Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-02 / 255. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. november 2., kedd Madách-zsöllyék Gazdára találtak az adományozott székek a Madách Kamara Színházban. A vendégek az 1993/94-es évadban már új, szecessziós zsöllyékből nézhetik meg az alőadásokat a színházbarátok pénzadományainak segítségével. Sorsoláson párosították össze az adományozók névsorát és a zsöllyeszámokat. A 321 „elkelt” szék jobboldali karfájában kis réztábla örökíti meg az adakozó nevét, illetve az a szöveg olvasható rajta, amelyet a mecénás kért. Az adományozók között a színésztársadalom reprezentánsai, a társművészetek kiválóságai mellett, közéleti személyiségek, írók, filmrendezők, az egyházak képviselői, üzletemberek, vállalatok, bankok, szerkesztőségek, a színházat szerető polgárok egyaránt szerepelnek. Gyermekszervezeti kerekasztal A gyerekeket érintő általános kérdésekben a gyermekmozgalmaknak egységesen kell fellépniük. A Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács által meghirdetett találkozó folytatása volt annak a gyermekszervezeti kerékasztalnak, amelyet különböző, pártokhoz kapcsolódó, illetve civil gyermekszervezetek hoztak létre. A tanácskozás résztvevői valamennyien úgy vélték, hogy módosítani kellene az önkormányzati törvényt, pontosan meghatározva az önkormányzatok feladatait az iskolán kívüli nevelő munkában. A szervezetek továbbra is igénylik, hogy szülessen külön törvény a gyermekszervezetekről, amely kitér az állami költségvetésből kapott támogatásokra is. Koreai kislány hazánkról A 15 éves Szung Kjong Szűk, a tedzsoni felsőfokú leányközépiskola elsőéves tanulója nyerte a „Ki tud többet Magyar- országról?” vetélkedőt, amelyet a Hungexpo világkiállítási stúdiója rendezett. A győztes ingyen vehet részt az 1996-os budapesti világkiállításon. A vetélkedőn 38 tedzsoni középiskola 20 ezer diákja vett részt egy, 42 kérdést tartalmazó kérdőív kitöltésével. A kérdőívre mindössze három leány adott tökéletes választ, akik között sorsolással dőlt el, hogy Szung Kjong Szűk lesz az, akinek Kádár Béla miniszter adja át a meghívást az Expo ’96-ra. Pedrazzini emléktáblájánál Jean-Pierre Pedrazzinire, az 1956-ban mártírhalált halt fotó- riporterére emlékezett a Pro Patria et Libertate Alapítvány szervezésében a józsefvárosi önkormányzat a Köztársaság téren. A Paris Match tudósítójának nagy szerepe volt abban, hogy a Nyugat hiteles információkat kaphatott az 1956-os forradalom és szabadságharc budapesti eseményeiről. Pedrazzini 37 évvel ezelőtt kapott halált okozó lövéseket a Köztársaság téren, miközben egy sebesült fiút akart megmenteni. Színházi bemutatók Tony Kushner Angyalok Amerikában című drámájának bemutatója lesz a Vígszínház első premierje a „sátorszínházban”. A XX. század pestiséről, az AIDS-ről szóló gay-fantáziát csak felnőtteknek ajánlják az alkotók. A sikeres ügyvédről, egy házaspárról és egy homoszexuális párról szóló előadást rendezője: Rudolf Péter rendezte. Saint-Seáns Állatok farsangja című művére készült a Kolibri Fészek új produkciója. Az állatokat Simonfi Amália bábművész „varázsolja” a nézők elé. Az előadás rendezője: Bogner József. Gyermekek, a néptánchoz felnőtten Ezredvégi szívet, honi lelket melengető az újabb és újabb bizonyosság: a hagyományos népi kultúra somogyi gyöngyszemeit, a régi időkben gyökerező táncok mára terebélyes lombkoronát növesztett fáját van, ki hitével öntözze. E bizonysághoz pedig nem kell más, csak nézni az apró néptáncos legényeket és leányokat, ahogy a lurkók mintegy félezres közönsége tette ezt a Szakszervezetek Művelődési Házában a Kaposi Ősz „eseményhullásának” látványos programján. A Somogyi Aprók és barátaik — reményeik szerint majdan hagyománnyá honosodó — néptáncműsorának a házigazdák Játék és tánca adott kezdeti lendületet, s ez a lendület a csaknem 150 táncos közel kétórás produkciója során csak felfelé ívelt. A Békés banda és a Pejkó zenekar kísérte műsor számai a teljesség igénye nélkül: a Békési Margit vezette barcsi Kisbo- róka együttes Hej, cinágom című produkciójával, a lengyeltóti Ördöngös együttes, Takács Gábor vezetésével kalocsai leánytáncával és csárdásaival, a szemesiek Szabó Zsolt vezette néptáncszakköre karádi motívumokAprók a nagy színpadon Fotó: Lang Róbert kai járult hozzá a sikerhez. A Somogyi Aprók csapatát Németh Ágnes vezette: az ő, és az említett táncos-vezetők érdemeit