Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-25 / 275. szám
1993. november 25., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Járdaépítés, felújítás — decembertől telefon Hetvenmillióból gazdálkodott Lábod Alkatrészek Segesdről Iránba A magyarenergiagazdálkodási intézettel közösen iráni megrendelésre gyártanak erő- művihűtőtorony-alkatrészeketasegesdiFerrokovkft-nél.Atervekszerintkétévalattnégy hűtőtorony fémvázát és burkolólemezeit szállítják a segesdiek Iránba. Fotó: Török Anett Nagyatádról is utaznak Kanadába Bármelyik nap jöhet a szállítmány — Ellátás és gondoskodás az átmeneti szálláson Elismerés az atádi tűzoltóknak Önkormányzati ülésen hallgatta meg a nagyatádi tűzoltó-parancsnokság tevékenységéről szóló jelentést a város képviselő-testülete. Az előterjesztés többek között szólt a testület átszervezésével kapcsolatos feladatokról, a helyi tűzvédelem helyzetéről, a szervezet gazdálkodásáról, valamint a tűzvizsgálati és propagandatevékenységről. A képviselő-testület elismerését fejezte ki a tűzoltóknak: mindig számíthat rájuk a város a hétköznapi munkákban és a katasztrófaelhárítás idején. Megemlékeztek az idősekről Rinyaszentkirályon a helyi önkormányzat és a Vöröskereszt szervezésében tartották meg nemrégiben az öregek napját. A több mint 60 megjelent idős embert Horváth József polgármester köszöntötte, majd közös vacsorán idézték fel régi emlékeiket, s közben magyarnótákat hallgattak. A majdnem 500 lakosú településen 120-an már átlépték a nyugdíjkorhatárt. Köcsögdudát készítenek a néprajzosok Hétfőn a Snitt filmklub rendezésében Nagyatádon az amerikai filmek hőskorából láttak egyórás válogatást azok, akik szeretik a régi filmeket és ellátogattak ezen az estén a művelődési házba. Bemutatták az 1920-ban készült Dr. Cali- gari című filmet is. Pénteken, a hat előadásból álló néprajzi programsorozat következő foglalkozásán a résztvevők köcsögdudát készítenek, s közben megismerkedhetnek az adventi szokásokkal. A rendezvény vendége a Zengő együttes két művésze, valamint Merczel István a Somogy táncegyüttesből. Járda épült Görgetegen A görgetegi önkormányzat több mint hétszázezer forintot költött az idén járdaépítésre. A csaknem 200 méternyi járda- szakasz, amit a főútvonallal párhuzamosan építettek, nemrég készült el. Korszerűsítik a rendelőt Megkedték a kutasi orvosi rendelő korszerűsítését. A tervek szerint az épületben új vizesblokk készül, és szociális helyiségeket is kialakítanak, így az ott dolgozók kulturált körülmények között végezhetik munkájukat. A betegvárót is felújítják, a fogorvosi rendelő helyét pedig szintén a körzeti orvosi rendelő foglalja el. Lábodnak kétezer-háromszáz lakosa van; többségük a mezőgazdaságból, illetve ehhez az ágazathoz kapcsolódó munkából él. Az önkormányzat lehetőségei korlátozottak, a fejlesztéseket pedig jó néhány esetben lassítja a pénzügyi bizonytalanság. — Hetvenhétmillió forintból gazdálkodtunk az idén. A változó körülmények, több előre nem látott dolog miatt azonban módosítani kellett a költségvetésünket — mondta Lassú István lábodi polgármester. — Jelentős összegű volt néhány esetben a váratlan költségnövekedés is. Ezeket csak a többletbevételekből tudtuk finanszírozni. Többletkiadásokat okoztak a felújítások is, az előre nem tervezhető árváltozások miatt. A falu arculata azonban változott — megújult. Nemrég készült el a járda és sárrázó. A sportkedvelőknek pedig a közelmúltban adták át az aszfaltoRészvénytársasággá alakult át az eredetileg mintegy ötezer hektáros kutasi állami gazdaság. Az apadáshoz — mint Varga László igazgató