Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-04 / 257. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. november 4., csütörtök Dél-Korea is hídfőállásnak tekinti Magyarországot Göncz Árpád megkezdte tárgyalásain Kim Jung Számmal Kérdőjelek Öngerjesztő terrorhullám? Túszul ejtett francia állampolgárok az algériai főváros mu­zulmán imaházában. Orvul lelőtt hajdani gerilla-parancsnok Salvadorban. Palesztinok késeléses merénylete az izraeli fennhatóság alatt álló területeken. Gyilkos golyózápor egy észak-írországi kocsmában iszogató vendégekre. Felrobbantott benzinvezeték Csecsenföldön. Külhoni turis­tákra vadászó támadók az egyiptomi fővárosban. Alig 24 óra hírügynökségi jelentéseit átfutva is megannyi tragikus ese­mény bizonyítja, hogy földünk mind több részén kap újból erőre a vak terror, a kíméletlen erőszak. Vallási fanatizmus? Nemzetiségi ütközések? Kibékíthetet­len területi ellentétek? Őszinte forradalmi ideák vagy puszta bosszúvágy? Ahány hely, ahány konfliktus, annyi eltérő szitu­áció. Ami újnak tűnik: egyre gyakrabban születőben lévő kie­gyezéseket akarnak a szó legszorosabb értelmében megtor­pedózni, például a Közel-Keleten. Ki kezdte, s ki folytatta? Van, ahol követhető még, mi törté­nik, ki lőtt először, s ki válaszolt. Máshol azonban a történelmi múlt homályába vész az indulatok mozgatórugója, s kibogoz­hatatlan, önmagát gerjesztő folyamatba csap át a terror és az ellenterror. S immár sok-sok éves tapasztalat, hogy ezt a fo­lyamatot fegyverrel nem lehet megállítani. De tárgyalásokkal — talán — igen, ennek próbája lehet az izraeli-palesztin egyezség. Ha kiállna a békesség próbáját; talán beindulhatna a világpolitikában az öngerjesztő tárgyalásos rendezés fo­lyamata is. Sz. G. Megjelent a Magyar nagylexikon első kötete Magyar-orosz kulturális együttműködés Elkészült a Magyar Köztár­saság Művelődési és Közokta­tási Minisztériuma valamint az Orosz Föderáció Kulturális Minisztériuma közötti, 1994. évre szóló együttműködési jegyzőkönyv. Az együttműkö­dés többek között tartal­mazza, hogy „A felek informá­ciót cserélnek az Expo ’96 vi­lágkiállításról és együttmű­ködnek ezen kérdések szer­vezőivel és szakembereivel.” Gázembargó Szerbia ellen Amerikai képviselők és szenátorok egy csoportja arra ösztönözte Bili Clinton ameri­kai elnököt: tegyen lépéseket a Szerbiába menő gázvezeték elzárására, ha Belgrád nem engedi tovább a Boszniának szánt földgázmennyiséget. A boszniai lakosságot a fagyha­lál fenyegeti, ha a nemzetközi közösség nem teszi meg idő­ben a szükséges lépéseket. A képviselők arra kérték az el­nököt, hogy lépjen kapcsolat­ban az ENSZ-szel és Ma­gyarországgal, hogy Boszniá­nak is juttasson a gázból. Konferencia az iparpolitikáról Az iparpolitikában az idén nem jutottak jelentős szerep­hez az ipar hosszú távú fejlő­dését, a struktúraváltást szol­gáló eszközök, közöttük pél­dául a vállalkozás ösztönzés — hangsúlyozta az iparpoliti­kai koncepció megvalósulá­sának helyzetét elemezve Bagó Eszter, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője tegnap Buda­pesten a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület által ren­dezett tanácskozáson. Clinton-látogatás kérdőjelekkel A cseh elnöki szóvivő sze­rint hivatalos döntés még nincs, és egyedül az amerikai elnök illetékes arra, hogy beje­lentse a látogatást. Ladislav Spacek, Václav Havel cseh köztársasági elnök szóvivője indiszkréciónak minősítette Kónya Imre azon közlését, hogy Bili Clinton amerikai el­nök januárban - valószínűleg Prágában - találkozik a viseg­rádi államok vezetőivel. Republikánus győzelem az USA-ban Győzelmet arattak az Egye­sült Államokban a republiká­nusok a demokraták felett. Republikánus ezentúl