Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06 / 259. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1993. nov. 6., szombat SZÍNES hétvégé Dosztojevszkij-mű Crean átírásában Richard Crane A Karama­zov testvérek című Doszto- jevszkij-mű felhasználásával írta meg drámáját. Magyaror­szági premierjét ma tartják Székesfehérvárott. Crane művét a Vörösmarty és a Nyi­tott Színház közösen állította színpadra. Az előadást Faynia Williams brit művész ren­dezte. Dmitrijt Gesztesi Ká­roly, Ivánt Mihályi Győző, Al- josát Megyeri Zoltán alakítja. Barcsi trombitás országos sikere Három korcsoportban 37-en versenyeztek a hatodik orszá­gos trombitaversenyen, köte­lező és szabadonválasztott művek előadásában az or­szág 33 zeneiskolájából érke­zett fúvósnövendékek. A za­laegerszegi döntőn megyén­ket Pápai Péter barcsi zeneis­kolás képviselte, s az első korcsoportban — tizennégy résztvevő között — a har­madik helyet szerezte meg. Lady D. Menuhin élet-emlékei Pillantás a Paradicsomba: egy hihetetlen élet emlékei — címmel jelent meg Lady Diana Menuhzinnak, a világhírű he­gedűművész feleségének má­sodik könyve. Fiatalságát és világhírű balettművésszé vá­lását írja meg. „Mindig is te­lítve voltam muzsikával és tes­temet kifejezési eszközként akartam használni” — nyilat­kozta a most 80 éves mű­vésznő a könyv bemutatásán. V endégszereplés Nagyváradon A Nagyváradi Állami Szín­ház magyar tagozata a Szigli­geti Színház decemberben vi­szonozza a Békés megyei Jó­kai Színház minapi váradi vendégszereplését. A békési társulat Lengyel Menyhért „Rózsa néni” című vígjátékát adta elő Nagyváradon. Az előadást követően Tempfli Jó­zsef katolikus püspök kö­szönte meg a szereplést, s meg is áldotta a kisebb Körös partjáról érkezett békésieket. Stradivari-utánzat árverésen A Sotheby’s londoni árveré­sén 54 ezer márkának megfe­lelő rekordösszegért kelt el egy Stradivari-utánzat. Az 1990-ben készült vonós hangszer pontos mása egy 1716-ban alkotott eredeti Stradivarinak. Az utánzatot két amerikai hangszerkészítő alkotta: Joseph Curtin és Gregg Alf. Ez az első eset, hogy ilyen horribilis nagy áron kelt el egy hegedűutánzat. Magyar-marokkói együttműködés A Művelődési és Közokta­tási Minisztériumban parafál- ták hazánk és a Marokkói Ki­rályság 1994-95. évre szóló kulturális munkatervét. A két ország között 1972 óta van kulturális egyezmény, s két­évente megújítják. A magyar egyetemi hallgatók részkép­zésen, posztgraduális képzé­sen, illetve a tudósok kuta­tási csereprogramokban ve­hetnek részt Marokkóban. Kapoliak, a magatarti faragópásztorok Dr. Boros Marietta néprajzkutató: A népművészetet, mint történelmi korszakot lezártnak tekintem Az ifjabb és az idősebb Kapoli, az első népi iparművészek — ezt tartják a néprajzkutatók „Minden nemzetségem ju­hász volt”, vallotta. így nem is oly meglepő, hogy apja kive­szi az oskolából, és hogy ju­hásznak áll. Akkoriban 1905-öt írtak. Egy évvel ké­sőbb, tizenhárom esztendős korában vesz kezébe először bizsókot. És Kapoli Antal, az ifjabbik, egy híján húsz, ami­kor már a faragást tekinti hiva­tásának. A juhászkodás mel­lett: ez a két tevékenység szinte elválaszthatatlanul for­rott együvé. Éppen száz éve, Somogy születetteként látta meg a nap világát a neves dunántúli pásztorfaragó dinasztia sarja, a zselici lankák későbbi nagy vándora, a népművészet Mestere. Ifjabb Kapoli Antal és Kossuth-díjas édesapja az első népi iparművészek, tart­ják a néprajzkutatók. A Kapo­liak és művészetük megidé- zésében, a somogyi pásztor­faragás örökségének elemzé­sében dr. Boros Marietta nép­rajzkutató volt segítségünkre. — Hogy milyen emberek voltak a Kapoliak? Tartózko­dóak, és egy kissé bizalmat­lanok is. Én Szántódpusztáról származom, így mindig köny- nyen megtalálom a hangot a tanyasi, falusi emberekkel. De ez a Kapoliak esetében néha még nekem is nehezen ment. Fiatal múzeológusként ismer­tem meg őket az 50-es évek elején, amikor Domanovszky György kollégámmal rendez­tünk egy reprezentatív nép- művészeti, népi