szükségtelen mél- tani. Magukért „beszéltek” az aprók. Illetőleg táncoltak, így Bogdán Gergely somogyi apró is, a megye első Kisbokrétás táncosa, az országos szólótáncverseny különdíjasa. Persze, nem találkozhatott volna vele, amint a többiekkel sem a közönség, ha nincs a sok-sok szponzor. (Balassa) A miniszternek nagyon meg kell majd magyaráznia... Szerveződőben a közoktatáspolitikai tanács — Várják a vidéki közreműködőket Az oktatási törvény — az Országos Köznevelési Tanácson kívül — előírja a közoktatáspolitikai tanács felállítását is. A törvény megszületéséig Dobos Krisztina helyettes államtitkár mellett működött is egy ilyen feladatkörrel felruházott bizottság. — Ezt a testületet alakítják át Közoktatáspolitikai Tanáccsá? — érdeklődtünk dr. Szemkeő Judittól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízott helyettes államtitkárától. — Nem. Az eddigi bizottságot a törvény értelmében meg kell szüntetni és egy új tanácsot kell felállítani. Ez azonban már nem a helyettes államtitkár mellett működik, hanem közvetlenül a miniszter munkáját segíti. Az Országos Köznevelési Tanáccsal szemben a civil társadalmat képviselik a tagjai, akiknek véleményezési joguk lesz az oktatást érintő kérdésekben. — Kik lehetnek a tanács tagjai? — Négy-négy személyt küldhetnek az országos pedagógus szakmai szervezetek, a pedagógus-szakszervezetek, a szülői szervezetek, a diák- szervezetek, a helyi önkormányzatok érdekvédelmi szervezetei és a nem önkormányzati iskolafenntartók (egyházak, alapítványok). Ezenkívül az érintett minisztériumok is képviseltetik magukat egy-egy személlyel. Ez az összetétel nagyjából tükrözi a társadalom egészét, hiszen valamilyen minőségben mindenki részt vehet a munkában. Jelenleg még várjuk a különböző szervezetek jelentkezését. Az augusztusi felhívás után ugyan több száz levél érkezett a Közoktatáspolitikai Tanács titkárságára, de sajnos, nagyon kevés a vidéki érdeklődő. Pedig azt szeretnénk, ha a főváros csak lét- számarányában képviseltetné magát a tanácsban. — Meddig terjed a testület hatásköre? Megakadályozhatnak mondjuk bizonyos döntéseket is? — A döntés felelőssége továbbra is a miniszteré marad, de a tanács tagjainak véleménye bármilyen irányba befolyásolhatja a végeredményt. S mivel a minisztérium szám szerint kisebbségben lesz a testületben, nagyon meg kell majd magyaráznia a miniszternek, ha a többiek ellenére szeretne dönteni. — Hány évre szól a tagok megbízatása? — Erről és sok más kérdésről a képviselőknek maguknak kell dönteniük. A működés rendjéről a minisztérium — segítségképpen — hamarosan ajánlást dolgoz ki, de nem lesz kötelező ehhez tartaniuk magukat. Domi Zsuzsa Fellini halhatatlan munkásságáról Egy olyan élet ért véget, amelyet érdemes volt megélni — mondta Franco Zeffirelli, Fellini kollégája, egy másik nagy rendező, az egyetlen, aki a már eszméletlen művészt felkereste betegágyánál. Federico Fellinivel a filmművészet egyik legnagyobb alakja távozott, még akkor is, ha az utóbbi évek mozikultúrája már kevésbé igényelte az ő intellektuális kifejezőképességét. Fellini 1920. január 20-án született Riminiben. Iskolái elvégzése után karikaturistaként dolgozott, majd rádiós hangjátékokat készített. A filmmel a 30-as évek végén került kapcsolatba. 1940-ben E. Macario, a híres komikus ötletmestere volt, majd forgatókönyveket írt, és rendezőasszisztensként dolgozott több neves rendező mellett. Önállóan 1951 óta rendez. Nem volt túlságosan termékeny, az utóbbi időben már 2-3 év is eltelt egy-egy filmje között, alkotásai azonban mind kimagasló művészi teljesítményt nyújtanak. Szinte minden filmjét bemutatták Magyarországon is. Az filmművészet egyik legsajátosabb egyénisége volt. Művészete a neorealizmusból nőtt ki, de később, az 1960-as években eltávolodott a modern intellektuális világ irányába. Alkotásai erőteljes, senki máséval össze nem téveszthető sajátosságokat mutatnak. Műveit különleges színészválasztás (a szupersztárok mellett teljesen ismeretlen, néha torz szereplők), rendkívül gazdag képi világ, fantáziájának szabad kalandozása, olykor az idő és a tér megbontása jellemezte. Filmjeit sajátos hangulat, finom humor szőtte át. Több filmjében a felesége, Giulietta Masina játszotta a főszerepet, így például az Országúton (1956), a Cabiria éjszakái (1957), a Júlia és a szellemek (1964) vagy a Masina és Mastroianni jutalomjátékának tekinthető Ginger és Fred (1985) című alkotásban. Több filmjéhez Nino Rota írta a zenét. Alkotásaiban tetten érhető volt a zene fontossága, s részletekbe menően beleszólt a díszletek és jelmezek megalkotásába is. Munkásságában váratlan fordulatot és heves vihart váltott ki az 1959-ben készült Az édes élet. Más kiemelkedő alkotásai, minősítés és rangsor nélkül: A bikaborjak (1953), Szélhámosok (1955), Boccaccio 70 (1961), 8 és fél (1962), Satyricon (1969), Bohócok (tévéfilm, 1970), Fellini, Róma (1971), Amarcord (1973), Casanova (1976), Zenekari próba (1978), A nők városa (1980), És a hajó megy (1983), Ginger és Fred (1985). Utolsó filmje A hold hangja volt, amely 1990-ben készült, s azóta nem forgatott. Ezeken kívül társírója és rendezőasszisztense volt olyan filmeknek, mint a Róma nyílt város, a Paisa vagy A fehér sejk. Nem ő készítette, de róla szólt az Interjú című portréfilm, amelyben életéről, munkásságáról vallott. Művészetét többször is Os- car-díjjal ismerték el: 1956-ban az Országúton, 1957-ben a Cabiria éjszakái, 1959-ben Az édes élet (a jelmezekért, 1963-ban a 8 és fél, 1974-ben az Amarcord nyerte el a legrangosabb filmművészeti kitüntetést. Idén egész életművét ismerték el Oscarral. Egy másik rangos kitüntetést, a cannes-i filmfesztivál fődíját Az édes élet című művével nyerte el 1960-ban. KAPOSVÁRI MŰVÉSZEK BÉCSBEN Kertész Sándor és Kiing József bemutatkozása az osztrák fővárosban A bécsi Collegium Hun- garicum közreműködésével jött létre az a kiállítás, amelynek november 4-től az intézmény ad otthont. Kiing József szobrászművész és Kertész Sándor festőművész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők a Bécsben. Kertész Sándor a nemrégiben a Kaposfüredi Galériában bemutatott alkotásaival szerepel az osztrák fővárosban, emellett legújabb festményeit és grafikáit is kiállította. Kiing József szobrászművész mintegy húsz kisplasztikával szerepel a két kaposvári alkotó közös kiállításán. Három nagyobb méretű, köztéri szobrát szintén megtekinthetik a nézők. A „sasszárnyú fülemüle” újat akart Berlioz: Requiem Mind a tíz tétele rejt valami meglepőt Requiem aeternam dona eis, Domine! (Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik!) Hector Berlioz (1803- 1869) francia zeneszerző az orvosi pályától kanyarodott a komponálás és az újságírás felé. Főtt művei: Benvenuto Cellini opera, Requiem, Fantasztikus szimfónia, Harold Itáliában. 1830-ban Római Díjat kapott egy kantátájáért. 1842 utáni európai koncert- körútjai nemcsak élénk érdeklődést, de tiltakozást is kiváltottak: bár nagy hatással volt művészetére Beethoven, Gluck, Weber, Vergilius és Shakespeare, az ő jelentős újítása a zenekari hangszerek hangszínének és az előadói apparátusoknak a tudatos alkalmazása a karakterek megformálására, mint például a háromkórusos, zenekaros, orgonás Te Deum. A rekviem a római katolikus egyházban a halotti mise részeinek többszólamú, ciklikus megzenésítése, amelynek kereteit 1570-ben V. Pius pápa szabályozta. Az első, teljes terjedelmében fennmaradt ilyen jellegű mű Ockeg- hemtől származik. A rekviem sokszor túlnő eredeti liturgikus funkcióján: hódolat egy nagyon tisztelt személyiség előtt vagy a szöveg sugallta komor lelkiállapot interpretálása, mint Berlioz-nál is. A XIX. sz-ban kettéválik a műfaj fejlődése: az egyik irány Liszté, a másik Brahmshoz vezet. Az 1837-ben keletkezett Grande messe des morts (Requiem Damrémont tábornok temetésére az Invalidusok templomában) nagyszabású mű. Érdekessége a nagyzenekar mellett közreműködő négy rézfúvósegyüt- tes. A „sasszárnyú fülemüle” — ahogy Heine nevezte Ber- lioz-t — újat akart. Nem volt elég a klasszikus hangszerelés, mert az Utolsó ítéletet csak ,a nagyszámú rézfúvós hangszer jeleníthette meg meggyőzően. A zeneszerző 27 évesen élte át az 1830-as párizsi forradalmat, s ez az „élmény” meghatározta további működését: mindig lázadt, így Gyászmiséje is eltér a hagyományos — a gyász fájdalmát ábrázoló és a hitben vigasztalódó — felfogástól. Nála a félelem a központi gondolat: az Utolsó ítélet borzalma. Szigorú, korom epikus-lírikus mű. Mind a tíz tétele rejt valami meglepőt. A II. tételben a harag napját (Dies irae), az égzengést megjelenítő rézfúvók után a kórus csak suttogni tudja: „Judicanti responsura...” („Számot adni bírájának...”). A mű utolsó tételének (Agnus Dei) végső kicsengését az Amen elhaló akkordjai adják. November elsején hallottuk a televízió 2-es csatornáján. Nagy Gabriella
