Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-12 / 264. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1993. november 12., péntek A VÁLASZTÓPOLGÁR MÁS UTAT KERES Megálljt kell parancsolni a magyar gazdaság visszafejlődésének Interjú Kuncze Gáborral, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltjével — Ön hogyan határozná meg a pártját? — Szociálliberális néppárt­nak tartom. Ez a megfogalma­zás azt jelenti, hogy egyszerre érzékeny a szociális problé­mák és az emberi jogok iránt — mondta Kuncze Gábor. — Az emberi jogokat mi a lehető legszélesebben értelmezzük, s azokba természetesen be­leértjük a vallásszabadság védelmezését is. Nem elitpárt vagyunk Az SZDSZ már a rendszer- váltás előtt széles társadalmi érdekeket képviselő néppárttá vált, csupán az ellenfeleink próbálnak minket úgy beállí­tani, mintha valamiféle „elitpárt” lennénk. Ez talán ab­ból adódik, hogy nálunk van a legtöbb, nemzetközileg is el­ismert gazdasági szakember. — De azt is mondják, hogy az SZDSZ stratégiai döntéseiben meghatározó a főváros akarata... — Hogy lenne meghatá­rozó, hiszen sokkal több vidéki tagunk, szervezetünk van, mint budapesti! Az SZDSZ demokratikus párt, ahol az Országos Tanácsnak igen nagy jelentősége van. Márpe­dig ebben a testületben is a vidék van döntő többségben. Hogy ez a vád mennyire alap­talan, azt bizonyíthatom sze­mélyes példámmal is, hiszen én sem vagyok budapesti la­kos és mégis engem válasz­tottak a párt listavezetőjének. — Akkor úgy teszem föl a kérdést: miképpen érvénye­sül a vidék akarata az önök döntéseiben? Ha ma elmegy egy-egy vi­déki településre, tapasztalni fogja, hogy ott a helyi polgár- mester vagy képviselő ismert­sége már legalább olyan nagy, mint a budapesti politi­kusoké. Ők energiáik elöntő többségét (egyébként nagyon helyesen) a helyi gondok megoldására fordítják, s ezért ma is csak keveset szerepel­nek az országos lapokban, rádióban, televízióban. Ám amikor a párt stratégiai dönté­sei születnek, akkor kikérjük az ő véleményüket is és ilyen­kor nem a javaslattevő nép­szerűsége vagy a lakóhelye Nem embereknek valók a mércék, amiket az emberek állítanak egymásnak. Az egyedülálló szinte egész éle­tében nem tud elérni semmit. Ruhára, cipőre, tévére hosz- szú évekig gyűjtögethet, ha egyáltalán marad annyi, hogy borítékba tehesse. Mert a ju­talmakat azok kapják, akik­nek amúgy is van 2-3 tévéjük, kocsijuk, többszobás lakásuk. Akinek meg pici lakása van, azt évekig korholják, hogy miért nincs megelégedve? Van, akit az infarktusig. Aki nem örököl vagy nem nyer, az semmit sem ér el — be­csületes munkával... Ha elromlik valami a lakás­ban, meg kell csináltatni. De miből? A rekamiém szétment, számít, hanem csak érveinek súlya. Mondhatom, hogy a vi­déki Magyarország politikusai alapvető befolyással vannak az SZDSZ döntéseire. — Mint második helyen végzett és legnagyobb el­lenzéki párt érez-e felelős­séget az SZDSZ az elmúlt három és fél év megoldatlan problémái miatt? Elkerülni az áldatlan vitákat — A gazdasági helyzet ala­kulásáért a kormánynak kell viselnie a felelősséget. Ők irá­nyítják az állami vállalatokat, ők állítják össze a költségve­tést, ők határozzák meg, hogy mire lehet pénzt adni és mire nem. A kormánykoalíció sza­vazza meg automatikusan a parlamentben a kormány gaz­dasági törvényeit; ezek ugyanis nem igénylik az ellen­zék támogatását. Mi csak annyit tehettünk, hogy ráirá­nyítottuk a figyelmet arra, hogy ennek a gazdaságpoliti­kának