Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-26 / 276. szám
1993. november 26., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Hetvenhét asszony — egy műszakban Német piacra varrják a cipőt Naponta 300 pár felsőrész — Biztató ígéret a tanulóknak Naponta 300 pár cipőfelsőrészt varrnak a barcsi üzemben Gondok és örömök a szociális otthonban 27 millió forintból gazdálkodnak Kálmáncsán Lebontják a Nagyhíd utcai szökőkutat A barcsi képviselő-testület úgy döntött: lebontják a Bajcsy-Zsilinszky és Nagyhíd utca sarkán levő szökőkutat; ezt a részt tavasszal virágokkal ültetik be, s így hasznosítják a továbbiakban. Megvizsgálják azonban annak a lehetőségét, hogy a városközpontban a sétatéren hol létesíthetnének szökőkutat, s ha döntöttek, majd ott építik fel. Patosfai fejlesztések Patosfán négymillió forint jutott az idén fejlesztésekre; csak a tavaly kezdett beruházásokat fejezték be. A temető felé vezető 600 méteres út rendbetétele és a ravatalozó felújítása együttesen majdnem kétmillió forintot vett ki az önkormányzat kasszájából. Tervezik még a több mint 40 éves járda felújítását is, de erre egyelőre nincs pénze az önkormányzatnak. Áriák Erkel operáiból Barcson a héten „Évfordulók nyomában” címmel részleteket láttak-hallottak az érdeklődők Erkel Ferenc népszerű operáiból, illetve kortársaink műveiből. Közreműködött Sajdi Júlia és Csányi László — mindketten a Pécsi Nemzeti Színház magánénekesei. Zongorán kísért Király Csaba. A nyugdíjasklub számvetése A szociális központban tartotta a barcsi nyugdíjasklub soros ülését — ezen mintegy száz időskorú vett részt. Megvitatták az öttagú vezetőség által előterjesztett számvetést az 1993-as évről, valamint beszámoltak a klub pénzügyi helyzetéről. Máltaiak a karitatív munkáról Taggyűlést tartott a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat barcsi szervezete, s értékelték a tagság egyéves tevékenységét, megvitatták a jövő év feladatait. Kiemelték: az egyre nehezebb gazdasági helyzetben, arra kell törekedni, hogy a nagyobb községekben is alakuljanak csoportok, mert segítségükkel hatékonyabbá válhat a karitatív munka. A barcsi önkormányzat egyébként több mint 60 ezer forinttal támogatta a Máltai Szolgálat helyi csoportjának munkáját. Nemzetiségi adattár a Dráva-mentéről Húszezer tárgyi emlék és dokumentum került a barcsi Dráva múzeum gyűjteményébe — a megnyitás óta. Ez évente ezer tételnyi növekedést jelent. A barcsi közművelődési intézményben a Dráva-mente negyvenkét településének régészeti és néprajzi értékeit őrzik; munkatársai most a Somogy megyei nemzetiségi adattár dokumentumait dolgozzák fel. Hetvenhét munkás dolgozik az üzemben; naponta 300 pár cipőfelsőrészt készítenek. A Szigetvári Cipőgyár barcsi telepe nyolc év óta ad munkát — egy műszakban — a helybeli és a szomszéd falvak asszonyainak. — Az alapanyagot Szigetvárról kapjuk. A kiszabott árut hozzák Barcsra, s a kész felsőrészt szállítjuk vissza — mondja Benke Teréz, a telep egyik beosztott vezetője, aki (Folytatás az 1. oldalról) — A szövetkezet 3350 hektárnyi területéből 2126 volt a szántó, s mintegy 350 hektáron termeltünk lent a saját lengu- bózó üzemüknek — mondta Bogdán József. — Bérmunkát is végeztünk a nagykanizsai Izzónak, illetve a Tungsramnak. Volt saját varrodánk is. Aztán jött az első veszteséges és a két aszályos év, és sorra omlottak össze a felvevőpiacok. A fejlesztéshez nyújtott segítségért a Kaposvári Húskombinátnak voltunk kénytelenek értékesíteni valamennyi sertésünket. 