Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-01 / 254. szám

1993. november 1., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 18.45: Képújság. 19 óra: Hétfő esti hírmagazin. Benne: Helyzetkép a terület munka- nélküliségéről - Világbajnok birkózó bemutatója - Átalakí­tások a belső laktanyában - Zeneiskolások Künzelsauban - Hírek. 20 órakor tv-mozi: Aranyláz Alaszkában (Ame­rikai kalandfilm, I. rész, 52 p). Meggyújtott láng Vámoson is A somogyvámosi önkor­mányzat a gázvezeték-építés befejezése alkalmából ünne­pélyes gázlánggyújtást tartott. A falu lakosságának mintegy 80 százaléka élvezheti ezen­túl otthonában a vezetékes gáz nyújtotta komfortot. A fáklyagyújtási ceremónia helyszínéül a település pol­gármesteri hivatala szolgált. Pusztai kultúrházra 4,5 millió forint A szőcsénypusztai kultúr- ház felújításáról döntött a helyi önkormányzat. A mintegy 4,5 millió forintba kerülő munkát Bedő Béla marcali kisiparos vállalta. Egyelőre a régi tető- szerkezet teljes cseréjén dol­goznak, a belső térben pedig orvosi rendelőt, beteg-várót és vizesblokkot alakítanak ki. Szennyvízcsatornát építenek Böhönyén Fontos döntések születtek a böhönyei önkormányzat kép­viselőtestületének október 28-i ülésén. A község szenny­vízcsatorna-építésének bein­dításán túl megvitatták az épí­tésügyi társulásba való belé­pést, valamint az OTP helyi fi­ókjának megszüntetésével kapcsolatos kérdéseket is. Szó esett a Böhönyén létesí­tendő zenészügynökség tá­mogatásáról és a temető vál- lalkozásos üzemeltetéséről is. Kisdiákok hegedűn és zongorán A marcali zeneiskola ha­gyományaihoz híven havonta megrendezi a különböző tan­szakokra járó növendékei bemutatkozó hangversenyét. A november eleji fellépésre — amely holnap este lesz az in­tézményben — a fúvósok, ütő- sök, valamint a vonósok egy- egy önálló darabbal készültek. Buzsákon telefon­építő közösség A telefonvonallal igencsak gyengén ellátott települések közé tartozik Buzsák. Mielőbb szeretnének ezen változtatni, s ezért 187 taggal telefonépí­tő közösség alakult — hogy ha lehetőség nyílik rá, helyi se­gítséget nyújtson a Lengyeltóti és Buzsák között kiépülő vo­nal létrejöttéhez. Első lépés­ként a Matáv áttelepít Len­gyeltótiba egy ezres konté­nert; ehhez csatlakozhatnak majd a buzsákiak mellett a szőlősgyöröki és az öreglaki új telefonvonalat igénylők is. Öregbaglas: igazi borbarátság Az első patika a faluban Svájci-magyar kft Kéthelyen Munkában a legkorszerűbb borszűrő berendezés. Egyetlen kritérium: a minőség Kapóra jött Kéthelyen a svájci kapcsolat, illetve az eb­ben rejlő lehetőség. Kruppai Győző, a Somogy Megyei Vál­lalkozói Központ marcali irodá­jának vezetője kínálta fel a kéthelyi szövetkezetnek, amelynek szőlészet-borászati ágazata válságba került. A régi jó üzleti kapcsolat — mint Jandó Lajos, a szövetke­zet igazgatósági elnöke el­mondta —, amely a kéthelyi szövetkezet bortermelő ága­zatát a balatonboglári kombi­náthoz fűzte, már régen a múlté, és oda a keleti piac is. Ezért jött kapóra szorult hely­zetükben a felkínált svájci kapcsolat. Leültek tárgyalni a Zürich kantonból érkezett Hans-Urlich Burkhalterrel, s üzletet kötöttek. Ennek ered­ménye a svájci-magyar közös vállalkozás: az Öregbaglas borászati és kereskedelmi kft. Alaptőkéje több mint százmil­lió forint — magyar részről 40, svájciról 60 százalékos tulaj­donosi részarányban. — A szövetkezet 100 hektá­ros szőlővel vesz részt ebben — mondta Kalmár Gáspár, a kft ügyvezetője —, a svájci partner pedig az idei szüreten már bemutatkozott legkorsze­rűbb feldolgozótechnológiát adta, továbbá a pénzt. A svájci-magyar kft terveit — mint megtudtuk — arra ala­pozzák, hogy Kéthely szőlő­hegye is része a dél-balatoni borvidéknek. Mutatja ezt az 1773-ban épült pince a Bag- las-hegyen. 1400 hektoliter ászok, 2200 hektoliter vasbe­ton tartály, 3200 hektoliter po­liészter és 1600 hektoliter acéltartály áll rendelkezé­sükre. — Hála az idei jó ter­mésnek — jegyzik meg —, volt mivel kitölteni a sok ezer hektónyi „űrt”. (Kun G. T.) Csalódott kisemberek a licit után Vihar egy talpalatnyi föld felett Szívbemarkoló volt, ides­tova négy évtizede, a „Talpa­latnyi föld” című film. Sokan hitték, remélték, soha vissza nem térnek azok az idők, soha többé nem lesz ember embernek farkasa néhány rossz kis hektár (hold) miatt. Az árverések kapcsán azon­ban, sajnos, mind több ilyen esetről hallani. Legutóbb Vörsről érkezett a zokszó: három leánygyerme­két rendkívül nehéz körülmé­nyek közt nevelő szülők érzik életterüket veszni azzal, hogy — mint mondják — kijátszot­tál kisemmizték őket a föl­dárverés kapcsán. Az általuk évek óta használt földről kiderült, hogy az nem a vélt tulajdonosé (25 ezer forin­tot már kifizettek neki mint a kialkudott ár felét), hanem a „dob alá” került szövetkezeté. Az első licit idején ők erről még mit sem tudtak, már ma­gukénak vélték a számukra később esetleg komolyabb kertészkedésre is lehetőséget nyújtó földet, hiszen határán a víz, a villany. A második fél­időre azután kiderült, hogy té­vedtek László Sándoréi, a tsz-től is meg kellett volna ve­gyék „saját” földjüket, és a szomszéd parcellákat, ha egyszer szükségét érzik, úgy­szintén. Ők azonban ezt jogta­lannak vélték. S míg igazukat keresték — keresik ma is —, addig a földet mások vették meg, köztük a falu polgármes­tere. Lászlóék nem akarják hinni, hogy jogosan — pedig törvény szerint igen —, csak azt látják az egészből, hogy őket, a kisembereket már megint kisemmizték, s ily mó­don lassan már létalapja és így értelme sem lesz az éle­tüknek. Ne feledjük: aranykoroná­ban alig mérhető, talpalatnyi földekért megy a harc. Ki csa­ládja megélhetését szeretné kisajtolni belőle, ki meg csak befektet, ha már egyszer így hozta a helyzet. Miközben vészterhes, sötét fellegek sű­rűsödnek szegény község fel­ett. (kgt) Csömend városközeiben Csömenden a kultúrház ava­tás után újabb munkába kezd­tek; rendbe tették az árkokat, járdákat építettek, és a Kossuth utcát leaszfaltozták, őszre elké­szült az új buszváró is, az ide vezető járdával. így Csömend nem csupán kilométerekben te­kintheti magát városközeiben. Buszváró Csömenden a Nikla vagy Öreglak felé uta­zóknak Fotó: Lang Róbert Fiókgyógyszertár nyílt Niklán Gyógyszertárt adtak át Nik­lán. A helybeliek számára — mint megnyitó , beszédében Dómján Nándor, a község polgármestere hangsúlyozta — nagyon sokat jelent az, hogy a jövőben már nem kell Marcaliba utazni, ha gyógy­szert akarnak kiváltani. Az új létesítmény a marcali központi patika kihelyezett részlege­ként működik, s minden medi­cina megtalálható itt, ami a központi gyógyszertárban. Ki­vételt csak a helyben készülő gyógyszerek képeznek. Nikla új patikája megkönnyíti Táska és Csömend lakosságának a helyzetét is, mivel számukra is egyszerűbb ide jönni, mint Marcaliba utazni orvosságért. Nikla új patikája egyelőre keddi napokon 8-12 óráig, csütörtökönként pedig 13-17 óráig tart nyitva. A megnyitás napján Buzási Attila gyógy­szertárvezető és Máté Fe­rencié asszisztens fogadta a pácienseket. A továbbiakban egymást váltva végzik majd a munkát a gyógyszerészek és az asszisztensek. K. G. T. Kis (iskolás) közéleti kórkép Hácsi példa arról, hogyan nem szabad Elmérgesedett a helyzet Hácson. Az 500 lakosú kis fa­luban egy talán jószándékú ötlet indította el a lavinát: az, hogy a jó tíz éve megszünte­tett alsó tagozatot vissza kell hozni a faluba. Elég egy jól megtámogatott pályázat, s a kormányzat a jövő nemzedé­kének okítására jelentős pén­zeket ad: 40 százalékot. A hácsi alsótagozatos is­kola építésének