Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-22 / 272. szám

1993. november 22., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora 18.45: Képújság. 19.00: Hétfő esti hírmagazin: Boross Péter belügyminiszter látoga­tása - Városi diákönkormány­zat alakul - Tájékoztató a jövő évi tartalékosbevonulásról - Félévi mérleget vont a kézi­labda-szakosztály - Hírek, hirdetések. 20.00: Aranyláz Alaszkában (Am. kalandfilm, 4.). Csütörtök: Kemping (olasz vígjáték), péntek: Manuel (ka­nadai dráma). Keresztúri női kar koncertkörúton Zsúfolt programot bonyolít le a balatonkeresztúri Bárdos Lajos Női Kar. A múlt hét vé­gén a szlovákiai Nagyme- gyerben tartott koncertet — az ottani kórus meghívására — e hét közepén pedig Görögor­szágba utazik. A Thesszaloni- kiben rendezendő kórusfesz­tiválon képviseli hazánkat a keresztúri női kar. Vizet ígért Besliának a képviselő Éltek az alkalommal a so- mogyvári, több mint száz la­kost számláló Beslia település képviselői: dr. Gaál Antal or­szággyűlési képviselőnek a községházán tartott fogadó­napjára küldöttséget menesz­tettek, hogy segítségét kérjék vízbevezetési gondjaik meg­oldásához. Kérésük indokolt: ásott kútjaik nemcsak nitráttar- talmúak, hanem a legtöbb ki is száradt. A képviselő meg­ígérte, hogy segít a település- rész vezetékes vízellátásának megoldásában — annál is in­kább, mert a hatmillió forintos bekerülési összeg biztosítá­sához az önkormányzat már jelentős tartalékokat képzett. 101 munkanélküli Somogyszentpálon A 929 lakos közül 101 a nyilvántartott munkanélküliek száma Somogyszentpálon. Ezzel kapcsolatos gondjaikat fokozza, hogy a népességnek öt százalékát teszik ki azok a munkaképes korú, de munka- nélküli helybeliek, akik már semmilyen ellátásban nem ré­szesülhetnek. Az önkormány­zat a gondok némi enyhíté­sére az idén is, jövőre is köz­hasznú munkásokat foglalkoz­tat, tizenhat lakos pedig jöve­delempótló támogatást kap. Kevés répa termett Tapsonyban Befejezték a múlt hét végén a tapsonyi mezőgazdasági szövetkezetben 270 hektár cukorrépa betakarítását. A nagy terület ellenére gyenge volt a termés: hektáronként 250 mázsás átlag alig több mint kétharmada a korábbi évek átlagtermésének. A 13- 14 cukorfokkal sem elégedet­tek, mivel eddig 16,5 cukor­foknál kevesebbet még nem mértek. Ami viszont az egész­ben jónak mondható: a 600 vagon termést már leszállítot­ták a sárvári cukorgyárnak. Hárommillió forintot kell most kigazdálkodni Szükség van új gépkocsira a kiszállásokhoz Tapsony egyedül sem adja föl Modaru gépsorral dolgoznak a tapsonyi üzemben Tapsony, az egykori szék­hely község csendesen véko­nyodik. Először Nagyszakácsi vált ki a körjegyzőségből, aztán Szenyér, január 1-jével pedig követi őket Nemeskisfalud is. így kénytelen-kelletlen — jegy- zősséggé alakul át a tapsonyi hivatal, magára maradván az egészségügyi ellátás, az okta­tás és a kultúra helyi finanszír- zásában is. A majd ezres lélekszámú község polgármestere, Fülöp László nem ér rá múltbéli dol­gokon töprengeni. Azon fáj a feje — képviselőtársaival egye­temben — , hogy ugyan miből fogják kigazdálkodni azt a há­rommillió forintot, amely a köz­alkalmazottak bérfejlesztésé­hez szükséges jövőre. Tizen- négy-tizenhat helybéli pedagó­gus fizetéskiegészítéséről, kö­rülbelül 20 százalékos béreme­léséről van még szó. — Nem az a kimondott vál­lalkozó önkormányzat vagyunk — mosolyog maliciózusan a polgármester —, de azért csak megoldjuk valahogy... Mint ahogy az iskolai konyha bőví­tését is kihoztuk 200 ezer fo­rintból, s most már a falu idős rászorulóinak is innét szállítják az ebédet. Négyszázezer forintért rak­tak szilárd burkolatú utat a köz­ségben, mintegy 500 méter hosszan. Kijavították az ártere­ket is, s az öreg kultúrházon — nem utolsósorban a tisztifőor­vosi szolgálat agyusztálására — javítgattak, szépítgettek va­lamit 36 ezerért... Nagy kihívás lesz jövőre a te­lefon; a 77 új előfizető egyen­ként 60 ezer forintért juthat az áhított vonalhoz. Hogy miért a magas hozzájárulás? Nos, Tapsony beljebb fekszik a főút­tól, s a kábelt plusz költségért hozzák el a faluig... A 8-10 mil­lió forintos beruházás önerős fejlesztésben valósul meg: ha minden jól megy még az idén megkötik a szerződést a Ma- táv-val. Ami pedig az egyre több települést sújtó munkanél- küiséget illeti: Tapsonyban még istenes szinten tartja a 100 embert foglalkoztató Palicz Művek. A főként orvosi műsze­reket gyártó, piacorientált cég sok helybeli férfinak nyújt biztos megélhetést. Regisztrált mun­kanélküli vagy félszáz van a fa­luban, közhasznú munkás pe­dig mindössze kettő. Öntevékeny közösségekben sem szűkölködik Tapsony. A művelődési egyesület égisze alatt fazekas-, színjátszó- és szövő-fonó szakkör működik. Majdnem 60 tagja van a Tap­sony és Vidéke Horgászegye­sületnek; ez a mesztegnyői tsz-től bérelt halastavak egyikét használja, s telepíti be több mázsa ponttyal évről évre. Cs. K. E. Munkahelyteremtő, turistacsalogató — lehetne Pénz híján befejezetlen a gadányi panzió Se föld, se ingatlan, se kü­lönösebb pénzszerzési lehe­tőség. Egyedül egy romos is­kolaépület volt az, amelyben a semmiből kivezető utat kereső gadányi önkormányzat némi fantáziát látott. 1991 nyarán döntött úgy a 380 lelket szám­láló kis település képvi- selő-testülete, hogy a haszná­laton kívüli épületet panzióvá alakíttatja át. A tervek szerint 16 személy elszállásolására alkalmassá tehető létesítmény társalgóval és büfével szol­gálná a falusi turizmust. Lega­lábbis így okoskodtak az elöl­járók, élükön Németh János polgármesterrel, akitől a törté­net folytatását halljuk. — Önerőből elkezdtük, s csináltuk is — elsősorban közhasznú munkásokkal — addig, amíg a pénzünk el nem fogyott. Támogatást a befeje­zéshez azonban sehonnan sem kaptunk, pedig minden elérhető helyre, minden meg­pályázható összegre beadtuk az igényünket. Mi úgy gondol­tuk, hogy pártolói lévén itt, Gadányban az öko-, illetve zöldturizmusnak, egy olyan fogadót alakítunk ki, amely a német katonasírokat látogató külföldiek szállásgondját hely­ben éppúgy megoldja, mint a területen működő vadásztár­saságok vagy a csendes pi­henést kedvelők elhelyezését. A gadányiak eddig hiába ki­lincseltek azért a 3,7 millióért, amennyiből a megkezdett kivi­telezést — egy hónapon belül — befejezhetnék. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium után a Környezet- és Termé­szetvédelmi is elutasította őket; a megyei idegenforgalmi hivatal, valamint az Állami Fej­lesztési Intézet nemkülönben. Pedig a panzió munkahelyte­remtő beruházás is egyben, ígéretekben nincs hiány, kéz­zelfogható segítségben annál inkább... A 90 százalékos ké- szültségű épületből egyébként már csak a fűtés hiányzik; a csatornázáshoz, a tetőfedő- és bádogosmunkához, meg a külső tereprendezéshez kel­lene jobbára a pénz. — A turista az már jönne akár holnap is — bizonygatja a polgármester. — A Falusi és Tanyasi Vendéglátók Szövet­ségén keresztül már meg­szondáztuk a vendégkört ide­haza is, külföldön is. A Népjó­léti Minisztérium nemrégiben bocsátott a rendelkezésünkre 1,9 millió forintot szociális ét­terem céljára. Ez a meleg­konyha ellátná a panziót is, további munkanélküliek al­kalmazásával. Pályáznánk a kiegészítő Expo-programokra is, de szálláshely híján ki állna szóba velünk? Gadány, a fogyó falu mentő kezekre vár. Cs.K.E. Vita Lengyeltótiban az orvosi ügyeletről Sok fontos témában kel­lett egyezségre jutniuk a lengyeltóti honatyáknak a héten tartott képviseló'-tes- tületi ülésen. A település egészségügyi helyzetéről és ellátásáról, a védőnő-, háziorvos- és gyer­mekorvosi hálózatról, valamint a fogorvosi szakrendelésről el­hangzott beszámoló után a jövő évi, mintegy 100-110 mil­lió forintos költségvetési kon­cepciót tekintették át. Elfogad­ták annak a helyi adórendelet­nek a módosítását is, amely el­törölte az építményadót, ugyanakkor megemelte az idegenforgalmit. Lengyeltóti szennyvízrend­szerérői, a felépítendő tisztí­tóműről és az ezzel kapcsola­tos tervekről is szó esett a ta­nácskozáson. A város 55 millió forintba kerülő nagyberuházá­sához 50 százalékos céltámo­gatást nyert el 1994-re. Nagy vitát kavart a központi orvosi ügyelettel összefüggő napi­rend: a kiszállásokhoz nélkü­lözhetetlen személygépkocsi ugyanis elhasználódott, és kel­lene vásárolni egy új járművet. Ehhez azonban Somogyvár és Öreglak nem akar hozzájárulni. A testület úgy döntött: ha az említett községek záros határ­időn belül nem lépnek, akkor Lengyeltóti a jövőben csak a saját területén vállalja az ál­landó orvosi ügyeletet. A fonyódi Városi Bíróság le­vélben kérdezte meg a lengyel­tótiakat arról, hogy mennyire elégedettek a bíróság munká­jával. Lengyeltótiban ugyanis 170 évig működött önállóan, majd pedig fonyódi városi bíró­ságként 1975-ig. Az intézmény helybeni újjáélesztését, illetve ennek szándékát fogalmazta meg a képviselő-testület abban a levélben, amelyet az Igaz­ságügyi Minisztériumba kül­dött. Virágvásár Marcaliban A jeles névnapok — Erzsébet és Katalin — alkalmából az idén is tartottak kedvezményes virág- és szobanövény-vá- sárt a marcali művelődési központban. Bár az árusok ezút­tal is sok szép virágot hoztak a Szombathelyi Kertészettől, a kínálat nem érte el a tavalyit. Fotó: Kun Tibor Adventelő Szakácsiban Jöhetnek nevelőszülőktől, hátrányos helyzetű családok­ból; hozhatják őket csecse­mőotthonokból — Marcaliból, Nagybajomból. Három év az alsó, 18-19 év a felső korha­tár; aztán a lányok férjhez mennek, a fiúk meg katoná­nak. Ám aki akarja, akár 24 éves koráig is megmaradhat a gondoskodásnak ebben a rendszerében: a családias tí­pusú nevelőotthonban, amely igyekszik pótolni a családi tűzhely melegét. A nagyszakácsi nevelőott­hon falai között már az adventi készülődés érződik. Odakint a novemberi hó festi fehérre a falut, idebenn a langyos szoba marasztalná szívest a vendé­get. Mikulás-figurák itt, kó- cos-copfos babák ott, su- hogó-sejtelmes csomagocs­kák amott. A 12-16 fős lakó­körzetek közösségei — gye­rekek, nevelőtanárok — egy­aránt izgalommal várják a nagy pillanatot, a karácsonyi gyertyagyújtást. S mint egy jó családban, már itt is megkez­dődött a susmutos titokzatos­kodás... Ahogy fogy, úgy gyarapszik is a nevelőotthon „lakossága”. A napokban négy új gyermek érkezett a megyéből Nagy- szakácsiba. Köztük egy olyan is, aki életében először az ott­hon falai között találkozott a tesójával... Ők most — a szakszerű gondozómunkának köszönhetően — a testvériség mibenlétét tanulják. Az össze­tartozás, a szeretet, az egy­más elfogadásának egysze­regyét. Ez a kurzus —* adven- telőn, nagynéha — a felnőttvi­lág showmanjeinek sem ár­tana... (Csíky) Segítség a testvéri szeretet nevében Máltaiak számvetése Idei utolsó ülését tartotta a múlt héten a Magyar Máltai Szeretetszolgálat marcali csoportja, a városháza ta­nácstermében. Tanasits Ele­mér megbízott csoportvezető számolt be egyévi munkájuk­ról. Elmondta: a szolgálatnak már 110 csoportja van az or­szágban, s a marcali igen si­keresen tevékenykedett. Bu­dapestről és a régióból az ak­tivisták 44 köbméter ruhane­műt, sok bútort, gyerekjátékot, 1100 üveg Béres-cseppet, 10 ezer forint értékű gyógyszer­utalványt, több teherautó élelmiszert és orvosi segéd­eszközöket gyűjtöttek, illetve osztottak ki a rászorulóknak. A munkát segíti az önkormány­zat által épített Gondviselés Háza, amit júliusban szentel­tek fel. A feladatokról Tanasits Elemér elmondta: tevékeny­ségük egyre nehezebb a hazai életszínvonal jelentős romlása miatt. Marcalinak szerencsére jók a kapcsolatai a külföldön élő magyarokkal, Svájcból kife­jezetten a marcali szegények­nek küldtek adományt. Egyre több önkéntes segítőjük van, s közülük néhányat felvesznek a tagok sorába. A beszámoló el­hangzása után Kiss Iván plé­bános — az elhunyt Révai Jó­zsef prépost utódja a marcali csoport lelki vezetésében — mutatkozott be, majd Tanasits Elemér személyében csoport- vezetőt választott a tagság. K. G. T. Erre az egy alkalomra ismét színpadra lép a 60-as, 70-es évek ismert MARCALI együttese a LOGARITMUS 1993. december 11 -én (szombat) 20 órakor, a MARCALI SPORTCSARNOKBAN Jegyek elővételben kaphatók: 500 Ft 8700 MARCALI, Park u. 16. Tel.: 85/312-459 85/314-466 (25724)

Next

/
Oldalképek
Tartalom