Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-27 / 277. szám

1993. november 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 „Szükségállapot” a pusztában Hóekével felszerelt cukorrépa- betakarítók a földeken Az akciót a Kaposcukor Rt szervezi — 60 ezer tonna nyersanyag vár betakarításra Egyelőre csak a répa levele fagyott Fotó: Csobod Péter Levéltári nap Kaposváron Glatz Ferenc akadémikus: Szembeállítás helyett konszenzust! Munkanélküliek Segesden A kétezerhatszáz lakosú dél-somogyi községben, Se­gesden emelkedett a munka- nélküliek száma. Korábban a munkások nagy része Nagy­atádra járt dolgozni, de az ot­tani munkahelyek megszűné­sével sokan kerültek utcára. Jelenleg mintegy kétszázöt­venen kapnak rendszeres já­radékot vagy jövedelempótló támogatást a községben. Ép testben ép lélek Háromnapos rendezvényt tartottak a kaposvári Petőfi Ál­talános Iskolában Ép testben, ép lélek címmel. Mivel az is­kola nem rendelkezik tornate­remmel, nagy élményt jelen­tett a diákoknak a sportdél­után, amelynek a sportcsar­nok adott helyet. A rendez­vénysorozat keretében elő­adásokat tartottak az egész­séges életmódról és táplálko­zásról. A program befejezése­ként a tanulók megismerked­hettek az agykontroll módsze­reivel, a vegetáriánus élet­móddal. Tejtermék bemutató egészítette ki a rendezvényt. A háromnegyedév mérlege Az év első kilenc hónapjá­ban a kiskereskedelem és a vendéglátás árbevétele ha­zánkban 1342.4 milliárd forint volt, ebből Somogy nem egé­szen 51 milliárd forintot teljesí­tett. Az előző év azonos idő­szakával összehasonlítva megyénkben három és fél százalékkal nőtt a forgalom. Somogy így ahhoz a tíz me­gyéhez tartozik, ahol némileg emelkedett a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma. Véradás Tabon és Siófokon November 29-én Tabon a művelődési házban reggel 9 órától délután 15 óráig, 30-án Sántoson a művelődési házban 14 órától 17 óráig, Szentbalá- zson pedig az orvosi rendelő­ben 8-tól 12 óráig véradókat várnak. A vérellátásban időn­ként tapasztalható gondok enyhítése érdekében a Szocia­lista Párt siófoki szervezete no­vember 30-án reggel 8 órától 12-ig véradást szervez a siófoki kórház vérellátó osztályán. Új pavilonsor Három pavilonsort építettek Segesden. Ezekben üzlethe­lyiségek kialakítását tervezik. Fagylaltozót, butikot alakítanak ki és szolgáltatással foglalkozó cégeknek is helyet adnak. Gondolnak a gyerekekre és az idősekre A batéi önkormányzat gon­doskodni kíván a gyerekekről és az idősekről egyaránt. Ka­rácsonyra a 14 éven aluli gye­rekeknek és a nyugdíjasoknak ajándékot adnak és műsorral köszöntik a kicsiket, időseket. Gáz Magyaratádon és Rácegresen 25-30 millió forintos költ­séggel gázvezetéket építenek ki Magyaratádon és Rácegre­sen. A terveket készítik. A la­kosság nyolcvan százaléka csatlakozott a felhíváshoz. Jövő év végére kívánják befe­jezni a munkálatokat. Tizenhétezer sűrűié és százharmincezer tonna cukor­répa feldolgozásával eddig huszonháromezer tonna cuk­rot állítottak elő a századik kampányban a kaposvári cu­korgyárban. Az eddigi kiemel­kedő eredmények mellett azonban az utóbbi hetekben másirányú problémák akadtak. A hirtelen lezúduló hó lelas­sította a cukorrépa betakarítá­sát. A rossz időjárási körül­mények között — a 30 cm-es hótakaró és mínusz 15 fokos hőmérséklet miatt — a délma­gyarországi termelők képtele­nek saját gépeikkel kiszedni a földből répájukat. — Pillanatnyilag a kapos­vári gyárnak 60 ezer tonna ré­pája van a földben. Normál esetben már vége lenne a kampánynak és a répa a föl­deken maradna — mondta dr. Karl Schultes a Kaposcukor Rt elnök-vezérigazgatója. — Ha a répa a földben maradna, ak­kor ez a mezőgazdasági ter­melők amúgy is rossz helyze­tét tovább rontaná, ezért a ka­posvári cukorgyár szükségak­ciót indított. Ez azt jelenti, hogy három nagyteljesítmé­nyű Holmer márkájú betakarí­tógépet a termelők rendelke­zésére bocsájt. A gépekre a gyár speciális Barcson és Balatonboglá- ron a képviselő-testület az 1994. évi költségvetési kon­cepciót vitatta meg. A barcsi önkormányzat előze­tesen 617 miliő forint bevétellel számol. A koncepció új adónem bevezetését — a jelenlegi kom­munális adó mellett a vállalkozó­kat terhelő adó kivetését — is tar­talmazta. A testület azonban úgy határozott, hogy a helyi adók szükségességéről majd a költ­ségvetés tárgyalásakor dönt. Az 1994. évi költségvetés sarkalatos pontja a közalkalmazotti törvény pénzügyi kihatása. A 13. havi bérre és ennek vonzatára nem tud forrást biztosítani az önkor­— Nyomorult az a világ, ahol van tudomány, de nincs megértés, van udvariasság, de nincs segítőkészség — summázott a siófoki Nagy László. — Miért adok rendsze­resen vért? Egyrészt hivatá­sos tiszt, rendőrhadnagy va­gyok; munkám során többször láttam haláltusát, a maradék élet alamizsnájáért szemével könyörgő sérültet. Láttam már elveszettnek vélt, haldokló be­teget újjászületni a vérátöm­lesztés hatására. Másrészt az egészségem megőrzését is segíti a véradás. — Százszoros véradó. Em­lékszik még arra: hogyan kez­dődött? — Harminc éve a kíváncsi­ság vitt el a Daróczy úti köz­pontba. 18 esztendős lehet­tem. Emlékszem ma is: na­gyon meglepődtem, amikor pénzt nyomtak a kezembe. Decinként 50 forintot fizettek. Ez visszatetszést keltett ben­hóekét készített, amely képes a hótakarót a répa leveléig el­távolítani. Ezt anélkül végzi el, hogy a répát megkárosítaná. Ez a speciális kombinációjú hóeke-répabetakarítógép a különösen nehéz, szélsősé­ges időjárási feltételek mellett is képes a termés betakarítá­sára. A munka elvégzése rendkí­vül fontos, hiszen termés ma­mányzat a jövő évre. Mintegy 617 millió forintos kiadással számol az önkormányzat. Ez az összeg akkor elég, ha jelentős takarékosság valósul meg, a működési és fejlesztési kiadáso­kat visszafogják. A víz és csatorna rendszer működtetésére koncessziós pá­lyázatot írt ki a barcsi önkor­mányzat. A pályázatot a Dél-du­nántúli Regionális Vízmű nyerte el. A képviselő-testület döntött a Barcs Városért kitüntető cím adományozásáról. A díjat hár­man kapták: Rózsás Márton, a barcsi múzeum dolgozója mun­kájáért, Werkmann György, sis- heimi lakos a két város testvér- városi kapcsolatának kialakítá­nem, hiszen az ember ne pénzért segítsen bajba jutott társain. Meg félő, hogy bete­gek is jelentkeznek véradásra, ahogyan nő a szegénység. Van ismerősöm például, aki rendszeresen kijár Ausztriába; ott 700 schillinget fizetnek. Nekem nagyon nem tetszene, ha Magyarországon újra be­vezetnék ezt a rendszert. — Azt mondta, az egészsé­gének is jót tesz a véradás. — Igen. Utána mindig remek érzés fog el; fittnek, könnyű­nek érzem magamat. Nem is emlékszem: mikor voltam utol­jára megfázva. Kamaszkorom óta 120/70 a vérnyomásom. .Alkoholt nem iszom, nem do­hányzóm, kezdő vegetáriánus vagyok — nekem a véradás a szenvedélyem. Megesett már hogy az orrom vérezni kezdett, jelezve, hogy mennem kell újra. Száznál többször adtam vért, de nincs papírom mind­egyikről. radt még kinn a földeken. A három gép alkalmazásával naponta kétezer tonna répa kiszedése lehetséges. Ezzel az eljárással igyek­szik segíteni a termelőknek és biztosítani a délmagyaror­szági cukorellátást a kapos­vári cukorgyár, mely a nagy­múltú vállalatnak is jelentős megerőltetést jelent. Harsányi Miklós sáért és Vértes György kima­gasló művészi munkájáért. Balatonboglár képviselő-testü- lete a jövő évi költségvetés irá­nyelveit határozta meg, döntés előtt, még decemberben köz­meghallgatást tart a testület. Ba­latonboglár az 1996.évi Expóra pályázatot kíván benyújtani. A pályázatnak a Találkozások munkacímet adták: tervük, hogy helyi rendezvényként képző- és iparművészeti prog­ramokat szerveznek. A testü­let határozott arról is, hogy az önkormányzati tulajdonú an­tennarendszert eladja, a vevő ellenértékként egy üzemké­pes állapotú stúdiót hoz létre, január végéig. T. K. — A véradó tudja, hogy kin segített? — Korábban a felgyógyult beteg aláírásával, lakcímével küldtek köszönőlevelet. Ezt a nagyon szép gesztust kár volt megszűntetni. Most már job­bára csak abban az esetben tudom meg a sérült nevét, ha úgy riasztanak bennünket a sürgős műtéthez. — Nagyon visszaesett a véradók száma. — Sajnos. Sokan az AIDS-től félnek. Pedig vétel­hez is egyszer használatos tűket használnak. Előtte pedig olyan komoly, sokoldalú vizs­gálatokat végeznek. Sorra megszűntek a kedvezmények is; volt például, hogy a mun­kahelyek szabadnapot adtak a véradóknak. Az emberek ma a léthelyzetükkel foglalkoznak, nem a másik bajaival. Aki el­megy vért adni, azt a lekiisme- rete viszi. Czene Attila — Fel kell mérni ennek a kis országnak az erőtartalékait, amelyek megmaradtak vagy felgyülemlettek az elmúlt negy­ven esztendőben — mondta Glatz Ferenc akadémikus a teg­napi levéltári napon. — A fő kérdésnek nem annak kellene lennie, hogy ki, mikor, miért vonható felelősségre, hanem annak, hogy honnan indulunk és hova tártuk. A magyar társada­lom sok vonatkozásban ismétli önmagát. Nem a konszenzusra törekszik, hanem a szembeállí­tásra. A somogyi levéltári napot ti­zenhetedik alkalommal rendez­ték meg a megyeháza nagyter­mében. A résztvevőket dr. Szili Ferenc kandidátus levél­tár-igazgató köszöntötte, a ren­dezvényt Jónás József, a me­gyei önkormányzat humán szol­A Somogy Megyei Pedagó­gia Intézet, a pedagógus ka­mara, a megyei önkormány­zati hivatal humán szolgálta­tási főosztályával és a peda­gógiai társasággal közösen az idén is kiírta pályázatát. Ti­zennégy pedagógus nyolc témakörben tíz pályaművet nyújtott be. Közülük kettőt a Magyar Tudományos Akadé­mia pécsi regionális tagozatá­hoz juttattak el. Vajúdó közoktatási rend­szer című tanulmányával a A Páneurópai Unió Magyar Egyesület dél-balatoni regioná­lis szervezete által összehívott találkozón tegnap este Tabon dr. Bethlen István (MDF) or­szággyűlési képviselő a Páneu- rópa Unió Magyar Egyesület al- elnöke azt mondta: beszélgetni, vitatkozni, ha kell veszekedni lehet a nyilvánosság előtt: ez a demokratizmus lényege.