esetében — tudtuk meg Mózer Gyula pol­gármestertől — ez 7,2 millió forintot jelent. Nem minden­napi lehetőség, persze, hogy éltek vele. Hogy napjainkban Hácson a három óvodai cso­portba mindössze 22 apróság jár, a legkevésbé sem számít. Az sem, hogy reális számítá­sok szerint évente — idő múl­tán — osztályonként hat-hét kisfiú, kislány járna itt elsőbe, másodikba, harmadikba... Kétségtelen: jobb lenne nekik otthon, nem pedig a korai ke­lést kívánó, menetrend sze­rinti busszal Lengyelótiba utazni. A régi tanoda — s benne a pedagóguslakás — olyannyira elhanyagolt, hogy ma már életveszélyes. Jöhet tehát a dózer... A rettenetesen leépült pe­dagóguslakásban azonban Nagy József tanító és felesége lakik — úgy negyedszázada —, méghozzá teljesen legáli­san. Mindmáig érvényes szer­ződés jogosítja fel őket a lak­hatásra. Miközben Nagy Jó­zsef — megközelítve már a nyugdíjas-korhatárt — a tóti iskolában mint napközis pe­dagógus dolgozik, a hácsi képviselő-testület legfőbb gondja, hogy hogyan akolbó- líthatnák ki a lakásból. Megegyezésről hallani sem akarnak. Szerintük a tanító nem igazán jól takarékosko­dott ez ideig, s most a köz­séggel akar magának új lakást vetetni. Egyedül Mózer Gyula polgármester hajlana a szóra,, de mindig egyedül marad öt másik szavazat ellenében. Közben a pedagóguslakás lakhatatlanná vált, mögötte pedig megkezdték az új — 18 millió forintos költségvetésű — iskola alapjait ásni. Érdemes meghallgatni a vé­leményeket. Marián József, a lengyeltóti iskola igazgatója: — Hácson szerintem nem új és kihasz­nálhatatlan iskolát kellen épí­teni, hanem lényegesen keve­sebb költséggel iskolabuszt vásárolni. Mózer Gyula polgármester: — Ha iskolának sok, talán könyvtár is lehetne. Bár tény, hogy itt csak kevesen olvas­nak... Nagy József: — Négyezer forintra emelték a lakbért, azaz az eddiginek hússzoro­sára. így akarnak kényszerí­teni... Piroska, a tanító Bogláron élő asszonylánya: — Bár ide hozhatnánk apuékat, ebbe a másfél szobába... Borzasztó, hogy mit művelnek velük... Mindehhez csupán adalék, hogy Hácson — a község első polgármesterének hirtelen el­halálozása okán — bár tető alá került, félbemaradt már egy építkezés: az új község­háza. Legalább két évig, az alsótagozatos iskola felé­püléséig hozzá sem nyúl­nak, hiszen két „komoly” be­ruházásra még Hácson sem telik. Kun G. Tibor Selyemvirág, mohaalap A nagy forgalom már lefutott a marcali kertészetben Halottak napja. A Marcali Városépítő Kft kertészetében az év legkiemelkedőbb for­galmát jegyzik ilyentájt. Már október második felétől töme­gesen érkeztek a megrende­lések a kertészethez: ki-ki pénztárcája szerint válogatha­tott a virág- és koszorúkíná­latból. Takács Vendelné elmondta: a legkeresettebb a fenyővel kötött élőalap, illetve a belőle készíthető sírcsokor és ko­szorú volt. A selyemvirággal kombinált mohaalapok, a szá­razvirággal díszített tobozko­szorúk is kelendőknek bizo­nyultak. Áraik a felhasznált alapanyagtól függően 190 fo­rinttól 1300 -ig terjedt; az előbbiért műanyag virágos to­bozkoszorút adtak, az utóbbi­ért krizantémmal ékesített élőkoszorút. A kertészet a ha­lottak napja előtti hét végén már tele volt megrendeléssel, de — mint mondták — kizáró­lag olcsóbb — 30-50 forintos — krizantémot, illetve vágott virágként szegfűt és gerberát tudtak csak adni a helybeli, va­lamint a Marcali-környéki vá­sárlóknak. Ezt is csak korláto­zott mennyiségben. Cs. K. E. Új út 600 méter hosszan Kiiktattak egy veszélyes kereszteződést a 7-es főúton. 600 méter hosszú új útszakaszt készí­tettek, a főútvonalat 800 méteren kiszélesítették. így a Hollád felől érkezőknek sem kell lesni, hogy ráhajthassanak a 7-es útra. A munkát a zalaegerszegi útépítő kft dolgozói végezték. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom