Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-06 / 259. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1993. nov. 6., szombat SZÍNES hétvégé Dosztojevszkij-mű Crean átírásában Richard Crane A Karamazov testvérek című Doszto- jevszkij-mű felhasználásával írta meg drámáját. Magyarországi premierjét ma tartják Székesfehérvárott. Crane művét a Vörösmarty és a Nyitott Színház közösen állította színpadra. Az előadást Faynia Williams brit művész rendezte. Dmitrijt Gesztesi Károly, Ivánt Mihályi Győző, Al- josát Megyeri Zoltán alakítja. Barcsi trombitás országos sikere Három korcsoportban 37-en versenyeztek a hatodik országos trombitaversenyen, kötelező és szabadonválasztott művek előadásában az ország 33 zeneiskolájából érkezett fúvósnövendékek. A zalaegerszegi döntőn megyénket Pápai Péter barcsi zeneiskolás képviselte, s az első korcsoportban — tizennégy résztvevő között — a harmadik helyet szerezte meg. Lady D. Menuhin élet-emlékei Pillantás a Paradicsomba: egy hihetetlen élet emlékei — címmel jelent meg Lady Diana Menuhzinnak, a világhírű hegedűművész feleségének második könyve. Fiatalságát és világhírű balettművésszé válását írja meg. „Mindig is telítve voltam muzsikával és testemet kifejezési eszközként akartam használni” — nyilatkozta a most 80 éves művésznő a könyv bemutatásán. V endégszereplés Nagyváradon A Nagyváradi Állami Színház magyar tagozata a Szigligeti Színház decemberben viszonozza a Békés megyei Jókai Színház minapi váradi vendégszereplését. A békési társulat Lengyel Menyhért „Rózsa néni” című vígjátékát adta elő Nagyváradon. Az előadást követően Tempfli József katolikus püspök köszönte meg a szereplést, s meg is áldotta a kisebb Körös partjáról érkezett békésieket. Stradivari-utánzat árverésen A Sotheby’s londoni árverésén 54 ezer márkának megfelelő rekordösszegért kelt el egy Stradivari-utánzat. Az 1990-ben készült vonós hangszer pontos mása egy 1716-ban alkotott eredeti Stradivarinak. Az utánzatot két amerikai hangszerkészítő alkotta: Joseph Curtin és Gregg Alf. Ez az első eset, hogy ilyen horribilis nagy áron kelt el egy hegedűutánzat. Magyar-marokkói együttműködés A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban parafál- ták hazánk és a Marokkói Királyság 1994-95. évre szóló kulturális munkatervét. A két ország között 1972 óta van kulturális egyezmény, s kétévente megújítják. A magyar egyetemi hallgatók részképzésen, posztgraduális képzésen, illetve a tudósok kutatási csereprogramokban vehetnek részt Marokkóban. Kapoliak, a magatarti faragópásztorok Dr. Boros Marietta néprajzkutató: A népművészetet, mint történelmi korszakot lezártnak tekintem Az ifjabb és az idősebb Kapoli, az első népi iparművészek — ezt tartják a néprajzkutatók „Minden nemzetségem juhász volt”, vallotta. így nem is oly meglepő, hogy apja kiveszi az oskolából, és hogy juhásznak áll. Akkoriban 1905-öt írtak. Egy évvel később, tizenhárom esztendős korában vesz kezébe először bizsókot. És Kapoli Antal, az ifjabbik, egy híján húsz, amikor már a faragást tekinti hivatásának. A juhászkodás mellett: ez a két tevékenység szinte elválaszthatatlanul forrott együvé. Éppen száz éve, Somogy születetteként látta meg a nap világát a neves dunántúli pásztorfaragó dinasztia sarja, a zselici lankák későbbi nagy vándora, a népművészet Mestere. Ifjabb Kapoli Antal és Kossuth-díjas édesapja az első népi iparművészek, tartják a néprajzkutatók. A Kapoliak és művészetük megidé- zésében, a somogyi pásztorfaragás örökségének elemzésében dr. Boros Marietta néprajzkutató volt segítségünkre. — Hogy milyen emberek voltak a Kapoliak? Tartózkodóak, és egy kissé bizalmatlanok is. Én Szántódpusztáról származom, így mindig köny- nyen megtalálom a hangot a tanyasi, falusi emberekkel. De ez a Kapoliak esetében néha még nekem is nehezen ment. Fiatal múzeológusként ismertem meg őket az 50-es évek elején, amikor Domanovszky György kollégámmal rendeztünk egy