—Tud­juk, hogy az emberi társadalom kritika nélkül nem működhet jól, hiszen ez volt az elmúlt 45 év egyik legnagyobb problémája. — 1988 óta évente 3-8 szá­zalékkal csökkent és mára, 500 ezer alá esett a véradók száma. Ezt dr. Kató Ernő a Magyar Vöröskereszt főtitkár- helyettese mondta tegnap délután a Magyar Vöröske­reszt Somogy megyei Szerve­zete ezévi véradónapján. A kaposvári egészségügyi főis­kola előadótermében ünnepé­lyes keretek között megren­dezett összejövetelen a me­gyei vöröskereszt vezetői, va­lamint közel száz somogyi véradó és véradásszervező vett részt. A főtitkárhelyettes a véradás gondjait számba véve el­mondta: a szervezők és a do­norok csökkenését elsősorban a véradószervezet rendszer- változást követő fölbomlása és az új rendszer kiépítésének hiánya okozza. Az elmúlt években nemcsak az állandó véradók száma csökkent, ha­nem a fiatalok aktivitása is. gáltatási főosztályának vezetője nyitotta meg. Glatz Ferenc aka­démikus Történettudomány, tör­ténelemtanítás és rendszervál­tás címmel tartott előadásában a történészek és a pedagógu­sok felelősségéről is beszélt. Az 1990-es szavazást így minősí­tette: — Meggyőződésem, hogy akkor nem valakire, hanem va­laki ellenszavaztak az emberek. Félek, így lesz ez jövőre is, hol­ott, a politikában a nem nem le­het program. Aki kormányozni akar, annak igent kell mondania. Magyarországon a konszolidá­ciót hozó elemek azok lesznek, aki megértenek mindent, de nem akarnak semmit sem lemá­solni. A levéltári nap a levéltári év­könyv ismertetésével ért véget. L. S. kaposvári Mayer György lett az első. A második díjat Antal Józsefné és Baumgartner Ár- pádné nagyatádi óvónők kap­ták Pedagógiai munkánk ki- szélesítése a néphagyomány elemeinek beépítésével című dolgozatukért. A kaposvári Pálné Szabó Marianna Gya­korlati anyag a lábboltozat-, a gerinc- és a mellkasdeformi­tások javítására című munká­jával lett a harmadik. A sikeres pályázók tegnap a megyeházán vették át a díjakat. Bethlen István előadásában szólt a társadalmi szervezetek, az önkormányzatok demokrati­kus működéséről, majd kitért az európai védelmi rendszer szük­ségességére. Nem hallgatta el a gazdasági nehézségeket sem. — Az ország csak nemzetközi segítséggel tud talpraállni. Ez azt mutatja, hogy nagyobb szükségünk van Európára, mint azt korábban gondoltuk. Sze­rencsére ma már sokan gondol­kodnak így a politikusok közül. (K. J.) Ugyanakkor, egyes betegség­fajták megnövekedésével ará­nyosan, emelkedett a műté­tekhez szükséges vér mennyi­sége, amelyet jól és átfogóan megszervezett, anyagilag is megalapozott szervezet nélkül nem is tudnak biztosítani. A Magyar Vöröskereszt erején fölül is vállalta a feladat meg­oldását, de anyagi tartalékaik végesek, ugyanakkor a Népjó­léti Minisztérium által erre a célra átultalt összeg nagysága évek óta nem változott. A be­számolót követően a főtitkár- helyettes átnyújtotta megyénk százszoros, nyolcvanszoros és hatvanszoros véradóinak, valamint véradás szervezésé­ben kiváló eredményt elért ön­kénteseknek a kitüntetést. Az ötvenszeres véradóknak dr. Kovács János a Magyar Vö­röskereszt országos vezető­ségi tagja nyújtotta át az em­lékplaketteket. (Várnai) EXPO-PÁLYÁZAT BOGLÁRON Garasos költségvetés Barcson TÚL A SZÁZADIK VÉRADÁSON Láttam haláltusát Többszörös véradókat tüntettek ki Pedagógiai pályázatokat díjaztak Bethlen István országgyűlési képviselő előadása Tabon Segítséget a talpraálláshoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom