Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-30 / 279. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. november 30., kedd Goya-képek Budapesten Két Goya-festmény érkezett Budapestre a madridi Prado Múzeumból. Több mint egy évig lesznek láthatók a Szép- művészeti Múzeumban. Francosra Goya e két remekét — az Óriásosdit és a Bikaviadalt — a jeles spanyol mesterről elnevezett teremben állították ki. A spanyolországi Goya-ki- állításra a budapesti múzeum a Vízhordó és a Köszörűs című képeket kölcsönözte. Pannon enciklopédia Megjelent a Pannon enciklopédia első — összefoglaló — kötete. A tizenegy részesre tervezett sorozat a Pannon Könyvkiadó gondozásában lát napvilágot. Az enciklopédia a magyarsággal és Magyarországgal kapcsolatos ismeretek bő összefoglalója. Az első könyv egyetlen kötetben sűrítve tárgyalja a Kárpát-medencében történteket. A következő kötetek már önállóan foglalkoznak majd az egyes témákkal. A következő, a tervek szerint 1994 májusában jelenik meg. Vasarely-tárlat az írószövetségben Victor Vasarely életművéből láthatnak válogatást az érdeklődők hétfőtől a Magyar író- szövetség épületében. Csepei Tibor zeneművész-író magánygyűjteményének több mint száz darabját ajánlotta föl a tárlatra. Az írószövetség több évre kapta meg az anyagot letétbe, és a Vasa- rely-munkákat vándorkiállításként Egerben már be is mutatták. A Bajza utcai tárlat december 3-ig tart nyitva. Mozart zongora- verseny Bogányi Gergely nagysikerű koncertjével befejeződött a Zeneművészeti Főiskolán az Állami Hangversenyzenekar és az IBM Magyarország által közösen szervezett Mo- zart-zongoraverseny. A tavaszi elődöntőből három főiskolás versenyző jutott a döntőbe. Az eredményhirdetésre december 6-án kerül sor. A díjkiosztó ünnepség után Franki Péter, világhírű magyar származású zongoraművész lép föl s Mozart c-moll zongora- versenyét adja elő. Marosvásárhelyi premier Egy héttel a budapesti Nemzeti Színház-beli ősbemutató után Marosvásárhelyen is bemutatták Sütő András Az ugató madár című színdarabját. A darabot Kincses Elemér rendezte. A bemutatón jelen volt Ablonczy László, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója is. A szerzőt és a darab szereplőit lelkesen ünnepelte a közönség. Eltiltott művészek gálaestje Az eltiltott művészeknek nyújtott fellépési lehetőséget dr. Ribár Géza ügyvéd, aki a vészkorszak idején alapított színházat. Ötvenöt évvel ezelőtt a fővárosi Wesselényi utcai Goldmark teremben léptek pódiumra azon jeles magyar művészek közül sokan, akiket az első zsidótörvény fosztott meg hivatásuk gyakorlásától. A színház alapításának jubileumáról gálaesten emlékeztek meg a Városháza dísztermében; dr. Ribári emlékérmet kaptak többen. Továbbgondolva Cigánysors régen és ma SZIMBÓLUMOK EREJÉVEL Szabó Vladimir emlékkiállítása Siófokon Balatoni kötődés — Az öröm, a valóság és a szépség szintézise Szabó Vladimir egyszer tréfásan megjegyezte, hogy ő semmi mást nem csinál, csak figyeli és csodálja az életet. „Az ámulás és bámulás oldalán állok, amíg élek” — vallotta. Azonkívül a magány és a melankólia, ami első sorban jellemző volt rá: föl tudott oldódni a természetben, és a festészetben nyert nyugalmat. Mindig is a teljes világ valósága izgatta a legjobban, egy örökké tartó végtelen kutatás — amely kimeríthetetlen s legalább olyan fontos, mint a mű szépsége. Az öröm, a valóság és a szépség szintézise tükröződik a képeken. A festő elmélyülő és magányos, de amikor a mű elkészül és örömet okoz, akkor megnyugszik, a feszültség rendet teremt benne: vagyis a festészet anyaga mindig az ember belső misztériuma. Finom fénye, képeinek szimbólumai annak a reménynek, hogy érdemes élni. A párák, a halvány sejtelmes ködök emlékeztetnek létezésünk tüné- kenységére. Valóban. Ez az állandó figyelés, az önarcképszerű figurák, a burjánzó és pusztuló bokrok, a virágzó és hervadó virágok, az ég felé növő és a korhadó, szakállas fák, a pompás női testek és az elmúlás felé közeledő öregek megejtően együttérző ábrázolása, Szabó Vladimir képein több mint a valóság: rejtelmeink faggatása, vetkőztetése. Az 1905-ben Balassagyarmaton született Szabó Vladimir 1991. december 31-én hunyt el. Rudnay Gyula, Csók István és Va- szary János tanítványa volt ifjú korában, a harmincas években. Itthoni tanulmányait tovább csiszoltatta római ösztöndíjasként még a II. világháború előtt, majd az ötvenes-hatvanas években a francia tanulmányutakkal. Minden bizonnyal kevesek Szabó Vladimír festőművész (1905-1991) körében ismert, hogy Szabó Vladimir nagyon kötődött a balatoni tájhoz. Évtizedekig járt ide vitorlázni, s jó kapcsolatban volt Muzsinszki Nagy Endrével, a Siófokon élt egykori nagybányai festőművésszel. Kedves emlékként idézte fel, hogy Balatonsze- mesen az ő tulajdonuk volt az Alsó-Fürdőtelep első épülete, melyet édesapja Eötvös Ká- rolytól vásárolt meg 1912-ben. Ismeretes, hogy a Dukai Takáchok révén Szabó Vladimir vérrokona volt a magyar költészet „szellemóriásának”, Berzsenyi Dánielnek is. Szabó Vladimir grafikáiból és olajképeiből rendezett kiállítást a siófoki Kálmán Imre Múzeum, s Kratochwill Mimi művészettörténész nyitotta meg. A tárlat február 28-ig tekinthető meg. Matyikó Sebestyén József Sára Sándor-sorozat kezdődött a televízió második csatornáján. Annyi neves filmcsináló után kijárt már ez a megtiszteltetés az operatőr-rendezőnek is. Igaz, személyét a közvélemény most elsősorban úgy tartja számon, mint a politikai viták kereszttüzébe gyakorta belekeveredő Duna Televízió veze- tőjéét. A filmbarátoknak azonban megmarad ő már „csak” és főként rendezőnek (nem mintha operatőrként nem alkotott volna emlékezeteset). Sára a magyar filmművészek azon körébe tartozik, akik az úgynevezett puha diktatúra első nagy olvadásának idején, a hatvanas évek elején kezdték pályájukat. Ekkoriban jutottak egyre több lehetőséghez a későbbi évtizedek meghatározó egyéniségei. Találomra említve közülük, például: Makk Károly, Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, vagy a sokszor, kiváltképpen a kezdeti időkben, az alkotótársként is feltűnt Gaál István (a közelmúltban róla is sorozat emlékezett meg születésének 60. évfordulója tiszteletére). Elsőként a pályakezdő, 1962-1968 között készült kis- filmek kerültek adásba: a Cigányok, a Vízkereszt, az Egyedül, a Pro Patria. Jellemző rájuk a problémaérzékenység, a nyílt szókimondás, a részvét és személyes felelősségérzet, a közbelépés, vagyis a cselekvés szelíden számonkérő sürgetése. A rendező nem vádol - megteszik helyette a képei, a szereplői. Kritikája élességét tompítja a lírai látás- és ábrázolásmód. Ez alapvonása Sárának. Egyformán jellemzi dokumentum- és játékfilmjeit. A szóban forgó dokumentumfilmek a sors - vagy kinek, minek? - a fintora nyomán tartalmukat tekintve nem öregedtek. A tanyasi ember helyzete ma is mostoha, az idős emberek és a gyerekek elhagyatottsága most is kínzó mindennapiság. Létezik közöttünk az értelmetlen, a kijátszott hősiesség hamis pátosza, sokfelé hangoskodnak- egyre magabiztosabban - a prófétái. S ott a cigányság - saccolt - 6-800 ezres tömege. A kisfilm, jellemzően az akkori magyar közélet szemérmességére és statisztikai pontosságára, 200 ezer cigányról tesz említést. Hát igen, a többi százezer „újmagyar” lett (ahogyan tréfás-gú- nyosan akkortájt nevezték). Az ötven-hatvanas évtized körül kezdődött a putrik felszámolása, a cigányok dolgozhattak, tanulhattak, lehetővé vált előttük a társadalmi beilleszkedés és felemelkedés. Persze a tisztázatlanság, hogy integrálódjanak vagy asszimilálódjanak a társadalomba, megnehezítette, felemássá torzította a fejlődést. A korán jelentkező, majd rövidesen elmélyülő gazdasági nehézségek pedig sokak esetében kérdésessé tették azt. Erre fejelt rá a rendszerváltozás, amely minden szempontból felkészületlenül érte a cigányságot. Töredék iskolázottság, roppant hiányos műveltség, identitászavar, vészes munkanélküliség. Mindez fokozta e társadalmi réteg, népcsoport kiszolgáltatottságát. Ma ott tartunk, hogy a három évtizeddel ezelőtti társadalmi feladat semmit sem változott. Ugyanúgy érvényes a kölcsönös cselekvésvállalás követelménye is. Azaz a cigányok akarata, részvétele nélkül a cigányokat nem lehet felemelni. Ebben a munkában pedig azoknak kellene aktívan élenjárni, tisztességgel, áldozattal, akik már vitték valamire — kiemelkedtek. (Sulyok) Kisgrafikák Mohácson Rosszul lett a színpadon — hangverseny közben Orosz zongoraművésznő halála A Duna-parti város történetéhez és kultúrájához kötődő kisgrafikai pályázat alkotásainak tárlatát a hét végén nyitották meg a fennállásának kilencszázadik évfordulóját ünneplő Mohácson. A polgármesteri hivatal a helyi Bartók Béla Művelődési Központtal és a Junior Art Alapítvánnyal közösen írta ki a kisgrafikai pályázatot, s Magyarországon kívül Ausztriából, Romániából és Szlovákiából küldte be negyvennél több alkotását 18 művész. Legtöbben a messzeföl- dön híres busójárást örökítették meg. A pályázat első díját Sárkány Győző történelmi rajzsorozata érdemelte ki. A Californiai-Pacific Medical Centerben 69 éves korában elhunyt Tatjana Nyikolajeva orosz zongoraművész és zeneszerző. Halálát az agy egyik verőerének megpattanása okozta. A művésznő hangverseny közben lett rosszul a San Francisco-i Herbst Theaterben, miközben Dmitrij Sosztakovics 24 prelúdium és fuga (opus 07) című kompozícióját adta elő. Sosztakovics felkérésére Tatjana Nyikolajeva játszotta első Hatvan a kilencedik alkalommal ad otthont az országos portrébiennálénak. Az „Arcok és sorsok” címmel megnyitott tárlaton 120 festő és szobrász állította ki műveit. A kiállítás története 19 évre nyúlik vissza. Azóta felváltva rendezik meg a Heves megyei város galériájában az országos portré-, illetve tájkép-bi- ennálét. A mostani tárlaton mintegy 130 munkát tekinthetnek meg a látogatók; nagy részük olajfestmény, illetve ízben közönség előtt a művet, 1952-ben. A Reuter emlékeztet rá, hogy Tatjana Nyikolajeva kivételes tehetségű zongoraművésznő volt, a nagy orosz zongoristahagyományok folytatója. Különösen a XX. századi szerzők — Rahmanyinov, Prokof- jev, Sztravinszkij és Kabalevsz- kíj kompozícióinak tolmácsolásával tett szert világhírnévre. Sosztakovics muzsikájához egészen különleges kapcsolatok fűzték.Számos jelentős akvarell, ám szép számmal szerepelnek a kiállításon körplasztikák és éremsorozatok is. A megnyitón adták át a bien- nálé díjait is. Aranydiplomával Szlávics László szobrászművészt jutalmazta a zsűri „Vincent van Gogh” éremsorozatáért. Ezüstdiplomát Borics József festőművész vett át, a bronzdiplomával pedig Balog Kálmán szobrász, Molnár József, Karsai Zsigmond és Simsay Ildikó festő munkáit jutalmazták. hangfelvétel készült vele, legutóbb a japán RCA részére. Ezen a felvételen Prokofjev „Péter és a farkas” című szerzeményének átiratát játssza. Tatjana Nyikolajeva ismert zeneszerző is volt. Tanított a moszkvai konzervatóriumban és a salzburgi Mozarteumban is. A tragikus hirtelenséggel elhunyt nagy orosz zongoraművésznőt Moszkvában helyezik örök nyugalomra. Emese álma A nyolc magyarországi tankerület igazgatótanácsa Emese álma címmel művelődéstörténeti vetélkedőt hirdetett. A vetélkedő témája a magyarság története a kezdetektől 1038-ig, Szent István király haláláig — jelentették be a Közép-magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján. A vetélkedőre három korosztály - 10-től 14 éves korig, 14-től 18 éves korig, illetve 18 éves kor felett - jelentkezését várják. Az iskolák nevezési határideje január 15-e. c \ Minden szerdán wimátm AKCIÓ HV3 húsdaráló Moulinex 10 390 Ft helyett 8800 Ft HV 2 húsdaráló Moulinex 6950 Ft helyett 5900 Ft MA 8505 mikrohullámú sütő 241 24 800 Ft helyett 20 200 Ft ZM11 mikrohullámú sütő 111 16 900 Ft helyett 14 400 Ft Rowenta olajsütő német 6790 Ft helyett 5790 Ft EK 100 elektromos kés 2570 Ft helyett 1870 Ft TS 326 gyümölcscentrifuga 6000 Ft helyett 5100 Ft Aroma kávéőrlő 1420 Ft helyett 1100 Ft CG 164 kávéőrlő 1290 Ft helyett 1000 Ft MM 2 mixer 1890 Ft helyett 1510 Ft Lady Sauna 5500 Ft helyett 4100 Ft Várjuk érdeklődésüket! Címünk: TITÁN 22 áruház Kaposvár, Baross u. 18. V > Százhúsz művész a hatvani portré-biennálén 1 > 4 t
