Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-27 / 277. szám
1993. november 27., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 „Szükségállapot” a pusztában Hóekével felszerelt cukorrépa- betakarítók a földeken Az akciót a Kaposcukor Rt szervezi — 60 ezer tonna nyersanyag vár betakarításra Egyelőre csak a répa levele fagyott Fotó: Csobod Péter Levéltári nap Kaposváron Glatz Ferenc akadémikus: Szembeállítás helyett konszenzust! Munkanélküliek Segesden A kétezerhatszáz lakosú dél-somogyi községben, Segesden emelkedett a munka- nélküliek száma. Korábban a munkások nagy része Nagyatádra járt dolgozni, de az ottani munkahelyek megszűnésével sokan kerültek utcára. Jelenleg mintegy kétszázötvenen kapnak rendszeres járadékot vagy jövedelempótló támogatást a községben. Ép testben ép lélek Háromnapos rendezvényt tartottak a kaposvári Petőfi Általános Iskolában Ép testben, ép lélek címmel. Mivel az iskola nem rendelkezik tornateremmel, nagy élményt jelentett a diákoknak a sportdélután, amelynek a sportcsarnok adott helyet. A rendezvénysorozat keretében előadásokat tartottak az egészséges életmódról és táplálkozásról. A program befejezéseként a tanulók megismerkedhettek az agykontroll módszereivel, a vegetáriánus életmóddal. Tejtermék bemutató egészítette ki a rendezvényt. A háromnegyedév mérlege Az év első kilenc hónapjában a kiskereskedelem és a vendéglátás árbevétele hazánkban 1342.4 milliárd forint volt, ebből Somogy nem egészen 51 milliárd forintot teljesített. Az előző év azonos időszakával összehasonlítva megyénkben három és fél százalékkal nőtt a forgalom. Somogy így ahhoz a tíz megyéhez tartozik, ahol némileg emelkedett a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma. Véradás Tabon és Siófokon November 29-én Tabon a művelődési házban reggel 9 órától délután 15 óráig, 30-án Sántoson a művelődési házban 14 órától 17 óráig, Szentbalá- zson pedig az orvosi rendelőben 8-tól 12 óráig véradókat várnak. A vérellátásban időnként tapasztalható gondok enyhítése érdekében a Szocialista Párt siófoki szervezete november 30-án reggel 8 órától 12-ig véradást szervez a siófoki kórház vérellátó osztályán. Új pavilonsor Három pavilonsort építettek Segesden. Ezekben üzlethelyiségek kialakítását tervezik. Fagylaltozót, butikot alakítanak ki és szolgáltatással foglalkozó cégeknek is helyet adnak. Gondolnak a gyerekekre és az idősekre A batéi önkormányzat gondoskodni kíván a gyerekekről és az idősekről egyaránt. Karácsonyra a 14 éven aluli gyerekeknek és a nyugdíjasoknak ajándékot adnak és műsorral köszöntik a kicsiket, időseket. Gáz Magyaratádon és Rácegresen 25-30 millió forintos költséggel gázvezetéket építenek ki Magyaratádon és Rácegresen. A terveket készítik. A lakosság nyolcvan százaléka csatlakozott a felhíváshoz. Jövő év végére kívánják befejezni a munkálatokat. Tizenhétezer sűrűié és százharmincezer tonna cukorrépa feldolgozásával eddig huszonháromezer tonna cukrot állítottak elő a századik kampányban a kaposvári cukorgyárban. Az eddigi kiemelkedő eredmények mellett azonban az utóbbi hetekben másirányú problémák akadtak. A hirtelen lezúduló hó lelassította a cukorrépa betakarítását. A rossz időjárási körülmények között — a 30 cm-es hótakaró és mínusz 15 fokos hőmérséklet miatt — a délmagyarországi termelők