egy bált is szerveznek. Stelly Zsolt Hat munkagép dolgozott a városban Próbára tette a havazás a nagyatádi városgazdálkodási intézmény dolgozóit is. A hó 40-50 centiméteres; vasárnap és hétfőn hat munkagép dolgozott. Ezzel a hóval még sikerült megbirkózniuk. — Mintegy 80 kilométernyi utat és közterületet kell a városban megtisztítanunk — mondta Henger János, a városgazdálkodási üzem vezetője. — A legutóbbi hómennyiség eltakarításával teljesítő- képességünk felső határához értünk. Nehezítette helyzetünket a gépek meghibásodása is. A körülmények próbára tették azokat a sofőröket, akik most vezették először járműveiket. A közhasznú munkaerő, 30-50 ember csak hétköznap áll rendelkezésünkre. Közellátási és mentési feladatokat eddig nem kellett végeznünk. — Ennek ellenére sokan bosszankodtak, hogy nem vagy csak késve érkezett a segítség. — Először a főutakat tisztítjuk — mondta Henger János —, ez alapelv; utána a becsatlakozásokat. Csak ezek után kerül sor az elágazó utakra, az egészségügyi és oktatási intézmények parkolóinak a megtisztítására. A buszmegállókat, keskeny járdákat és a zebrákat kézi erővel tisztítjuk meg. Ha nagyobb lesz a hóesés, mint legutóbb volt, akkor az operatív intézkedési terv alapján külső erőket is be kell vonnunk a munkába. A tartós havazás azt sejteti, hogy hosszabb távon is folyamatosan lesz munkánk. Az összefogás jeleit is tapasztaltuk a városban. A közúti igazgatóság az átmenő útszakaszait rendszeresen karbantartja. Láttuk a taranyi traktoros hóekét, s a Volán hótolója is feltűnt az utcákon. A közel egyméteresre torlódott hó már komoly gondokat okoz. A meteorológia pedig újabb zavazást ígér. (Németh) Fejlesztések kevés pénzből Segesden Segesd a mértékkel, de folyamatosan gyarapodó somogyi falvak táborába tartozik. A képviselő-testület ugyan szűk pénzügyi keretből gazdálkodhatott, ennek ellenére figyelemre méltók az eredmények. Ezekről és a jövő évi tervekről érdeklődtünk Segesden. — Az idén mintegy 75 millió forint lesz a község bevétele, és 70 millió forint a kiadás — mondta Veszner József, se- gesdi jegyző. — A számok természetesen még nem véglegesek, de a megmaradó összegből előreláthatólag finanszírozhatjuk a következő évre áthúzódó munkák egy részét. Az intézmények működtetésén kívül új fejlesztéseket is terveztünk, s ezek közül jó néhány elkészült. A felújítások többnyire nem voltak jelentősek, ám szükség volt rájuk. Szilárd burkolatot kapott két 500 méteres útszakasz, kislaboratóriummal szerelték fel az orvosi rendelőt — jelentős ez a segesdiek számára, éppúgy, mint az a három pavilonsor, amely az ellátást gazdagítja. A jelentősebb beruházásokat mindig hosszas vita előzi meg. Szűkös a költségvetési keret, emiatt igencsak meg kell gondolni mindenféle fejlesztést. Segesden az idén néhány új ötlettel is próbálkoztak. Az egyik a vízmű üzemeltetésével, a másik egy létesítendő sajtüzemmel kapcsolatos. A vízmű működtetésére koncessziós pályázatot hirdettek, s igyekeztek megtalálni a legkedvezőbb lehetőséget. — Mi lett a közelmúltban tervezett sajtüzem sorsa? — A Phare program keretében a Segesdért Alapítvány pályázatot nyújtott be: egy kisebb tej- és sajtüzemet kívánt létesíteni. Ebben a helyi ön- kormányzat pénzzel, a mező- gazdasági szövetkezet ingatlan apporttal, két szakember pedig pénzzel vett volna részt. Az előzetes üzleti terveket is elkészítettük, de nem kaptuk meg a támogatást. — Ez a kísérlet meghiúsult? — A próbálkozást nem lehet egyértelműen minősíteni, hiszen csak az utolsó fordulóban estünk ki. A pályázatot — ez bizonyítja az életképességét — azért nyilvántartásba vették. A jövő évi elképzelésekről megtudtuk, hogy tizennyolc- millió forint körüli