Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-11 / 263. szám
1993. november 11., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Emelkedik a munkanélküliek száma Taranyban Száznál is több jelenleg a munkanélküliek száma Taranyban, és közülük huszon- hatan kikerültek a munkanélküli segélyezésből. Számukra a helyi önkormányzat biztosít úgynevezett fizetéspótló támogatást. A község ez évi legnagyobb beruházásához, a gázépítéshez a vállalkozót kötelezték, hogy taranyi munka- nélkülieket is alkalmazzon, ezzel 15-20 embernek tudtak munkát szerezni. Néprajzi sorozat játszóházzal Néprajzi sorozatot indított a nagyatádi művelődési ház: a résztvevőknek bemutatják a népi hangszereket, és ezekhez kapcsolódóan a jelesnapi szokásokat is. Gazdag fotó- és videóanyag segíti ezek megismerését. Játszóházat is tartanak, ahol a kisdiákok az egyes tájegységek szokásaival ismerkednek meg. A találkozó minden alkalommal táncházzal fejeződik be. Tornaterem épül Belegen Tornaterem építését tervezik Betegen. A mintegy 13-14 millió forintos beruházás hatvan százalékát az önkormányzat fedezi — a pénz már rendelkezésre áll —, a többi állami támogatás. A 231 négyzetmétere létesítményt a jövő év végén szeretnék átadni, s utána megoldódik a testnevelés gondja, sőt az óvodai játékos mozgás-foglalkozásokat is itt tartják majd. Vízműről Vésén Három község: Nemesdéd, Vése és Varászló polgármesterei találkoznak ma Vésén, hogy megbeszéljék a vízmű önkormányzati tulajdonba vételét. A megbeszélésen részt vesz a Szombathelyről érkező felszámolóbiztos, valamint a Dunántúli Regionális Vízmű vállalat képviselői. A vízmű működtetésére eddig négy pályázat érkezett be, ezek elbírálásáról hamarosan döntenek. Vásárhelyi festő Nagyatádon Kilyén Árpád marosvásárhelyi festő alkotásaiból rendeznek kiállítást a nagyatádi művelődési házban. A tárlatot vasárnap nyitják meg. Az erdélyi képzőművész kiállítás november 24-ig látható az intézmény kamaratermében. Vásárteret tervez Iharosberény A jövő évi költségvetési koncepciót tárgyalja ma az iharosberényi képviselő-testület. Az 1994-es év kiemelt feladata lesz az általános iskolai tornaterem megépítése, valamint az egészségügyi szolgálat támogatása. Az elöljárók egy piaci funkciókat is ellátó vásártér kialakításának lehetőségét is latolgatják. A gépipar manapság nem kelendő Privatizációra vár Javuló ellátás Somogyszobon a nagyatádi gyár (Folytatás az 1. oldalról) Az rt nagysága miatt túl nagy falat lenne a belföldi vállalkozóknak, marad tehát a külföldi tőkebefektetés. Ha ez megfelelő mennyiségű részvényvásárlással nem történik meg 1993. december 31-ig, akkor a nagyatádi gépgyár visszaszáll az ÁVÜ-re, s ott döntik el későbbi sorsát. Mivel az említett II. program vállalatai közül — tudomásom szerint — még egyet sem sikerült értékesíteni, félő, hogy ha túl sok kerül vissza az Állami Vagyonügynökséghez, akkor nagymértékben leértékelődnek, illetve állami tulajdonba jutnak. A júliusban részvénytársasággá alakult Danubia gépgyárban 1991-től, a piac fokozatos összeomlásával párhuzamosan folyt a létszámleépítés. A mezőgép- és szerszámgépipar összezsugorodásával Nagyatádnak mint beszállítónak is csökkenteni kellett a termelést; a valamikori 600 dolgozóból mára csak 200 maradt. — Számunkra létszükséglet, hogy a vállalatot az átmenet idején is életben tartsuk — mondja az elnök-igazgató. — Bár az adósságunk nem túl nagy, a majdnem 20 millió forint kintlévőségünk miatt pénzügyi gondokkal küszködünk. Az üzletmenetet ennek ellenére igyekszünk fenntartani, a termékszerkezetünk is a régi: az egyedi szerszámokat és szerszámelemeket, elektromágneseket hazai piacra, illetve exportra gyártjuk. Az idei 150 milliós termelésünk 40-50 százalékkal több a tavalyinál, ám a boldoguláshoz még ez is kevés. A jövő évi költségvetésben 190-200 milliós nagyságrendet célzunk meg, természetesen a piaci háttér biztosításával. így talán már minimális nyereséggel is számolni lehet. Az esélyeket latolgatva több lehetőség is felmerült. Ha akad is vevő — egy horvátországi érdekeltségű amerikai cég érdeklődik —, jóra és rosszra egyaránt fel kell készülni a nagyatádi gépgyárban. A cég szétdarabolása újabb munkanélküli-hullámot indítana el, s a profiltisztítás — tekintettel a bejáratott piacokra — sem lenne szerencsés megoldás. Ezek persze csak találgatások. A legjobb megoldás az rt vezetői szerint a profil megtartása, a gépi fejlesztés és a tőkemegerősítés volna. A teendőkkel tisztába lévén már csak pénzes partnerre várnak Nagyatádon. (Csíky) ÖNÁLLÓSÁG BÁRMI ÁRON? Bolhás „fölmondja” a frigyet A valamikori virágzó mező- gazdasági település, Bolhás a somogyszobi fejlődés hatására az idők folyamán háttérbe szorult. Az önállóságra való törekvés azonban mindvégig — a közös tanácsi időszak, majd a szabad választások hozta körjegyzőség alatt — ott munkált a falu lakosságában. Az átmenet éveire választott közös körjegyzőségi formát Bolhás most azzal, hogy önálló polgármesteri hivatal megszervezésébe fogott, fölmondja. A jogtalan mellőzöttség avagy presztízskérdés munkál a jelenség mögött? Erről kérdeztük Somogyszob régi, illetve Bolhás jövő januárban hivatalba lépő új jegyzőjét, Nemes Jánost. — Arról nem lehet szó, hogy háttérbe szorultak volna a bolhásiak, hiszen a munkatársaimmal együtt maximálisan igyekeztünk kielégíteni az ottani igényeket is. Azt egyébként közös fórumokon és képviselő-testületi üléseken is kifejtették, hogy részükről nem elégedetlenségről van szó. Hogy a körjegyzőség munkáját nem kifogásolták, azt alátámasztja az is, hogy engem választottak. Hiszen ha körjegyzőnek nem feleltem volna meg, nyilván jegyzőnek se lennék jó... A régi községházából 2 millió forintos beruházással átalakított bolhási polgármesteri hivatal a napokban kezd berendezkedni. Nem olcsó mulatság a tárgyi és személyi feltételek biztosítása; az önállósuló közigazgatás fedezetéhez a lakosság áldozat- készsége is hozzájárult... Saját utat akarnak járni, s úgy érzik, nekik megéri. Amíg a bolhási válóper különösebben nem háborgatja a somogyszobi kedélyeket, annál nagyobb téma az itt élők számára a közigazgatásilag hozzájuk tartozó Kaszó, illetve Darvaspuszta kiválási szándéka. A részvénytársasággá alakult kaszói erdészetet jól felfogott gazdasági (ön)érdek vezérli, amikor saját önkormányzatot kíván létesíteni. — E célból — népi kezdeményezésre — aláírásokat gyűjtöttek az említett helyeken — mondja az előzményekről a szobi jegyző. — A két lakott puszta egyesülésével egy új, önálló település jönne létre, ám ennek hosszú sora van. A népszavazást szorgalmazó aláírások hitelesítése a választási bizottságok által itt, a hivatalban megtörtént. A létrehozandó előkészítő bizottság jelöli ki majd az új község területi határait, s javaslatot tesz a névválasztásra. A vagyonmegosztást is nyilván tárgyalni fogják, hiszen januárra, de legkésőbb tavaszra tervezik a közös indulást. A két pusztán lakók száma alig haladja meg a százötvenet. Az önálló település pénzügyi fedezetét az állami normatív támogatásból látják megvalósíthatónak. S hogy miért irritálja különösképp a szobiakat ez az elszakadási szándék? A kaszói erdészet miatt, amelytől sokuk megélhetése függ. Korábban a leépítések, a munkanélküliség borzolta a kedélyeket errefelé, most meg a