Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-15 / 266. szám
1993. november 15., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 Hadkötelezettséget ellenzők ligája A hadkötelezettséget az állam erőszakszervei kényszerítik a polgárokra — mondta Merza József, a Bokor közösség vezetője, a hadkötelezettséget ellenzők ligájának szombati alakuló ülésén Budapesten. A liga létrehozását három szervezet, az Álba kör — amely már 12 ezer aláírást gyűjtött a hadkötelezettség eltörléséért —, a katolikus egyházon belül működő Bokor közösség és az Erőszakellenes fórum kezdeményezte. A most megalakult szervezet célja, hogy előmozdítsa a hadkötelezettség mielőbbi eltörlését. Megkezdődött a Stúdium generale tanfolyam Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében Studium generale elnevezéssel egyetemre és főiskolára felkészítő, ingyenes tanfolyamot szervezett a nehéz anyagi helyzetben levő fiatalok számára a Munkásképviselet Alapítvány. A Székesfehérvárott és Dunaújvárosban indított előkészítő tanfolyamra a vártnál nagyobb volt az érdeklődés: félezernél több fiatal jelentkezett. Négy középiskolában 21 csoportban kezdődött meg a felvételi vizsgára való felkészítés. Ifjúságpolitikai csomagterv A Magyar Szocialista Párt országos választmánya elfogadta az ifjúságpolitikai csomagtervet, s így az MSZP választási programjának részévé vált. Kocsi László, a párt országos elnökségének tagja elmondta: az ifjúságpolitikai program fő célkitűzése, hogy segítse a fiatalok önszerveződését, az esélyegyenlőség megteremtését, továbbá javítsa az életkezdés feltételeit. A párt fontosnak tartja azt is, hogy a fiatalok elsajátítsák a demokratikus politikai kultúrát. A Állampolgárképviseleti szövetség alakult • Országos nyilvános fórumot tart Gyöngyösön az Állampolgárok Képviseleti Szövetsége — erről döntött a szervezet vezetősége a hét végén. Morvái Ferenc elnök elmondta: a szövetség november 10-én nyújtotta be alapító okiratát a bíróságon; a vezetőség pedig elfogadta a szövetség alapszabályát. December 1 -jén Gyöngyösön megnyitják a szövetség első központi irodáját is, amely ingyenes szolgáltatásokkal áll minden állampolgár rendelkezésére. Városavató Lajosmizsén Városavató ünnepséget tartottak a hét végén Lajosmizsén. A tizenkétezer lakosú Bács-Kiskun megyei település ünnepségén Katona Tamás rövid számvetésében kiemelte, hogy a privatizáció 30 ezer munkahelyet teremtett, és a hazai össztermelés felét a hetvenezer- nyi új vállalkozó adja. Ökumenikus istentiszteletet is tartottak, s ezen Dankó László, a kalocsa-kecske- méti katolikus főegyházmegye érseke és Hegedűs Lóránt püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinat lelkészi elnöke hirdetett igét. — A magyar gazdaság olyan zsákutcába került, amiből nagyon nehéz lesz kikeveredni — mondta Ba- latonföldváron tartott előadásában Petschnig Mária Zita, a neves közgazdász. — Komoly külföldi segítséggel lehetne csak túljutni a problémákon, de erre semmi esélyt nem látok. A legoptimistább jelzések is csak az ezredfordulóra jelzik a gazdaság pozitív irányú elmozdulását. Persze lesznek olyan társadalmi rétegek, akik meggazdagodnak, de a nemzet egészére egyáltalán nem ez lesz a jellemző. A rendszerváltás reményei szertefoszlottak. Petschnig Mária Zita a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Statisztikai Hivatal és a Pénzügyiminisztérium adatait vette alapul, amikor