New York polgármestere, New Jer­sey, valamint Virginia állam kormányzója. A demokrata párt egy éven belül a mostani kudarcot megelőzően már el­vesztett két szenátusi helyet és a Los Angeles-i pol­gármesteri posztot. Agrárkörnyezet­védelmi tanácskozás Jelenleg hazánk mezőgaz­dasági környezetének álla­pota nem rosszabb a fejlett ipari országokénál - jelentette ki Fésűs István, a Fölművelő­désügyi Minisztérium osztály- vezetője tegnap Budapesten a II. Országos Agrárkörnyezet­védelmi konferencián. A kon­ferencia célja, hogy az előse­gítse a természeti erőforrá­sokkal harmónikusan gazdál­kodó magyar mezőgazdaság kialakítását. Tegnap Dél-Koreába ér­kezett Göncz Árpád, aki a tedzsoni expo magyar nap­jának vendége lesz. A köz- társasági elnök megbeszé­léseket folytatott Kim Jung Szám köztársasági elnökkel és a kétoldalú kapcsolatok jövőbeli fejlesztési lehető­ségeiről tárgyalt vele. Kim Jung Szám közölte magyar vendégével, hogy Dél-Korea részt kíván venni az 1996-ban rendezendő bu­dapesti világkiállításon. A köztársasági elnökhöz egyébként ezidáig még nem érkezett válasz Antall József kormányfőtől a televízió és rá­Október 26-án a balatoni partvédelem és a vízminőség kérdésében, a halászat-hor­gászat viszonyán és idegen- forgalmi vonatkozásain kívül a kormányzati szerepvállalás mikéntjéről tudakozódott az Országgyűlésben dr. Páris András (SZDSZ) képviselő. A somogyi honatya nem fo­gadta el Gyurkó János kör­nyezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter válaszát. A miértről az alábbiakban szói. Az interpelláció sajátossága­inak megfelelően azt kívántam elérni, hogy a közvélemény előtt ismert legyen, hogy a kormány, a Balatont érintő — nagyrészt megoldásra váró — problémacsomagot fontossá­gához mérten méltatlanul ke­zeli. A miniszternek szegezett kérdés egyértelmű volt: „ígére­teken kívül futotta-e másra a kormányzat igyekezetéből a Balaton problémakör kezelése ügyében?” Üres ígéretek Gyurkó János környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter a kérdést megkerülve — mi mást is tehetett volna — sokadszor ismételte el, hogy készül a balatoni regionális rendezési terv felülvizsgálata, párhuzamosan a balatoni tör­vény előkészületeivel. Azt, hogy ez a válasz meny­nyire semmitmondó, és meny­nyire elfogadhatatlan, az jelzi, hogy a Magyar Országgyűlés elmúlt kétéves időszakában hányszor hangzottak el ugyanezen ígéretek, lényegi eredmény nélkül. Első ízben 1992 januárjában nyújtottam be interpellációt An­tall József miniszterelnökhöz, arra törekedve, hogy világos és egyértelmű állásfoglalás­ban rögzítse a kormány saját kormányzati szerepvállalását és ismertesse konkrét elképze­léseit a Balaton és a régió problémáinak megoldásáért. Az interpelláció benyújtása és elhangzása közötti időben a Környezetvédelmi Miniszté­rium a Parlament illetékes bi­zottsága elé terjesztette a ba­latoni üdülőkörzetben szüksé­ges intézkedések tervezetét. Érdemes egy-két gondolatot szó szerint idézni: „Feltétlenül szükséges a tervezett programok folyta­tása, ehhez új fejlesztési prog­ramot kell kidolgozni.” „Mind a fejlesztési program, mind a regionális rendezési terv felülvizsgálata halasztha­tatlanná vált.” „...a kormányzati szerepvál­lalás egészét át kell gondolni.” dió helyzetének rendezésére vonatkozó- kezdeményezésére. Göncz Árpád a dél-koreai ál­lamfővel folytatott kétórás megbeszélésen hangsúlyozta, hogy országunk „több lábon” szeretne állni. Az európai integ­rálódás mellett érdekelt a csendes-óceáni térség orszá­gaival, így a Dél-Koreával fennálló kapcsolatok bővítésé­ben is. Emlékeztetett az elnök arra, hogy a dinamikus felfutás hívei, ugyanis a magyar-dél-ko- reai diplomáciai kapcsolatok felvétele után 