Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-02 / 255. szám
1993. november 2., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 145 somi házba viszik a gázt A somi ingatlanok több mint 60 százalékába bevezetik az idén a gázt. 145 tulajdonos mintegy nyolcmillió forintot fizet a beruházásért, s ekkor az összeshez a helyi önkormányzat tesz még hozzá 10,5 milliót. Ebből 8,5 millió forintot kölcsönfelvétellel tudtak biztosítani. Ha az időjárás nem akadályozza a munkálatokat, decemberben meggyújthatják a gáz lángját Somon. Amerikába utazik egy tengődi diák A tengődi ifj. Lakos József, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen a matematika-programozó szakon elvégezte az I. évfolyamot, aztán halasztást kért, mert szülei a kárpótlás során jókora földet kaptak vissza, s ő megpályázta egy amerikai úton való részvétel jogát, amelyen a farmergazdálkodást tanulmányozzák majd a delegáció tagjai. Ifj. Lakos József pályázatát elfogadták, s a tengődi fiatalember társaival egy hét múlva indul Amerikába. Egymillió forint a szóládi járdákra Szólád község önkormányzata jelentős erőfeszítéseket tesz az infrastruktúra kiépítéséért, jobbításáért. Az idén egymillió forintot költöttek a járdahálózat felújítására. Elkészült Endréden a pálinkafőzde Végeztek a munkával Endréden, s ma adják át a felújított pálinkafőzdét. A térség gazdálkodói régóta igényelték a szolgáltatást, ennek érdekében modernizálta négyszázezer forintért az intézmény berendezését a helyi önkormányzat. Új üst és elpárló berendezés is került az épületbe. Ismét nyereséges a Március 15. Víztisztító és benzinkút exportra Környezetkímélő berendezések Készülődés Nágocson a Reménység alapkőletételére Rendezvények sorát szervezi a faluház a TVG-ben A duplafalú üzemanyagtartály makettje a gyár udvarán Svéd technológia alapján korszerű ivóvízszűrő berendezéseket gyártanak a tabi székhelyű Tartály- és Vegyipari Gépgyár Rt dolgozói. A vastalanító, magántalanító és a durva szemcsék kiszűrésére alkalmas tartály egy 3000 lakosú falu egészséges ivóvízellátását biztosítja. A kész tartályok egyenként — átszámítva — mintegy 600 ezer forintért kelnek el a svéd piacon. Ugyanebben az üzemben készülnek a TVG-típusú, föld alatti üzemanyagtartályok. A berendezés képen látható makettje illusztrálja: a duplafalú henger biztosítja, hogy kilyukadás esetén sem ömlik ki a benne tárolt folyadék, s így nem károsítja a környezetet. Prágában már két ilyen környezetkímélő benzin- kút-konstrukció is üzemel. Ezeket a gyár dolgozói állították föl és helyezték üzembe a cseh fővárosban. (Várnai) Erősödő kapcsolat két település között Tabi küldöttség Szimőben Háromtagú küldöttség utazott Tabról a hét végén Szlovákiába — Szimő polgármesterének és a Jedlik Ányos Emlékbizottságnak a meghívására — Farkas István polgármester vezetésével. Részt vettek Szimő neves szülötte Jedlik Ányos fizikus, a dinamó feltalálója mellszobrának ünnepélyes leleplezésén, illetve a két világháború áldozatainak állított emléktábla avatásán. A tabi delegáció koszorút helyezett el az emléktáblánál, s megtekintette a nyugdíjasklubban rendezett emlékkiállítást. Szimőben az esemény alkalmával tanácskozást is rendeztek Jedlik Ányos munkásságáról és a település fennállásának 880. évfordulója alkalmából: ennek a munkájában is részt vettek Tab küldöttei. A mostani látogatás tovább mélyítette a két település között ez év tavaszán létesített kapcsolatot. Nágocson, három éve adták át a faluházat. A kétszintes, tetszetős épületkomplexum lehetőséget ad művészeti együttesek szereplésére, kiállítások megtartására. A faluház vezetője Cseplics Gábor népművelő. Tőle kérdeztük: — Milyen rendezvényeik voltak az idén? — Az „évadot” a farsanggal kezdtük, majd a húsvéti rendezvények következtek s a búcsúi bál. Az utóbbi azért volt különleges, mert a zenét a mecseknádasdi fúvószenekar szolgáltatta. Májusban a karádi néptáncegyüttes vendégszerepeit nálunk. Többször láttunk vendégül erdélyi népi együtteseket: augusztusban például a csíkmada- rasi Forrás vendégszerepeit itt. Minden évben megrendezik a nágocsi duatlont, október elején pedig a faluház volt a Balatel-duatlon diákolimpiái döntő színhelye. — Ezen több mint 600-an indult. Vendégünk volt Vincze Lilla, s azon a hétvégi estén mutattuk be a helyi videostúdió NCC című, erre az eseményre forgatott burleszkjét is. — Mit terveznek még erre az évre? — A hét végén tartjuk a „Reménység” gyermekfalu alapkőletételi ünnepségét. Később szeretnénk vendégül látni a karádi néptáncegyüttest, amely új műsorral lép a közönség elé. A téli szünetben Nágocsi szünidei napok címmel lehetőséget adunk a diákoknak és a fiataloknak, hogy hasznosan, szórakozva tölthessék el idejüket. Az évet pedig a már hagyományos szilveszteri show zárja: a helyi fiatalok mutatják be új műsorukat. A nágocsi faluházban szombatonként filmeket vetítenek, s a kondícióterem is a lakosság rendelkezésére áll. A különteremben pedig a falu történetéről rendezett kiállítás látható. Krutek József Találkoztak a faluból elszármazottak Múltidézés Kányán Az első világháborúban és a Don mellett elesett kányaiak emlékét őrzi a márványtábla — A kesernyés, ám az idő gyógyírjával fedett emléket idézett egy 70 év körüli férfi hajdani, ma már a 60. évét taposó „szíve hölgyének” Kányán. A találkozásra egy meghatóan szép, a faluból egykor elszármazottak részvételével rendezett ünnepség adta a lehetőséget. Kányán ugyanis most avatták föl az I. és II. világháborúban elhunytak emlékművét, a barokk templom előtt. A műemléki környezethez alkalmazkodó márvány emlékmű Filotás Antal egyedi terve nyomán öltött testet. A körülötte kialakított, mozaiklapokkal gondosan lerakott kis teret a siófoki Ökobau térítésmentesen készítette el a falunak. — Megemelem a kalapomat ez előtt az ember előtt — mondta a Fried Vilmos katolikus lelkész, Tengőd, Bedeg- kér és Kánya települések lelki gondnoka, a polgármesterre mutatva. Fried Vilmos 30 éve lelkipásztorkodik a vidéken, és állítja, hogy olyan szép, politikamentes és megható ünnepséget, mint amilyet Schmuck Ferenc iskolaigazgató, polgármester szervezett, még nem élt meg. — Hajdani társközségként a település valamennyi gondja, elmaradottsága a mostani ön- kormányzatot sújtja — mondta a polgármester. — Úgy gondoltuk, hogy az emlékműavatás lehetőséget teremt arra, hogy az elszármazott, de az otthonuk iránt nosztalgiát érző kányáikat is bevonjuk a falu jövőjének alakításába. Nem csalódtunk. Korra és foglalkozásra való tekintet nélkül, aki csak tehette, eljött a szülőfalujába és feledhetetlen emlékekkel adományozott meg bennünket. S a visszatérők ígérték, hogy ki-ki úgy segíti a település épülését, ahogy az csak az erejéből telik. „Ez a szép emlékmű megbecsülése azoknak, akik a legdrágábbat, fiatal életüket áldozták a hazáért, és megbecsülése azoknak, akik ebben a faluban születtek, de elsodródtak innen...” E sorokat Varga Géza bácsi írta az avatást követően a falu polgár- mesterének. S neve alá szerényen még ezt: aki mindig kányái marad. Várnai Ágnes A cél: a fizetőképesség megőrzése Szorosadon Alkatrészhiány hátráltatja a munkát Újraindított vállalkozás — nehézségekkel Toronydaru a Méh-telepen Hétéve nyereséges a Március 15. mezőgazdasági szövetkezet. A 2600 hektár földet művelő kányái gazdaságot nyolc éve szanálták, s azóta jelentős költségtvisszaszorí- tással, a