Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06 / 259. szám

1993. november 6., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Rendbe teszik Bálványoson az összes utat Bálványos önkormányzata mintegy 2 millió 400 ezer forin­tért építtet és újíttat fel utakat — még ebben az esztendő­ben. E jelentős ráfordítással egész Bálványoson megoldó­dik az úthálózat többször han­goztatott gondja. A testület döntését részben az tette le­hetővé, hogy a körjegyzőség feladatait ellátó Balatonföld- vári Polgármesteri Hivatal által készített pályázat alapján Bál­ványos község egymillió há­romszázötvenezer forint köz­ponti támogatásban részesül. Orvoslakást épít Balatonendréd Még az idén tető kerül a ké­szülő endrédi orvoslakásra. Az önkormányzat hárommillió forintért vásárolt építőanya­got, a szakmunkát és segéd­munkát a település lakói vé­gezték, társadalmi munkában. Indulnak buszok Törekibe Siófok város képviselő-tes- tülete ez év novemberére és decemberére biztosítja a Sió­kom részvénytársaság szá­mára a töreki buszjárat költ­ségeit. Ennek fejében a rész­vénytársaság köteles az eddi­gi járatszámmal szállítani az utasokat. A testület felkérte a céget: készítsen több válto­zatot is magába foglaló javas­latot a feladat megoldására. Szemesi pénz karatéra A balatonlellei sportegyesü­let balatonszemesi karate­szakosztályának támogatási kérelmét kedvező elbírálás­ban részesítette a helyi képvi­selő-testület. A pályázatot eredményes működés támasz­totta alá: a szakosztály ver­senyzői, Szekeres Beáta és Hosszú Attila az országos baj­nokságon és világkupaverse­nyen is helyezést értek el. Raj­tuk kívül 16 gyerekből álló cso­port biztosítja az utánpótlást. Ságvár felújította a kultúrházat Százezer híján másfél millió forintba került Ságvár önkor­mányzatának a községi kul- túrház helyreállítása. Az új színpaddal és bútorzattal föl­szerelt intézményben havonta szerveznek különböző műso­rokat a környék lakosainak. Sikeres véradások a Balaton-parton A Vöröskereszt szervezé­sében jól sikerült véradónapo­kat tartottak a Balaton-parton. Az idén már harmadik alka­lommal adtak vért térítésmen­tesen a siófoki Kőolajveze­ték-építő Vállalat dolgozói, s másodszor Balatonföldvár és Szárszó lakói. A bálványosiak az idén először adtak vért — hogy hozzájáruljanak a siófoki kórház folyamatos ellátásához. A SZABÁLYOZOTT SIÓ-CSATORNA Endrédi tárlaton a százéves sublód Ötmillió forint plusz bevétel adókból Kincskeresők az istállóban Rongyszőnyeget szeretne a néprajztudor A tárlatlátogatásokat is a három fiú vezeti Fotó: Török Anett Pinizsi Rolandnak, Koczor Attilának és Tatai Gábornak, a balatonendrédi általános is­kola 7. osztályos tanulóinak köszönhető annak a helyi nép­rajzi értékeket bemutató kiállí­tásnak a sikere, amely e hó­nap 15-ig tekinthető meg a művelődési ház két helyisé­gében. No, meg Késmárki Ti- borné és Harangozó Dóra pe­dagógusoknak, akik tanácsa­ikkal, ötleteikkel segítették a gyerekeket. — Jó ideje működik honis­mereti szakkör az iskolában — mondta Regőczi Annamá­ria igazgató. — Tudtuk hát, hogy jelentős értékek vannak a faluban, s a régi használati tárgyak sokat tudnának me­sélni tanulóinknak arról: mi­képp éltek elődeink. A tanári szobában vetődött föl az ötlet, hogy szervezzünk kiállítást, s nálunk nem kell győzködni egymást: mindenki segített, ahogyan tudott. Rögtön neki­fogtunk a kutatásnak. — Késmárki tanár néni szólt, hogy ismeri néhány régi tárgy lelőhelyét — emlékezett Pinizsi Roland. — Egy régi is­tállóban például több mint százéves sublódot találtunk