Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-24 / 274. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1993. november 24., szerda Megszállott lobbyt az idegenforgalomnak! Latorcai János miniszter: Az igazi eszköz a pénz lenne, de ennek végül is a legnagyobb szűkében vagyunk Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter Somogybán kicsit kedvezőbb a kép Elhúzódnak a bírósági ügyek Dr. Ujkéry Csaba: Legfőbb ok a túlterhelés és a távolmaradás Elhúzódnak a perek. 1979 és 1993 július 31 -e között az elbírálatlan közvádas ügyek száma négy és félszere­sére, az átlagot meghaladó eljárások száma pedig hu- szonnégyszeresére nőtt az országban. A falusi turizmus fejlesztése Elkészült a falusi turizmus civil fejlesztési programja, amely szerint többszörösére növelhető a jelenlegi falusi-ta­nyasi szálláshelyek száma a következő években. A terve­zett program keretében — ha a feltételek megvalósulnak — az 1996-os budapesti expo kezdetéig mintegy 25 ezer új helyet lehetne teremteni — a jelenlegi 5000 helyett — vidé­ken a falusi-tanyasi vendéglá­tás keretei között. A szakértők felmérése alapján a lakosság bevonásával mintegy 100 ezer vendéget fogadhatnának vidéken. Ehhez azonban szükséges, hogy továbbra is megmaradjon a falusi vendég- fogadás személyi jövedele­madó-mentessége meghatá­rozott jövedelemhatárig. Sokan tartoznak s • • az AVU-nek Pénzbehajtókat keres az Ál­lami Vagyonügynökség, hogy hozzájusson mintegy 150 mil­lió forintos kintlevőségéhez — közölte a vagyonügynökség ügyvezető igazgatóhelyettese. Slosár Gábor sajtótájékoztató­ján elmondta: mintegy 20, részben ÁVÜ-tulajdonban levő cég nem fizette be no­vember 20-ig a tavalyi gazdál­kodása alapján keletkezett osztalékát. Megújul a sertés- tenyésztés Európa legjelentősebb ser­téstenyésztő vállalatával, a belga Seghers céggel alapított vegyes vállalatot a Bábolnai Részvénytársaság. Célja ez­zel sertéstenyésztésének, il­letve hústemelésének minő­ségi és mennyiségi javítása: részben a jelenlegi fajtáknál lényegesen jobb húskihozatal, részben pedig a kedvezőbb fajlagos takarmányfelhaszná­lás révén. A megállapodás ér­telmében a Seghers cég a vi­lágon egyedül Bábolnának adja át komplett tenyésztési és genetikai programját. Kereskedelem, vendéglátás A kiskereskedelem és a vendéglátás értékesítése ösz- szehasonlítható árakon, mennyiségében három száza­lékkal nőtt szeptemberben az előző hónapihoz képest, de a múlt év havi átlagos forgalmá­tól 1,1 százalékkal maradt el. Az év első kilenc hónapjában a kiskereskedelem és a ven­déglátás árbevétele 1342,4 milliárd forint volt. Január és szeptember között 1,1 száza­lékkal kisebb volt ugyan a for­galom, mint a múlt év azonos időszakában, ám az értékesí­tés júliusban, augusztusban és szeptemberben megha­ladta az előző évit. Biztosítva Csepel energiaellátása Megnyugtatóan rendeződött a Csepel-sziget lakosságát érintő energiaszolgáltatás helyzete. Mint ismeretes, Cse­pel lakossága körében zavart keltettek azok a múlt héten fel­röppent hírek, hogy a Csepel Erőmű Rt gazdasági helyzete miatt veszélybe kerülhet a la­kosság energiaellátása. A köz­vélemény megnyugtatására az ÁVÜ tárgyalásokat kezdemé­nyezett a Csepel Erőmű, a Fő­városi Távfűtőművek, a Mól Rt és az erőmű legnagyobb adósa, a Csepel Csőgyár rész­vételével. A megbeszéléseken olyan megállapodás jött létre, hogy az 1993-94. évi fűtési # idény végéig mind a lakások 'fűtése, mind a melegvízszol­gáltatás