1991-ben a kombinát 10,5 millió forinttal tartozott. Ugyanakkor jelentkeztek a gondok a lenfeldolgozó iparban is. A már felszámolt keszthelyi, illetve a fenékpusztai gyár mind a mai napig jelentős összeggel tartozik nekik, illetve most már a minket felszámoló társaságnak. A háztájiból felvásárolt zöldség árával meg a nagyatádi konzervgyár maradt adós. Tavaly megszűnt a rendszeres bevételt hozó izzós bérA tengeri csigák, kagylók színe, mintázata elbűvöli a látogatót. „A tenger csodái” címmel mutatják be a barcsi Dráva múzeumban Rajnainé Horváth Éva Marcaliban élő magángyűjtő kiállítását. Igazi különlegességek találhatók ebben, mint például az óriás gyöngy kagyló vagy a fél méter hosszúra megnövő sonkakagyló, és a sisakcsiga, amit majdnem 30 éve dolgozik a cipőiparban. — A készterméket most a német Reimberger cégnek szállítjuk, de nyáron két hónapig sportcipőket is gyártottunk olasz megrendelőknek. Irreális határidőt szabtak az olaszok, ezért rengeteget kellett túlórázni. Nem volt lazsájás, mindenki tette a dolgát. így sikerült 14 ezer pár lábbelit elkészíteni. Dolgoztak a Szalamandernek és a Lady Starnak is. Mint megtudtuk, az utóbbinak majd 600 pár csizmunka, s majdnem 50 dolgozójuk maradt munka nélkül. A két éven át fölhalmozódó 42 millió forint veszteség és a behajthatatlan adósságok miatt az akkori vezetőség csődöt jelentett. — Utólag sok kritika éri a szövetkezet mostani vezetését — mondta Bogdán József —, miért nem osztotta föl idejében a vagyon, hogy kisebb egységek alakuljanak. A fölszámolással kapcsolatos törvény azonban erre nem ad lehetőséget. Mi belső és külső árveréssel próbálkoztunk, hogy a körzetben — Iharosberényben, Iharosban, Pogányszentpéteren — a tagok gépeket tudjanak vásárolni. A befolyt pénzt, majdnem 6 millió forintot a gazdaság továbbviteléhez, valamint a hitelek törlesztésére és a tb-tartozásokra fordítottuk. Az idén az Apeh-tartozást már nem tudta rendezni az Aranykalász, s az Apeh felszámolási kéréssel fordult a bírósághoz. A felszámolást levezető Patik és Varga Gazdasági Taegyes távoli szigeteken építőanyagként is használnak. A legszebb példányok a ka- urik, ezek több színben pompáznak. A pénzcsiga pedig a gazdaság jele volt Afrikában és Kínában. A kúpcsigák míg élnek, veszedelmesek, mert mirigyeik mérget termelnek, s ugyancsak maró hatású folyadékot tartalmaz a hordócsiga. Ezeknek a „csigaházai” mát készítettek. A keleti piacra mostanában nem szállítanak. A Szigetvári Cipőgyár igazgatója, Bari István szorgalmazta szakmunkástanulók felvételét, így tanulóképzés is van az üzemben. Hosszú távon ugyanis tervezik a foglalkoztatásukat. A barcsi üzem azok közé tartozik, ahol nem létszámleépítés, hanem bővítés is volt. A nyáron jópáran találtak itt munkát, s várhatóan újabb dolgozókat is alkalmaznak. Gamos Adrienn nácsadó Társaság eddig három fordulóban igyekezett túladni a tsz 60 millió forintos vagyonán. Az árverésen elkelt a szarvas- marha- és a sertéstelep állatállománya, a gépműhely gépestül, s akadt vevő legutóbb a berendezési tárgyakra is. Ami még kétséges — valószínűleg versenytárgyalásra írják ki —, az a magasdi sertéstelep, a pogány- szentpéteri halastó, a pádi szárítóüzem és folyékony-műtrágyatároló. Ám bármilyen jó áron kelljenek is el az egységek, a felszámolási díj, a végkielégítések és egyéb követelések miatt az úgynevezet F-kategóriás hitelezőket — előreláthatólag — csak 50 százalékban tudják kielégíteni. — Elképzelhető, hogy itt januártól senki másnak nem lesz státusza, csak nekem. De valakinek a halottat is el kell temetni — mondta keserűen a valamikor 160-170 dolgozót foglalkoztató tsz elnöke. — Jövő nyárig, a teljes felszámolásig még sok munka van. Csíky Kis Erika is láthatók itt. Ezenkívül a tüskecsiga, az ujjcsiga, a zarándok-, fésű-, szívkagylók, osztrigák... A legnépszerűbb a tritonkürt, amit kifúrva Óceániában jelzőkürtként használnak. A tenger pillangói a csigák — írta Jókai Mór —,... a természet kedvenc gyermekei. Ezt bizonyítja a barcsi kiállítás is, amely február 2-ig tekinthető meg. Nagy a zsúfoltság a kál- máncsai szociális otthonban. 95 idős ember — 54 nő és 41 férfi — él itt. A legfiatalabb bentlakó 35 éves, a legidősebb 92. — Az utóbbi tíz esztendőben csak a megyéből jöttek betegek, korábban az ország minden tájáról — tudtuk meg Sándor Miklóstól, aki tizenöt éve igazgatója az intézetnek. — Többnyire egyedülállók, mozgáskorlátozottak, valamint családokból kikerülők vannak itt. Most újabb hat személy vár befogadásra... — Az idén 27 millió forintból gazdálkodunk — mondta az igazgató. — Az otthon több épületből áll, s ezek karbantartása folyamatos. A régi épülethez új szárny épült, majd kiépítettük a központi fűtést. A terület nagy: több mint tíz hekAz anyakönyvvezetői teendőket Barcson Orbán Kálmánná látja el — két éve már. A népességnyilvántartás és egyéb hivatalos ügyek intézése is feladata. Munkájában legszebbnek a házasságkötést tartja. — Az idén már 63 pár mondta ki a boldogító igent november végéig — mondta az anyakönyvvezető —; tavaly csak 44-en kötöttek házasságot. — Megjegyzi, hogy két éve 66,1990-ben pedig 78 pár esküdött. A legforgalmasabb hónap a május volt Barcson: huszonnyolcán kötöttek akkor házasságot. Január-februárban viszont csak hatan. A legidősebb házasodó férfi 63 éves Berzencén már 59 azoknak a száma, akik kiestek a munkanélküli-ellátásból; így csak az önkormányzat jövedelempótló támogatását kapják. Elhelyezkedési esélyeik növelésére tanfolyamokat szervezett a munkaügyi központ Kaposváron, Budapesten. Néhányan — akik tár; sok itt a munka. Az otthon majdnem teljesen önellátó; hetente egyszer vágunk hízót, s a friss zöldséget megtermeljük a konyhakertben. Az otthon ötven alkalmazottja közül 18 szakdolgozó. Az időseknek igyekeznek minél otthonosabb feltételeket teremteni. A mentálhigiénés team feladata a pszichés gondozás. Rendszeresek a kulturális rendezvények is. Fellépett már náluk többek között a szuloki néptánccsoport is, de az igazi ünnep a karácsony és a farsang. Nemrég tartottak egy lakodalmat is... A gondozottak egyharma- dához rendszeresen jönnek látogatók. Amit az idős emberek jobban igényelnek, az a szeretet. Ez semmiféle pénzzel nem pótolható. G. A. volt, s 60 éves hölgyet vett el. A legfiatalabb pár esetében a legény már betöltötte a 18. életévét, az arának pedig a gyámhatóság engedélye kellett a házasságkötéshez. Az esküvő választóvonal az emberek életében. Orbánné szerint ez mindenkinek emlékezetes. — Olyan szép, hogy szavakkal nem tudom kifejezni — mondta. — Ezt érezni kell. S úgy szeretném, ha látnák: én is olyan boldog vagyok, mint ők. Minden egyes alkalommal újra átélem a szülők helyzetét is, mert ez afféle életmű. Felnevelik a gyerekeket, azok kirepülnek a családi fészekből, s családot alapítanak... G. A. megfeleltek az alkalmassági vizsgálat követelményeinek — rendvédelmi oktatásban vesznek részt. Néhány fiatal bejutott a menedzserképzőbe is. Az előbbinek 50 ezer, az utóbbi tanfolyamnak 100 ezer forint a tandíja; a költségek felét a csurgói munkaügyi központ fizeti. / ~ \ Iharosberény Község Önkormányzata bérbeadás útján meghirdeti hasznosításra Iharosberény, Mártírok u. 59. szám alatt levő volt tűzoltószertár épületet. Ajánlatokat írásban Iharosberény, Rákóczi u. 6. címre kérjük benyújtani, legkésőbb 1993. december 15-ig. Érdeklődni: személyesen és Iharosberény 1. telefonszámon lehet. (26146) v._____________________________________________^ Árverezik az iharosberényi Aranykalász téesz vagyonát Kiállítás a Dráva múzeumban A tenger csodái Barcson Házasodok az anyakönyvvezető előtt Tél derekán ritkán mondanak igent Munkanélküliek Berzencén