mindenféle kacat között. Jár­tuk a falut, végigmásztuk a padlásokat. Nekem egyébként a bölcső tetszik a legjobban: ezt mutogatom legelőször a látogatóknak. Meg a rokkát... Bizony. Mert a három fiú vezeti a tárlatlátogatásokat is. Mint elmondták: főképp idős emberek keresik fel őket. Ta­nácsokkal is segítettek. Pél­dául figyelmeztették őket arra, hogy egy polcról hiányzott az odaillő csipkeszegély vagy rossz helyre állították a kávé­darálót. Roland elmondta még, hogy egy rongyszőnye­get szeretne szerezni min­denképp, s amióta „néprajztu­dorként” jegyzik a faluban, jobban érdekli a történelem, amiből eddig jobbára hármas, négyes osztályzatokat vitt haza... C. A. Lakótelep épül Zamárdiban A legnagyobb gondot az utak állapota és a szennyvíz jelenti ként 71, illetve 18 százalék.) Egyik legjelentősebb gondun­kat 100 kilométer hosszú úthá­lózatunk okozza, amelynek a fele nincs leburkolva. Az idén nyolcmillió forintot tudtunk a jobbításra költeni: ez az ösz- szeg, sajnos, nem tesz lehe­tővé lényeges előrelépést. Problémáinkról szólva meg kell említenem a siófoki szennyvíztelep szűk befoga­dóképességét; harcolunk, hogy oda vezethessünk .né­hány plusz köbmétert, s min­den fejlesztés előtt figyelembe kell bennünk ezt a korlátozó tényezőt. — Örömök is adódnak a hi­vatali munkában? — Persze. Az idén jelentős összeget fordíthattunk a gáz­programra. A több éves munka során év végére elér­jük a 70 százalékos készült­séget. A temető is szűk, s bár az újnak a helyét már több mint egy évtizede kijelölték, sokáig nem történt semmi, mert úgy tudták: régészeti feltárásra váró avarkori sírokat rejt a föld. Mára azonban sikerült ki­jelölni a területet, s e hónap végéig elkészül a ravatalozó épülete. — Azt is sikernek tartom, hogy a helybéli fiataloknak se­gíteni tud a letelepedésben az önkormányzat. A termelőszö­vetkezettől megvásárolta a te­lepülés a Rétföldi-dűlőt, s ott 50 telket lehet kialakítani. Meg­kezdték az utcák kijelölését, vi­szik a vizet, a villanyt. A testü­letnek nemsokára döntenie kell: milyen elvek alapján vá­lasztja ki az első 25 tulajdonost. Czene Attila Kerekes Istvánné dr., Zamárdi jegyzője Fotó: Török Anett 130 éve jött az első hajó BEFEKTETŐTOBOROZÁS HÍRLEVÉLLEL Német és angol nyelvű városi lapot alapítottak Siófokon A szabályozott, jól hajóz­ható Sió-csatornát 130 éve nyitották meg. Először Galerius római csá­szár csapoltatta a Dunába a Pelso tavat, hogy a vadvíz ne tegyen kárt a terményben, s ne áraszthassa el a hadi utakat. Később az I. András király tiha­nyi alapítólevelében részlete­zett határjárás is említi a Fok fo­lyócska torkolatát, amelyen hí­don vagy gázlón lehetett át­kelni. A meder később annyira el- iszapolódott, illetve a Balaton vízszintjének ingadozásai oly nagy kárt tettek benne, hogy új csatornát terveztek a tóra — ennek torkolata Szántódon lett volna. A Sió a Déli vasút elkészülé­sének köszönheti rendezését. Magas vízálláskor a Balaton hullámverése ugyanis bomlasz­totta a töltést, és telente jégtor­laszokat sodort rá az északi szél. Emiatt eltávolítottak a Sió­ról minden malmot, a meder megfelelő esését biztosítani igyekeztek, átvágták a kanya­rokat. 1863. október 25-én nyi­tották meg ünnepélyesen az új fazsilipet. Pontosan rá egy hó­napra érkezett az első dunai hajó Jutra: egy 20 mázsa te­herbírású, lovakkal vontatott dereglye. Rakománya gabona volt, amit kocsikkal vittek aztán a siófoki vasútállomásra. A medret később bővíteni kellett, hogy a tó fölösleges vi­zét levezesse és nagyobb ha­jók is közlekedhessenek rajta. A Sióra új, betonból öntött zsili­pet építettek, 41 és fél millió akkori forintért, és száz eszten­deje őrt rendeltek ide. Napjainkban a Sió nyaranta bűzös, és tele van szeméttel. Önkormányzati ülésen már fel­vetődött, hogy rendezik a csa­torna környékét, s jobban be­vonják a város életébe, például vizén csónakázótavat létesíte­nek. Czene Attila Siófoki Információ címmel új kéthavi lap jelenik meg a Bala- ton-parti városban. A tervek szerint a német és angol nyel­ven 2000 példányban kiadott hírlevél rendszeresen tájékoz­tat majd az eltelt időszak eseményeiről. Külföldi idegen- forgalmi szakemberekhez, nemzetközi kulturális és gaz­dasági szervezetekhez, a né­met és angol nyelvű sajtó szerkesztőségeihez is eljuttat­ják a lapot. Az alapító, Molnár Árpád polgármester azt várja az új médiától, hogy segítsé­gével a város nemzetközi hír­neve növekedjen, hogy a kül­földön élők és a siófoki polgá­rok közötti kapcsolat élén­kebbé váljon. A nemzetközi érdeklődésre számot tartható hírek közlé­sén túl a lap befektetőket kí­ván toborozni a Balaton part­jára. Rájuk gondolva a gazda­sági, idegenforgalmi turisztikai háttérinformációk is rendre he­lyet kapnak majd a hírlevél­ben. (C.) Új ABC kilencven négyzetméteren A Makkosba járnak a szabadiak A pénztárgép tanúsága sze­rint Homoki Ferencné és Ákos fia volt a szabadi Makkos ABC száztizenegyedik vásárlója. — Nagyon örülök az új ve­gyesboltnak — mondta a házi­asszony. — Korábban a falu kö­zepén álló üzletbe jártam, de ott vagy volt tej és kenyér, vagy nem. Ha elfogyott, akkor Sió­fokra mentünk be vásárolni. De sokat kellett cipekednem! Ez a bolt itt van a szomszédban, ami nagy könnyebbséget jelent. Berdán Gyuláné pénztáros elégedetten nyilatkozott az első délelőtt forgalmáról. — A siófoki vásárcsarnokban voltam zöldséges — mondta. — De jobb itt, mert nem kell a munkába járáshoz utaznom, meg meleg is van; a piacon majd megfagytam. Kilencven négyzetméteren lé­tesített ABC-t Makk Gyula és élettársa, Kovács Mária. Három munkahelyet teremtettek. A fa­luban eddig hét üzletben kínál­tak élelmiszert. Nagy pénzt nem, csak sűrű filléreket lehet keresni ezzel a vállalkozással. Miért ebbe fektették a pénzü­ket? — kérdeztem. — Ellátatlan ez a terület; sok idős ember él a környező utcák­ban, akiknek messzire van a többi bolt — mondta Makk Gyula. — Beszereztünk min­denféle árut, aztán majd kiderül, mit keresnek leginkább az em­berek. Az első délelőtt „slágere” egyébként a főzőkolbász volt. Az áruk zömét a Balaton Fü­szérttől szerezzük be, de rend­szeresen járjuk a piacot, hogy olcsóbban jussunk hozzá a ter­mékekhez, s akkor mi is alacso­nyabb áron tudjuk kínálni. Kovács Mária cukrász- és fel­szolgálói oklevél birtokában dolgozott jó ideig. Amikor boro­zót nyitottak, megszerezte a vendéglátóipari üzletvezető ok­levelet. A másfél év alatt, mialatt az ABC-t felépítették, a kiske­reskedelmi üzletvezetőséget is kitanulta a siófoki, Krúdy Gyulá­ról elnevezett szakintézmény­ben. — Többet nem ülök iskola­padba - mondta nevetve. - A környékbeliek vásárlási szoká­sait, igényeit akarom inkább „megtanulni”. Most megyek, és veszek valahol egy hűtőpultnyi főzőkolbászt... (Czene) Ajánlat édességekből a gondolánál Fotó: Török Anett (Folytatás az 1. oldalról) A munkálatokról Kerekes Istvánné dr. jegyző számolt be munkatársunknak. — 173 millió forintos költ­ségvetésünk 64 százalékát fordítjuk működtetésre, fej­lesztésre 28 százalék jut — summázta Kerekes Istvánné dr. (Az országos átlag egyéb-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom