Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-24 / 274. szám
1993. november 24., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 Orvostovábbképző központ Szegeden A szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen nyitották meg a világ harmadik olyan orvostovábbképző intézetét, amely a világhírű amerikai gyógyszer- gyártó cég, a Mere Sharp Dohme beruházása. A közös Scientific Study Center vállalta az egyetemi oktatók, klinikai és körzeti orvosok posztgraduális képzését. Könyvtár, számítógépek, oktatófilmek segítik a munkát, ezenkívül megteremti az intézet a szakmai konzultáció, a tréningek és önképzés lehetőségét is. Felújítás, javítás a tabi otthonban Korszerűsítették a tabi szociális otthon és a vele közös igazgatás alatt működő, súlyosan fogyatékosokat gondozó egészségügyi intézményének mosodáját. Csak a kazán felújítása 200 ezer forintba került, a bojlerre pedig 160 ezer forintot költöttek. 3 millió tébécésre leselkedik a halál Világszerte mintegy 3 millió ember hal meg tuberkulózisban: „az egész földre kiterjedő veszélyről van szó” — idézi Richard Dumgarnert, a WHO tbc-ellenes programjának egyik irányítóját a Reuter. Az Atlantában tartott sajtóértekezleten elhangzott: azon a hárommillió emberen kívül, aki meg fog halni, további nyolcmilliót fertőz meg a betegség. A tbc (gümőkór) elsősorban Fekete-Afrikában pusztít: itt jóval nagyobb a számuk. Bár sok embert fertőznek meg a tbc-kórokozók, csak azok kapják el a betegséget, akiknek szervezete nem elég ellenálló. V édőoltás-hisztéria Athénban Négy napig ostromolták az athéni egészségügyi intézményeket a görög főváros idősebb lakói influenza elleni védőoltásért. A szérumért való versenyfutást az okozta, hogy híre kelt: Nagy-Britanniában már 11 halálos áldozatot szedett az új vírus. Bár április óta mindössze egyetlen influenzás esetet jegyeztek és a görög egészségügy-miniszter kifejtette, hogy aggodalomra semmi ok, naponta több ezren tolongtak az orvosi rendelők előtt. Újra operálnak a szívklinikán Újra operálnak a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szabolcs utcai szívás érsebészeti klinikáján. Már elvégezték harmincöt szívműtétre váró beteg operációjának programozását is. A műtétek újrakezdése azután vált lehetővé, hogy megszűnt az a tarthatatlan állapot, amelynek következtében már hónapok óta alig műtötték a klinikán. Radioaktív hatás magzatokban Japán orvosok kimutatták, hogy a csernobili atomkatasztrófa hatásának kitett magzatokban rákosodási folyamat indult el. A magzatok pajzsmirigyében rendellenes sejteket találtak. Az egyik fehéroroszországi egészségügyi intézményben őrzik azokat a néhány hetes magzatokat, akik a csernobili robbanás idején kikerülő radioaktív jóddal szennyeződhettek. A hirosi- mai orvoscsoport kimutatta: számos magzat már az anyaméhben rendellenesen fejlődött, s később rákos lett volna. ZSEBBE VÁGÓ FOGAINK T eljesítményben érdekelt fogorvosok A megtartásra ösztönöznek — A „luxusnak” ára lesz — Modellkísérletek decembertől (Folytatás az 1. oldalról) A tervezet lényege, hogy a fogorvosok a betegek gondozásáért, a fogászati szűrésekért, illetve a sürgősségi beavatkozásokért járó fix ösz- szegű támogatáson felül a munkájuk zömét kitevő beavatkozásokért — például foghúzásáért, tömésért, gyökérkezeléséért — teljesítményük arányában kapják a biztosítótól a pénzt. A szakmai célkitűzés az, hogy a fogorvosokat a fogmegtartó beavatkozásokban tegyék érdekeltté. Hogyan érinti ez a betegeket? A biztosítottak a társadalombiztosítás által finanszírozott fogorvosi ellátási formákhoz — ilyen például a foghúzás, az egyszerűbb tömés —, továbbra is ingyen jutnak hozzá és — természetesen ahogyan az egészségügy területén mindenütt — a sürgősségi ellátás is ingyenes. Újdonság, hogy a tervezet szerint a magánorvosok is szerződést köthetnek a biztosítóval, bekapcsolódhatnak ebbe a rendszerbe. Tehát