reprezentatív nép- művészeti, népi iparművészeti tárlatot a Műcsarnokban. — Akkoriban milyen volt művészetük megítéltetése, hogy éltek? — Munkásságuk a novum erejével hatott, még ahhoz képest is, hogy a Kapoliakat már 1945 előtt felfedezték. És hogy milyen volt egzisztenciális helyzetük? A maguk urai voltak, magatarti juhászokként saját juhaikat legeltették. A faragásból pedig elég jól kerestek, ami köszönhető egy rendkívül impulzív, kultúrált asszonynak, aki felkarolta a népi iparművészeket. Zsin- delyné Tüdős Klára egy páratlan szépségű ebédlőt is farag- tatott a két Kapolival. Később, amikor az asszonyt kitelepítették, a néprajzi muzeum nyilvántartási osztályának munkatársaként mentem ki a Zsindely családhoz, hogy megnézzem, van-e ott múze- ális értékű tárgy. Ezt az ebédlőt feltétlenül meg kell menteni, mondtam az igazgatónak. Erre ő: ez egy úri dolog, ez nem kell. így aztán odalett. — A pásztorfaragás és Somogy egy időben elválaszthatatlan fogalmak voltak. így van ez még manapság is? — Mivel sokáig a népi iparművészeti tanács és a zsűribizottság tagja voltam, ennélfogva elég jól ismerem a somogyi fafaragókat, többek között Nagy Ferencet, Jan- csikity Jánost, Varga Lászlót. Mára, sajnos, az a helyzet alakult ki, hogy Somogy már nem igazán gazdag a népi pásztorfaragások átörökített- ségében. Ha nagyon csúnya kifejezést akarok használni, akkor azt kell mondanom, hogy ez a kategória kifújt. Legalábbis nem ismerek olyan egyéniséget, aki iskolát tudna teremteni. Furcsa, hogy ezt egy néprajzos mondja, de a népművészetet mint egy bizonyos történelmi kategóriához tartozó korszakot lezártnak tekintem. — Ez nyilván a paraszti lét megváltozásából következik. — így igaz. Nincsenek már juhaikat legeltető pásztor faragók. Én még ismertem az utolsó somogyi faragópásztort, Tóth Mihályt; Balaton- szentgyörgy alatt egy tanyán élt, és a nyáj után járva farigcsált. De ez még a 60-as években volt. Manapság már, és ezt Győr-Sopron megyében láttam, a faragók deko- pír-gépekkel dolgoznak, és csak az utolsó simításokat csinálják kézzel, hogy a „hand made” azért rajta legyen. Régen ezt másként csinálták. — Visszatérve a Kapoliakra: milyennek látta apa és fia kapcsolatát? — Azt összes életrajzíró azt írta róluk, hogy nem tanultak egymástól. De ha én most magának kitennék ide az idősebb és az ifjabb Kapolitól néhány alkotást, látná: minimális az eltérés. Talán csak annyi, hogy a „fiúnál” az alakok' megnyúltak, a színezésnél a fekete helyett inkább zöldet használt. De hadd mondok el egy anekdotát is: amikor az idősebb Kapoli Ac- zél Györgytől, a kultúrpolitika élet-halál urától átvette a Kossuth-díjat, az akkor mintegy 65 éves fia kísérte el. Az ünnepség utáni beszélgetés közben az ifjabb Kapoli az iroda előterében várt, az öreg pedig egy idő múlva már feszengett ott bent: nem tudom, az a gyerek nem-e kószált el... Aczél megnézette a gyereket a titkárnővel, aki azzal jött vissza: Gyerek? Kérem, egy öregember ül odakint... Dr. Boros Marietta jelenleg egy könyvön dolgozik, a kaposvári Hecker Walter állattenyésztési főigazgatóval. A Ló a magyar népművészetben című könyv a világkiállításra jelenik meg. Balassa Tamás Mária-ének a székesegyházban Kezdődik a hangversenyévad Elektronikus totó-lottó fogadási rendszer A totó-lottó fogadások elektronikus fogadórendszerének kiépítésére és működtetésére vonatkozó szerződést kötött a Szerencsejáték Rt a Montana Telecom Kft-vel, a Montana csoport tagjával. A Montana Telecom Kft a rendszer kiépítését pályázat útján nyerte el. A megállapodás szerint 83 műholdas terminált helyeznek üzembe hamarosan hazánkban — jelentette be Kemény Nándor, a Szerencse- játék Rt elnök-vezérigazgatója a cég szerdai sajtótájékoztatóján. A Szerencsejáték Rt a jövőben a lottó- és totófogadások rendszerét fokozatosan gépesíti. Ezt követően a játékosok a helyi fogadóirodákban tölthetik ki a szelvényeiket, azok adatai is elektronikus úton jutnak el a Szerencsejáték Rt számítógép-központjába. Ott a gép a fogadást regisztrálja, és ugyancsak elektronikus úton nyugtát küld a fogadónak. Az egész folyamat mindössze néhány másodpercet vesz majd igénybe. A Montana Telecom a rendszer kiépítése során AT and T amerikai székhelyű távközlési világcég VSAT-technológiáját és eszközeit alkalmazza, és az amerikai cég munkatársaival együttműködve vállalkozott az egész műholdas elektronikus adatátviteli rendszer kiépítésére. A magyar fogadók tippjei az Eutelsat II F4 műhold közvetítésével jutnak majd el a Szerencsejáték Rt számítógépközpontjába. Az új rendszer Európában egyedülálló lesz, és online műholdas kapcsolatot valósít meg a fogadóirodák és a központ között. A műholdas adatátvitel számos előnnyel jár. Növekszik majd a fogadások biztonsága, mert a fogadóknak a nyugtán tételesen igazolják azt, hogy mely számokra és milyen játéktípusokra fogadtak. Egyúttal várhatóan növekszik a fogadók száma is, mert még a lottósorsolások napján is lehet majd fogadni. A sajtótájékoztatón elmondták: a szerződés öt évre szól, az első három év során összesen 1500 terminált kapcsolnak a hálózatba. A rendszer öt évig tartó kiépítése mintegy 100 millió forintba kerül. Egy műholdas terminál átlagos havi üzemeltetési díja ötven-hatvane- zer forintra tehető. Egy különlegesen szép bemutatóval kezdődik november 8-án a Nemzeti Filharmónia hangversenysorozata Kaposváron. A Colle del Fuoriban első díjjal jutalmazott Mária-éneket tolmácsolja a Vikár Béla Vegyeskar, Zákányi Zsolt Liszt-díjas karnagy vezetésével. Az este fél nyolckor kezdődő hangverseny záróakkordjaként adják át a kórus képviselői Halmos László zeHét űrhajós készül az űrhajózás történetének egyik legnehezebb küldetésére: december elején kell elindulniuk egy űrkomppal a Földtől távol keringő Hubble-űrteleszkóp- hoz, hogy’ annak műszereit megjavítsák. A Hubble-teleszkópot, amely kereken kétmilliárd dollárba került, 1990 áprilisában egy űrkomp juttatta 550 kilométeres magasságú pályájára. Azóta a távoli csillagokról közvetít a Földre soha nem látott, remek képeket, a tükör azonban kezdettől fogva hibásnak bizonyult. neszerzőnek a Mária-ének szerzőjének az olasz versenyen elnyert, első díjat reprezentáló serleget. Az évad további 4 felnőtt és 3 diákhangversenyeinek a színhelye a kaposvári székesegyház, a Szakszervezetek Művelődési Háza, a református templom és a Csíky Gergely Színház lesz. A felnőtteknek szóló hangversenyeken hallhatjuk — többek között — Lehotka Gábor orgoA kísérlet, hogy a világűrteleszkópot működőképessé tegyék, azt igényli, hogy az űrhajósok legkevesebb öt alkalommal kilépjenek a világűrbe, kiszereljék és újakkal pótolják a teleszkóp egyes részeit. A vállalkozás sikere a NASA, az amerikai űrkutatási hivatal számára rendkívüli jelentőségű, mivel presztízse az utóbbi időben tetemesen csökkent: egyszer a „Freedom” űrállomással kapcsolatos végnélküli vita, különösen azonban az „Observer” Mars-szonda kudarca miatt, amellyel a rádió-összeköttetés naművészt, Drahos Béla fuvolaművészt és karmestert, valamint Kiss Gyula és Szabadi Vilmos hegedűművészt. Különleges zenei csemegének ígérkezik Mozart Szöktetés a szerájból című operájának koncertszerű előadása az Operaház művészeinek részvételével. A bérleteket a Liszt Ferenc Állami zeneiskolában vásárolhatják meg az érdeklődők. (Várnai) néhány héttel ezelőtt, eddig tisztázatlan okok miatt, megszakadt. Az űrhajósokat a houstoni űrkutatási központban képezik ki a Hubble kijavításával kapcsolatos feladatukra. A fejükre speciális sisakokat helyeznek, melyek azt a kompjuter által létrehozott illúziót keltik, hogy kint tartózkodnak a világűrben. A NASA azonban takarékos. Az űrhajósok a tanulósisakjukban csak a Hubble durva kontúrjait látják. A tökéletesebb sisakok ugyanis túl drágák: darabjuk 100 ezer dollár. Ferenczy Europress Az űrhajózás egyik legnehezebb küldetése Heten készülnek a Hubble javításárá i