arról beszélt: a 70-es években a gazdaság felemelkedését, most pedig lefelé zuhanását finanszírozta az állam külföldi kölcsönökből. Csak mindössze két számot talált, ami bizakodásra adhat okot. Munkanélküliség és mezőgazdaság A bruttó ipari termelés 3,4 százalékot növekedett az előző évhez képest. Bár az adattal kapcsolatban több probléma is felvethető. Egyrészt a tíz főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató üzemeket nagyon dinamikus fejlődésű- nek véleményezi az apparátus, de ezek gazdasági fel- emelkedéséről, eredményeikről csak becsült adataik vannak. Másrészt az export csökkent, a belföldi értékesítés mértéke pedig alig emelkedett. így a növekedés csak készletnövekedést jelenthet, s kérdéses, hogy a raktárakban felhalmozott áru eladható-e. Meglehet, hogy azért termelünk, hogy tudjuk foglalkoztatni az állampolgárokat ? Az ország rálépett az újraeladósodás pályájára Beruházásokra 1200 milliárd forintból jövőre csak 46 milliárd jut Zsákutcában a gazdaság — Külföldi támogatásra nem lát esélyt a közgazdász Petsching Mária Zita Szépen hangzik az is: amíg 1989-ben 90 ezer, 1991-ben 400 ezer, tavaly pedig 663 ezer munkanélküli élt az országban, a korábbi ugrásszerű emelkedés helyett idén „mindössze” 675 ezer ilyen sorsú állampolgárt regisztráltak, pedig ezt a számot még a kormány előrejelA GDP, tehát a nemzet teljesítőképessége folyamatosan romlik. A mezőgazdaság például a tavalyi esztendőhöz képest mínusz 30 százalékot „produkált”. Óriási mértékű a recesszió, s a növekedésnek még csak a jelei sem láthatóak. Néhány szakértő bevallja: fogalma sincs arról, mihez lehetne kezdeni a mezőgazdasággal. Az inflációról szólva Petschnig Mária Zita elmondta, hogy a tavalyi évhez képest 23 százalékos a fogyasztói árindex alapján, a rendszerváltásig visszanyúlva azonban meghaladja a 250 százalékot. Igaz: volt esztendő, amikor még magasabb volt a fogyasztói árindex, 1991-ben például 35 százalékos emelkedést regisztráltak, de a csökkenés sem sikert mutat. A háttérben ugyanis nem a piac növekedése , hanem a kereslethiány áll, vagyis az embereknek nincs pénze vásárolni. A jövő felélése folyik A költségvetés hiánya mértéktartó becslésekkel is meghaladja a 250 milliárd forintot. A mínusz 1990-ben még csak 14 milliárd volt, s azóta a deficitből egyetlen alkalommal sem finanszíroztak növekedést! Az államháztartás jövő évi 1200 milliárd forintjából csak 46 milliárdot költenek beruházásra! A dolgok felélése folyik tehát az országban. Belföldi megtakarításokból nem lehet finanszírozni a hiányt, a magyar gazdaság az idén rálépett az újraeladósodás pályájára. Az állam külső adóssága tavaly májusban 15,8 milliárd dollár volt — ennél frissebb számot még nem tudni. A központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az idei év első nyolc hónapjában 20 százalékkal kevesebb árut tudott eladni azt ország külföldre mint a tavalyi esztendőben, míg a behozatal tíz százalékkal nőtt. Külkereskedelmünk egyenlege így 2300 millió dolláros mínuszt jelent a tervezett mínusz 100-300 helyett. Még a sikerágazatnak számító idegenforgalom első félévi mérlege is százmillió dollárral kevesebbet jelez, mint tavaly. Mínusz 2500 millió dollár Az ország fizetési egyenlege 1989-ben mínusz 1450 millió dollár volt, de ez a szám 1992 szeptemberéig fokozatosan plusz 860 millió dollárra javult. Az idei első félévben azonban mínusz 1800 millió dolláros hiányt regisztráltak, ami egy év alatt mínusz 2500 millió dolláros fordulatot jelent. És a szakadék tovább nő! Igaz, a mostani negatív rekord közel esik ahhoz a számhoz, amit a kormány örökölt a rendszerváltáskor, de közben a korábban megkezdett folyamatok hatására lassan, folyamatosan javult a helyzet. És ne felejtsük — mondta Petschnig Mária Zita —, hogy az elmúlt években jelentős tőke áramlott az országba, s az állam vagyonának jó része privatizációra került. C. A. „Nem lesz győztese az országgyűlési választásoknak” A szavazás a választópolgárok egyetlen fegyvere (Folytatás az 1. oldalról) A mai Magyarország politikai helyzetképéről beszélve Kéry László politológus elmondta: ugyanaz a belpolitikai képlet már három esztendeje minden év végén. Terítékre kerül az ügynökkérdés, a médiavita, és az igazságszolgáltatás. Ezek a polémiák csak arra jók, hogy a költségvetés vitája idején néhány órára érzelmileg összehozzák a szétzilálódott koalíciót. A legfontosabb kérdés most a politikai életben az: lesznek-e országgyűlési választások, milyen szabályok alapján járulhatnak a polgárok az urnákhoz, illetve érvényes lesz-e a szavazás. Bizonytalan jövő — Öt-öt százalékos esélyt adok most anhak, hogy kül- vagy belpolitikai okok miatt elmaradnak a választások — mondta a politológus. — A volt jugoszláviai háború, és főképp az orosz belpolitikai helyzet miatt teljesen kiszámíthatatlan a régió jövője. A magyar belpolitikai életet elemezve Kéry László elmondta, hogy nem lehet kizárni teljesen a rendkívüli állapot bevezetésének kísérletét. Hiszen a szép miniszteri bársonyszéket nézegetve eszébe juthat valakinek a választások előtt, hogy már csak néhány hétig üldögélhet benne. „Ma mindkét akadályozó tényezőt lényegében hipotetikusnak látom, de nagyon figyelni kell, nehogy ezek komoly veszéllyé váljanak.” — Milyen szabályok szerint történnek majd a választások? — tette fel a kérdést a politológus. — Nem alaptalan a kormánypártok bizakodása, hogy rájuk szavaznának a külföldön élő magyarok, ezért ők a szavazati jog kiterjesztését szeretnék elérni. Ezt a kérdést mindenképp erőltetni fogják, mert így, a jó magyar szerepében tetszeleghetnek az egész ország előtt. , < Nem szabályozza az eredménytelenséget — A listás és egyéni választási megoldás 1889-ben kompromisszumként született, és felrúgása komoly sérelmeket okozna valamelyik oldalon. így ebben valószínűleg nem lesz változás. A parlamentbe kerü- lési küszöb négy százalékról öt százalékra emelése pedig mind a hat pártnak érdeke; ezzel reményeik szerint kizárhatnak másokat. A lakosság a legzavaróbb eleme a választásoknak; a nép komoly bizonytalansági tényező, a politikusok meg tudnak egyezni minden helyzetben egymással. — Van párt, amelyik korábban, és van, amelyik a később megtartott választásoknak örülne, de szerintem az érdekek majd kioltják egymást, ezért valószínű, hogy májusban, időben kerül sor a választásokra. De vajon érvényes lesz-e? Jó ideje azt hallom, hogy az emberek nem mennek majd el szavazni — ezt főképp kormánypárti politikusok mondják. Utánanéztem, és kide- rülhnincs arra szabály az alkotmányban, hogy mi történik akkor, ha sikertelenül végződik a szavazás. Ebben az esetben ügyvezető kormány vezeti az országot, tehát marad a mai csapat, akik majd kiírják valamikorra az új választást. Hatvan százalék az ellenzéké A közvéleménykutatásoknak sokan nem hisznek, nem akarnak hinni, de hosszú távon jól határozzák meg a tendenciákat. A szavazók jó ideje három nagy tömbbe sorolhatóak. 