elmondta — az első jelentős lépést a 240 lovat számláló somogysárdi ménes eladása, illetve az ezzel együtt bérbeadott 614 hektár jelentette. A hízómarhatelep szarvasmarha-állománya (297 állat) olasz vevőre talált, s ezen üzlet folytán további 521 hektárral csökkent a terület. A kárpótlás során, a földárveréseken 1100 hektárnak lett új gazdája, így most a korábbi területnek csak mintegy a fele maradt a gazdaság kezelésében. Egyelőre még állami tulajdonú területnek tekinthetnek 46 hektár alma-, 51 hektár szilva- és 17 hektár cseresznye-meggy ültetvényt. A megmaradt 678 hektár szántón az őszi munkákat e nem éppen nyugalmas időErzsébetpuszta kis település, mindössze tizenöt család lakja. Egyetlen utcáján jószerivel csak idős embereket látni; a fiatalok vagy a közeli Nagyatádra vagy a megyeszékhelyre költöztek. Erzsébetpuszta közigazgatásilag Lábodhoz tartozik; s bár Nagyatád csak 3 kilométerre van, valójában évtizedek választják el a pusztától. zott pályát. Az intézmények működtetése a tervnek megfelelő volt. A tízszázalékos áfa ellenére is kiegyensúlyozott több száz ember ellátása. Az általános iskola 360 tanulójának többsége részt vesz a közétkeztetésben, valamint az időseket is fogadó otthon 70 lakója. — Mit terveznek jövőre? — Várhatóan mintegy 77- 78 millió forinttal rendelkezünk majd. Ebből valószínűleg keveset tudunk fejlesztésre költeni — mondta a polgármester. — Az egyik legfontosabb feladatunk a gázépítés pénzügyi előkészítésének megkezdése lesz. Ez a számunkra megfelelő hitel konstrukció megkeresését és a terület előkészítését jelenti. S akkor 460 lakásba jut el jövőre — vagy legkésőbb 1995-ben — a gáz. Jelentős változás lesz azonban már decemberben is: Lábodot is bekapcsolják a crossbarrendszerbe. (Harsányi) szak ellenére is rendben elvégezték. November 10-ig, tehát még a kemény hideg beállta előtt elvetették az őszi kalászosokat. A most következő időszak fő munkája a jövő évi terv elkészítése. Ez azonban korántsem problémamentes, hiszen a privatizáció kapcsán további változásokra kell számítaniuk a vezetőknek és mind a 341 gazdasági dolgozónak. A létszámot ez ideig csak a nyugdíjazások és részben „külső” okok miatti kilépések csökkentették. Kérdés természetesen, hogy meddig tartható még ez az ideális helyzet. A válasz nem kis mértékben attól is függ, hogy a földalapjukat kivett dolgozók közül hányán és mekkora földterületet szeretnének majd bérbe adni művelésre a gazdaságnak, amely egyébként a szükséges felszereltséggel rendelkezik. K. G. T. — Itt születtem, és ötvenkilenc esztendeje ebben a faluban élek. Itt mindenki ismer mindenkit: megosztjuk egymással bánatunkat, örömünket — mondja Páno- vics Imréné. — Az a baj, hogy kevés a fiatal. Mert városba költöztek, sokan messze, van olyan is, aki Pestre került. A helybéliek egy része álNagyatádról harminc menekült utazhat Kanadába. Az észak-amerikai ország ugyanis 63 személyt fogadott be azok közül, akik a volt Jugoszlávia országaiból érkeztek Magyarországra és hosszú időt töltöttek már átmeneti szálláson. Nagyatádon — mint Mikla Gabriella szociális ügyintéző elmondta — szinte folyamatos a „mozgás”: kedden például a pécsi táborból érkezett ide 44 menekült, egy pszichiátriai kezelést igénylő csoport. Többnyire idősek és egyedülállóak. Velük együtt most már mintegy 1500-an találtak átmeneti otthonra Nagyatádon az egykori laktanya épületében. A tábor vezetői, alkalmazottai úgy igyekeznek segíteni nekik, hogy a családosok — például anya egy-, két-, három gyerekével, illetve idős házaspárok — kisebb, 8-10 ágyas szobákba kerüljenek. Az