a biztosító által térített szolgáltatások ezen magánorvosok rendelőjében is idénybe vehetőek lesznek, így a betegeknek nagyobb lesz a választási lehetőségük, és remélhető, hogy a fogászati ellátás színvonala is javulni fog. A tervezetből két, a betegekre tartozó újítást érdemes kiemelni. A lakosság fogainak állapota kétségbeejtően rossz, elhanyagolt. Magyar- országon egy felnőttnek átlagosan 13 foga hiányzik, ösz- szesen 14 millió fog lyukas, és 30 millió fog pótlására lenne szükség. Ezért született az az elképzelése, hogy a beteg a biztosító által fizetett ellátást csak akkor kapja meg ingyenesen, ha meghatározott időközönként — saját érdekében — elmegy a fogorvosához szűrővizsgálatra. A tervezet szerint a 18 év alattiaknak évente kétszer, a 18 év felettieknek évente egyszer kellene elmenniük fogászati szűrésre. Ha ezt a kötelességüket elmulasztják, akkor az egyébként a biztosító által térített ellátásáért is maguknak kell fizetniük. Ez a javaslat azért született, hogy minden lehetséges eszközzel a prevenciót, a megelőzést szorgalmazzák. Másik újítás a copayment, vagyis a kiegészítő fizetés. Ez azt jelenti, hogy a különösen bonyolult, illetve a nagyon időigényes beavatkozásokért vagy az esztétikai célú kezelésekért a betegnek fizetnie kell, pontosabban a biztosító által adott támogatást ki kell egészíteni annyival, amennyivel ez többe kerül. Az így befolyó plusz ösz- szegeket a fogorvosok a szakmai színvonal emelésére (például: új gépék beszerzésére) fordíthatják. A szakmai koncepcióhoz kapcsolódva modellkísérletek kezdődnek fővárosi és vidéki rendelőkben 1993. december 1-jén. A végső változat a kísérletek tapasztalatainak összegzése után készül el. A tervek szerint a fogászati ellátás reformját a kísérletek értékelése után, 1994 első félévében vezetik be. Új mérőműszerek Két új mérőkészüléket vásároltak a megyei tisztiorvosi mikrobiológiai laboratóriumba. Az egyikkel fertőzés kimutatásokat, illetve vírusszerológiai vizsgálatokat végeznek. A gépek segítségével többszörösére emelhető bizonyos vizsgálatok száma és olyan elemzéseket készíthetnek, amelyet eddig megyénkben nem végeztek. Fotó: Kovács Tibor Konferencia a felvilágosításról Kecskeméten Fiatalok nevelése az AIDS árnyékában Kecskeméten rendezték meg első konferenciájukat azok a pedagógusok, orvosok, védőnők, orvostanhallgatók és középiskolások, akik jelenleg aktív szerepet vállalnak az általános és középiskolások családi és szexuális életre nevelésében. Erről a Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem Orvos- történeti és Társadalomorvostani Intézetének munkatársai számoltak be Budapesten. Külföldi tapasztalatok alapján először orvostanhallgatókat, majd védőnőket, iskolaorvosokat, pedagógusokat képeztek ki a felvilágosító munkára, de csakhamar világossá vált, hogy az iskolások leginkább saját korosztályuktól fogadnak el tanácsokat, legszívesebben nekik mondják el problémáikat. Ezért a közelmúltban több középiskolást is megtanítottak a felvilágosítás korszerű ismereteire, ezen belül is arra: hogyan hívhatják fel leghatékonyabban társaik figyelmét a biztonságosabb szexuális élet, az AIDS elleni védekezés fontosságára. — Az „AIDS-oktatás” központi helyet foglal el a felvilágosító programban — mondta Forrai Judit. — Magyarország ugyanis — bár itt még nem öltött tömeges méreteket az AIDS — a világ- statisztikák élén áll a 20 és 29 év közötti HIV-pozitívak arányát tekintve. Nálunk a fertőzöttek 38 százaléka kerül ki e korosztályból, míg például az Egyesült Államokban a fiatal felnőttek aránya csak 21 százalék. Hazánkban a legtöbben tizen- és huszonéves korukban fertőződnek meg HIV-vírussal, s ennek a még fogékony korosztálynak a felvilágosítása a legfontosabb. A világkiállítás közeledtével a szakemberek egyébként is rendkívül fontosnak tartják az AIDS-ellenes kampány felerősítését. Speciálisan kialakított ágyazókocsi ajándékba Ajándékot kapott a Kaposi Mór Megyei Kórház mozgásszervi rehabilitációs osztálya. A speciálisan kialakított ágyazókocsit Ben Wass- cher, a Johnson and Johnson magyarországi marketing- és értékesítési igazgatója adta át. Ezzel a hetvenezer forintot érő eszközzel is segíteni kívánják a hazai diplomásápolónő-képzést. Ugyanis az osztály a Projekt Hope szervezettel együttműködve egyik bázisa a nővérek gyakorlati oktatásának. Fontos tehát, hogy korszerű, a szakmai kívánalmaknak megfelelő berendezéseken gyakorolhassanak a tanulók. Fotó: Kovács Tibor Törvény az önkéntes biztosító pénztárakról Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény- javaslatot tárgyalja az Ország- gyűlés. A fiataloknak és a középnemzedéknek új a fogalom, az idősebbek viszont tudják, miről van szó, hiszen egészen az 1949-ben történt államosításig nálunk is működtek ilyen intézmények. A parlament szociálisegészségügyi és családvédelmi bizottságának tagját, dr. Kovács Lászlót kérdeztük az ügy jelentőségéről. — Amennyiben a képviselő- társak elfogadják a kormány előterjesztését, kiteljesedik a szociális biztonság intézmény- rendszere. Mint ismeretes, jelenleg az állami és önkormányzati költségvetésből finanszíroznak bizonyos ellátásokat , például a családi pótlékot, a fogyatékosok ellátását, a munka- nélküli segélyt. A kötelező társadalombiztosítás betegség esetén és az idős korban döntően a befizetett járulék arányában, illetve részben a szolidaritás elvén nyújt anyagi támogatást. Üzleti alapon már eddig is lehetett kiegészítő biztosítást kötni a nyugdíjas évekre. — Mivel teremt új feltételeket az önkéntes, kölcsönös biztosító pénztárak létrejötte? — Elsősorban abban, hogy működésüket kedvezményekkel segíti az állam. Aki az önsegélyező pénztárakkal köt szerződést, az krízishelyzetben — súlyos betegség, haláleset, munkanélküliség esetén — számíthat anyagi segítségükre. A kiegészítő egészségpénztár, nevéből adódóan a kötelező társadalombiztosítás által nem finanszírozott vagy luxusellátásnak számító szolgáltatások igénybevételéért fizet, míg a kiegészítő-nyugdíjpénztár a törvényjavaslat szerint I0 év várakozási idő után, a befizetett összeg arányában kezdi folyósítani a a szerződésben kikötött többlet nyugdíjat. — Valójában arról van szó, hogy akinek a jövedelme megengedi, megvásárolhatja az átlagon felüli ellátást, járadékot? De így az érintettek kétszer fizetnek... — De két helyről is kapnak pénzt! Az egyénileg szerződők — legalább tizenöten kell lenniök — a kiegészítő pénztárnak befizetett összeggel csökkenthetik adóalapjukat. A munkahely is köthet kiegészítő biztosítást a dolgozói javára — de csak az összes dolgozónak, kollektiven —, ebben az esetben ezt a pénzt költségként lehet elszámolni. Ugyanakkor a kiegészítő pénztáraktól kapott pénz jövedelemnek számít, és adózni kell utána. — Mi történik a befizetett tagdíjjal? Hogyan és kik gondoskodnak arról, hogy ne értéktelenedjenek el a befizetések? Miből fizetik a kiegészítő pénztárak alkalmazottait? — A tagdíjakat befektetik, nagyobb részüket kötelezően, államilag garantált értékpapírokba, kisebb hányadukat pedig bankbetétekbe. — Ezzel kockázatot vállalnak... — Természetesen, de csak a kamatokból tudják a pénzüket szaporítani. Vélhetően a munkahelyi, illetve a szakmákat tömörítő kiegészítő pénztárak lesznek a legnépszerűbbek. Várhatóan a községekben, városokban is alakulnak területi önkéntes, önsegélyező pénztárak, s elképzelhető, hogy ezek közül az egyik jól gazdálkodik a tagdíjakból a másik kevésbé szerencsésen. Ezért javasolják a törvény előkészítői, hogy az új pénztárrendszerhez tartozók hozzanak léte garanciális, illetve kiegyenlítő alapot, amelyet a pénztárszövetség kezelne. A pénztárak állami felügyeletére a törvényjavaslat is tartalmaz garanciákat, de a tervek szerint er-, ről külön kormányrendeletet is alkotnak majd. (szabó) k k
