Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-25 / 275. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 25., csütörtök Ukrán-magyar vegyesvállalat A hó — gond Ukrajnában, Ohtirka vá­rosban ukrán-magyar ve­gyes vállalatot hozott létre a Szegedi Ruhagyár Rt. Az új ruhaüzem január közepén kezdi meg működését. A gépeket és a szellemi tőkét a szegediek adják, s megte­remtik az induláshoz szük­séges egyéb feltételeket is. Vállalták például a betaní­tást: ezekben a hetekben ukrán munkások, leendő termelésirányítók dolgoznak a szegedi gyárban. A ve­gyes vállalat a tervek szerint javítja a Szegedi Ruhagyár Rt jövedelmezőségét. Benzináremelés Romániában Romániában a lej dollár­hoz viszonyított értékének csökkenése miatt keddtől 21 százalékkal felemelték a benzinárakat. Emiatt az or­szág benzinkútjainál előző napon több száz autós vára­kozott üzemanyagért. Ro­mánia évi 6,6 millió tonna sa­ját termelése mellett 7 millió tonna nyersolajat importál. A szuperbenzin literje három­százharminc lej helyett négyszáz lejbe kerül. A hóeltakarítók munkáját — szerencsére — az időjárás is segíti: olvad. Fotó: Csobod Péter A rendelet ellentmondása: a vállalkozó már nem munkanélküli Fejlesztési támogatás a saját földön vállalkozó állástalanoknak Westel-Ericsson szerződés Az új rendszer kialakítása mérföldkőnek számít a hazai távközlés történetében. Az Ericssonnal közösen már a huszonegyedik század technológiáját valósítják meg Magyarországon. A rendszer kiépítése és maj­dani üzemben tartása mint­egy háromszáz-négyszáz új munkahelyet teremt. Kie­melkedő szerep hárul az Ericsson Technika Kft-re, amely 1991-ben kezdte meg magyarországi tevékenysé­gét. Ez a társaság 1995-ig a Matáv digitális kapcsolás- technika egyik szállítója is egyben. Szponzori szerződés Hét cég és vállalkozás kö­tött szponzori szerződést a Világkiállítás Győr Alapít­vánnyal a Rába-parti város­ban. A támogatók felkarolják a városfejlesztési elgondo­lásokat, s csaknem nyolcmil­lió forinttal növelik az alapít­vány tőkéjét. Ennek fejében termékeik, szolgáltatásaik népszerűsítésére használ­hatják egyebek között a vá­ros rendezvényének hivata­los támogatója, illetve szállí­tója címet. Vállalkozás­fejlesztési alapítvány A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány eddigi hároméves tevékenysége alatt elsősorban a szakmai tudás átadásával kívánta segíteni a hazai kis- és kö­zépvállalkozókat. Két hitel- programja — a Phare és a Mikrohitel — keretében 1,25 milliárd forintot helyezett ki az elmúlt két év során. Együttesen több mint kilenc- száz vállalkozó részesült a kedvezményes hitelekben. Bevezetés előtt áll további három pénzügyi konstrukció: a könnyített törlesztésű ka­mattámogatási rendszer, a kockázati alap és a reorga­nizációs Start-hitel. Október 28-án lépett ha­tályba az a kormányrendelet, amely a termőfölddel rendel­kező munkanélküliek vállalko­zóvá válását segíti elő. Dr. Tarrné dr. Törzsök Piroska, a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgató-helyettese elmondta: az igen szigorú fel­tételek együttes megléte ese­tén a munkanélkülinek a mun­kaügyi központ támogatást nyújthat. A feltételek között szerepel, hogy a munkanélkülinek jára­dékra jogosultnak kell lennie és mezőgazdasági fejlesztési alap vagy reorganizációs kormányprogram keretében támogatásban kell részesül­nie. Utóbbi feltétel igencsak leszűkíti a lehetséges támoga­tottak körét. Szükséges ezek mellett, hogy a munkanélküli rendelkezzen a támogatás összegét elérő termőfölddel vagy tulajdonnal. Az ingat­lanra (amely azonban nem le­het ház vagy üdülő), be kell jegyeztetni a munkaügyi köz­pont jelzálogjogát. A munka- nélkülinek vállalnia kell, hogy főfoglalkozásúként kezd a vál­lalkozásba. Szűk körben ugyan, de le­hetőséget ad a rendelet arra is, hogy azok a termőfölddel rendelkező állástalanok, akik már kimerítették a járadék le­hetőségét, de az előbb emlí­tett fejlesztési támogatások valamelyikére 1994. február 28-ig pályázatot nyújtanak be a Földművelésügyi Minisztéri­umhoz, pályázhatnak a támo­gatásra. A mezőgazdasági vállalko­zóvá válás támogatásához a pályázatot a munkaügyi köz­ponthoz kell benyújtani. Az irathoz csatolni kell a vállal­kozó igazolványt (társas vál­lalkozás esetén a társasági szerződést), az ingatlan tulaj­doni lapját, a reorganizációs támogatásra benyújtott ered­ményes pályázatot. A munkaügyi központ a vál­lalkozást egyszeri, 200 ezer forint kamatmentes hitellel támogatja, amelyet három évi türelmi idő után négy év alatt, három havonta egyenlő rész­letekben kell kifizetni. Aki hat hónapon belül nem kezdi meg a vállalkozást vagy a támoga­tás folyósítását követő 37. hó­nap első napjáig abbahagyja azt, a teljes összeget vissza kell fizetnie a jegybanki alap­kamat kétszeres összegével együtt. Aki a 37. hónap és a 4. év lejárta közben hagy fel vál­lalkozásával vagy nem fizeti a törlesztőrészletet, a vissza- lévő összeget kell kifizetnie, a kamatokkal együtt. A rendelet ellentmondást tartalmaz, nem is elhanyagol­ható!. A pályázathoz ugyanis csatolni kell a vállalkozói iga­zolványt. Amint azonban a vál­lalkozói igazolványt kiváltják, a munkanélküli már nem munkanélküli, így a támoga­tásra sem jogosult. A megol­dást keresik. A munkaügyi központ addig is azt tanácsolja, hogy a pá­lyázathoz csak a kérelmet nyújtsák be az igénylők, a munkaügyi központ majd kiér­tesíti az igénylőket, ha szük­ség van a vállalkozói igazol­ványra is... Tóth Kriszta Ma még ismeretlenül cseng az offshore Egy gombnyomásra a ciprusi adóparadicsom Dr. Szász István: két minisztérium engedélye szükséges Dr. Szász István néhány napja érkezett haza ciprusi szakmai útjáról. Felhőtlenül kék volt az ég, 25 fok meleg a ten­ger. De arrafelé nemcsak az időjárás kedvező... — Rendkívül vonzó gazda­sági lehetőség rejlik ezen a csodás szigeten — mondta a fi­atal siófoki szakember. — Az offshore angol szó: az üzleti életben olyan vállalkozást je­lent, amely a bejegyzése sze­rinti országban nem végez gaz­dasági tevékenységet. Ha a vál­lalkozó például Cipruson alapít offshore céget, annak irányítá­sát, számlavezetését, könyvvi­telét ott végzi, úgy az éves eredmény 4,25 százalékának megfelelő nyereségadót fizet. — Ha jól értem, egy például Somogy megyei vállalkozással üzleti tevékenységet folytató, de Cipruson bejegyzett cégnek Magyarországon nem is kell adóznia? — Igen. Ha az offshore cég­nek nincs hazánkban telephe­lye, úgy Magyarországon nem kell adóznia. A két állam 1982-ben egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerüléséről. — Akkor mondhatjuk, hogy ez kiskapu az adózás áthatolha­tatlan nak vélt falán? — Fogalmazhatunk így is, de el kell oszlatni egy tévhitet: egy cég nem attól válik „adómen­tessé”, hogy offshore, hanem attól, hogy adóparadicsomban offshore. Ciprus pedig adópa­radicsom. — Sokan éltek a lehetőség­gel eddig? — Cipruson közel tizenkéte­zer offshore cég működik, de hazánkban még nagyon szűk kör tud erről a lehetőségről. Megjegyzem, a cégalapítás legalitásához előzetes deviza- hatósági engedélyt kell kérni a Pénzügyminisztériumtól, il­letve a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumától. — Miképp lehet ellenőrizni például gyorsan, hatékonyan a cég mindenkori likviditását, ha 3 órányi repülőút távolságra veze­tik a könyvelést? — A cégalapítóknál telepített számítógép segítségével, né­hány gomb lenyomásával teljes képet nyerhet a tulajdonos a pénzügyi helyzetéről. Rendkívül fejlett az ottani infrastruktúra. — Mit gondol, Magyarorszá­gon is lenne létjogosultsága offshore cégeknek? Ez jelentős adóbevételeket hozna az ál­lamnak, rengeteg szellemi erő­nek adna munkát, s az üzleti kapcsolatainkat is segítené. — A magyar társasági jogban is találunk hasonló formát, a vámszabadterületi társaságot. Én azonban kételkedem abban, hogy Magyarországon bővülni fog ez a kör; országunk nem éppen adóparadicsom. Czene Attila A MOSZ nem támogatja a birtok-korlátokat A földtörvény tervezetben nem látható egy kiérlelt földbirtokpolitikán nyugvó koncepció — vélekedik a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) a kormány és a szaktárca között in­gázó földtörvénytervezetről. Az érdekképviselet az elő­terjesztés legkritikusabb pontjának a tulajdonról és a használatról szóló részeket tartja. Nem ért egyet azzal, hogy amíg a tervezet a bel­földi személyek és szerveze­tek számára 300 hektárban il­letve 6000 aranykorona ér­tékben szabja meg a megve­hető termőföld tulajdon felső határát és a külföldiek eseté­ben kategorikusan megtiltja a vásárlást, addig az állam föl­dtulajdonszerzési joga korlát­lan maradna. Ugyancsak kor­látozás nélkül szerezhetné­nek földtulajdont a közalapít­ványok és a helyi önkor­mányzatok az ajándékozási, tartási-, öröklési- és gondo­zási szerződések alapján. A mezőgazdasági terme­lőket képviselő szervezet úgy ítéli meg, hogy ha ezek a tu­lajdonszerzési korlátozások a törvényben testet öltenek, akkor a jogalkotó újraéleszti az 1970-es évek beli állapo­tokat, vagyis újra divatba jön az „egy család — egy lakás” koncepciója. Konzerválja to­vábbá az irreális földárakat, mert a potenciális földvásár­lói kör szűkítése egyértel­műen a föld árának emelke­dése ellen hat. A tulajdonszerzés korláto­zásának puszta híre nyomán már most felgyorsultak a spekulatív földvásárlások. A MOSZ hiányolja, hogy a ter­vezet nem biztosít a helyben lakó, a mezőgazdaságból megélni akarók, vagy meg­élni kényszerülők számára elővásárlási jogot, nem ösz­tönzi kedvezményes földvá­sárlási hitellel és befektetési kedvezményekkel a nagyobb területen gazdálkodni akaró­kat a birtokgyűjtésre. Hiá­nyolja továbbá a gazdálkodói jellegű birtokszerzés állami ösztönzését, mert enélkül várhatóan a földbérleten ala­puló gazdálkodás tartós és meghatározó jelenlétével kell számolni a mezőgazdaság­ban. Végezetül hátrányosnak ítéli az érdekképviselet azt is, hogy a készülő törvény a szövetkezetek föld bérleti jo­gát 2500 hektárban tervezi maximálni. u.g. Kárpótlási földárverések Több mint tízezer jogosult li­citált a múlt héten tartott 334 földárverésen a területekre, or­szágszerte. 627 ezer aranyko­ronát meghaladó értékű terület került 8391 licitáló tulajdonába. Legtöbb árverést (39-et) Vas megyében tartották, a legna­gyobb értéket képviselő — 109 ezer aranykoronát is meghaladó terület pedig Békés megyében kelt el. A múlt hét végéig elárve­rezett területek értéke megköze­líti a 23 millió aranykoronát. Az országban 12 301 árverésen több mint 275 ezer kárpótlásra jogosult jutott földhöz. Adószabály- javallatok 1994-re 2. Kedvezőbb helyzetben a vállalkozások — Ez attól függ, hogy a vál­lalkozási körben megélénkül-e a beruházási és fejlesztési te­vékenység. Ebben pedig fon­tos szerepet tölthetnek be az adópolitikai ösztönzők. Ezek egyike az adókulcs-csökken­tés. A parlament elé került koncepció szerint 40 száza­lékról 36 százalékra mérsék­lődne a társasági adó kulcsa. Tájékoztatjuk Tisztelt Fogyasztóinkat, hogy a TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI SZÁMLÁK az eddigi befizetési formák meghagyása mellett, minden héten ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■■ I ■■ csütörtökön, a területileg illetékes kazánháznál is befizethetők, az alábbi időpontokban. Krénusz kazánház (Honvéd u.), 18-19 óra között Honvéd kazánház (Nemzetőr sor), 18-19 óra között Sávházi kazánház (Sávház mögött) 17-18 óra között Kinizsi kazánház (Kinizsi Itp. 12.) 17-18 óra között Béke-Füredi fűtőmű (Kanizsa u. 27.), 16-18 óra között A fenti időpontokban lehetőség van az esetleges díjhátralék befizetésére is, a helyszínen tartózkodó díjbeszedőknél. Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Részvénytársaság Távfűtési Üzem (26167)

Next

/
Oldalképek
Tartalom