Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06 / 259. szám

1993. november 6., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Lengyel történelmi konferencia Fonyódon Méhészeti szakmai nap Ma a Lábodi ősz rendez­vénysorozatának keretében egésznapos méhészeti szak­mai programot szerveznek Lábodon. Egyebek mellett szót ejtenek a résztvevők a magyar méhészet időszerű kérdéseiről, a méhegészség- ügyi helyzetről és az ezekkel kapcsolatos legfrissebb jog­szabályokról. Mindemellett eszköz- és termékbemutatót is beiktatnak a szakmai nap programsorozatába. Agrárkamara a törvénytervezetről A Somogyi Agrárkamara tegnap elnökségi ülést tartott. Az elnökség megvitatta a Par­lament elé került gazdasági kamarai törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalását. Csurgón tíz pavilon kelt el Megtartották Csurgón azt az árverést, amelyen a Petőfi téri tömbbelsőben kialakí­tandó pavilonok kerültek jel­képesen kalapács alá. A helyi képviselő-testület nemrégiben döntött a tömbbelső hasznosí­tásáról, és ezután született meg a szakhatóság^ véle­ménnyel alátámasztott enge­délyezési terv és a terület ge­odéziai felmérése. A négy­zetméterenkénti 1185 forintos kikiáltási árat a terület hatá­rozta meg: az árverésen 15 pavilonépületből tíz talált gaz­dára. A megmaradt ötöt újabb árverésen értékesítik majd. Áthúzódó beruházás Nagyatádon Ezekben a hetekben kezdik el építeni és a következő évre áthúzódó beruházásként vár­hatóan tavasszal adják majd át az állati maradványokat fel­dolgozó telepet Nagyatádon. A létesítmény kivitelezése, üzembehelyezése után a kör­nyékbeli települési dögkutak és állati hullaégetők üzemelte­tésére már nem lesz szükség, így azok bezárnak. Időszerű kérdések Kisasszondon A Kaposvárhoz közeli, kis- asszondi Sárközy-kúriában tartott tegnap titkári értekezle­tet az MSZOSZ Somogy me­gyei képviselete. A résztvevők megvittatták többek között a társadalombiztosítási válasz­tások utáni időszerű kérdése­ket, s tájékoztatót hallgattak meg az aktuális tennivalókról. Igénylik a törvényt a testületi kamarák A Gazdasági Kamarákról szóló törvényalkotásról adtak ki állásfoglalást a Somogy Megyei Kereskedelmi Iparka­mara képviselőinek közremű­ködésével a budapesti, a regi­onális, valamint a megyei és a városi kamarák testületéinek képviselői. E testületek a ha­zai vállalkozók, cégek jelentős hányadát képviselik, éppen ezért tartották szükségesnek állásfoglalásukban leszö­gezni: igénylik a Gazdasági Kamarákról szóló törvény ja­nuár elsejei hatálybalépését. Nem pályáztak a strandfürdőre Pályázatok írt ki nemrégi­ben a csurgói önkormányzat a városi strandfürdő üzemelte­tésére, a területén található épületek és építmények hasz­nosítására. A megadott határ­időre nem érkezett pályázat. A képviselő-testület a strand­fürdő hasznosítására további lehetőségeket keres, a témát napirenden tartja. (Folytatás az 1. oldalról) A lengyel, majd a magyar himnusz elhangzása után Fo­nyód polgármestere, Horváth Gábor köszöntötte a részve­vőket. A magyaros vendég- szeretet jeléül nemzeti vise­letbe öltözött fiatalok nemzeti szalaggal átkötött cipót, sót és bort nyújtottak át Maciej Koz- minskinek, a Lengyel Köztár­saság rendkívüli és megha­talmazott nagykövetének. Vi­szonzásul a nagykövet lengyel zászlóval ajándékozta meg a várost. Szabó József, a ka­posvári Lengyel-magyar Ba­ráti Társaság elnöke fölolvasta Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének leve­lét, amelyet a történészkonfe- rencia részvevőinek küldött. — „Önök, történészek jól tudják, ha a világ sorsában föl- fedezhetők is tudományos módszerekkel leírható össze­függések és vonulatok, a tör­ténelem végső soron mégis végtelenül személyes. Bala- tonboglár példája ezt tükrözi. Bízom abban, hogy a jelen po­litikai- társadalmi tényezői okulnak a múltból. Meggyőző­désem, hogy a történészek sokat segíthetnek elemzése­ikkel, észrevételeikkel és hig­gadt tanácsaikkal” — üdvö­zölte a rendezvényt Göncz Árpád. Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter szintén levélben fordult a tanácskozáshoz, amelyben a közös múltat idézte föl. A történészek előadásaik­ban a 75 éves lengyel függet­lenség megteremtésének eseményeit idézték föl. 1918. november 14-én szerezte vissza Lengyelország a füg­getlenségét. Michal Zakariás történész a két világháború közötti lengyel külpolitika in­tézkedéseit foglalta csokorba. A második köztársaság rend­szerének fölépüléséről Andr­zej Ajenkiel professzor szólt. Kedves színfoltja volt a ta­nácskozásnak, hogy a vendé­gek megismerkedhettek Mé­száros Györgynével, aki az egykori bogiári menekülttá­borban dolgozott, d élményei­ről beszélt. Balatonlellén a mai Honvéd üdülőben csaknem kétszáz lengyel menekült katonatiszt talált otthonra 1939 októbere és 1940 júniusa között — hir­deti az új emléktábla az épület falán. Dr. Gaál Antal ország- gyűlési képviselő avatóbeszé­dében idézte föl a próbára tevő kort. Az emlékezés ko­szorúit Maciej Kozminski nagykövet, Ubych Tadeus alezredes, Lengyelország ka­tonai attaséja, és Lelle önkor­mányzata helyezte el. A történészkonferencia ma folytatja munkáját Fonyódon. Horányi Barna Az öregek meg a takarójuk Az öregek csak addig nyújtózkodnak, ameddig a takarójuk ér. Számos Somogy megyei településen ezekben a napok­ban vezetik a gázcsöveket vagy a telefonkábeleket, s figye­lemre méltó jelenség: általában az idős emberek fizetik ki egy összegben az új szolgáltatás árát. Nem is kényelmük miatt vásárolnak — kezük, hátuk nem bírja már a favágást, a sala­kozást, a telefon meg életmentőnek bizonyulhat, ha orvost kell hívni. A fiatalok kölcsönt vesznek fel inkább, uzsorakamatra. Lenne más választásuk, ha jobb életkörülményeket akarnak teremteni maguknak, gyerekeiknek? Van ismerősöm, akiért már egész utcája kezességet vállalt; ki a bútorvásárláshoz, más a hűtőszekrény vételekor vagy a gáztűzhelyért. Ez a ge­neráció — úgy látszik — eladósodik egész életére. Persze az idősebb korosztály jó része sem tudja megvásá­rolni a kényelmet öreg napjaira. Míg a fiatalabbaknak kevés életév jutott eddig a gyűjtögetéshez, ők a szorongató gazda­sági körülmények miatt nem tudtak félrerakni. Ezekben a szomorú őszi napokban pedig a lakosság módosabbik része is a tartalékait éli fel, s azon morfondírozik: elég lesz-e a vá­sárolt tűzifa a télre? Avagy: ki tudja-e fizetni a gázszámlát? Az öregek jó része magát nem tudja, gyerekeit pedig nem is akarja kölcsön-visszafizetéssel terhelni. Inkább nevelnek nekik egy-két csibét az udvar végiben; legyen ünnep legalább néha a vasárnapi ebéd. Addig nyújtózkodnak, ameddig a ta­karójuk ér. Fáznak is rendesen... Czene Attila Adótornyot épített a Somogy Rádió A Somogy Rádió történeté­nek újabb fejezetéhez érke­zett ezen a hét végén. Tegnap délután egy speciális daru he­lyére emelte azt a 45 mé­ter magas acélszerkezetet, amelynek a tetején egy ötmé- ters antennatartó rúd emelke­dik (képünkön). Az ötvenmé- teres adóantenna egyaránt al­kalmas URH-adásra, televí­ziós antennapanelek tartására és teljes hosszúságában kö­zéphullámú antennaként is funkcionálhat. A tervezést és kivitelezést a székesfehérvári Hels International Bt végezte a Somogy Rádió stúdiójának tervezése és kivitelezése ré­szeként. A műszaki munkák befejeztével lényegesen meg­javulnak a rádióadás vételé­nek lehetőségei, a 89 mega- herzen, ahol reggel hattól este tízig sugároznak műsort, egyelőre november 12-ig. Fotó: Lang Róbert Keresztény­demokraták fóruma Öreglakon A helyi gondok helyi megol­dásának fontosságáról be­szélt csütörtökön este Öregla­kon dr. Semjén Zsolt, a KDNP parlamenti frakciójának tit­kára. Az állami gazdaság tanács­termében tartott keresztény- demokrata politikai fórumon hatvan érdeklődő hallgatta a szónokot, aki az aktuális párt- politikai kérdésekkel kapcsola­tos véleménye után a helyi közéletben való cselekvő részvételre buzdított. A felülről várás ellenében — mint mondta — az adott települé­sen kell megtalálni a legcélra­vezetőbb megoldásokat. A he­lyi politika alakításának fe­lelőssége alól egyetlen párt sem vonhatja ki magát. — Nincsenek megszervezett problémamegoldó csoportok, akik végigjárják a települése­ket és megválaszolják a fon­tos kérdéseket — hangsú­lyozta az előadó. Ez bosszantja Mayer Józsefet Bosszant, hogy a tisztelt utasainknak a mostani technikai feltételek mellett nem nyújtjuk kellő színvo­nalon szolgáltatásainkat. Ezért bosszant ha késik a személyvonat (különösen ha expresszvonat!), ha a személypénztárosaink nem udvariasak, ha a jegyvizs­gáló nem utaskísérőként tevékenykedik, ha a felvilá­gosító helytelen menetren­det ismertet és ha tisztelt szállítófeleinknek nem a kért időben és nem a meg­felelő minőségű kocsit tud­juk biztosítani. Bosszant az is, ha utasa­ink némelyike szotyolával teleszórja a peront, ha a személykocsiban úgy utaz­Mayer József, a kaposvári vasútállomás állomásfő­nöke Fotó: Török Anett nak, hogy szennyezett cipő­jüket felteszik az ülésre, vagy ha tönkreteszik a ko­csik világító berendezéseit. Legfőképpen pedig az bosszant, hogy dolgozóink gondolkodásmódját az új követelményrendszernek megfelelően nehezen lehet megváltoztatni. Bár elvise­lem a sikertelenséget is, de alapvető természetem, hogy nem szeretek vesz­teni. Ebből kiindulva abban bí- ) zom, hogy rövid időn belül az elmondottakon már nem kell bosszankodnom. Bormúzeumot avattak Siófokon Az összes magyar törté­nelmi borvidéket és termékeit bemutató borházat és bormú­zeumot avattak tegnap Siófo­kon. Mint azt dr. Szalai Géza, a tárlatot szervező társaság ügyvezetője elmondta: céljuk a magyar szőlő- és borkultúra hagyományainak megismerte­tése, hírnevének gyarapítása, a piaci kapcsolatok bővítése, s ezáltal a jó minőségű hazai borok eladhatóságának növe­lése. A kiállított borfajták száma meghaladja a kétszázat. A legrövidebb utat a présháztól a polcokig a helyi termelőszö­vetkezet bora járta be, kínál­nak viszont 1956-os évjáratú tokaji aszút is. A látogatókat magyar, illetve német nyelvű szakmai tájékoztató segíti majd eligazodni a barango­lásban, a hazai szőlő és bor­termelés jelene és múltja kö­zött. Nyaranta Siófokon a turis­ták száma a napi százezer főt is meghaladja, a minőségi tu­rizmus fejlesztése pedig a vá­ros egyik legfontosabb célki­tűzése. Ezt a célt szeretné szolgálni — szigorúan üzleti alapon — a bormúzeum. (Czene) Kutak és utak készülnek A kaposvári Strabag Hun­gária kft nemcsak útépítéssel és karbantartással foglalkozik, hanem mint fővállalkozó — több alvállalkozó tevékenysé­gét összehangolva — benzin­kutakat is épít. Eddig tíz Mól és négy ÖMV-kút fémjelzi a kft munkáját. Somogy megyében Siófokon építenek Mol-kutat, a munkálatokat augusztusban kezdték, a műszaki átadás ma lesz. Pusztai Jánosné igazgató elmondta: a mintegy 100 millió forintos beruházás keretében a Mól 2000 típusú benzinkutat építik meg az Áfor-kút helyén. Öt kétoszlopos kutat helyez­nek üzembe a töltőállomáson és az üzemanyagok biztonsá­gos duplafalú tartályokba ke­rülnek majd. A 220 négyzet­méteres épületben shop is he­lyet kap, és kocsimosó is ren­delkezésére áll az ügyfelek­nek. Az autósok várhatóan december közepére vehetik birtokukba a benzinkutat. Ezenkívül még Nagykanizsán, Balatonakarattyán és Bony- hádon építenek Mol-kutat, a munkálatokkal 10-12 hét alatt végeznek. A megyében a Strabag most önkormányzati utakon dolgozik; Balatonlellén és Zá­kányban kerékpárutat építe­nek, Balatonszemesen egy utcát újítanak fel, Taszáron pedig járda készül. Ez a cég nyerte el pályázaton McDo­nald's étterem építését, amely Bábolnán az M1-es út mellett valósul meg. T. K. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom