Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-19 / 270. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 19., péntek Devizatörvénytervezet Mivel a parlament csak a jövő év első felében foglalkozik a deviza-, a vám- és a biztosítási törvények tervezetével, így a Pénzügyminisztériumnak az év végéig kell benyújtania a javaslatokat, valamint a kapcsolódó kormány- rendelet, továbbá a deviza- jogszabályok végrehajtását szolgáló jegybanki rendelkezések tervezetét. A minisztérium közölte, hogy a készülő tervezet szerint devizabelföldi természetes személy 20 ezer forintnak megfelelő összegű (most a kiviteli engedély nélkül külföldre vihető konvertibilis valuta értékhatára ötezer forint) — devizaszámlán el nem helyezett — konvertibilis valutát vihet ki az országból, ha a parlament jóváhagyja az elképzelést. Informatikai konferencia Magyar és osztrák informatikusok közös konferenciája kezdődött Szombathelyen a Neumann János Számítás- technikai Társaság és az Osztrák Számítástechnikai Társaság szervezésében. A négynapos tanácskozáson a felsőoktatás és a tudományos kutatás területén alkalmazott számítógéphálózatok és -rendszerek jobb kihasználásának kérdéseivel foglalkoznak a résztvevő egyetemi oktatók, kutatók és a Matáv szakemberei. A programban szóba kerülnek egyebek mellett a hazai információs infrastruktúra további fejlesztésének kérdései is. Megszüntetik az Egált Közös megegyezéssel úgy döntött az Egis Rt és a Reanal Finomvegyszergyár Rt vezetése, hogy gazdaságtalan működése miatt végelszámolással megszüntetik az általuk 1981-ben létrehozott Egal Vegyipari Közös Vállalatot. Nem csődeljárás utáni felszámolásról, hanem a tulajdonosok gazdasági megfontolások utáni döntéséről van szó. November 30-ig az Egálnál minden tevékenységet befejeznek és minden számlát kifizetnek. Az ÁVÜ privatizációs bevétele Az Állami Vagyonügynökség ezévi privatizációs bevétele kevesebb lesz a tervezett 70 milliárd forintnál. Ennek elsősorban az az oka, hogy a privatizációban nőtt a szerepe az Egzisztencia-hitellel, a részletfizetéssel, illetve a kárpótlási jegy ellenében történő értékesítésnek. E készpénzkímélő technikák alkalmazása miatt az ÁVÜ bevétele az idén 35 milliárd forint körüli lesz készpénzben. Ezen felül — az említett módszerekkel — 100 milliárd forintnyi állami vagyont értékesítettek. A Műszertechnika profilt vált Profilmódosításra készül a Műszertechnikai-Irodatechnikai Kft. Az irodai berendezések mellett az elkövetkező években a bank- és klíma- technikai eszközök forgalmazásába kapcsolódnak be. Az idén a forgalmuk mintegy fél- milliárd forint lesz. A nyereség jelentős részét a tervezett profilváltásra szeretnék fordítani. Úgy ítélik meg, hogy jelenleg a bank- és klímatechnikai berendezések forgalmazása adhat új lendületet az üzletnek. Dr. Szabó Tamás miniszter gyors intézkedése nyomán Világos lett a világosi privatizációs ügy (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter gyors közbenjárásának köszönhetően megoldódni látszik a zavaros világosi ügy. Korábbi cikkünk beszámolt arról, hogy a dolgozók szerették volna megvenni munkahelyüket, s hogy elő is tudták volna teremteni a november elejéig 11 millió 349 ezer forintot kitevő vételárat. A gondjuk az volt, hogy bár Hoppál Gergely vállalati biztos többször is támogatást ígért, novemberben egy a nyomdához nem tartozó ingatlanrész odacsatolása miatt csaknem 20 millió forintra emelték a vételárat. A munkanélküliségtől okkal tartó nyomdászok és szószólójuk, az időközben elbocsátott nyomdavezető Töttösy Péter megküldték dr. Szabó Tamás miniszternek a kálváriájukat feltáró iratcsomagot. Ebben kérték, hogy kapjanak lehetőséget arra, hogy pályázat nélkül az eredeti vételáron vehessék meg az üzemet. Mindezek után a miniszter döntése alapján dr. Tófalvy Károly az AVÜ igazgatója utasította Hoppál Gergely vállalati biztost (aki a napokban tisztázatlan körülmények között még aláíratott egy nyilatkozatot a dolgozókkal, miszerint ők nem kívánják megvenni a nyomdát?!), hogy azonnali hatállyal cselekedjen az ügyben. Részlet a mindeddig tisztázatlan motívumok alapján fellépő vállalati biztoshoz írott ÁVÜ igazgatói levélből: „Kössön vállalati biztos úr adás-vételi szerződést, amelyet az ÁVÜ soron kívül jóváhagy. Ár tekintetében a bérleti szerződésben is Hoppál úr hivatkozottlevelében foglaltak a mérvadók. Ha levelem kézhezvételétől számítva 8 napon belül nem kötik meg az adás-vételit, akkor intézkedést teszek a vagyon elvonása és közvetlen ÁVÜ értékesítése iránt, egyben kezdeményezem az ügy kivizsgálását. ” Nos, így lehet gyorsan megoldani egy „tengeri kígyó” ügyet. Jó volna, ha a hasonló esetekben ez a miniszter közbenjárása nélkül is sikerülne. Ami a levél végén említett vizsgálatot illeti, az talán a kedvező végkifejlett ellenére sem volna haszontalan. Június 10-én darabolják a kaposvári Csepelt Vevő helyett már csak csodára várnak Az egyetlen vevő nem jutott pénzhez — Egyben és megosztva sem kellett senkinek a gyár (Folytatás az 1. oldalról) Egyetlen vevő tett ajánlatot a gyáregységre. A szintén kaposvári Sümeghi Kft tulajdonosa, Sümegi József azonban a 130 milliós vételárnak még az apró töredékét sem tudta letenni az asztalra. Az ingatlantőzsdén tizenhét hétig(!) foglalta le többszázezer forint opciós díjért az egykori szocialista élüzemet. A hírek szerint az előre megszerzett piacok és a több mint kétszáz dolgozót foglalkoztató munkahelyteremtő beruházás terve sem volt elég ahhoz, hogy a kft hitelhez jusson. A kaposvári vállalkozó termelni szeretett volna az üzemben. A felszámoló azonban időközben eladta a gépeket, legalábbis azokat, amelyek a Dél-Dunántúlon egyedülállóan felszerelt gyárban modernnek számítottak. Sokan azt is a Kossuth Holding hibájaként róják fel, hogy nem enged az árból és rugalmatlanul kezeli a gyár egymástól elszeparálható részeinek a kü- lön-külön eladását. A Kossuth Holding vezetője, Reich Sándor azonban határozottan cáfolja a feltételezéseket, miszerint az ő merevségük miatt nem köttethetett üzlet. Mint a Somogyi Hírlap kérdésére 1 válaszolva elmondta: a kaposvári üzem három részre bontva és egyben kínálva is sokáig szerepelt az ingatlantőzsdén, a felszámoló pedig az árat a vagyonértékelésben szereplő több mint kétszázötven millió forinthoz viszonyítva csaknem a felére szállította le. A Csepel a tucatnyi a sikertelen próbálkozást követően lekerült a tőzsdéről. A szakemberek szerint az üzem eladására szinte semmi esély, ezért a felszámoló a felszámolás befejezésének előkészítésén dolgozik. A végső dátum 1994 június 10 lesz. Ha eddig sem történik „csoda”, azaz ha senki sem pakolja az asztalra a vállalatért kért 130 millió forintot, akkor a bíróság az adósok közt arányosan osztja fel az üzem tulajdonjogát. Az üzem vagyonának a többségét várhatóan a Magyar Hitelbank Rt kapja. Hogy ők mit kezdenek a gyárral? Nos abba már a kisebbségi tulajdonosok szavát kivéve már senkinek sincs beleszólása... Barna Zsolt Lakásfelszerelések versenyképesen Zárak, Kilincsek, szellőztető berendezések, ajtóvasalatok készülnek a kaposvári Alfa 92 Bt műhelyeiben. A Gretsch- Unitas Gmbh dél-dunántúli forgalmazója belső építészeti munkákat is végez, a bányai faluház belsőépítése is az ő megbízásuk. Fotó: Lang Róbert Autószerelők és autójavítók VI. országos konferenciája Siófokon Az Autójavítók és Autókereskedők Szakszövetségének (AJAKSZ) szervezetének mintegy 250 tagja tegnap kezdte meg konferenciáját a siófoki Hotel Ezüstpart nagytermében. A megnyitót Spind- ler Tibor elnök tartotta, majd az osztrák Autósszövetség elnöke, Ing. Josef Schirak tartott előadást a szakma ausztriai gyakorlatáról és tapasztalatairól. Megtudtuk, hogy szomszédunkban nem dolgozhat olyan autójavító, autókereskedő, aki nem tagja a Kamarának. Beszélt a különböző szakminisztériumokkal való kapcsolataik kiépítéséről. Büszke volt arra, hogy a kör- nyeszetvédőkkel is sikerült megtalálni az együttműködéshez szükséges kompro- misszomot. A háromnapos konferencián a szakma legmagasabb szintű szervezeteinek, minisztériumoknak képviselői tartanak előadásokat, többek között a villamos eghajtású autók jövőjéről. O. L. Leendő vállalkozók iskolapadban készülnek a jövőre Az átképzés megyei tapasztalatai A sikerben nagy szerepe van a hallgatónak is — Átképzéseinket és a tanfolyamainkat alapvetően meghatározza az a tény, hogy megyénkben két preferált ágazat van: a mező- gazdaság és az idegenforgalom. Ugyanakkor azt hiszem, hogy ezeken a területeken vannak a legnagyobb gondok is — mondta dr Schiller Mária, a Somogy megyei Vállalkozói Központ oktatási menedzsere, tanácsadója. — Az utóbbi időben a falusi lakosság nagy része földhöz jutott, viszont gyakori, hogy a lehetőségeikkel kapcsolatos alapvető ismereteik is hiányosak. Elsődlegesen nem is a mezőgazdasági ismeretekre gondolok, — bár néha ott is fellehetne frissíteni a korábban tanultakat — a legnagyobb hiányosságok a köz- gazdasági ismereteknél vannak. — Melyek az oktatások szervezésének tapasztalatai? — A szervezés első fázisa, hogy pályázat útján ajánlatokat kérünk. Ezt követően, a kuratórium mellet működő oktatói bizottság dönti el, hogy mely tematikát oktatják majd a hallgatóknak azok a cégek, akikkel szerződést kötünk. — A munkanélküliek számára indított tanfolyamaikon viszonylag nagy a lemorzsolódás. Mi ennek az oka? — Semmilyen hivatalos eszköz nem áll a rendelkezésünkre, hogy megtartsuk a hallgatót. Mi a meggyőzés erejével próbálkozunk. A munka- nélküliek esetében a Munkaügyi Hivatal abban az előnyben van, hogy mindennap létszámellenőrzést tart. Csak az orvosi papírokkal igazolt távolmaradást fogadják el, ennek hiányában a munkanélküli nem kapja meg a segélyt. Tulajdonképpen szemléletbeli kérdés ez. Amióta én is részt veszek az oktatásban, azt látom, hogy a fiatalok egy része túl könnyedén veszi a tanfolyamot. Azokról a húsz év körüliekről van szó, akiknek nincs saját családjuk és a maguk iránt érzett felelősségtudatuk is kevésbé fejlett még. Gyakran még a nyelvtanuláshoz szükséges minimális anyagot sem képesek elsajátítani. A másik rétegnek, a huszonöt-harminc évnél idősebbeknek sokkal nagyobb a felelősségtudata. Az órákon jobban figyelnek, látszik rajtuk, hogy valamit akarnak és abban reménykednek, hogy a közeljövőben valamilyen gazdasági vállalkozás tagjai lehetnek. i — Ahhoz, hogy valaki igazi váltakozóvá váljék, csupán megtanulható ismeretanyagra van-e szüksége vagy sajátos adottságokra is? — Adottságok is kellenek. Egy bizonyos „hetedik” érzék feltétlenül szükséges ehhez. Emellett a jó vállakozó másik fontos ismérve, hogy rendkívül kitartó. Aki erre a pályára egyáltalán nem alkalmas, annak sem árt, ha vállalkozói ismereteket szerez, mert később egy vállalkozás képzett alkalmazottja lehet. De az sem alkalmas vállalkozónak, aki péntek délután — ha kell — nem folytatja a munkáját vagy aki a vállakózása szempontjából meghatározó feladatokat könnyedén kezeli. — Melyek azok a területek, ahol a vállalkozók a legfelkészületlenebbek? — Az általános vállakozói ismereteknél találhatóak a legnagyobb tudásbeli hiányosságok. Például volt, aki az üzleti ten/ készítését az adóbevallással keverte össze. Ez nyilván ösz- szefügg azzal is, hogy az elmúlt évtizedekben kevés ember használta ezeket az ismereteket, míg manapság ezek meghatározó alapkövetelmények. Harsányi Miklós Ezt kell tudni az új lakástörvényről (19.) Lakás kárpótlási jegyre A lakás vételárát kárpótlási jeggyel is ki lehet egyenlíteni. A kárpótlásra jogosultnak az első kárpótlási törvény alapján lehetősége van arra, hogy kárpótlási jegyét az állam tulajdonából ingyenesen az önkormányzat tulajdonába került lakás értékesítése során fizető- eszközként, névértéken felhasználhassa. (A névérték: kamatokkal növelt érték. A kárpótlási jegy a kibocsátás naptári negyedévének első napjától három évig kamatozik, a kamat mértéke a jegybanki alapkamat 75 százaléka). Mivel a lakásvételi jog nemcsak a bérlőt, hanem annak egyenesági rokonát is megilleti, kárpótlási jeggyel saját részére bármelyikük megvásárolhatja a lakást. (Folytatjuk) Ferenczy Europress V i