60 százalékuk adná a voksát a három ellenzéki pártra, 30 százalékuk a három kormánypártra, és 10 százaléka voksolna parlamenten kívüli erőkre. Ezek az arányok másfél éve változatlanok, s csak táborokon belül vannak változások, az állampolgárok át nem lépnek egyikből a másikba. Ténylegesen társadalmi támogatottsága alig van a parlamenten kívüli pártoknak. Véleményem szerint csak az Munkáspárt és a szociáldemokraták kerülhetnek be a parlamentbe — számukra szerencsés körülmények összejátszása esetén. Csurka István a Pofosz-szal és a kisgazdákkal szövetkezve, laza, széles szélsőjobb pártot alkotva ugyan esélyes volna. A listán való bekerüléshez azonban nagyon sok; 300 ezer ember szavazata szükséges. Fontos lehet a szervezettség — Szerintem az ötmillió választásra jogosult állampolgár nagy része elmegy majd szavazni, hiszen az emberek prímán tudnak választani a nemszeretem pártok között is — folytatta Kéry László. — Igaz, hogy szeptemberben és októberben jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik nem voksolnának; számuk 38 százalékra emelkedett és ezt veszélyesnek tartom. — Ki nyerhet mégis? — Véleményem szerint ennek a választásnak nem lesz győztese. Az ellenzéki pártok a közvéleménykutatások szerint 60 százalékot fognak szerezni, de az MSZP sem a Fi- desz-szel, sem az SZDSZ-szel nem tudna együtt dolgozni. Nagyon fontos tényezőnek bizonyul majd a pártok szervezettsége, és e szerint az SZDSZ és az MDF jobb eredményt fog elérni, mint amilyen most látszik. A Fidesz pedig rosszabbat. Tavaly még lett volna Fidesz-esély, de az idén folyamatosan alulteljesítenek. Az SZDSZ, az MSZP, az MDF és a Fidesz szerintem egyaránt 18-20 százalékot fog szerezni a szavazáskor. Tehát koalíciós kormány lesz, ahol volt haragosoknak kell összeülni. A Fidesz-SZDSZ szövetség is kizárt, hogy összehozzon 51 százalékot. A választásokig még hátra van nyolc hónap, és ez hosszú idő. Fontos kérdés, hogy hová tűnt 1990-ben MDF-re szavazó 1,4 millió állampolgár. Sokan a Fideszhez tartottak, s egyre többen vonulnak a KDNP-ba. A kereszténydemokrata néppártban mára fiatal, középkorú értelmiség is szerepet vállal, ők okozhatják a legnagyobb meglepetést. Patthelyzet fog kialakulni 1990-ben az MDF megszerezte a szavazatok 43 százalékát , s emiatt kényelmesen választhatott koalíciós partnereket — szőtte tovább gondolatait Kéry László. — Most patthelyzet fog kialakulni; amely törékeny koalíciót fog eredményezni mindenképp. Ebből pedig az következik: előfordulhat, hogy az új kormány nem tudja megoldani az előtte tornyosodó problémákat, nem tud vitákat sem vállalni. Egymást követő kormányválságok következhetnek be, az állampolgárnak pedig meg kell majd szoknia, hogy rajta is múlnak a dolgok, amikor elmegy szavazni. Az állampolgárok kezében a választás az egyetlen fegyver, amit be kell gyakorolni. Csak 1998 utánra várom azt, hogy stabil kormány vállalkozhat az ország gondjainak megoldására. Czene Attila » > zése is 900 ezerre tette. Tudni kell azonban, hogy kétszázezren kikerültek a regisztrációból. A bekerültek zömét a pályakezdő fiatalok adják. A leginkább társadalmi feszültséget hordozók felé tolódik hát az arány, ami politikailag sem kedvező. — Mára a növekedési remények szertefoszlottak — tette hozzá a közgazdász. —