1992-ben meg­torpantak a gazdasági beruhá­zási kapcsolatok, jó lenne ezeknek újból lendületet adni — mondta. ....a Balatonnal összefüggő r egionális terv átfogó felülvizs­gálata sürgető feladat.” Mindez 1992 februárjában készült, gondolni sem merek arra az esetre, ha az előter­jesztők nem minősítik sürge­tőnek a gondok megoldását. De az is lehet, hogy .mindegy, mert se így, se úgy nem tudtak érdemi előrelépést produkálni. Sebbel lobbal... A parlamenti bizottság inter­pellációm elhangzása előtt pár nappal tárgyalta meg a négy oldalas sebbel-lobbal összeál­lított, és ennek megfelelő szín­vonalú tervezetet. Az ülésen Tarján Lászlóné államtitkár asszony, és Szaló Péter he­lyettes államtitkár képviselték a környezetvédelmi tárcát, ér­demes számbavenni ígéretei­ket: „Úgy szeretnénk időzíteni a munkánkat mind a rendezési tervnek az átdolgozását, mind a fejlesztési programnak a ki­dolgozását, hogy miközben a középtávú célokat célozzuk meg, a ’93-as költségvetésben egyértelmű prioritások alapján költségvetési tételek jelenje­nek meg. ...valóban a foszfor­kérdésből kiindulva kell meg­határozni a legfontosabb fel­adatokat.” Elhangzott az is, hogy a minisztérium dolgozik a fejlesztési programon és a Ba- laton-törvény előkészítésén. Mintegy előrevetítve a pár nap múlva elhangzó interpelláci­ómra következő miniszteri vá­laszt, a regionális rendezési terv továbbfejlesztését és a regionális tanács felállítását tekintették a legsürgősebb fel­adatnak. Ilyen előzmények után, 1992. február 25-én a minisz­terelnök helyett, az akkori kör­nyezetvédelmi miniszter az alábbi lényegi választ adta: „... a megalakuló Regionális Ta­nács egyik első feladata a képviselő által is hiányolt Bala­ton fejlesztéi program megfo­galmazása és elfogadása lesz. A Kormány, illetve a miniszté­rium természetesen meg­kezdte a hatáskörébe tartozó előkészületi munkákat. Meg­rendeltük a balatoni üdülőkör­zet 1979-ben jóváhagyott ren­dezési tervének felülvizsgála­tát... Vizsgálati munka részei elkészültek. ...Felhasználá­sukkal fogalmaztuk meg azo­kat a megtett, vagy legsürőg- sebb tennivalókat tartalmaz­zák. Ilyen a Kis-Balaton to­vábbfejlesztése, a zártkertek kérdésének rendezése, az inf­rastruktúra fejlesztése. Mivel a kormány megbíza­tása lassan lejár, ki-ki megál­lapíthatja, sikerült-e megol­Kim Jung Szám reményét fe­jezte ki, hogy miközben or­szága az ázsiai térség országa­ival, gazdasági közösségével fejleszti dinamikusan kapcsola­tát, e regionális kapcsolat „pozi­tív hatást fejt ki a más régiókkal kialakítandó viszonyban is”. Megfigyelők szerint Dél- Korea újabban Kína és Viet­nam felé mutat kitüntetett ér­deklődést. „Dél-Korea is hídfőállásnak tekinti Magyarországot, amikor európai kapcsolatait bővíti” — jegyezte meg Kim Jung Szám. A kétoldalú megbeszélése­ken részt vett Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok minisztere is. dani, a miniszter által orvosolni ígért bajokat. Ezután viszonylag hosszú — az időközben megalakult Balatoni Regionális Tanács részére előlegezett bizalom és működésével kapcsolatos vá­rakozások — időszaka követ­kezett. Ez év szeptemberében llkei Csaba (független) képviselő igen kritikus hangvételű kér­désben hozta be ismét a témát a Házba, a válasz lesújtó volt, ám szavaznunk nem kellett róla, mivel kérdés formájában vetette fel. A parlamenti napirendből már azt is sejteni lehetett, hogy Gaál Antal (MDF) képvi­selő szokásos színjátékára készül, a Balaton fejlesztése tárgyában interpellál, a közvé­leményt megtévesztve úgy tesz, mintha megritizálná a kormányt, majd megcsícésrve minisztere válaszát elfogadja azt. Ezért kellett, a kormány be nem váltott ígéreteit felsorolva minősíteni az Antall-kormány tevékenységét