biztosivá lesz. (Folytatás az 1. oldalról) — A tárcának van lehető­sége aktivizálni az állam, a la­kosság tartalékait? — Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak nincs igazá­ból arra lehetősége, hogy tar­talékokat aktivizáljon — mondta Latorcai János. — Én úgy gondolom: a tárcának alapvető feladata, hogy gaz­daságpolitikai eszközökkel elősegítse a magyar ipar és kereskedelem minél több irá­nyú terjeszkedését, betörését új piacokra, és biztosítsa a magyar iparnak, piacnak egy olyan védelmét, amelyet tár­sult szerződési kötelezettsé­gek és a jogi feltételrendsze­rek tesznek lehetővé. — A privatizáció rontott vagy javított az ipar, a keres­kedelem helyzetén a korábbi állapothoz képest? — Ha egy vállalat társasági formába alakul át és ilyen érte­lemben egy része privatizáló- dik, de szellemiségében nem változik meg, semmi nem mozdul előre. A privatizáció igazán csak akkor éri el a cél­ját, ha a tulajdonosváltozással együtt szemléletváltozás és műszaki fejlesztés is végbe­megy. Egy forintból nem lesz száz — Evezzünk más vizekre! Tud-e ön napi szinten foglal­kozni az idegenforgalom prob­lémáival, amikor temérdek a gond a bányászatban, a ke­reskedelemben, a termelés­ben egyaránt? — Meglehetősen sokat kell foglalkoznom napi szinten az idegenforgalommal. Az ide­genforgalom az egyik legdi- namikusabbban fejlődő „ipa­rág”, a nemzetgazdaság meghatározó része. Ezen a területen a legnagyobb a mér­hetőség; lehet látni, hogy mennyi vendéghely-növeke- dés van az országban, milyen a kihasználtságuk, a struktú­raváltozás. A másik oldalon viszont rendkívül nehéz meg­határozni, hogy ebbe az inf­rastrukturális ágazatba beá­ramló pénz milyen mértékben hasznosul. — Olvastam néhány napja az Országos Idegenforgalmi Hivatal egyik előterjesztését. Arról szólt az alcíme: egy fo­rint befektetés száz forint be­vételt eredményezhet ebben az ágazatban. Megvalósítha­tónak tartja ezt a programot? — Ez egyelőre egész bizto­san nem valósítható meg. A Nemzetközi Idegenforgalmi Szövetségnek a véleménye Elkészült, s január 1-jével hatályba lép a közcélú távbe­szélő szolgáltatások díjainak szabályozásáról szóló rende­let. Ennek értelmében jövőre átlagosan 11,3 százalékkal növekednek a távközlési tari­fák — tájékoztatott a Közleke­dési-, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztérium illetékese. A rendelet az úgynevezett ösztönző szabályozás elvére épül. Ennek lényege, hogy a díjakat nem a vállalkozó ráfor­dításainak változása alapján határozzák meg. A díjakból engedmény adható, az árak növekedése azonban nem ha­ladhatja meg a belföldi ipari ár­index mértékét. Ez az árkép­az, hogy ebben a szférában egy dollárt reális lehetősége van megháromszorozni ebben a pillanatban a befektetőnek. Minálunk azt mondják: mivel ezen a téren óriási fejlődési lehetőségek vannak, nálunk ennek a sokszorosát is ki lehet termelni. — Ez temérdek tőke nélkül nem megy? — Nem megy. Az idegen- forgalom infrastruktúrájának kialakítása, bizony, jelentős ál­lami szerepvállalást is igénybe vesz. Nehéz képviselni az idegenforgalom érdekeit — Nehéz a kormányban képviselnie az idegenforgalom érdekeit? — Nehéz, mint bármi mást. Én úgy érzem, hogy köteles­ségem pontosan ugyanany- nyira képviselnem, mind az ipar, a kereskedelem érdekeit. Ennek érdekében új alapokra helyeztem az Országos Ide­genforgalmi Tanács működé­sét; sokkal komolyabb felada­tot adtam neki, mint amit eddig végzett. Remélem, sikerül az idegenforgalmi intézőbizott­ságokat a regionális tanács­zési rendszer a jelenlegi téte­les tarifamegállapításhoz ké­pest előrelépést jelent abban, hogy — bizonyos korlátozások mellett — a szolgáltatók sza­badon alakíthatják a díjakat. Az új ármegállapítás a befekte­tőknek annyiban jelent bizton­ságot, hogy az infláció hatá­sára nem értéktelenedik el a szolgáltatás. A szolgáltatót azonban a hatékonyság növe­lésére ösztönzi, hogy nem a fogyasztói árszínvonal, hanem az annál alacsonyabb belföldi ipari árindex a díjnövekedés felső határa. Az árrendelet azt is szabályozza, hogy miképpen történjen az egyes helyi szol­gáltatók, valamint az Országos okkal együtt alulról szerve­ződő formában demokratikus módon újjászervezni. Ezek diplomáciai eszközök; az igazi eszköz végül is a pénz lenne, de ez az, aminek a legna­gyobb szűkében vagyunk. —A szakma jó része régóta beszél arról, hogy csak egy külön Idegenforgalmi Minisz­térium kellene, akkor rögvest megoldódnának az ágazat problémái. Egyetért ezzel a gondolattal? * Érvényesíteni az érdekeket — Abszolút nem tudok ez­zel egyetérteni. Az elmúlt években a legfejlettebb or­szágokban, mint Franciaor­szágban, Spanyolországban vagy Olaszországban, ahol addig önálló minisztériuma volt a turizmusnak, azok sorra megszűntek. Nem az dönti el, hogy van-e önálló minisztéri­uma az ágazatnak, hanem az: van-e olyan megszállott lobbyja, amelyik képes az ér­dekeit a legmesszebbmenőkig érvényesíteni. — Van-e hát megszállott lobbyja az idegenforgalomnak Magyarországon ? — Én szeretném, ha lenne. Czene Attila Koncessziós Társaság között a bevételek megosztása. Nem­zetközi tapasztalatokat mérle­gelve a rendelet a 2:1 arányú megosztást tartalmazza. Jövőre az egy impulzusért fi­zetendő díj továbbra is 5 forint marad, ezért a pénzért azon­ban kevesebb ideig lehet tele­fonálni mint korábban. Az ár­növekedések leginkább az egyéni előfizetőket érinti, ugyanis a differenciált díjeme­lés ebben a körben a 17-18 százalékot is elérheti. A legna­gyobb mértékben, 20 száza­lékkal a havi előfizetési díj drá­gul, míg a legkevésbé, 7,7 százalékkal a nemzetközi be­szélgetési tarifák emelkednek. — Somogybán az országos átlagnál bizonyos területeken valamivel jobb a helyzet, ám derűlátásra ez sem ad okot — mondta dr. Ujkéry Csaba, a Somogy Megyei Bíróság el­nöke. — A megyei és városi elsőfokú bíróságoknál a múlt évben — október 31-ig — 4467 gazdasági, büntető és polgári per volt folyamatban. Az előző hónaphoz viszo­nyítva csak nyolcat sikerült „ledolgozni”. Az idén október­ben — szintén az előző havi­hoz viszonyítva már — 232 üggyel lett kevesebb, ám mégis 5023 maradt folyamat­ban, mert a korábbinál jóval több, 5255 érkezett az év fo­lyamán szeptember végéig. Ezen belül a büntető szakban az október 31-ig kapott 346 üggyel együtt 1413 per folyik, Ez 894-gyel több, mint ami „normálisnak” tekinthető. A legrosszabb a helyzet a Ka­posvári Városi Bíróságon, ahol jelenleg 866 ügy van elbí­rálás alatt, noha a bírók irdat­lanul sokat dolgoznak. Az el­maradás hat hónapi munká­nak felel meg. Barcson alig egyhónapos a késés. Vidéki városainkban a bíróságok lét­számának — az utóbbi időben történt növelése miatt — va­lamivel könnyebben boldogul­nak a munkával. Bíróhiány — Mi az oka az elmaradás­nak? — 1990 óta több bűncslek- ményt követtek el, és — rész­ben a jobb rendőri munkának köszönhetően — jelentősen növekedett a felderített esetek száma. Növelte gondjainkat a nagyfokú bíróhiány is. A Ka­posvári Városi Bíróságon pél­dául a polgári szakban — lét­számhiány és szülési szabad­ság miatt — a munka elvég­zéséhez szükséges 14 bíróból mindössze 8 van. Az üres büntetőbírói helyeket is csak az év végére tudjuk betölteni. Nagymértékben hátráltatja a perek befejezését az állam- polgári fegyelem lazulása, amely főként abban nyilvánul meg, hogy a megidézettek nem jönnek el a tárgyalásra. Érezhető mostanában bizo­nyos fokú elnehezedés is, mi­vel gyakran sok a vádlott, komplikáltabbak az ügyek. — Előfordul, hogy a szakér­tőt újabb szakértővel bíráltat- ják felül. Ez nem késlelteti a határozathozatalt? — A szakértők között is vannak jók és rosszak. Ha va­lamelyikről kiderül, hogy a vé­leménye használhatatlan, ak­kor megvonható a működési engedélye. Egyébként pedig az eljárásjog lehetővé teszi a szakértő megállapításának kétségbevonását. A bíróság­nak indokolt esetben el kell rendelni újabb szakértő meg­hallgatását. Ha a vita így sem dőlt el, szakértői testületet kell felkérni az igazság kideríté­sére. Manapság egyre gyako­ribb — főként a polgári perek­ben —, hogy az ügyfelek ma­gánszakértőket vesznek igénybe. Alaposan felderített ügyek — Késlelteti-e számotte­vően a rendőri munka hiá­nyossága az ítélethozatalt? — Tapasztalatom szerint a rendőri munka minősége je­lentősen javult. Előfordul per­sze — mint a világon minde­nütt —, hogy a felderítés hagy kívánnivalót maga után. De nálunk ez számottevően nem okoz időveszteséget. — Gyakran vonultatnak fel sok tanút egy-egy ügyben. Vannak, akik azt mondják: a bírák túlbiztosításra töreksze­nek. Igaz ez? — A bíró dönti el, milyen körből hány tanút hallgat meg. A bírói függetlenséget pedig mindenkinek tiszteletben kell tartani. Magam mindig csak azokat idéztem meg, akiket az ügy szempontjából fontosnak tartottam. De ha az ügyész vagy a védő nagyon ragasz­kodott valakinek a meghallga­tásához, a kérést nem utasí­tottam el. Ha kell, rendőr megy érte — Mit tesz a bíróság, hogy hamarabb befejeződjenek a perek? — Arra törekszünk, hogy minél előbb betöltsük az üres bírói állásokat. Azok ellen pe­dig, akik az idézést semmibe veszik, a törvény szigorával járunk el. Ha az illető vádlott, elővezettetjük, ha tanú, nagy pénzbírsággal sújtjuk. Ha ez sem használ, rendőrt küldünk érte. A nagyobb fegyelemre azért is szükség van, mert az ügyek elhúzódása igen sok pénzébe kerül az országnak, jelentős szállítási, utazási költségek merülnek fel, ismét be kell kérni a védőket, nem kevesen esnek ki a munkából stb. Hamarosan megfontolás tárgya lesz, hogy az újra fel­merülő költségeket azokkal fi­zettetjük meg, akik miatt a tár­gyalás meghiúsult. A bírság alól csak azok mentesülhet­nek, akik az idézés kézhez vé­tele után — elfogadható és igazolható okokra hivatkozva — időben kimentik magukat. Szegedi Nándor A Balaton déli parttól 20 km-re Lengyeltóti községben kész felszerelt Flamand pékség berendezés, jó üzletköri lehetőséggel eladó a helyiség önkormányzati bérlete mellett. A berendezések önmagukban is megvásárolhatók és elszállíthatók. Eladási ár 8 millió Ft + áfa. 25%-os induló részlet esetén 3 éves igen kedvező lízingbe is vehető a berendezés. Érdeklődni lehet Lengyeltóti PMH. Sípos Ferenc jegyző • telefon: 85/330-011,330-419 v _____________________________________________________________aszfigi/ J anuár 1-jével lép életbe az új távközlési tarifaszabályozás i i A

Next

/
Oldalképek
Tartalom