Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-30 / 279. szám

1993. november 30., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Férfinap Nyimben Nagysikerű férfinapot ren­dezett a hét végén a helyi kul- turházban a nyimi színjátszó­csoport. Több mint 15 éve már, hogy a községben rend­szeresen megemlékeznek a férfiakról. A mostani másfél órás színjátékukat majdnem százan tekintették meg. A műsor előtt a színjátszócso­port vacsorával vendégelte meg a közönséget, majd reg­gelig tartó bál zárta a nyimi férfinapot. Pálinkafőző-szezon Tab térségében A Tab térségi önkormányza­tok még a nyár folyamán fel­újíttatták az általuk működte­tett szeszfőzdéket. A Vám- és Pénzügyőrség siófoki vámhi­vatala az előírt vizsgálat után átvette ezeket, s így novem­ber elején megkezdődött a pá­linkafőzési szezon. Tabon mintegy 300 ezer forintba ke­rült a felújítás (kicserélték az üstöt, az épület tetejét is kijaví­tották), Tengődön pedig 30 ezer forintot költöttek a kar­bantartásra: kicserélték a víz- szivattyút, új kapcsolótáblát szereltek föl. Nagyberényben újrafestették az épületet és kerítést építettek. Valamennyi pálinkafőző helyen arra számí­tanak, hogy a tavasszal ered­ményes szezont zárnak majd. Aranylakodalom Bedegkéren A napokban ünnepelte há­zasságának 50. évfordulóját Bedegkéren Józsa János és felesége, Tóth Ilona. Az idős házaspárt Fő utcai otthonuk­ban fiuk, menyük, unokáik kö­szöntötték — és a szűkebb rokonság. Jókívánságait fe­jezte ki az aranylakodalmát tartó házaspárnak Ágyik La­jos, a tengődi polgármester is. Pályázaton nyert pénzt Andocs Az andocsi önkormányzat — mint a legtöbb település vezetése — szűkre szabott költségvetésből gazdálkodik, ezért igyekszik megragadni minden lehetőséget, hogy pénzhez jusson. A hónapok­kal ezelőtt benyújtott nevelé- siSegély-pályázatát a Népjó­léti Minisztérium 326 ezer fo­rinttal támogatta. Ebből a pénzből — a képviselő-testü­let döntése alapján — a negy­ven közép- és a százhuszon­egy általános iskolás diá­kot részesítettek segélyben. Földkábelen viszik tovább az áramot Tengődön az egészséges ivóvízrendszer kivitelezői, a Margaréta kft dolgozói a Ká­nya felőli faluvégen elhelye­zett transzformátorállomástól elektromos földkábelt fektet­tek le a minap az út mellett, egészen a vízműgépházig. A majdnem 500 méter hosszú elektromos hálózat kiépítése azért vált szükségessé, mert a szivattyúk üzemeltetéséhez és a jelzőrendszer működte­téséhez szükséges áramot csak így lehetett biztosítani. Visszaesett a méhészeti eszközök iránti kereslet Játékkockát gyártanak majd kaptár és keret helyett Kis szériák kelendőbbek — Igazodtak az igényekhez Pneumatikus pisztollyal szögezik össze a kaptárakat a tabi üzemben Fotó: Sebők Dezső Polgármester sem tudhatja néma ügyintéző óhaját Gondot okoz egy buszváró a megyeri Zöld Sünnek Száz köbméter gömbfát és fűrészárut dolgozott föl októ­ber végéig a Tabi Kaptárgyártó Vegyesipari és Szolgáltató Kft. A Hungaronektár szövetkezeti részvénytársaságtól bérelt te­lepen az év végéig még to­vábbi 30-40 köbméter ke­ményfát és fenyőfát munkál­nak meg. Az idén azonban jóval keve­sebb kaptárt és méhészeti esz­közt tudtak eladni, így a termelt áru értéke és a bevétel is elma­radt a tervezettől. A Hungaro­nektár ugyan igyekezett külön­féle piacokat szerezni; termé­keik közül azonban csak a kis szériában készítettek iránt volt kereslet. Szabó István ügyvezető sze­rint a három évvel korábbihoz képest csaknem 95 százalékkal esett vissza a méhészeti eszkö­zök termelése. Ezért egyéb fa­ipari termékekkel igyekeztek pó­tolni Tabon a jövedelemkiesést: falburkoló lambériát, kerítéslé­cet, falépcsőt, képkeretlécet ké­szítettek, virágládákat, s más megrendeléseket is elvállaltak. A tengődi általános iskolának egyedi tervezésű ajtókat, abla­kokat készítettek, a Bala- ton-parti vendéglőkbe, kerthe­lyiségekbe berendezést. Mint­egy 60 ilyen garnitúra készült a 32 dolgozót foglalkoztató tabi üzemben. Gyártottak térkép- és szemléltetőeszköz-tartókat, üvegezett felületű asztalt is, a kányái óvodának pedig kapukat, A tabi képviselő-testülete a közmeghallgatáson elhangzott javaslatok figyelembevételével megtárgyalta a jövő évi költ­ségvetési tervezetet. Nem lesznek könnyű helyzetben a döntést hozó képviselők — ez kiderült a napirend tárgyalása­kor. Az új szabályozással ugyanis az önkormányzat na­gyon nehéz helyzetbe kerül: a pénz reálértéke csökken, s az intézményrendszer eredmé­nyes működtetése további gondokat okoz. Ez a saját be­vételek növelésére, a kiadások csökkentésére ösztönzi a pol­gármesteri hivatalt. kerítésléceket. Bérmunkában az ősszel kezdték meg a hagyo­mányos, illetve a Bramac tető­cserép felrakására alkalmas lé­cek vágását. Eddig 11 ezer fo- lyométernyit készítettek, s van kilátásuk nagyobb mennyiség gyártására is. A partner által biz­tosított alapanyagból bérmun­kában decemberre hajópadló és lambéria előállítását is vállalták. — Most NB-15 típusú kaptá­Tabon úgy látják: szükség van a helyi adók növelésére, a bevallott és kivetett adók foko­zottabb behajtására. Egyúttal a pályázati lehetőségeket is job­ban ki kell használni uk az in­tézményeknek. A tervezet kitér arra is, hogy a társ-önkor­mányzatoknak meg kell fizet­niük a részükre végzett mun­kát, s az intézményeknek is tö­rekedniük kell az optimális mű­ködésre. Fejlesztést csak a támogatott célokkal összhang­ban — a lakosságtól és más szervektől átvett pénzekből — tudnak megvalósítani. Tabon a lakossági pénzek bevonásával rakat készítünk — mondta az ügyvezető. — Ebből az év vé­géig mintegy 400 darabot szállí­tunk. Kerítésléc gyártásához most szerezzük be az alap­anyagot, s tervezzük játékkoc­kák gyártásának a beindítását is. Sajnos, az említett munkák sem biztosítják szabad kapaci­tásunk kihasználását, ezért foly­tatjuk az új lehetőségek keresé­sét is. Krútek József tervezik a Petőfi ás az Óvoda út mögötti terület szennyvízhá­lózatának bővítését, a Dózsa György és az Óvoda út össze­kötését, a kollégium építését pedig átvett pénzeszközökkel, így kerülhet sor a ravatalozó karbantartására, a szociális blokk kiépítésére. A közműve­lődési létesítményeknek ön­költséges tanfolyamok szerve­zésével, a helyiségek bérbea­dásával, önszerveződő cso­portok működtetésével kell el­látniuk a feladataikat; az egye­sületek és az alapítványok csak konkrét célok esetén tá­mogathatók. K. J. A bábonymegyeri Zöld Sün Gyógynövény-felvásárló Kft tavaly vásárolt a Ságvárl ut­cában egy több éve lakatlan és elhanyagolt ingatlant. A te­lek előtt buszmegálló is épült, ám épp ez okoz gondot a vál­lalkozásnak. — A buszmegálló a tervezett gazdasági tevékenységünket, il­letve a teherautók ki- és bejárá­sát szinte lehetetlenné teszi — magyarázta dr. Váradi Zol­tánná ügyvezető igazgató. — Ezzel