összeget tudnak beruházásokra fordítani Segesden. Ebben a szennyvízcsatorna első részletének építése, egy összekötő út és az új tűzoltószertár szerepel, valamint a helyi sportegyesület öltözőjének kialakítása. (Harsányi) Szűkös keretből gazdálkodik a művelődési ház Mint sok más városban, anyagi gondokkal küszködik Csurgón is a művelődési központ. A működéshez szükséges pénzt azonban nemcsak az önkormányzattól várják: maguk is igyekeznek megoldani gondjaikat. — A költségeink finanszírozásának érdekében bérbe adjuk termeinket — mondta Pal- lag Katalin, a Csokonai művelődési központ megbízott igazgatója. — Sokan kifogásolják, hogy a művelődési otthonban különböző vásárok kapnak helyet, de csak bérbeadásokkal tudjuk működőképességünket fenntartani. Több jó működő szakkörünk van: ilyen a felnőttek kerámia-foglalkozása, a moderntáncklub és a nyugdíjasklub. Az idősebbek öt éve szervezték meg közösségüket, és mpst több mint száz tagja van. Évente kétszer rendeznek bált, de kirándulásra és színházba is rendszeresen járnak. Tavaly még a kaposvári és a zalaegerszegi előadásokat látogatták, az idén azonban — a távolság miatt — már csak Nagykanizsán váltottak bérletet. Sikeres volt a „Ráérős évek” címmel rendezett nyugdíjas ki mit tud? is, amit november közepén tartottak. Több produkciót nívódíjjal jutalmazott a zsűri, így a nyugdíjasok Őszi-rózsa énekkarának előadását is. — Kétévente találkoznak Csurgón a diák színjátszók — folytatta Pallag Katalin —; a háromnapos rendezvény lebonyolításához minden feltétel adva van. Az egész országban két intézmény, a Magyar Művelődési Intézet és az Országos Diákszínjátszók Egyesülete válogatja ki azokat az együtteseket, amelyek részt vehetnek a csurgói találkozón. Reméljük, hogy jövőre is folytathatjuk ezt a hagyományt. S. Zs. Névadójukra emlékeztek Gazdag program várta a nagyatádi Babay József Általános Iskola diákjait és a nevelőket: hatodik éve már, hogy megemlékeznek az intézet névadójáról. Idén harmadik alkalommal avatták cserkésszé az ifjú jelölteket. Az is hagyomány, hogy ezen a napon tanítási szünet van az iskolában. A rendezvénysorozatot Tamás Lajos igazgató nyitotta meg, majd a diákok irodalmi műsort mutattak be a névadó író és újságíró műveiből. Elhangzott több, az édesanyjához írt verse is. Az első osztályosok az ábécé betűit elevenítették meg egy kedvenc altatódal formájában. A diákok hűen adták vissza az író szerétét, a Rinya-parti városrészek hangulatát. Ezután Bujtás László csapatvezető és a cserkész társak előtt hét ifjú cserkészjelölt tette le az esküt. A műsor után kétrészes vetélkedő kezdődött — ezen a felsőtagozatosok vettek részt. Az általános műveltséghez tartozó kérdések mellett a névadóval kapcsolatban is több kérdésre kellett válaszolniuk. Az osztály- termekben a gyerekek termésbábokat, textilképeket készítettek. Az ügyesebbek gyöngyfűzésben, papírmunkákban jeleskedhettek. Közben a tornateremben játékos vetélkedő, a zsibongóban zenés aerobik zajlott. Délután Ki mit tud?-ot rendeztek. Elhangzott saját vers és száva- lat; meséltek, tornáztak, és pantomimot játszottak a gyerekek. N. I. Nagyatádi fotók Párizsban A magyarországi menekültek életét bemutató fényképkiállítás nyílt hétfőn a párizsi Magyar Intézetben — A látogatók eM. Soós György felvételei alapján pillanthatnak be a nagyatádi menekülttábor hétköznapjaiba, a születéstől egészen a halál küszöbéig. A kiállítást a párizsi Magyar Intézet és a nagykövetség közösen szervezte. A megnyitón részt vett Ali el-Szamman, az iszlám és a kereszténység közötti párbeszéd elősegítését szolgáló nemzetközi társaság elnöke is. Szervezete már többször vitt különböző segélyszállítmányokat Nagyatádra. » >