Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-06 / 259. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 6., szombat Tőkeinjekció kellene a fejlődéshez Atádon még bírják cérnával f^v • • • • // Docogo agrár egyeztetés Hosszú a kívánságlista, kevés az eredmény Magyar-szlovén vegyesvállalat Új üzemcsarnokot épített Cell- dömölkön a tavaly nyáron alapí­tott, JubCell nevet viselő ma­gyar-szlovén vegyes vállalat, melyben egymillió német már­kás részesedése van a szlovén félnek, a helyi tsz pedig terüle­tével és berendezéseivel része­sedik benne. A ljubljanai Jub festékgyár és a Sághegyalja Termelőszövetkezet közös vál­lalkozásában elsősorban bel- és kültéri diszperziós falfestékeket és nemesvakolatokat gyártanak magyar piacra. A most átadott üzemcsarnok és raktár, vala­mint bemutatótermük 800 ezer német márkába került. Ellenütős kalapács Dél-Koreának A Digép szervezetéből októ­ber 1 -jén önállósodott Diósgyőri Szerszámgépgyárban rekord- méretű ellenütős kalapácsot gyártottak a SAMMI METALL koreai cég megrendelésére. A gép súlya 290 tonna, magas­sága pedig több mint 11 méter. Áráról csak annyit árultak el, hogy több millió dollárt tesz ki. Jelenleg már a világ félszáz or­szágában dolgoznak diósgyőri ellenütős kalapácsok. Közepes minőségű répa Petőházán A vártnál alacsonyabb cukor- tartalmú répát kap feldolgozásra a most zajló kampányban a pe- tőházi cukorgyár. Az eddigi fel- vásárlási tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a répa 36-37 ton­nás hektáronkénti átlagtermés­sel fizet a gyár felvásárlási kör­zetében, a Kisalföldön, a cukor- tartalom azonban 15,5-16 szá­zalékos, az elmúlt évekénél gyengébb. A szakemberek úgy vélik, ennek a tavaszi aszályos időjáráson kívül az is oka, hogy a talajok állapota romlott. Önkormányzati bank tervei Az eddigieknél kedvezőbb kondíciójú rövid és hosszú távú hitelekhez juthatnának a pénz­szűkével küzdő települések egy önkormányzati bank, il­letve hálózat létrehozásával. Ennek tervezetét — amelyet a Megyei Jogú Városok Szövet­sége a Magyar Önkormányzati Tanácsadó és Befektető Rt. segítségével készített — vitatta meg a minap Zalaegerszeg és számos község polgármestere pénzügyi szakemberekkel. A tanulmányterv érveit annál is inkább helyeselték, mert az önkormányzatok 95 százalé­kának szolgáltatást nyújtó OTP fokozatosan piaci alapokra he­lyezi tevékenységét. Társaság a Keleti Piacokért Csaknem 100 nagy és kisvál­lalat részvételével megalakult Budapesten a Társaság a Ke­leti Piacokért elnevezésű egye­sület. Célja a magyar gazda­sági érdekek gyors és hatékony támogatása a keleti piacokon. A társaság konkrét programmal rendelkezik arra, miként lehet a volt KGST-tagországokat érde­keltté tenni magyarországi be­fektetésekben, és miként vásá­rolhatnának keleten a magyar vállalatok. Kevés a 2 milliárd A palesztin autonómia ötéves időszakában évi kétmilliárd dol­lár beruházás kell a megszállt területek infrastruktúrájának helyreállításához. Washington kétmilliárd dollárt ajánlott a pa­lesztinoknak Izraellel kötött megállapodásuk életképessé­gének biztosítására. Ezt palesz­tin részről elégtelennek tartják. (Folytatás az 1. oldalról) Idén a belföldi értékesítés már csak 395 