milyen súlyos követ­kezményei lehetnek. Sajnos, nem fogadták meg a tanácsa­inkat. Egy valamit azonban tehet­tünk volna bölcsebben: nem kellett volna belemennünk olyan fölösleges ideológiai vi­tákba, amelyek csak a szem­ben állást növelték köztünk és a kormánykoalíció között. Le­hetne persze azon vitatkozni, hogy ki indította el ezt a fo­lyamatot, de mi értelme volna? Tény: szerencsésebb lett volna az áldatlan viták elől kitérni. — Választási sikerükben bízva kormányzati szerepre készülnek. Milyen erőkkel? — A mi pártunk ereje abban van, hogy képesek vagyunk minden energiánkkal a gaz­dasági kérdések rendbetéte­lére koncentrálni. Úgy gondo­lom, hogy az emberek már torkig vannak a politikával, nyugodtan és tisztes körülmé­nyek között szeretnének élni. Ehhez rendelkezünk megfe­lelő programmal, amelyet fo­lyamatosan fogunk nyilvános­ságra hozni. — Hol tartanak a képvise­lőjelöltek állításában? — Szerencsére nem az a gondunk, hogy nincs jelent­a legjobb barátommal úgy csináltuk meg, hogy két régi pléddel béleltük ki. Nem fu­totta szakemberre és anyagra. A bojlert vízkőtelení- teni kellett, a vasalót pedig megjavíttatni. Az előbbit még ki tudtam fizetni, de a vasaló még mindig a szerelőnél van. A segély adható legyen, ha az élelmiszerre kell a pénz! Egyesektől el lehet az ember hetekig pénz nélkül, nem se­gítenek rajta. Ha nem volt pénzem, néha elmentem a barátomékhoz, akik ennivaló­val kínáltak meg. Amikor nem voltak otthon, éhen marad­tam. A beteg lábammal és gerincemmel már nem tudok elmenni dolgozni egy kis pénzért. kező, hanem az, hogy a leg­jobbat kell közülük kiválasz­tani. A 176 egyéni körzet mintegy 70 százalékában már tudjuk, hogy kit indítunk a kö­vetkező választásokon. To­vábbi 20-25 százaléknál még tart a jelöltek vizsgáztatása. Talán 15 olyan körzet van, ahol még nem találtuk meg a megfelelő politikust. A célunk természetesen az, hogy min­den körzetben legyen saját je­löltünk. Lesz viszont néhány olyan választókörzet is, ahol a Fidesz-szel kötött megállapo­dások alapján közös jelöltet fogunk indítani. — E megállapodásba — liberális középkoalíció ígé­retével — bevonták az Ag­rárszövetséget és a Vállal­kozók Pártját is. Kik lehet­nek még a szóba jöhető koa­líciós partnerek? — Ezt csak a választási eredmények ismeretében le­het majd eldönteni. Célunk az ország kormányozható ké­pességének a fenntartása lesz. Ezért elvben nem zárkó­zunk el egyetlen demokratikus párttól sem, ha nem tesz olyan ígéreteket a választási kam­pány során, amelyek teljesíté­sét nem tudnánk felelősséggel vállalni. — Katona Tamás nemrég egy konzervatív-liberális koalíció elvi lehetőségét is fölvetette, Rómában... — Ez is azt mutatja, hogy már a kormány tagjai is tudják, hogy ez a koalíció nem ma­radhat fenn, mert a választók csalódtak bennük. További terheket már ne! — Kormányra jutásuk esetén milyen gazdaságpo­litikának adnának elsőbb­séget? — A gazdaság visszafejlő­désének végre megálljt kell parancsolni. Ehhez külső- és belső forrásokat is elő kell és elő lehet teremteni, méghozzá úgy, hogy ne terheljük agyon hitelekkel a jövő generációkat. Véget kell vetni a kormány túl­költekezésének, mert emiatt elviselhetetlenül magas adó­kat vetnek ki. így viszont nem marad pénz a vállalatoknál, nincs miből fejleszteni, új munkahelyeket teremteni. Ma Volt, hogy kaptam 5200 fo­rint megélhetési támogatást. Három hónapra kellett beosz­tanom, mert mire megkaptam a következő hónapra járót, negyed év tel el. Ezt miképp ossza be az ember? Az el­múlt években a leárazásokat is már csak néztem — vásá­rolni nem volt miből. A névnapomra, születésna­pomra senkitől nem kaptam semmit az elmúlt években, kivéve a barátomtól. Az idén már tőle sem. Nem volt pénze. Én sem tudtam senki­nek ajándékot venni évek óta. A nevelőanyámat Vas me­gyében temették el. A sírjára évek óta nem vihettem virá­got... Horváth Anna Kuncze Gábor már a munkanélküliség olyan méreteket öltött, amit nem vi­selhet el az ország. Ezért mi nem a segélyezettek számát kívánjuk növelni, hanem a munkahelyekét. Véget kívá­nunk vetni az agrár-ágazat le- züllesztésének is. — Miért engednék meg a termőföld külföldi tulaj­donba adását? — Le kell szögezni: csak szigorúan megszabott feltéte­lek között engednénk meg. Keményen meghatároznánk a vevő kötelességeit a művelés, a munkaerő foglalkoztatása és az értékesítés kérdései­ben, s ha ezeket az előíráso­kat nem tartaná be, akkor az állam vissza is vehetné tőle a földet. De úgy gondolom, hogy nem Budapesten, hanem a helyszínen kell eldönteni, hogy egy-egy településen mi legyen az adott földterületek sorsa. A külföldiek földvásár­lása azonban nem a legfonto­sabb kérdés, nem ezen áll vagy bukik a magyar mező- gazdaság jövője. Ennél sokkal több embert érintene, ha olyan földtörvényünk lenne, amely megkönnyítené a földcserét, az újfajta szövetkezést, ha végre kiépülnének a megfe­lelő piaci szervezetek. Mi eze­ket szeretnénk megvalósítani. — Hangoztatják: az SZDSZ nem örülne egy eset­leges kormányválságnak és a választások előrehozásá­nak. Márpedig a költségve­tési vita is magában rejt ilyen lehetőséget. — A stabilitás felborulását éppen a kormány veszélyez­teti, ha olyan gazdaságpoliti­kát folytat, amihez nem tud A Szabad Demokraták Szö­vetsége levélben értesítette a Független Jogászfórumot, hogy felfüggeszti részvételét a választási etikai kódex kidol­gozásában, mert a médiu­mokban kialakult helyzet miatt értelmetlennek tartja azt. Az SZDSZ levelét Mészáros Vil­mos, a Független Jogászfó­rum elnöke olvasta fel a kódex kidolgozóinak szerdai tanács­kozásán. Az SZDSZ elhatáro­zásához — szintén levélben — csatlakozott a Köztársaság Párt és a Vállalkozók Pártja is. A tanácskozáson egyébként tizenegy párt vett részt, a par­lamentiek közül az MDF, a KDNP, az FKGP és az MSZP. Az egyeztető fórumon töb­parlamenti többséget sze­rezni. Mi mindig letettük az Országgyűlés elé azokat a ja­vaslatainkat, amelyeket ha megfogadnak, akkor az or­szág nem kerül a jelenlegi csődbe. A csődpolitika nem teremt jó esélyeket Most, hogy a gazdasági csőd mégis bekövetkezett, senki nem várhatja, hogy igent mondjunk egy újabb csődpoli­tikára. Ha megtennénk, azzal azt mondanánk, hogy helye­seljük ezeket a lépéseket. Ez pedig nem igaz! Mi most is meg tudjuk mondani, hogy hol rossz az új költségvetés, most is le fogjuk tenni az asztalra a javaslatainkat. — A választási kampány beindulásával az or­szág közhangulatát is rontja a mind élesebbé váló politikai vita. — Önök mire helyezik a hangsúlyt? — Mi úgy szeretnénk részt venni a választási küzdelem­ben, hogy a fő hangsúlyt a gazdasági programunk meg­ismertetésére helyezzük. Saj­nos, biztos lesznek olyanok, akik majd azzal akarják palás­tolni, hogy az országot érintő legfontosabb kérdésekről: a gazdaságról, a munkanélküli­ségről, a mezőgazdaság hely­zetének javításáról, a közbiz­tonság növeléséről nincs igazi mondanivalójuk, hogy máso­kat mocskolnak. Mi úgy aka­runk viselkedni, hogy a politika visszanyerhesse hitelét a pol­gárok szemében. ben is szükségesnek tartották a médiumok képviselőinek részvételét a tanácskozáson. Szekeres Imre, az MSZP ügy­vivője például úgy fogalma­zott, hogy nélkülük értelmet­len bármiben megállapodni. Ott volt a megbeszélésen Fel- edy Péter hírigazgató, aki ko­rábban lemondott a tévében viselt posztjáról. Azt hangsú­lyozta, hogy az MTV külön is egyeztet a parlamenti pártok­kal. Bár a kódex tervezete már hetek óta készen van, a pár­tok képviselői úgy határoztak: elküldik a Független Jogász­fórumhoz észrevételeiket, és két hét múlva ismét tárgyaló- asztalhoz ülnek. Népszavazás Mezőmegyeren Népszavazáson dönt a Bé­késcsabához tartozó Mező- megyer másfél ezer szava­zásra jogosult polgára arról, hogy továbbra is a békési me­gyeszékhelye egyik kerülete vagy ismét önálló község lesz. A középkorban jelentős bé­kési településként ismert Me- zőmegyert az elmúlt évtize­dekben csatolták Békéscsa­bához. Az elválást és önálló­sodást lehetővé tevő népsza­vazás kiírását 440-en kérték, az aláírások közül 415-öt hite­lesítettek. Az 1586 válasz­tásra jogosult vasárnap dönt arról, hogy Mezőmegyer önálló helységgé alakuljon-e. Rövidesen dönt a kormány A kormány rövidesen dönt arról, hogy mely vállalatokat érint az adóskonszolidáció. Az ÁVÜ álláspontja szerint 135 olyan vállalat van, amely pénzügyi terheiktől megsza­badítva megfelelően képes részt venni a magyar gazda­ság vérkeringésében. Ezek könyvszerinti értéke 1102 mil­liárd forint, ám üzleti értékük ennél lényegesen magasabb. Ugyanakkor rövid lejáratú tar­tozásuk 338 milliárd, hosszú lejáratú adósságuk pedig hat- vanhatmilliárd forintot tesz ki. Liberális fórumot szervez a Fidesz Mintegy 50 ország liberális pártjainak képviselőit várják Budapestre a liberális világ- konferenciára. A november végi rendezvény házigazdája a Fidesz, s a tanácskozást a Liberális Internacionáléval kö­zösen szervezi. A rendez­vényre a magyarországi pár­tok közül meghívást kapott az SZDSZ, az Agrárszövetség és a Vállalkozók Pártja is. Későbbi döntés a jelöltekről Mind a 32 budapesti egyéni választókörzetben indít jelöl­teket az MSZP — jelentette be Szabó Lajos Mátyás, a szocia­listák budapesti tanácsának elnöke. A pártlistáról csak a januári értekezleten döntenek majd, s addig a jelöltek nevét sem hozzák nyilvánosságra. Dán tapasztalat üzemindításhoz Eredetileg 600 millió forintot szánt László Kolos dániai üz­letember a tatabányai vágóhíd rekonstrukciójára, ezzel szemben több mint kétmilli­árd forintba kerül a tervezett beruházás. A felújított tatabá­nyai húsüzem termékei meg­felelnek majd a Közös Piac szigorú normáinak is. Termé­keinek 70 százalékát külföldre viszik. 400 embert foglelkoztat az újrainduló húsüzem, s az egyes szakmák képviselői Dá­niába mennek tanulmányútra. „Szó sem lehet pártegységről” Pártegyesülés csak valódi pártok között lehetséges — je­lentette ki Torgyán József Ka­locsán a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt naggyűlésén. Kifejtette azt is, hogy az ellenében tömörültek között szó sem lehet pártegy­ségről, csupán néhány sze­mély — a pártegységnek a látszatával — szeretné erősí­teni személyes ambícióit. Sze­rinte a nemrég alakult konzer­vatív kisgazdapárt egyetlen személyt jelent csak, s az ő nevével jelzett kisgazdapárt­ból leszakadt erőknek sem vezére, sem tábora nincs. Miből éljen az ember? Schöffer Jenő Késik a választási etikai kódex

Next

/
Oldalképek
Tartalom