termésátlagok növelésével ér el eredményeket. Kukoricából hektáronként 56- 58 mázsa termett, s a termés már mind a szárítókban van. Mezőgazdasági és ipari vállalkozások Az észak-somogyi kisvárosban, Tabon több mint száz ipari és mezőgazdasági vállalkozást tartottak nyilván a városházán az év első felében, s ezek közül 17 van, amit az idén indítottak. A tapasztalatok szerint mind többen váltanak ki vállalkozói igazolványt mezőgazdasági munkák, illetve bérmunkák végzésére, de van már bizsukészítő vállalkozó is Tabon. A szorosadi Koppányvöl- gye Mezőgazdasági Szövetkezet pár éve még jól működő, nyereséges gazdaság volt. Az átalakulás, a mező- gazdaságot érintő nehézségek azonban itt is éreztették hatásukat. — Jelenleg 3600 hektáron gazdálkodunk — mondta Tar- gos Károly főagronómus —, de ez a szám a privatizáció során változhat. A kijelölt 700 hektárnyi területből mintegy 40-50 százalékot vesznek ki a kárpótlásra jogosultak, s így tizenkilencen kezdenek önáló gazdálkodást. Legfőbb feladatunk most az őszi munkák befejezése. A csapadékos idő nagyban hátráltatja ezt a tevékenységet: októberben tizenegy nap alatt 110 milliméter csapadék hullott. Nyáron meg az aszály tette bizonytalanná a termelés eredményességét. Az őszi búzában és a tavaszi árpánál a kár 40 százalék körül van, s ez mintegy 17 millió forint kiesést jelent. A kukoricánál és napraforgónál 20 Százalékos a veszteség: 15 millió forintnak felel meg. Összességében mintegy 23-24 százalék lesz a kiesés, ez valamivel kevesebb a tavalyinál. Most a szántás ad munkát; az 1400-ból 500 hektáron már végeztek. Még nem ért véget a kukorica betakarítása, de jó idő esetén már csak néhány nap kell a befejezéshez. — A termésátlag 42-43 mázsa lesz haktáronként. Búzából a tervezett menyiség kétharmadát már elvetettük. A munkát nemcsak az időjárás nehezíti, hanem az is, hogy öregek a gépek. Fejlesztésre azonban nincs pénz: ha egy gép elromlik, egy másik javíthatatlan berendezésből szereljük ki a használható alkatrészt. A pénzhiány miatt költségeinket a minimumra kell szorítani. Műtrágyából 1987-ben még 350 kilogramm hatóanyagot szórtunk ki hektáronként, az idén 120 kilót. Ha ezen nem tudunk változtatni, pár éven belül a föld minőségében maradanó károsodást okozunk. A vetésszerkezetben jövőre sem lesz változás. Nyolcvan százalékban gabonát, húsz százalékban ipari növényeket termelnek. S likviditásukat is szeretnék megőrizni. Stelly Zsolt A Méh tabi telephelyét szeptember elsejétől bérli Hosszú Lajos. Az újraindulás nehézségeiről és eddigi munkájáról kérdeztük a vállalkozót. — Az irodaépület teljes felújításra szorult, különböző javításokat végeztünk, és minden átfestettünk — mondta. — Alap- tevékenységünk a papír, a vas- és egyéb fémhulladékok átvétele, árusítása, illetve ezek eljuttatása a központi telepre. A különféle lemezekből és darabolt karosszériaelemekből adtunk el legtöbbet. Mivel azonban ez önmagában nem elég jövedelmező, bővítettük a szolgáltatásunkat: zománchibás kádakat és fürdőtálcákat is árusítunk. Az indulás nehéz volt, mivel a területen hosszabb ideje nem folyt árusítás. A környékbeli vállalatok sincsenek jó gazdasági körülmények között, így mostanában még kevesebbet szállítanak hozzájuk. A lakosság sem igen visz használt holmit a telepre. — A legutóbbi jelentős mennyiségű hulladék egy felszámolás alatt álló ktsz-től érkezett — mondta Hosszú Lajos. — Az átvett két darut még ezután kell szétdarabolnunk és behoznunk. A távfűtő-csövek sem igen találnak gazdára. — S ha valaki rézhuzalt hoz eladni? — Különösen figyelünk, hogy lopott kábel vagy rézhuzal ne kerüljön hozzánk. Ha gyanús eredetű, nem kötünk üzletet. H. M. - S. Zs.
