Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-11 / 263. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. november 11., csütörtök Tisztázatlan kérdések, ellentmondások A megyei agrárkamara sürgeti az új törvényt Dr. Exner Zoltán: „...a vertikális kamarához ragaszkodunk” Új termékhez új szerszám A kaposvári MBKE Kft-ben a folyamatos fejlesztések megkövetelik a modern szerszám- gyártó gépek alkalmazását. A képen látható digitális kijelzésű koordináta fúrógéppel a jövőben gyártandó elektronikus lámpatestek készítéséhez formálnak szerszámokat. A gépet furatközpontok megmunkálására használják. Az új technológia pontosságot követel, egy század milliméternél nagyobb eltérés már selejtnek számít. Gazdasági kapcsolatépítés — nemcsak Nyugat felé Társaság a Keleti Piacokért Ózd helyzetéről tanácskoztak Ózd nehéz helyzetével ismerkedtek meg a Munkaügyi Minisztériumban megrendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Jelenleg mintegy 11 ezer a regisztrált munka- nélküli a városban és 2-3 ezerre teszik azok számát, akik nem regisztráltatták magukat. Elhangzott, vámkedvezményekkel számottevő mértékben elősegíthetnék a szlovákiai, lengyelországi kereskedelmi, kooperációs tevékenységet. Szóba került az is, hogy segíteni kell az ország más területein munkához jutók áttelepülését. Az ózdi ön- kormányzat képviselője szerint azonban az ózdiak nem kívánnak elköltözni, a környéken szeretnének munkát. Cukorrépatermesztők szövetsége Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye cukorrépatermelői és feldolgozói térségi szövetséget alakítottak, hogy hosszú távon szervezhessék a kiszámítható és jövedelmező répatermesztést, hozzájáruljanak a termelés és a fogyasztás összhangjához, valamint védjék a hazai cukorpiacot. Az új érdekvédelmi szervezet a Sárvári Cukorgyár termelői körzetében 135 gazdaságot és egyéni gazdálkodót képvisel, amelyek mintegy 9 ezer hektáron foglalkoznak a fontos ipari növény termelésével és feldolgozásával. Lebontatják a MEGAMORV gyöngyösi telepét Lebontja a MEGAMORV kereskedelmi centrumot, s döntésének akár karhatalommal is érvényt szerez a gyöngyösi polgármesteri hivatal. A mai napig nem adtak ugyanis építési engedélyt Morvái Ferenc vállalkozónak, november 5-én mégis ünnepélyesen felavatták a város határában a MEGAMORV, mintegy 600 millió forintos beruházással elkészült kereskedelmi centrumát. Morvái Ferenc immár egy éve viaskodik a hivatallal, amely arra hivatkozva tagadta meg az engedély, hogy a telek nincs belterületté nyilvánítva. Franchise-börze Budapesten Franchise-börze kezdődött Budapesten a franchise típusú üzleti kapcsolatok létrejöttének elősegítése érdekében, a Magyar Franchise Szövetség rendezésében. Jelenleg mintegy 50 külföldi hálózat keres magyarországi üzleti partnereket. A franchise lényege, hogy egy üzlethálózattal és piaci tapasztalattal rendelkező cég átadja arculatát, tudását és reklámlehetőségeit egy másik üzlet működtetőjének. Kevés a magyar a brnói vásárokon Az idén összesen 28, jövőre 38 kiállítást és vásárt rendez a Brnói Vásár- és Kiállításrendező Részvénytársaság. Az idén 10 ezer kiállító mutatkozott be a vásáron. Bár csökkent a Cseh Köztársaság és a volt KGST-tagországok közötti kereskedelem és különösen alacsony a kölcsönös árucsere, a vásárszervezők arra számítanak, hogy a magyar résztvevők száma nem csökken tovább a brnói vásárokon és felismerik a bemutatók, kiállítások révén elérhető új piaci lehetőségeket. (Folytatás az 1. oldalról) — Talán azzal kezdem — mondta dr. Exner Zoltán —, hogy az agrárkamara volt az, amelyik immár három év óta határozottan szorgalmazta a törvény megalkotását. Önmagában ez bizonyítja, hogy híve, pártolója a törvénynek. Ám ez korántsem jelent kritika nélküli egyetértést a tervezettel! A több éves munka alapján, talán éppen az agrárkamara az, amelyik összetettebben, belülről elemzi, vizsgálja, bírálja a tervezetet. De abból az alapállásból: erre a törvényre szükség van! — A Parlamentben megkezdődött a vita, az eddig elhangzottak meglehetősen vegyes fogadtatásról tanúskodnak. A somogyi elnökséget mi foglalkoztatta leginkább? — Természetesen az, hogy bár a tervezet több ponton változtatásra szorul, jelenlegi állapotában nagy ellentmondásokat is tartalmaz, mégis viszonylag elfogadható. — Mit jelent ez a „viszonylag”? — Vannak benne jó, és vannak kifogásolható elvek. Az elfogadhatóság mellett elsősorban az szól, hogy a kamara köztestület lesz. Ám már ennél a gondolatnál is jelentkezik egy lényeges ellentmondás. A tervezet szerint gazdasági, munkavállalói érdekképviseletet nem láthat el a kamara, ugyanakkor az irányításban egyharmados arányban részt vesznek az érdekképviseletek. Sokat foglalkozott elnökségünk a tagsági kérdésekkel. A tervezet a gazdaudvarból indul ki, vagyis a kötelező tagság a szűkén vett mezőgazdasági termelőkre, vállalkozókra vonatkozik, a feldolgozók nem szerepelnek a névjegyzékben. Ha ez így maradna, az egyértelműen a mezőgazdasági terLombos fák vásárlására és előnevelésére írt alá szerződést szerdán az Expó ’96 Kft és négy faiskola. Mint az ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón elhangzott: az expo környezet- védelmi koncepciója jegyében a világkiállítási terület 25 százalékát zöld felület teszi majd ki, dúsan telepített lombos fákkal és örökzöldekkel. A tájépítő szakemberek mintegy A keleti piacok elvesztésének a borexport terén nem egyszerűen a hagyományos kapcsolatok megszakadása volt az oka, hanem az, hogy Nyugaton a nagyarányú állami melők kiszolgáltatottságát fokozná, nem szolgálná a piac-szabályozását. Elnökségünk ezért ragaszkodik a vertikális kamarához; tartozzon ide a hús, a tej, a baromfi, a hal, a zöldség, a malomipar, a takarmánykeverő a bor, az üdítő vertikum is. Az is tisztázatlan, hogy mi lesz a köz- igazgatási tevékenységet ellátó — növényvédő, állategészségügyi, minőségvizsgáló stb — intézményekkel? — Tételezzük fel, a viták során tisztázódnak ezek a kérdések... —...nemcsak ezeknek kell tisztázódni! Teljesen homályos a törvénytervezet költségvetési oldala. Ha példáúl januártól életbelép a törvény, szeptember végéig meg kell alakulni a kamaráknak. Az előkészítő bizottság szervezése, működtetése, az egész új gyakorlat kialakítása óriási munka, és persze költség is. Honnan lesz erre pénz? És ha lesz, mennyi lesz, és ki kapja? — Úgy érzékelem, kérdések jócskán vannak. Mi akkor a teendő? — Visszakanyarodva az első gondolathoz: elnökségünk úgy foglalt állást, támogatja az agrárkamara szerve- zését.Ennek érdekében, már most a törvény megalkotása előtt azon dolgozunk, hogy megismerjük a megyében működő más kamarák véleményét. — És mi lesz a törvénnyel kapcsolatos kifogásokkal, módosító javaslatokkal? — Állásfoglalásunkat továbbítottuk az országos elnökségünkhöz. Összegyűjtve az észrevételeket ők gondoskodnak arról, hogy a képviselők, a parlamenti pártok a további vita során ezeknek a javaslatoknak érvényt szerezzenek. 2800 fa elültetését tervezik, amelyek nem csak a világkiállítást szolgálják majd, hanem az expo helyén létesülő egyetemváros és közpark zöldfelületét is biztosítják. A verseny kiírója négy faiskola — a Főkért, a Prenor, az Alsókertesi faiskola és a Sil- vanus csoport — ajánlatából válogatta össze az összesen 80 millió forint értékű növényeket. támogatás miatt, a magyar tömegboroknál jóval alacsonyabb áron lehet vásárolni kommersz borokat, mint nálunk. A boradó ugyanakkor maCsaknem száz nagy és kisvállalat részvételével megalakult a „Társaság a Keleti Piacokért” (TKP) egyesület, mely a magyar gazdasági érdekeket kívánja előmozdítani a kelet-európai térségben. Az elvesztett keleti piacok visszaszerzésére a társaság programtervezetet dolgozott ki, amelyet kormányzati tényezők is pozitívan fogadtak — mondta Huj- ber Ottó, az egyesület ügyvezető elnöke. A társaság elnökségében olyan cégek vezetői foglalnak helyet, mint a MÁV, a Mávt- ransped, a MOL, a Sasad, a Bábolna és az Intertraverz részvénytársaságok. Az egyesületbe tömörülő cégeknek a keleti gazdasági kapcsolatok szorosabbra foA szakember szerint a jelenlegi magas gabonaár a tapasztalható hiánypszichózis következménye. Az étkezési búza tonnájáért jelenleg több mint 13 ezer forintot kérnek, míg a kukorica ára átlagosan 11 ezer forint. Jövő év tavaszára azonban a tőzsdei határidős jegyzéseket figyelembe véve ezek az árak 14- 15 ezer forint körüliek lesznek. A hazai szükségletek kielégasabb Magyarországon, mint bárhol Nyugat-Európában — mondta Tóth Sándor. Az egyetlen út ezért az asztali borok és a drágább kategóriák minőségének emelése, a tájjelleg erősítése és a jó marketing. Ezt a magyar bortermelő tájak adottságai lehetővé is teszik — fejtette ki a főosztályvezető. Az idén jelentősen — 3,2 millió hektoliterre — násához valamilyen módon érdekük fűződik, s ezt egy politikamentes társadalmi szerveződés keretei közt kívánják érvényesíteni. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és a Pénzügyminisztérium rendkívül kedvezően fogadta a társaság létrejöttét, melynek vezetői valószínűleg felhatalmazást kapnak a kormányzattól, hogy a Magyar- országnak még ki nem egyenlített orosz államadósságról — 900 millió dollárról — tárgyalásokat folytassanak az orosz kormánnyal. A TKP szerint az orosz államadósságot — egy magyar vállalatok és bankok alakította befektetői részvénytársaságon keresztül — magyar tulajdonrészesedéssé kellene gítésére elegendő gabona termett, így hiányról nem lehet beszélni. A kiegyenlített piaci helyzet érdekében a földművelésügyi miniszter engedélyezte 400 ezer tonna takarmánygabona importját, és ugyanakkor 400 ezer tonna kukorica, valamint takarmány- keverék kivitelét. Az árak mérséklése azért lehet fontos, mert csökkenti a további kényszervágásokat. csökkent az értékesíthető borkészlet. Ezt 4-4,5 millió hektoliterre kell emelni, de ennél nagyobb termésre nem szabad törekedni, mert az már a minőség rovására menne. Az adott területen termelhető bormennyiség szabályozásában fontos segítséget jelenthet a speciális köztestületek, a hegyközségek megalakulása. alakítani orosz állami vállalatokban. Nagy lehetőségeket lát a TKP az olaj- és gáziparban felhalmozódott orosz tőke Magyarországra vonzásában is. Véleményük szerint a borsodi kohászüzemek is újra nyereségessé tehetők, ha felszámolásuk során részben ukrán és orosz üzletemberek kezébe kerülnének, akik olcsó nyersanyagot és energiát biztosítanának magyar cégüknek. A társaság szerint jelentős gazdasági előnyöket jelentene, ha a már működő GYESEV mintájára létrehoznának Záhony-Kisvárda, illetve Csap-Strij között egy magyar-orosz-ukrán közös vasutat — hangzott el a sajtótájékoztatón. Ezt kell tudni az új lakástörvényről (13.) Hogyan változik a lakásigények elbírálása? A lakásigények elbírálásának eddigi gyakorlata; teljes mértékben az önkormányzatok feladata és felelőssége lesz, hogy milyen szempontok és eljárási rend alapján döntenek a lakásra várakozók otthonhoz juttatásáról, a tulajdonukban levő lakások bérbe adásáról. A jogszabály hatálybalépése előtt jóváhagyott, lakáskiutalási névjegyzéken szereplő igényeket a képviselő testület felülvizsgálja és dönt kielégítésük módjáról. Kedvező döntés esetén a névjegyzéken várakozók számára az önkormányzat hatósági kiutalás nélkül adja bérbe a lakást. Arról is az önkormányzatok döntenek, hogy fenntartják-e a lakásigénylési letéteket vagy sem. (Ezt azoknak kellett fizetniük, akik lakásigénylést nyújtottak be.) Ha a visszafizetés mellett döntenek, az igénylő a letéti díjat kamataival együtt kapja visz- sza.) v (Folytatjuk) Ferenczy Europress Vörös Márta 800 darab ültetését tervezik Lombos fák az expóra nyolcvanmillió forintért A hiánypszichózis magasan tartja a hazai gabonaárakat Tömegborok csak alacsony árakon értékesíthetők Az egyetlen esély a minőségi borexport A magyar bortermesztők egyetlen járható útja a minőségi borok exportja, hiszen a tömegborok kategóriájában, á nyugati országokban kialakult magas állami támogatások miatt versenyképtelenek vagyunk — mondta Tóth Sándor, az FM főosztályvezetője.