a balatoni prob­lémák ügyében. Ennek szán­tam utóbbi interpellációmat. Gyurkó János miniszter vála­sza sajnos, lesújtó volt, mind­három felvetésre. Jobb későn mint soha A miniszter ismét csak a ko­rábbi ígéreteket emlegette fel. Beszámolt arról, hogy a kor­mány — gondolom jobb ké­sőn, mint soha — intézkedési terv kidolgozására kötelezte a tárcát a felhalmozódott gondok kezelését illetően. Párhuza­mosan készül a balatoni tör­vény, folyamatban van a bala­toni vízgazdálkodási program felülvizsgálata, s készül a bala­toni regionális rendezési terv felülvizsgálata. Kézen fekvő a kérdés tör­ténhet-e valami a kormányzati ciklus alatt, hiszen évek óta ugyanazokat az ígéreteket te­hetjük föl a padlásra, mai már igen csak tele van. A Regionális Tanács folya­matosan próbálja elkerülni „git­tegyletté” degradálódását, és határozatban tiltakozik a kor­mánynál, amely önön határo­zatát sem tartja be. Ami a kormányt, a Balatont illeti, legegyszerűbb lett volna a sokadszor ismételt ígéretek helyett tárgyszerűen elismerni, hogy a gondok megoldásához igazából nincs meg a koncepció. Csakhát ilyesmit kormányok nemigen szoktak tenni, így legalább marad valami az ellenzéki képviselőnek is. (Folytatás az 1. oldalról) Az is jelképes lehet, hogy ez az esemény 100 évvel az első jelentős magyar nagylexikon, a Pallas nagy lexikona megin­dításának, s 58 évvel a Révai nagylexikon utolsó pótköteté­nek megjelenésével esik egybe, törlesztve a hazai könyvkiadás egyik legna­gyobb adósságát. Voltak persze időközben szép tervek a Magyar enciklo­pédia kiadására, született egy Új magyar lexikon nevet vi­selő, de sok mindenben politi­kai indíttatású könyvsorozat, az emberi tudásnak ilyen át­fogó tárháza azonban ég nem jelent meg magyar nyelven. Élesztős László, a Magyar nagylexikon szerkesztőségé­nek vezetője elmondta, hogy 1600 munkatársa dolgozott az anyagon, amelynek első kö­tete most 832 oldalon 8500 címszót tartalmaz. Maga a tel­jes sorozat az ezredfordulóra készül el 160 ezer címszóval, mintegy 1000 színes és fe­kete-fehér képpel, 50 térkép­pel (melyek mindegyikét kife­jezetten a lexikonhoz készí­tette el a Kartográfia Vállalat). Minden negyedik kötet végén pedig pótlások, adatfelfrissíté­sek tartalmazzák majd az új­donságokat. — A lexikon hagyományos és luxuskiadásban kerül az érdeklődőköz. Elsőként azok­hoz, akik előfizették. Számuk jelenleg huszonkétezer, eny- nyien bíztak előzetesen a vál­lalkozás sikerében. Ők névre szóló Ex slibrist is kapnak a kötethez, amelyet nem pos­tás, hanem külön kézbesítő visz majd ki a megadott címre — mondta Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó és Nyomda igazgatója. — A könyvesbol­tokba november húszadika körül érkezik meg az első kö­tet, amelynek ára a hagyomá­nyos kiadásban háromezer­nyolcszáz, a királykék velúr­bársony kötésű luxuskiadás­ban pedig hatezer forint. A kiadó azzal bocsátotta út­jára az első kötetet, hogy a Magyar nagylexikonnal do­kumentálni szeretnék: szel­lemi értékeiben Magyarország a világ- és az európai kultúra őrzője és alkotó része. A Ma­gyar nagylexikon összefogja mindazokat az értékeket, amelyekkel Magyarország és a magyarság hozzájárult az egyetemes kultúrához. Polesz György Pályázat Megfelelő személyi feltételekkel és gépkocsiparkkal rendelkező leinformálható vállalkozókat keresünk a SOMOGYI HÍRLAP napi szállítására a pécsi nyomdától megyénk városaiba Megállapodást a legjobb feltételeket kínáló vállalkozóval kötünk Érdeklődni lehet személyesen Kaposváron, Kontrássy u. 2/a alatt vagy telefonon a 82/310-302 számon Jelentkezési határidő: 1993. november 15. Egy interpelláció elő- és utóélete A Balaton még megoldásra váró problématömeg

Next

/
Oldalképek
Tartalom