iparművé­szeti tárlatot a Műcsarnokban. — Akkoriban milyen volt művészetük megítéltetése, hogy éltek? — Munkásságuk a novum erejével hatott, még ahhoz képest is, hogy a Kapoliakat már 1945 előtt felfedezték. És hogy milyen volt egzisztenciá­lis helyzetük? A maguk urai voltak, magatarti juhászok­ként saját juhaikat legeltették. A faragásból pedig elég jól ke­restek, ami köszönhető egy rendkívül impulzív, kultúrált asszonynak, aki felkarolta a népi iparművészeket. Zsin- delyné Tüdős Klára egy párat­lan szépségű ebédlőt is farag- tatott a két Kapolival. Később, amikor az asszonyt kitelepí­tették, a néprajzi muzeum nyilvántartási osztályának munkatársaként mentem ki a Zsindely családhoz, hogy megnézzem, van-e ott múze- ális értékű tárgy. Ezt az ebéd­lőt feltétlenül meg kell men­teni, mondtam az igazga­tónak. Erre ő: ez egy úri do­log, ez nem kell. így aztán odalett. — A pásztorfaragás és So­mogy egy időben elválasztha­tatlan fogalmak voltak. így van ez még manapság is? — Mivel sokáig a népi iparművészeti tanács és a zsűribizottság tagja voltam, ennélfogva elég jól ismerem a somogyi fafaragókat, többek között Nagy Ferencet, Jan- csikity Jánost, Varga Lászlót. Mára, sajnos, az a helyzet alakult ki, hogy Somogy már nem igazán gazdag a népi pásztorfaragások átörökített- ségében. Ha nagyon csúnya kifejezést akarok használni, akkor azt kell mondanom, hogy ez a kategória kifújt. Le­galábbis nem ismerek olyan egyéniséget, aki iskolát tudna teremteni. Furcsa, hogy ezt egy néprajzos mondja, de a népművészetet mint egy bi­zonyos történelmi kategóriá­hoz tartozó korszakot lezárt­nak tekintem. — Ez nyilván a paraszti lét megváltozásából következik. — így igaz. Nincsenek már juhaikat legeltető pásztor fa­ragók. Én még ismertem az utolsó somogyi faragópász­tort, Tóth Mihályt; Balaton- szentgyörgy alatt egy tanyán élt, és a nyáj után járva farig­csált. De ez még a 60-as években volt. Manapság már, és ezt Győr-Sopron megyé­ben láttam, a faragók deko- pír-gépekkel dolgoznak, és csak az utolsó simításokat csinálják kézzel, hogy a „hand made” azért rajta legyen. Ré­gen ezt másként csinálták. — Visszatérve a Kapoli­akra: milyennek látta apa és fia kapcsolatát? — Azt összes életrajzíró azt írta róluk, hogy nem tanultak egymástól. De ha én most magának kitennék ide az idő­sebb és az ifjabb Kapolitól néhány alkotást, látná: mini­mális az eltérés. Talán csak annyi, hogy a „fiúnál” az ala­kok' megnyúltak, a színezés­nél a fekete helyett inkább zöldet használt. De hadd mondok el egy anekdotát is: amikor az idősebb Kapoli Ac- zél Györgytől, a kultúrpolitika élet-halál urától átvette a Kossuth-díjat, az akkor mint­egy 65 éves fia kísérte el. Az ünnepség utáni beszélgetés közben az ifjabb Kapoli az iroda előterében várt, az öreg pedig egy idő múlva már fe­szengett ott bent: nem tudom, az a gyerek nem-e kószált el... Aczél megnézette a gyereket a titkárnővel, aki azzal jött vissza: Gyerek? Kérem, egy öregember ül odakint... Dr. Boros Marietta jelenleg egy könyvön dolgozik, a ka­posvári Hecker Walter állatte­nyésztési főigazgatóval. A Ló a magyar népművészetben című könyv a világkiállításra jelenik meg. Balassa Tamás Mária-ének a székesegyházban Kezdődik a hangversenyévad Elektronikus totó-lottó fogadási rendszer A totó-lottó fogadások elektronikus fogadórend­szerének kiépítésére és mű­ködtetésére vonatkozó szerződést kötött a Szeren­csejáték Rt a Montana Tele­com Kft-vel, a Montana cso­port tagjával. A Montana Telecom Kft a rendszer kiépítését pályázat út­ján nyerte el. A megállapodás szerint 83 műholdas terminált helyeznek üzembe hamarosan hazánkban — jelentette be Kemény Nándor, a Szerencse- játék Rt elnök-vezérigazgatója a cég szerdai sajtótájékoztató­ján. A Szerencsejáték Rt a jö­vőben a lottó- és totófogadá­sok rendszerét fokozatosan gépesíti. Ezt követően a játé­kosok a helyi fogadóirodákban tölthetik ki a szelvényeiket, azok adatai is elektronikus úton jutnak el a Szerencsejáték Rt számítógép-központjába. Ott