leszakadási kísérletre nem találnak elfogadható magyarázatot. Kaszó mindig is Somogyszob volt, akkor meg mire ez az egész? Az aprófalvak közigazgatási önállóságát — elsősorban a bekerülési költségek oldaláról — egyre többen megkérdőjelezik. A kellő számú szakember- gárda és a biztos finanszírozás léte-nemléte indukálja a kétségeket. Egyre többen teszik fel a költői kérdést: megéri-e a jórészt múltbeli, vélt vagy valós sérelmek motiválta önállóság, mindenáron? (csíky) Járda épül Görgetegen 180 méter hosszú járda épül Görgeteg legveszélyesebb kanyarjában. A polgármesteri hivatal beruházásaként épülő mintegy 700 ezer forintba kerülő járdát védőpadkával is ellátják. A munkát a napokban fejezik be. Fotó: Török Anett Új vegyesbolt nyílt Somogyszobon a Kolozsvári utcában, így a vasút mellett lakó idős emberek a közelben is megtalálják, amire a háztartásban szükségük van: a napi cikkek beszerzéséért nem kell a falu központjába gyalogolniuk. Fotó: Török Anett Nagyatád nagy lehetősége: Szennyvízcsatorna állami támogatással Nagy lépést készül megtenni Nagyatád a fejlődés útján. Pontosabban: már meg is tette, hiszen a terv szerinti három-négy éves program keretében tervezett szennyvízcsatornaépítés első ütemének megvalósítását elkezdték. Lakossági kezdeményezés, ön- szerveződés eredményeként a Zrínyi közben, a Rozsnyói és a Somogyi Béla utcában hozzáláttak a munkához a szakemberek. Bacsa Gyula, az önkormányzat irodavezetője arra hívta fel a figyelmet, milyen fontos a város szempontjából, hogy Nagyatád a szennyvíz- tisztító mű bővítése után a csatornaépítéshez is elnyerte az állami támogatást. Ennek jelentőségét a lakosság többsége számára aligha kell magyarázni, hiszen a helybeliek jól tudják: a település mély fekvése miatt magas a talajvízszint, így szükség van a különben sem igazán higiénikus emésztőgödrök gyakori, i s nem éppen olcsó szippantására. Jókor érkezett tehát ez ügyben az állami céltámogatás, s további előny, hogy a kiviteli tervek már korábban elkészültek, és a város a vízjogi engedéllyel is rendelkezik. A terv szerint 1996-97-ig 25 kilométer hosszú szennyvízcsatorna épül, mintegy kétezer bekötéssel. A céltámogatás pedig azt jelenti, hogy a bekerülési ösz- szeg — a teljes megvalósulás esetén 587 millió forint — harminc százalékát az állam finanszírozza. A képviselő-testület döntése alapján az önkormányzat saját költségvetéséből ugyanennyit áldoz a beruházás megvalósítására, a lakosságra tehát a költségek 40 százaléka marad. (Kun) Kórház a városban — struktúraváltás előtt • • Otven ágyról lemondhatnak, de lesz urológia A bizottság vizsgálta nemrég, hogy az igényeknek és a szükségleteknek megfelelő-e a 680 ágyas nagyatádi kórház kihasználása. A felmérés eredményeként kiderült, hogy a gyermekosztály, az ideg-elme, a sebészet, az orr-fül-gége és a II. számú belgyógyászat rendelkezik több-kevesebb „fölösleggel”. Ezek az osztályok összesen ötven ágyról mondhatnak le... Hoffmanné dr. Németh Ildikó, az önkormányzat jegyzője elmondta: november 9-én a népjóléti bizottság ülése foglalkozott a kórházi struktúra- váltás feladatával. Az ülésen részt vett dr. Koncz Gábor megyei és dr. Hegedűs End- réné városi tisztifőorvos. Egyetértettek abban, hogy a megmaradó 630 kórházi ágy átcsoportosításával urológiai osztályt alakíthatnak ki, s fejleszthető lesz a rehabilitációs osztály is. Szóba került a megyei feladatokat ellátó ideg-elme osztály szétválasztásának szükségessége is. Erre s az egész, nagy jelentőségű kórházi struktúraváltásra, az ezzel kapcsolatos munkálatok kezdeményezésére rövidesen sor kerülhet, ha az önkormányzati testület elfogadja. (kgt)