képtelenek saját gépeikkel kiszedni a földből répájukat. — Pillanatnyilag a kaposvári gyárnak 60 ezer tonna répája van a földben. Normál esetben már vége lenne a kampánynak és a répa a földeken maradna — mondta dr. Karl Schultes a Kaposcukor Rt elnök-vezérigazgatója. — Ha a répa a földben maradna, akkor ez a mezőgazdasági termelők amúgy is rossz helyzetét tovább rontaná, ezért a kaposvári cukorgyár szükségakciót indított. Ez azt jelenti, hogy három nagyteljesítményű Holmer márkájú betakarítógépet a termelők rendelkezésére bocsájt. A gépekre a gyár speciális Barcson és Balatonboglá- ron a képviselő-testület az 1994. évi költségvetési koncepciót vitatta meg. A barcsi önkormányzat előzetesen 617 miliő forint bevétellel számol. A koncepció új adónem bevezetését — a jelenlegi kommunális adó mellett a vállalkozókat terhelő adó kivetését — is tartalmazta. A testület azonban úgy határozott, hogy a helyi adók szükségességéről majd a költségvetés tárgyalásakor dönt. Az 1994. évi költségvetés sarkalatos pontja a közalkalmazotti törvény pénzügyi kihatása. A 13. havi bérre és ennek vonzatára nem tud forrást biztosítani az önkor— Nyomorult az a világ, ahol van tudomány, de nincs megértés, van udvariasság, de nincs segítőkészség — summázott a siófoki Nagy László. — Miért adok rendszeresen vért? Egyrészt hivatásos tiszt, rendőrhadnagy vagyok; munkám során többször láttam haláltusát, a maradék élet alamizsnájáért szemével könyörgő sérültet. Láttam már elveszettnek vélt, haldokló beteget újjászületni a vérátömlesztés hatására. Másrészt az egészségem megőrzését is segíti a véradás. — Százszoros véradó. Emlékszik még arra: hogyan kezdődött? — Harminc éve a kíváncsiság vitt el a Daróczy úti központba. 18 esztendős lehettem. Emlékszem ma is: nagyon meglepődtem, amikor pénzt nyomtak a kezembe. Decinként 50 forintot fizettek. Ez visszatetszést keltett benhóekét készített, amely képes a hótakarót a répa leveléig eltávolítani. Ezt anélkül végzi el, hogy a répát megkárosítaná. Ez a speciális kombinációjú hóeke-répabetakarítógép a különösen nehéz, szélsőséges időjárási feltételek mellett is képes a termés betakarítására. A munka elvégzése rendkívül fontos, hiszen termés mamányzat a jövő évre. Mintegy 617 millió forintos kiadással számol az önkormányzat. Ez az összeg akkor elég, ha jelentős takarékosság valósul meg, a működési és fejlesztési kiadásokat visszafogják. A víz és csatorna rendszer működtetésére koncessziós pályázatot írt ki a barcsi önkormányzat. A pályázatot a Dél-dunántúli Regionális Vízmű nyerte el. A képviselő-testület döntött a Barcs Városért kitüntető cím adományozásáról. A díjat hárman kapták: Rózsás Márton, a barcsi múzeum dolgozója munkájáért, Werkmann György, sis- heimi lakos a két város testvér- városi kapcsolatának kialakítánem, hiszen az ember ne pénzért segítsen bajba jutott társain. Meg félő, hogy betegek is jelentkeznek véradásra, ahogyan nő a szegénység. Van ismerősöm például, aki rendszeresen kijár Ausztriába; ott 700 schillinget fizetnek. Nekem nagyon nem tetszene, ha Magyarországon újra bevezetnék ezt a rendszert. — Azt mondta, az egészségének is jót tesz a véradás. — Igen. Utána mindig remek érzés fog el; fittnek, könnyűnek érzem magamat. Nem is emlékszem: mikor voltam utoljára megfázva. Kamaszkorom óta 120/70 a vérnyomásom. .Alkoholt nem iszom, nem dohányzóm, kezdő vegetáriánus vagyok — nekem a véradás a szenvedélyem. Megesett már hogy az orrom vérezni kezdett, jelezve, hogy mennem kell újra. Száznál többször adtam vért, de nincs papírom mindegyikről. radt még kinn a földeken. A három gép alkalmazásával naponta kétezer tonna répa kiszedése lehetséges. Ezzel az eljárással igyekszik segíteni a termelőknek és biztosítani a délmagyarországi cukorellátást a kaposvári cukorgyár, mely a nagymúltú vállalatnak is jelentős megerőltetést jelent. Harsányi Miklós sáért és Vértes György kimagasló művészi munkájáért. Balatonboglár képviselő-testü- lete a jövő évi költségvetés irányelveit határozta meg, döntés előtt, még decemberben közmeghallgatást tart a testület. Balatonboglár az 1996.évi Expóra pályázatot kíván benyújtani. A pályázatnak a Találkozások munkacímet adták: tervük, hogy helyi rendezvényként képző- és iparművészeti programokat szerveznek. A testület határozott arról is, hogy az önkormányzati tulajdonú antennarendszert eladja, a vevő ellenértékként egy üzemképes állapotú stúdiót hoz létre, január végéig. T. K. — A véradó tudja, hogy kin segített? — Korábban a felgyógyult beteg aláírásával, lakcímével küldtek köszönőlevelet. Ezt a nagyon szép gesztust kár volt megszűntetni. Most már jobbára csak abban az esetben tudom meg a sérült nevét, ha úgy riasztanak bennünket a sürgős műtéthez. — Nagyon visszaesett a véradók száma. — Sajnos. Sokan az AIDS-től félnek. Pedig vételhez is egyszer használatos tűket használnak. Előtte pedig olyan komoly, sokoldalú vizsgálatokat végeznek. Sorra megszűntek a kedvezmények is; volt például, hogy a munkahelyek szabadnapot adtak a véradóknak. Az emberek ma a léthelyzetükkel foglalkoznak, nem a másik bajaival. Aki elmegy vért adni, azt a lekiisme- rete viszi. Czene Attila — Fel kell mérni ennek a kis országnak az erőtartalékait, amelyek megmaradtak vagy felgyülemlettek az elmúlt negyven esztendőben — mondta Glatz Ferenc akadémikus a tegnapi levéltári napon. — A fő kérdésnek nem annak kellene lennie, hogy ki, mikor, miért vonható felelősségre, hanem annak, hogy honnan indulunk és hova tártuk. A magyar társadalom sok vonatkozásban ismétli önmagát. Nem a konszenzusra törekszik, hanem a szembeállításra. A somogyi levéltári napot tizenhetedik alkalommal rendezték meg a megyeháza nagytermében. A résztvevőket dr. Szili Ferenc kandidátus levéltár-igazgató köszöntötte, a rendezvényt Jónás József, a megyei önkormányzat humán szolA Somogy Megyei Pedagógia Intézet, a pedagógus kamara, a megyei önkormányzati hivatal humán szolgáltatási főosztályával és a pedagógiai társasággal közösen az idén is kiírta pályázatát. Tizennégy pedagógus nyolc témakörben tíz pályaművet nyújtott be. Közülük kettőt a Magyar Tudományos Akadémia pécsi regionális tagozatához juttattak el. Vajúdó közoktatási rendszer című tanulmányával a A Páneurópai Unió Magyar Egyesület dél-balatoni regionális szervezete által összehívott találkozón tegnap este Tabon dr. Bethlen István (MDF) országgyűlési képviselő a Páneu- rópa Unió Magyar Egyesület al- elnöke azt mondta: beszélgetni, vitatkozni, ha kell veszekedni lehet a nyilvánosság előtt: ez a demokratizmus lényege.—Tudjuk, hogy az emberi társadalom kritika nélkül nem működhet jól, hiszen ez volt az elmúlt 45 év egyik legnagyobb problémája. — 1988 óta évente 3-8 százalékkal csökkent és mára, 500 ezer alá esett a véradók száma. Ezt dr. Kató Ernő a Magyar Vöröskereszt főtitkár- helyettese mondta tegnap délután a Magyar Vöröskereszt Somogy megyei Szervezete ezévi véradónapján. A kaposvári egészségügyi főiskola előadótermében ünnepélyes keretek között megrendezett összejövetelen a megyei vöröskereszt vezetői, valamint közel száz somogyi véradó és véradásszervező vett részt. A főtitkárhelyettes a véradás gondjait számba véve elmondta: a szervezők és a donorok csökkenését elsősorban a véradószervezet rendszer- változást követő fölbomlása és az új rendszer kiépítésének hiánya okozza. Az elmúlt években nemcsak az állandó véradók száma csökkent, hanem a fiatalok aktivitása is. gáltatási főosztályának vezetője nyitotta meg. Glatz Ferenc akadémikus Történettudomány, történelemtanítás és rendszerváltás címmel tartott előadásában a történészek és a pedagógusok felelősségéről is beszélt. Az 1990-es szavazást így minősítette: — Meggyőződésem, hogy akkor nem valakire, hanem valaki ellenszavaztak az emberek. Félek, így lesz ez jövőre is, holott, a politikában a nem nem lehet program. Aki kormányozni akar, annak igent kell mondania. Magyarországon a konszolidációt hozó elemek azok lesznek, aki megértenek mindent, de nem akarnak semmit sem lemásolni. A levéltári nap a levéltári évkönyv ismertetésével ért véget. L. S. kaposvári Mayer György lett az első. A második díjat Antal Józsefné és Baumgartner Ár- pádné nagyatádi óvónők kapták Pedagógiai munkánk ki- szélesítése a néphagyomány elemeinek beépítésével című dolgozatukért. A kaposvári Pálné Szabó Marianna Gyakorlati anyag a lábboltozat-, a gerinc- és a mellkasdeformitások javítására című munkájával lett a harmadik. A sikeres pályázók tegnap a megyeházán vették át a díjakat. Bethlen István előadásában szólt a társadalmi szervezetek, az önkormányzatok demokratikus működéséről, majd kitért az európai védelmi rendszer szükségességére. Nem hallgatta el a gazdasági nehézségeket sem. — Az ország csak nemzetközi segítséggel tud talpraállni. Ez azt mutatja, hogy nagyobb szükségünk van Európára, mint azt korábban gondoltuk. Szerencsére ma már sokan gondolkodnak így a politikusok közül. (K. J.) Ugyanakkor, egyes betegségfajták megnövekedésével arányosan, emelkedett a műtétekhez szükséges vér mennyisége, amelyet jól és átfogóan megszervezett, anyagilag is megalapozott szervezet nélkül nem is tudnak biztosítani. A Magyar Vöröskereszt erején fölül is vállalta a feladat megoldását, de anyagi tartalékaik végesek, ugyanakkor a Népjóléti Minisztérium által erre a célra átultalt összeg nagysága évek óta nem változott. A beszámolót követően a főtitkár- helyettes átnyújtotta megyénk százszoros, nyolcvanszoros és hatvanszoros véradóinak, valamint véradás szervezésében kiváló eredményt elért önkénteseknek a kitüntetést. Az ötvenszeres véradóknak dr. Kovács János a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségi tagja nyújtotta át az emlékplaketteket. (Várnai) EXPO-PÁLYÁZAT BOGLÁRON Garasos költségvetés Barcson TÚL A SZÁZADIK VÉRADÁSON Láttam haláltusát Többszörös véradókat tüntettek ki Pedagógiai pályázatokat díjaztak Bethlen István országgyűlési képviselő előadása Tabon Segítséget a talpraálláshoz