tonna lesz, ám a visszeseés ennél is nagyobb az exportban: várhatóan 820 tonnányi árura lesz vevő kül­földön. Ennek ellenére mindig van munkájuk, tudnak üze­melni, és vannak elképzelé­seik a jövőt illetően is. — A keleti piacok megszű­nésével a magyar feldolgozó- ipar szinte teljesen szétesett — mondta Mónos József a cérnagyár igazgatója. — A termékeinket vásárló gyárak munka nélkül maradtak, csődbe mentek vagy átalakul­tak, így nincs szükségük alap­anyagra. A lakossági vásárlás is alaposan visszaesett. En­nek oka egyrészt nyilván az életszínvonal-esés, de az im­portliberalizációval megjelent a konkurencia is. A külföldi, főként nyugati termékek árai magasabbak mint a mieink, de az általunk gyártott pamut var­rócérna például már nem iga­zán korszerű és a csomagolás Várhatóan már a közeljö­vőben a bormarketing-prog­ramhoz hasonló húsmarke- ting-program indul azzal a céllal, hogy a magyar hús­ipar termékei kedvezőbb fel­tételekkel juthassanak a külpiacokra. Ez volt a fő témája a hazai húsiparban érdekeltek — ter­melők, feldolgozók, kereske­dők — Budapesten rendezett tanácskozásának. Szerdahelyi Péter, a Föl­dművelésügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára ezzel kap­csolatban elmondta: örvende­tes kezdeményezés, hogy mind a termelők, mind pedig a terén sem tudunk versenyké­pesek lenni. A csomagolástechnikai el­maradottság mellett egy má­sik „KGST-betegség” a marke­tingmunka hiánya is meglát­szik. Sokáig a biztos keleti pi­acok mellett erre ugyanis nem volt szükség. — Valóban, a mi gyárunk is elkényeztetett helyzetben volt még a nyolcvanas évek végén is. Hatalmas volt a kereslet termékeink iránt, alig győztük kielégíteni a rendeléseket. Ezért piackutatásra, reklámra marketingmunkára nem volt szükség. Most, hogy a helyzet megváltozott, nekünk is vál­toztatni kell, de ez időbe kerül. Belföldre gazdaságosabb gyártanunk, mint exportra, de itt a fejlődés nehéz. Egyrészt az import erősödése, más­részt pedig a partnereink ked­vezőtlen helyzete miatt. Új termékünk, a pamut alap­anyagú kézi kötő fonal, amit jó minőségben és nagy válasz­tékban gyártunk úgy tűnik feldolgozók és a kereskedők előtérbe kívánják állítani a pi- acrajutás feltételeinek javítá­sát. Ezt másfél éven belül mintegy félmilliárd forinttal le­het majd támogatni a helyetes államtitkár szerint. A pénzügyi forrásait a költségvetésből, a Phare-programból és külföldi kormánysegélyekből akarják megteremteni. Vajda László, az FM Nem­zetközi Gazdasági Kapcsola­tok Főosztályának vezetője ki­tért arra, hogy az agrárexport- marketing fontosságát az a FAO-EK támogatással készült elemzés is hangsúlyozza. E tanulmány a magyar húsipar helyzetét mérte fel. A munká­Műszak közben a cérna­üzemben kedvező fogadtatásra talált. Előreléptünk a poliészter alapú cérna gyártásának terén is. Végrehajtottunk egy fej­lesztést amellyel lehetővé tet­tük, hogy gépeink egy része már ennek előállítására is al­kalmas. Reméljük, ezzel az exportunkat is növelhetjük a közeljövőben. A Masterfil Rt, így a 770 dolgozót foglalkoztató gyár is, száz százalékban állami tulaj­don, privatizáció előtt áll. — Az előrelépéshez szük­ségünk volna egy tőkeinjekci­óra. Azt azonban szeretnénk elkerülni, hogy olyan vevő je­lentkezzen, aki inkább piacot, mint gyárat akar venni. Várjuk tehát a privatizációt, de addig is amit a magunk erejéből megtehetünk az előrelépésért, azt meg is tesszük. Folytatjuk a fejlesztéseket és ezzel együtt a piacbővítési munkát is. Varga Ottó ban résztvevő szakértők java­solták, hogy a piacrajutás felté­teleinek javítása érdekében be kell vezetni a vágás utáni mi­nősítés rendszerét a feldolgo­zóüzemekben, javítani kell to­vábbá a takarmányozás minő­ségét. Móczár István, a Pápai Hús­kombinát vezérigazgatója el­mondta, hogy náluk már mű­ködik a vágás utáni minősítés, és a tapasztalataik nagyon kedvezőek. A vállalati vezető rámutatott arra is, hogy az élelmiszeripari üzemek, közöt­tük a húsipari vállalatok több­sége, már tartalékaikat élik fel, és e helyzeten — hangsú­lyozta — változtatni kell. Nem történt konstruktív előrelépés a kormány és az agrár érdekképviseletek legutóbbi egyeztető tárgya­lásán. Ha mérlegre tennénk a tárgyalások nyomán szü­letett döntéseket és a kor­mány részéről nem, vagy csak hosszabb távon telje­síthető kéréseket, akkor a mérleg nyelve ez utóbbi irá­nyába billenne ki. Nézzük az eredményeket. Növekedett a vissza nem térí­tendő vetési támogatás és a gabonavetéshez kapcsolódó hitelgarancia mértéke. A kor­mány egy évvel meghosszab­bította az 1990-ben felvett aszálykár hitelekhez nyújtott támogatást. Döntött az aszály sújtotta gabonatermelők egy­szeri, hektáronkénti 1500 il­letve 2500 forintos támogatá­sáról. A termelők novemberig haladékot kaptak az augusz­tusi földadó befizetési kötele­zettség teljesítésére. Megál­lapodás született a búza 8200 forintos garantált árában. Nem történt előrelépés az adósság átütemezésének kérdésében, az alapanyagok exporttámogatásának mérté­kében. Nem született döntés a belföldi piac és a hazai terme­lők védelméről, a gázolaj fo­gyasztási adójához kapcsolt támogatás mértékének — 50 százalékról 100 százalékra történő — emeléséről. Az ér­dekképviseletek javasolták, hogy az aszály sújtotta vidé­keken a termelők az árbevétel Magyarországon 150 ezer cég alakult az utóbbi öt évben. Vezetőik évente ötször annyi pénz felett rendelkeznek, mint a magyar kormány. E réteg alakítja a gazdaságot, hozza meg a legfontosabb döntése­ket. Számukra hozta létre a Hírtőzsde Lapkiadó Társaság a „Cégvezetés” című lapot, amely első ízben jövő héten lát napvilágot. A kiadó vezetői el­Német iparosok Német nemzetiségű kiállítás nyílt Solymáron, ahol azok a kis- és középüzem tulajdonosok mu­tatják be termékeiket, akik ha­marosan a német piacon próbál­ják ki versenyképességüket. December 8-a és 12-e között Stuttgartban rendeznek önálló kiállítást magyarországi német nemzetiségű vállalkozóknak. kiesés 75 százalékát támoga­tásként kapják meg; az agrár­finanszírozás támogatási ke­retét 20 milliárd forinttal növel­jék; a mezőgazdasági terme­lők nehéz helyzetére való te­kintettel a lejárt adóbefizeté­si határidejéhez kapcsolódó szankciókat átmenetileg füg­gesszék fel és töröljék el a földadót. A termelők képviselői kez­deményezték a Mezőgazda- sági Fejlesztési Alap korlátai­nak feloldását, a szövetkezeti üzletrészek forgalomképes­ségének megteremtését. Ja­vaslataik között szerepelt még a kárpótlásra kijelölt üzletré­szek vagyoni, kártérítési érté­kének a felülvizsgálata, vala­mint a szövetkezeti tulajdon­ból önkormányzati tulajdonba kerülő utak fenntartásának ügye. Az elintézendő tennivalók listája — mint látható — igen hosszú. A kormányzat és az érdekképviseletek között egyetértés van abban, hogy működőképessé kell tenni a mezőgazdaságot, s meg kell teremteni a termelők bizton­ságát. Hiszen ezzel a szán­dékkal is kezdték meg a pár­beszédet. Csakhogy menet közben mindkét fél rájött, hogy az érdemi továbblépés nem csupán döntések, és megálla­podások kérdése, sokkal in­kább a költségvetés függvé­nye. A jövő évi költségvetés tervezete pedig e tekintetben nem sok jóval bíztat. mondták: a „Cégvezetés” szakmai havilap, amelyet a magyar gazdaságot működtető és irányító személyi körnek szánnak. Első alkalommal no­vember 9-én jelenik meg 132 oldalon, 107 500 példányban. Részben elemző cikkeket kö­zöl, másrészt félszáz gazda­sági és jogi szakértő összeg­zésért a legkülönfélébb gazda­sági-jogi tudnivalókról. Ezt kell tudni az új lakástörvényről (9.) Ha elválnak Ha a lakásban mindkét há­zastársnak bérleti joga van, akkor a házasság felbontása­kor a bíróság dönt a lakás- használatot illetően. A kiskorú gyermek lakáshasználati jogát általában a volt közös lakás­ban kell biztosítani. Ha a lakás valamelyik házastárs önálló bérleménye volt, akkor a la­káshasználati jog őt illeti meg. A bíróság a másik felet csak akkor jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a gyereket nála helyezi el. A bíróság egyébként — ha a lakás alap­területe, beosztása, helyisége­inek száma lehetővé teszi — válás esetén általában meg­osztja a lakást. Nem osztható meg a lakás- használat, ha az a volt házas­társ vagy a kiskorú gyermek érdekeit súlyosan sérti. Ebben az esetben a bíróság meg­szünteti a bérlőtársi jogvi­szonyt és a lakás elhagyására kötelezi az egyik házastársat. Megszüntetheti azonban a jogviszonyt úgy is, hogy előírja a közös lakás két másikra tör­ténő cserélését. (Folytatjuk) Ferenczy Europress Nagy engedménnyel io a Z. Z. NIVOKER KFT., Ady E. u. 2. sz. alatti üzletében, amíg a készlet tart. Zsákos ruházati Szabadidőruha Szabadidőruha Szabadidőruha Női pulóver Bőr divat öv Olasz férfi cipő Arainkból ízelítőül: áru 899 Ft helyett 499 Ft/kg 1549 Ft helyett 780 Ft 1299 Ft helyett 650 Ft 780 Ft helyett 390 Ft 1250 Ft helyett 625 Ft 890 Ft helyett 445 Ft 2490 Ft helyett 1300 Ft Ruhakészítőknek pamut méteráru, valamint gyűrt selyem különböző színekben. Ezt ne hagyja ki, most is érdemes nálunk vásárolnia! (24384) Piaci körkép Kaposvár Siófok Marcali Fonyód Burgonya 25 22-30 30 30-35 Káposzta 12 15-20 20 25 Paprika Paradi­60-120 80-100 40-100 70-100 csőm 80-100 80-100 100 120 Uborka Leves­150 80-100 100 110 zöldség 50-60 50-60 60 70 Tojás Sampi­5-7 6 6-7 8-9 nyon 150-180 200 200 200 Hagyma 35 20-30 40 45 Alma 40 22-40 30-40 40 Karaláb 15 30 10-20 20 Karfiol 40 40 45 60 Saláta Kelká­20-30 20-25 20-25 25-30 poszta 30 15-20 30 30 Szőlő 50-120 — 100-140 100-150 Körte Geszte­50 — — — nye 50-60 — 80 100 Sütőtök 20 — 40 50-60 Húsipari marketingprogram indul u. g. Cégvezetés V <

Next

/
Oldalképek
Tartalom