a gép a fogadást regiszt­rálja, és ugyancsak elektroni­kus úton nyugtát küld a foga­dónak. Az egész folyamat mindössze néhány másodper­cet vesz majd igénybe. A Montana Telecom a rend­szer kiépítése során AT and T amerikai székhelyű távközlési világcég VSAT-technológiáját és eszközeit alkalmazza, és az amerikai cég munkatársaival együttműködve vállalkozott az egész műholdas elektronikus adatátviteli rendszer kiépíté­sére. A magyar fogadók tippjei az Eutelsat II F4 műhold köz­vetítésével jutnak majd el a Szerencsejáték Rt számító­gépközpontjába. Az új rend­szer Európában egyedülálló lesz, és online műholdas kap­csolatot valósít meg a fogadói­rodák és a központ között. A műholdas adatátvitel szá­mos előnnyel jár. Növekszik majd a fogadások biztonsága, mert a fogadóknak a nyugtán tételesen igazolják azt, hogy mely számokra és milyen játék­típusokra fogadtak. Egyúttal várhatóan növekszik a fogadók száma is, mert még a lottósor­solások napján is lehet majd fogadni. A sajtótájékoztatón elmond­ták: a szerződés öt évre szól, az első három év során össze­sen 1500 terminált kapcsolnak a hálózatba. A rendszer öt évig tartó kiépítése mintegy 100 mil­lió forintba kerül. Egy műhol­das terminál átlagos havi üze­meltetési díja ötven-hatvane- zer forintra tehető. Egy különlegesen szép be­mutatóval kezdődik november 8-án a Nemzeti Filharmónia hangversenysorozata Kapos­váron. A Colle del Fuoriban első díjjal jutalmazott Mária-éneket tolmácsolja a Vikár Béla Ve­gyeskar, Zákányi Zsolt Liszt-díjas karnagy vezetésé­vel. Az este fél nyolckor kez­dődő hangverseny záróak­kordjaként adják át a kórus képviselői Halmos László ze­Hét űrhajós készül az űrha­józás történetének egyik leg­nehezebb küldetésére: de­cember elején kell elindulniuk egy űrkomppal a Földtől távol keringő Hubble-űrteleszkóp- hoz, hogy’ annak műszereit megjavítsák. A Hubble-teleszkópot, amely kereken kétmilliárd dol­lárba került, 1990 áprilisában egy űrkomp juttatta 550 kilo­méteres magasságú pályá­jára. Azóta a távoli csillagokról közvetít a Földre soha nem lá­tott, remek képeket, a tükör azonban kezdettől fogva hi­básnak bizonyult. neszerzőnek a Mária-ének szerzőjének az olasz verse­nyen elnyert, első díjat repre­zentáló serleget. Az évad további 4 felnőtt és 3 diákhangversenyeinek a színhelye a kaposvári szé­kesegyház, a Szakszerveze­tek Művelődési Háza, a refor­mátus templom és a Csíky Gergely Színház lesz. A fel­nőtteknek szóló hangverse­nyeken hallhatjuk — többek között — Lehotka Gábor orgo­A kísérlet, hogy a világűrte­leszkópot működőképessé te­gyék, azt igényli, hogy az űr­hajósok legkevesebb öt alka­lommal kilépjenek a világűrbe, kiszereljék és újakkal pótolják a teleszkóp egyes részeit. A vállalkozás sikere a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal számára rendkívüli je­lentőségű, mivel presztízse az utóbbi időben tetemesen csökkent: egyszer a „Free­dom” űrállomással kapcsola­tos végnélküli vita, különösen azonban az „Observer” Mars-szonda kudarca miatt, amellyel a rádió-összeköttetés naművészt, Drahos Béla fuvo­laművészt és karmestert, va­lamint Kiss Gyula és Szabadi Vilmos hegedűművészt. Kü­lönleges zenei csemegének ígérkezik Mozart Szöktetés a szerájból című operájának koncertszerű előadása az Operaház művészeinek rész­vételével. A bérleteket a Liszt Ferenc Állami zeneiskolában vásárol­hatják meg az érdeklődők. (Várnai) néhány héttel ezelőtt, eddig tisztázatlan okok miatt, meg­szakadt. Az űrhajósokat a ho­ustoni űrkutatási központban képezik ki a Hubble kijavítá­sával kapcsolatos feladatukra. A fejükre speciális sisakokat helyeznek, melyek azt a kompjuter által létrehozott illú­ziót keltik, hogy kint tartóz­kodnak a világűrben. A NASA azonban takaré­kos. Az űrhajósok a tanulósi­sakjukban csak a Hubble durva kontúrjait látják. A töké­letesebb sisakok ugyanis túl drágák: darabjuk 100 ezer dol­lár. Ferenczy Europress Az űrhajózás egyik legnehezebb küldetése Heten készülnek a Hubble javításárá i

Next

/
Oldalképek
Tartalom