öregek, betegek — számuk megközelíti a lattartással és növénytermesztéssel egészíti ki a csekély nyugdíját. — Nagyon kevés pénzt kapok — panaszolja Páno- vicsné. — Korábban a tsz-ben dolgoztam; sok mindennel foglalkoztunk ott. Nem volt könnyű munka. A föld sosem nyújtott könnyű megélhetést. Igaz, a szüleimtől tudom: a grófi birtokon folyamatosan volt mit tenni. A falu szélén, egy istálló. A kutya ugatásra előkerül Zsiga Bertalan, a gazda is. — Mindig van itt munka, mert a ló meg a tehén gondoskodást kíván. Én szeretem az állatokat, ezért foglalkozom most is velük. Hagyomány ez a családunkban: apám, nagyapám is juhász volt valaha. Igaz, hogy 70-et — külön szociális épületben kaptak helyet. Naponta általában 6-8 új menekült érkezik, s elhelyezésük egyelőre nem okoz nagy gondot. A fűtésre nem lehet panasz, és az alapvető ruházati cikkeket is biztosítani tudják. Csak nagyobb méretű, 38-as feletti női cipőkre lenne még szükség. Ami az élelmezést illeti, szükséget nem látnak a menekültek, de ezekben a napokban, bizony, kevés az étolaj, a rizs, a cukor és konzerv. Ezért is várják nagyon az Angliából, Németországból jelzett — több kamionnyi — élelmiszer-szállítmányt. Ezek bármelyik nap megérkezhetnek. Sok segítséget kapnak a karitatív szervezetektől — így a Vöröskereszttől, a Máltai Szeretetszolgálattól —, a pécsi tisztiorvosi szolgálattól pedig most érkezett jelentős mennyiségű pelenka és bébitápszer. Erre is nagy szükség van, hiszen sokan pici babával érkézaz állatok egész napi elfoglaltságot jelentenek, de aki mindig ezt csinálta, már megszokta. Én ehhez értek, ezt csináltam világ életemben. — Milyen jószágai vannak? — Egy ló, egy tehén és a borja, meg tizenkét birka. Zsiga Bertalan nagygazdának számít Erzsébetpusz- tán, neki van a legtöbb állata a településen. — A falusiak megveszik a friss tehéntejet. Olcsóbb is, mint a bolti — teszi hozzá. — így nekik is jó, nekem is megéri. A falu túlsó végén takaros ki ház. — Valamikor tizenhármán laktunk itt; ma én egymagám. Hat éve, hogy meghalt nek, és már itt, Nagyatádon is született 35 kisgyermek (a legifjabb november 21-én). ők egyébként a szülők állampolgárságára „jogosultak”. Azok a szülők — s ez a legtöbb menekültre vonatkozik —, akik kérvényezik a magyar állampolgárságot, az esetek többségében meg is kapják. A sorsok rendeződéséig azonban hosszú és nehéz az út. A táborlakók igyekeznek elfoglaltságot találni maguknak. A szórakozást színes tévékészülékek, videók, társasjátékok biztosítják a felnőtteknek, az iskoláskorúak pedig a tanterv szerint tanulnak anyanyelvükön. Az óvodásoknak két csoportban tartanak foglalkozásokat, a menekültek között ugyanis iskolai és óvodai pedagógusok egyaránt vannak. Most, a kicsikkel mikulás-ünnepségre készülnek. Minden kisgyereket szeretnének megajándékozni. Kun G. Tibor az uram, azóta egyedül végzek minden munkát a háznál — mondta mindennapjairól özv. Nemes Lajosné. — Azok voltak a szép idők, amikor együtt volt a család... A falu lakói — mint megtudjuk — takarékos emberek, kocsmára, szórakozásra nem költenek. Meg kell a pénz: gyógyszerre, tüzelőre. — Nappal a konyhában, este a szobában fűtök, az ebédet meg úgy hozzák a lábodi szociális otthonból — mondja Nemesné. — Azért nemcsak panaszkodom. Hála az égnek, nagyon jó gyerekeim vannak, s ha elmegyek hozzájuk, s együtt vagyunk, az nekem nagyon jó érzés... Harsányi Miklós Karcsúsodon a kutasi gazdaság A település, amely nyugdíjból él Erzsébet, a pusztuló puszta A föld itt sosem nyújtott könnyű megélhetést Zsiga Bertalan: - Mindig van itt munka... Fotó: Török Anett
