Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-22 / 272. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 22., hétfő Takarékszövetkezetek kézfogója Dóri Jánosné: A somogyiak előrelépést és biztonságot várnak az integrációtól Hoszas előkészítés után, október közepén írta alá kétszáznegyvennégy takarék- szövetkezet — köztük a 13 somogyi — az integrációs szerződést. Az alapszabályt akkor nem fogadták el, további tárgyalásokat kértek. —• Az első megfogalmazások nagymértékben csökkentették volna a takarékszövetkezetek önállóságát, jobban bele akartak szólni az életünkbe, amit nem tudtunk elfogadni — mondta Dóri Jánosné a Somogy megyei Takarékszövetkezetek Szövetségének elnöke. — Szó ami szó, eleinte a takarékszövetkezetek sem voltak egységesek az integráció mértékében. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen sokáig húzódott az ügy. Én egyébként szívesebben vettem volna egy takarékszövetkezeti törvényt, amelyben erősebben kitűnnek a takarékszövetkezeteknek a többi pénzintézettől eltérő sajátosságai. De erre most a választások előtt már nem lehet számítani. A tárgyalások során a takarékszövetkezetek célja az volt, hogy megmaradjon önállóságuk, ugyanakkor az integráció segítséget és keretet adjon a biztonságos működéshez. Sok vita és kompromisszum eredményeképpen végülis november 9-én elfogadták az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) alapszabályát, megválasztották az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait. Az állam az OTIVÁ-n keresztül nyújt segítséget a takarékszövetkezeteknek a va- gyonfeltöltésben, bankkonszolidációban. Az OTIVA igazgatóságának 10 tagja van: hivatalból a PM, az FM és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség képviselői, továbbá 7 megválasztott takarékszövetkezeti elnök. Megyénkből Schádl Ferenc a karádi takarékszövetkezet elnöke is bizalmat kapott az igazgatóságban. Az állam 2,7 milliárd forint értékű konszolidációs kötvény átadásával, a Phare iroda 8 millió ECU-vel járult hozzá a* OTIVA induló vagyonához. A takarékszövetkezetek pedig folyamatosan a mérlegfőkönyvük 5 százalékát adják a törzsvagyonhoz. (Ez évenként 1 ezreléket jelent.) — A takarékszövetkezetek eddig is jelentős szerepet töltöttek be a vidéki lakosság, a falusi vállalkozók és a helyi önkormányzatok pénzügyi szolgáltatásokkal való ellátásában. Mit várnak az integrációtól? — Az integrációval kialakuló vidéki bankhálózat előrelépést jelenthet a korszerű és egységes pénzintézeti munkában. Eszköz lesz a jobb működéshez. Előnye: ha valamelyik takarékszövetkezet nehéz helyzetbe kerül, pénzügyi támogatást kap az OTIVÁ-tól. Ezenkívül azt reméljük, hogy kedvezményes hitelekkel segíthetjük a mezőgazdaság talp raál I ítását. Persze nem elég a takarékszövetkezetekre építeni a mezőgazdaság fejlesztését. Mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységet kellene preferálni és minden banknak megadni a jogot a kedvezményes hitelek nyújtásához. Eddig egy nagyobb vállalkozáshoz nem tudtunk elegendő induló hitelt adni, az integrációval remélhetően ez a helyzet változni fog. S. Pap Gitta Feleannyi pálinka az üstökben Dzseki „ v Gyermekdzsekik gyártását kezdte meg a Praktikum kft. A viszonylag olcsó terméket szokatlan módon kínálják: az idén vásárolt ruhadarabot márciusban harmadáron visszavásárolják Fotó: Kovács Tibor Mivel kecsegtet a meghosszabbított határidő? Csekély az esély termőföldvásárlásra Tőzsdén a Balaton Füszért A Balaton Füszért Rt nyilvános forgalombahozatalának szerkezetéről és ütemezéséről nemrég döntött az ÁVÜ Igazgatótanácsa. Felhatalmazták a Postabank Értékpapír Rt és a Samuel Montagu Rt konzorciumot a stratégiai befektetőkkel való tárgyalások folytatására és a végső javaslat megtételére. A nyilvános forgalombahozatal keretében előnyben részesülnek azok a befektetők, akiknek a jegyzése készpénzben nem haladja meg a 300 ezer forintot. A kárpótlásra elkülönített 120 millió forint névértékű részvény nyilvános cseréje során az eredeti kárpótoltak részesülhetnek előnyben. Kényszerpihenő a Lehelnél Előreláthatólag mintegy 25-30 ezer hűtőgéppel kevesebbet exportál a Lehel az előirányzottnál. A megnövekedett raktárkészletek és költségek miatt három hétre leállítják a termelést. A kényszerpihenő ideje alatt a munkások továbbképzésen vesznek részt. V ámbűncselekmé- nyek 270 millió forint értékben Az elmúlt hónapban összesen 1433 esetben kezdeményeztek eljárást pénzügyi bűncselekmények alapos gyanúja miatt a vámosok. A felderített bűncselekmények mintegy 270 millió forint elkövetési értékkel bírtak. Az eljárások során a pénzügyőrök 110 millió forint értékű vámárut, 33 millió forint értékű egyéb árut, 13 millió forint értékű külföldi fizetőeszközt és 6 millió forintot foglaltak le. Kárpótlási földárverések Októberben összesen 190 ezer 525 hektár, együttesen több mint 2,4 millió aranykorona értékű földet készítettek elő árverésre. E terület nagyobb részét - 136 ezer hektárt, 1,4 millió aranykorona értékben - a földhivatalok készítették elő, kisebb részét - 41 ezer hektárt, 874 ezer aranykorona értékben - megbízott vállalkozók mérték fel. Ezzel az elmúlt hónap végéig 1 millió 645 ezer hektár és 29 millió 499 ezer aranykorona fölé emelkedett a kárpótlásra előkészített területek nagysága és értéke az országban. T ermészetvédelmi együttműködés A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyával is foglalkozni kívánnak többek között a holland és a magyar szakemberek a nemrég aláírt együttműködési megállapodás alapján. Az együttműködést kiterjesztik a tudományos és technikai információk, a törvénykezési tapasztalatok cseréjére, a természetvédelmi oktatás témakörére. Közös természetvédelmi programokat indítanak, beleértve a földtani örökséggel kapcsolatos tevékenységeket, tekintettel az expo ,96 eseményeire. Előre tör a Douwe Egberts A Douwe Egberts Compact Kft becslése szerint a kávépiaci feketekereskedelem leáldozóban van. Piaci aránya a 1992. évi 33, az idei 30 százalékról jövőre 8 százalékra csökken. A társaság a privatizáció óta idén zárja legsikeresebb évét, 53 százalékos piaci részesedéssel. Koltai István a marcali szeszfőzde tulajdonosa mondta: — Nem nagyon van munka... Körülbelül a felére csökkent a kifőzött szesz mennyisége az utóbbi évek alatt. — Mennyibe kerül most egy liter pálinka? — Ha a tüzelőt is beszámítom, kétszáz forint körül fizet az ügyfél literenként. Ez nem kis pénz. Egy üveg kommersz szesz százötven forint a boltban, igaz, meg sem közelíti a jó házi pálinkát. — Milyen a kapcsolatuk a pénzügyőrséggel? — Kölcsönösen korrekt. Hosszú távon nem éri meg az ügyeskedés, a csalás, mert úgyis kiderül... Koltai István régi szeszfőző dinasztia tagja. — Apám huszonnégy éve műveli a mesterséget, én tizenegy éve dolgozom itt. Ez az üzem tizenkét éve épült, a legmodernebb és legnagyobb a környéken. Két év bérlet után megvettem. — Honnan lehet megszerezni a berendezéseket? — Rézművesek készítik, megrendelésre. Nem olcsó mulatság, ez az üst itt csaknem félmillió forintba került, és ez csak egy kis része az egész rendszernek. — Hol tanulta ki ezt a szakmát? — A gyakorlati részét édesapám mellett, ezt könyvből nem lehetne elsajátítani. De végeztem tanfolyamokat is, 1981-ben minden szeszfőz- désnek kötelező volt részt vennie egy kéthónapos képzésen. 1989-ben újabb iskolát végeztem: az Országos Szeszipari Kutatóintézet szakembereinek előadásaira jártam. Ez szeszüzemvezetői bizonyítványt adott. — Milyen gyümölcs kerül az üstbe Somogybán? — Szinte mindenféle. A kora nyáriakkal, cseresznyével, meggyel kezdődik a szezon, a körte, a szilva, a barack a következő. Az idén rengeteg volt a feketeribiszke. A szezont mindig a törköly zárja. Ilyenkor kicsit fellendül az üzlet, az állami gazdaságok a legnagyobb megrendelőink. — A nehéz időszakokban gondolt már arra, hogy felhagy ezzel a mesterséggel? — Bízom benne, hogy lesz ez még jobb is. Én is megérzem, hogy az emberek zsebe üres, de amíg lehet, ezt a munkát csinálom. Vezér Judit — Itt a piros, hol a piros? Kétezer a nyerő tét. Aki teszi és nyeri, az a kétezret viszi — hirdette a cseri vásár elején az ismeretlenség jótékony homályában megmaradó fiatalember tegnap délelőtt. A „felhívásra” azonban senki nem jelentkezett. A kétes értékű produkciót csak egy-két másodpercig nézték a sétálók. Néhány méterrel arrébb, a téliesre fordult időjárás ellenére, igazi vásári hangulat volt. Hatalmas sátrakban, kisebb asztalokon vagy egyszerűen a földön árulták portékáikat a különböző nemzetek kereskedői. A magyarok mellett lengyelektől, a románoktól és egy-két kínai árustól lehetett megvenni a„ vásárfiát”. Csak az áruforgalmi ismeretekben jártas szakemberek lennének képesek megmondani azt, hogy mekkora mennyiségű cikk közül válogathattunk tegnap. Két szakma képviselője biztos, hogy jó boltot csinált: a meleg dzsekiket, cipőket árusítók és a büfések. Ez utóbbiaknál meleg teáért és forralt Az első vagyoni kárpótlási törvény alapján benyújtott 819 716 kérelemből eddig 810 ezer 533-at bíráltak el a megyei kárpótlási hivatalok. A kiadott kárpótlási jegyek értéke 53 milliárd, az utalványoké pedig 2,8 milliárd forint volt. A második vagyoni kárpótlási törvényre 75 ezer 964-en nyújtottak be igényt, közülük 51 ezer 548-an kapták kézhez a jogerős határozatot. A fennmaradó ügyekben várhatóan az év végéig döntés születik. E törvény alapján 7 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet és 0,46 milliárd forint értékű utalványt bocsátott ki az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal. Dr. Sepsey Tamás államtitkár, az OKKÍH elnöke szerint a kárpótlási folyamat kezd kiteljesedni. November 7-ig az országban lezajlott 11 ezer 666 árverésen 253 ezer 397-en váltak földtulajdonossá és borért folyamatosan tömött sorokban álltak az emberek. A tea tíz, a bor tizenöt forintba került poharanként. A téli kabátokhoz és dzsekikhez változatos minőségben, színben és ami egyáltalán nem elhanyagolható — változatos áron juthattunk hozzá: volt amelyik ezernyolcszáz forintba került, de olyan is, amelyikért hatezer forintnál többet kértek. A vendéglátósok közvetlen közelében a vevő saját tulajdonává válhatott a pizsama hatszáz, a női-férfi bundás cipő ezerötszáz forint kifizetése ellenében. A férfiak saját maguk számára igényes minőségű (igaz az ára is „kicsit igényes”) téli szőrme sapkát és kalapot ezerkétszáztól négyezerötszáz forint közötti összegért vehettek. — Tessék itt a kárcóra, igazi japán kárcóra — kiabálja a kereskedői pályáját még épphogy csak elkezdő ifjú. Ám azonkívül, hogy másik három fiú is megállapítja az órák lehetséges származási helyét, számomra is kitűnik, hogy 21,3 millió aranykorona értékű föld került a birtokukba. Legnagyobb értékű — 3 millió 700 ezer aranykoronányi föld — Békés megyében talált gazdára. A második helyen Jász-Nagykun-Szolnok áll, 2 ^ millió 380 ezer aranykorona értékű termőfölddel. A legkevesebb, 193 ezer aranykorona értékű föld Nógrád megyében kelt el. Az államtitkár szerint a föld vagyonként tudatosul a kár-ox pótlásra jogosultak szemé-sn ben, ráadásul a falusi munka- nélküliek megélhetésük egyetlen forrásának tekintik a megvásárolt földet. Felhívta azonban a figyelmet arra: a kárpótlási igények benyújtásának meghosszabbításával a kárpótlásra jogosultaknak csekély az esélyük arra, hogy termőföldet vásárolhassanak, mert a készletek, a művelésre alkalmas jó földek kínálata minimálisra csökkent. u.g. ezek igencsak gyenge utánzatok, mintsem az egész világon ismert japán gyárak termékei. Ahogy az ember kissé távolabb sétált, úgy észrevehette, hogy az egyik soron szinte csak használt árukhoz juthat. A tulaj szerint a még most is kitűnő állapotú fúró négyezer- kétszázért, románosan magyarul beszélő szomszédja Dácia alkatrészeket a hazai bolti árak töredékéért kínálta. Szintén keleti szomszédunkból érkezett asszonyok a szimpla damaszt térítőért százötvenet, a dupla méretűért háromszáz forintot kértek. Amíg az üzletek köttettek, addig a sétálásban és a hidegben megéhezett nézelő- dők a lacikonyhák és büfék ínycsiklandozó hurkái, kolbászai, sülthalai, lángosai és gofrijai közül válogathattak. S ha valakinek éppen egy vadonatúj bomberdzseki, baseball labda vagy egy hathetes kuvaszkölyök hiányzott az életéből, az árusok jóvoltából ezeket is hazavihette. (Harsányi) Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. november 19. nettó vételi nettó eladási felh. kamat eladási árf.-hoz kötv. árfolyam % árfolyam % % tartozó 1993.11.19. hozam % 1994/A 98,00 98,60 18,22 1994/B 96,18 96,78 16,11 21,00 1995/A 91,48 92,08 , 2,05 20,94 1995/B 91,48 92,08 0,33 20,89 1995/C 95,71 96,31 13,95 21,00 1995/F 93,97 94,57 6,52 21,00 1995/G 97,03 97,63 5,40 21,00 1995/H 97,14 97,63 3,74 21,00 1996/A 91,38 91,98 14,74 20,15 1996/B 93,82 94,42 14,43 20,79 1996/C 93,70 94,30 13,52 20,77 1996/F 93,33 93,93 8,92 20,63 1997/C 90,85 91,45 12,97 19,98 1998/A 99,50 100,10 12,16 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzák, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + (az esedékesség napjáig felhalmozott kamat). A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. Sok a nézelődő, kevés a vevő Dzsekit, kuvaszt a kaposvári vásárról \ k 4 A feketeribizke — az alacsony ár miatt — lett alapanyag