a buszvárós megállóval a főutcai bejárástól fosztotta meg a kft-t az építtető önkormányzat. A Ságvári utcáról való megköze­lítést nem tudjuk feladni. A szűk mellékutcában ugyanis az öttonnás teherautók bejárása gondot okoz. A busz­váró igen körülményessé teszi a gépkocsik balra, nagy ívben való kikanyarodását... — Cégünk a tereprendezési munkák befejeztével, a tavasz- szal egy gyógynövény-felvá­sárló és -értékesítő telepet ala­kít ki. Az épületet átépítjük, s bővítjük a telek adottságainak megfelelően. Amikor a telep­helyvásárlás Bábonymegyeren fölvetődött, tájékoztattuk a pol­gármestert. Elmondtuk, milyen üzleti vállalkozást telepítünk a faluba; a megyeri részen telket Az elmúlt évek csapadékhiá­nya Tengődön is gyakran az ásott kutak kiszáradását okozta, másrészt a mérések szerint a víz olyan nagy meny- nyiségben tartalmaz nitrátot, hogy fogyasztása a felnőttek­nek sem tanácsos. Ezért készí­tettek egy mélyfúrású kutat, majd megalakult a vízműtársu­lat. Ezt követően döntöttek a falu egészséges ivóvízrendsze­rének kiépítéséről; ehhez pá­lyázaton nyert pénz is segítsé­get adott. Szeptember közepén a pol­gármesteri hivatalban megtar­tott versenytárgyaláson öt cég közül a siófoki Margaréta Kft nyerte el az ivóvízhálózat kiépí­tésére és beüzemelésére kiírt pályázatot. Finota Tibor ügy­vezető igazgatóhelyettes be­szélgetésünk során elmondta: a legkedvezőbb ajánlatot tet­ték, valamint vállalták a kiírás szerinti befejezési határidőt (ez 1994. május 30-a), egy hónap­pal korábbi átadással. — A munkát Tengődön szep­tember 22-én kezdtük — veszünk, s rendbe tesszük. Saj­nos, hibát követtünk el, amikor nem tiltakoztunk a buszváró épí­tésének megkezdésekor, hogy azt épp a főutcai bejárást akadá­lyozva alakítják ki. Igaz, akkor még munkaeszközök és nagy gépek nem voltak az ingatla­non... Ezt a gondot szeretnénk a település vezetőivel megoldani úgy, hogy ne sértse se az uta­zók, se az üzleti vállalkozás ér­dekeit. — Mi a véleménye erről a te­lepülés polgármesterének? — A Zöld Sün Kft-nek ezt a gondját nem jelezték az önkor­mányzatnak — mondta dr. Fluff Flórián polgármester. — Váradi Zoltán korábban ugyan emlí­tette: szándékukban áll az ingat­lant megvenni. Tavaly az egész faluban felújíttattuk, betonalapra helyeztük és kiemelt járdaszi­gettel láttuk el a buszvárókat, a Ságvári utcait pedig, mivel a tel­ken forgalom évek óta nem volt, beljebb helyeztük. Ha a kft hiva­talosan is megkeres bennünket a problémájával, akkor a mű­szaki szakemberünkkel, vala­mint a KPM illetékesével a hely­színen megvizsgáljuk. Igyek­szünk olyan megoldást találni a buszváróra, hogy a falu lakosai­nak is jó legyen, és a telekre való bejárást se akadályozza. Krutek József mondta az igazgatóhelyettes. — A vízmű területének feltöl­tése után megépítettük a keze­lőépületet. Ezzel egyidőben hozzáláttunk a 8,3 kilométeres gerinchálózat kivitelezéséhez is, a Petőfi Sándor utca végén építendő százköbméteres víz­toronytól. November végéig mintegy nyolc kilométernyi szakaszon végeztek a 80-as és a 100-as átmérőjű műanyag nyomócső lefektetésével. — Kétszázhúsz ingatlanon kialakítottuk a vízóraaknákat, s elkészült a víztorony vasbeton alapozása is. Az összesen mintegy 36 millió forintos beru­házásból eddig 16 millió forint értékű munkát végeztünk el. Tengődön erre az évre befe­jezték a vízműépítést. Ha az időjárás engedi — ebben re­ménykedik a kivitelező —, ak­kor január elején ismét munká­hoz látnak. így az ígért határ­időre átadják a vezetékrend­szert, és egészséges ivóvízhez jut a falu. (Krutek) Megtárgyalták a jövő évi költségvetési koncepciót Csak az adóemelés hozhat több pénzt Tabnak is Harminchatmillió forintos beruházás Épül a vízmű Tengődön Könyvespolcon az új tabi kalendárium Tiszteletreméltó az a szí­vósság, ahogy a tabi lokálpat­rióták áldozatos munkával évek óta megjelentetik a vá­rossal foglalkozó kalendáriu­mot. A szervezésben a fő ér­dem Botevácz Józsefé, a Tabi Városi Könyvtár igazgatójáé, aki a most megjelent ötödik kötetet is szerkesztette. Az előszót Farkas István polgár- mester írta, hangsúlyozva, mi­lyen sokat jelent ez a kiadvány a hely szellemének erősítésé­ben. Az új kalendáriumnak szembeötlő a gazdagsága és sokszínűsége, felépítése pe­dig követi az előbbiekét. A naptárt ismert költők — főleg Kányádi Sándor — versei szí­nesítik. A „Közérdekű tudniva­lók” pedig valóban nélkülözhe­tetlenek annak, aki a várossal ismerkedni vagy tájékozódni akar. Bemutatkozik e fejezet­ben Tab két testvérvárosa, a német Dettenhausen és az erdélyi Tusnádfürdő is. A „Tab múltjából” a kalendá­rium legterjedelmesebb feje­zete, több mint 60 oldal. Az itt közreadott tanulmányok jóré­sze egy majdani városmonog­ráfiának is értékes része lehet. Tóth Tibor dolgozata (Utazás a múltban) a Kis-Koppány völgyének történetét fogja át a kezdetektől az 1500-as éve­kig. Nagy Pál számos levéltári forrás elemzésével tárja fel a tabi luteránusok történetét, dr. Bóra Ferenc főiskolai tanár a múlt közigazgatásának mába mutató elemeit dolgozta föl. Első ízben ismerkedhet meg az olvasó 1956 tabi esemé­nyeinek valóságával; dr. Szántó László levéltáros ösz- szeállításában számos doku­mentumot is közread. A „Tab múltjából” című fejezet arra is jó példa, hogyan kell múltat adatgazdagon, mégis színe­sen az olvasó elé tárni. Minden kalendárium érté­kes része az emlékek közrea­dása. Az Emlékezzünk rovat legszebb dolgozata Botevácz József „Száz éve halt meg Kossuth Lajos” című forrás- közlése, Roboz István 1894-es Somogy című hetilap­jának alapján. Azt is jól példázza, hogy mit jelentett Kossuth Lajos száz évvel ezelőtt, s egyúttal fi­gyelmeztet, hogy mennyire nincs napjainkban az őt megil­lető helyen. A Klasszikusaink című feje­zetben olvashatjuk többek kö­zött Vörösmarty Mihály „Sza­badság-testvériség” című eszmefuttatását, amely 150 év távlatából számos égető gondunkra is válasz. Közér­dekűsége miatt minden mos­tani kalendáriumban helye lenne... Az „Elbeszélések” kö­zött a legszebbek, leglíraibbak dr. Halasy Miklós — Rudnay Gyula leszármazottja — visz- szaemlékezései. írásai évek óta a tabi kalendárium-sorozat kiemelkedő értékei közé tar­toznak. A kalendárium utolsó feje­zetében közérdeklődésre számot tartó témák szerepel­nek, például foglalkozás a gyermekekkel, legszebb virá­gaink, rigmusgyűjtemények és vidám írások. A tipográfiailag is minta­szerű kiadvány nemcsak a ta- biak számára értékes: orszá­gosan is kiemelkedő honisme­reti munka. Dr. Sípos Csaba Gyorsfagyasztott babgulyás Tabról Készételeket készít Tabon a Puru Élelmiszeripari és ke­reskedelmi BT családi vállal­kozásban. Naponta 800-1000 adagot állítanak elő. Képün­kön: a babgulyást rakják gyorsfagyasztó szekrénybe. Fotó: Sebők Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom