Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-18 / 243. szám
1993. október 18., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Beleg 500 éves Tegnaptól címere van a településnek A mezőgazdaság gondjai több nézőpontból Agrárfórum Fonyódon Amíg a politikusok az elvi kérdésekről vitatkoznak, addig a mezőgazdasági vállalkozóknak csak a munka marad. A korábban nem hasznosított területeket is művelés alá vonják Kaposfüred határában Fotó: Csobod Péter Újraszentelték a hácsi templomot Ünnepnapot ült tegnap Hács: újraszentelték a falu felújított evangélikus templomát. Az 57 éve emelt épületet a hívek adományai révén és különböző megtakarításokból nyert pénzből sikerült rendbe tenni. Erről a munkáról a gyülekezetét immár 37 esztendeje szolgáló Madarász István lelkész számolt be. dr. Harmati Béla evangélikus püspök szolgálatával szentelték fel tegnap délelőtt a hácsi templomot. Az istentiszteleten részt vett Smidéliusz Zoltán, evangélikus esperes. Olcsó burgonya Nagybajomban A vízvári szövetkezet olcsó burgonyát kínál eladásra. A 16-18 forintos burgonya árát a tíz százalékos áfa terheli. A szeptemberben kezdődött akció várhatóan még tíz napig tart Nagybajomban. Könyv Nagy Imréről A Kaposváron született mártírhalált halt miniszterelnök életéről Pusztába kiáltott szó címmel könyvet írt az angol szerző, Peter Unwin. A kötet a héten kerül könyvárusi forgalomba. Táncsics tárlat A szeptemberi tanévkezdés után a hét végén megkezdődött a hagyományos kiállítás sorozat a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban. A franciaországi Provance tartomány diákjai mutatkoznak be a tárlaton. A múlt tanévben Franciaországban járt kaposvári gimnáziumi küldöttség megállapodott abban is, hogy ezen az őszön a somogyi megyeszékhely patinás középiskolája kiállítási anyagot küld a vendéglátóknak. MÚK tanácskozás Balatonszemesen Tegnap délelőtt véget ért a Magyar Újságírók Közösségének háromnapos, hétvégi tanácskozása, amelyen a vidéki sajtó helyzetét elemezték. A találkozón — amelyen részt vettek a MÚK határon túli szervezeteinek képviselői is —, a decemberi közgyűlést készítették elő és bejelentették: a MÚK-nak új tagozata alakult a Dél-Dunántúlon. Kompaktort vásárolnak, ha lesz pénz A kaposvári közgyűlés 2 millió forintot biztosított a városi hulladék lerakó telepen működő kompakter vásárlására. Az import gép teljes bekerülési költsége 8 millió forint. A városgazdálkodási részvény- társaság csak a még hiányzó, 1994-ben esedékes 6 millió forint biztosítása után rendelheti meg a berendezést. Ehhez előzetes testületi hozzájárulás szükséges. Vállalkozók a közbiztonságért A dél-magyarországi vállalkozók egyesületének kaposvári vagyon- és személyvédelmi tagozata javasolja: közös összefogással javítsák a megyeszékhely közbiztonságát. Véleményük szerint a rendőrség nem rendelkezik olyan létszámú állománnyal és pénzügyi háttérrel, hogy éjszaka a városban megfelelő megelőzési tevékenységet fejtsen ki. Az egyesület ebben is segítene. Beleg 500 éves — az írásos emlékek szerint. Az alig több mint 600 lelket számláló Beleg község tegnap erre emlékezett. Helytörténeti és nyelvészeti kutatásokból a bizonyítékok sorát gyűjtötték össze Betegről. S az önkormányzat a somogyi Szent Egyed monostor konventjének iratai közt talált 1493-as, Budán kelt perbehívó levelet tekinti perdöntőnek. Zenés ébresztő köszöntötte reggel a belegieket. Az ünnepi eseményre az önkormányzat meghívta a szomszéd települések lakóit is. Az első fontos esemény a helytörténeti kiállí- tásmegnyitásavoltaművelődési házban: bemutatták a legkorábbi dokumentumokat és a település régi és újabb emlékeit. Délelőtt ökumenikus istentiszteletet és ünnepi megemlékezést tartottak. Zsúfolásig megtelt a kultúrház. Csecse/' János polgármester megemlékezésében hangsúlyozta: — A múlt ismerete nélkül nem tudjuk kellően értékelni a jelent —, s/ röviden szólt az 500 év nagy fordulóiról. A történetem viharai e vidéket sem kímélték; az 1554. évi török adóösszeírásban Beteg mindössze 7 házzal szerepel. Később elnéptelenedett, s csak 1713-ban népesül (Folytatás az 1. oldalról) A visnyei feldolgozóban 15 embernek tudnak munkát biztosítani, de közvetett módon 150-200-an jutnak megélhetéshez, mert a feldolgozásra szánt repcét és napraforgót a környék termelőitől vásárolják fel. Sternburg-Varga Károly, a vállalkozás tulajdonosa elmondta, hogy első lépésben napraforgóolajat készítenek, a repceprogram később indul. Ennek keretében először hi- degsajtolással olajat nyernek, majd metil-észterezéssel környezetbarát üzemanyagot állítanak elő. Étolajjal csak a szű- kebb környéket látják el, de az új hajtóanyaggal Kaposvár (Folytatás az 1. oldalról) — Nagybajomban már többször is jártam, hiszen itt van a családi kripta, s itt lakik az öcsém — mondta Boross Péter. — Somogysárdon és Újvárfalván viszont mostanában csak átutaztam. Már éppen ideje volt, hogy egy kicsit hosszabban időzzem itt. Elvárta ezt a legendás Lenke néni is, aki négyéves koromban került tanítónak Na- dalosba. — Mit mond önnek: utolsó posta Somogysárd? — Rengeteg emlék jött elő rövid ittlétem alatt. Nagybajomban születtem, de valójában Újvárfalván nőttem fel. Apám ott volt erdőmérnök. Sárd három kilométerre van, s nekünk az volt a centrum, ott volt a kastély. A leveleket is úgy keltett írni: Újvárfalva, utolsó posta Somogysárd. Újvárfalván apámat sokan ismerték: az egész falu odajárt. Tízéves koromban elmentem be újra. Festetics-birtok volt; udvarházuk a múlt században épült. Ma az óvoda fái őrzik emlékét. A község református temploma 1862-ben épült. Beleg vendége volt dr. Gye- nesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke is. Ünnepi beszédében hangsúlyozta: — A kerek évfordulók csábítanak arra, hogy a múltból csak a szépet emeljük ki. Pedig önmagunk vagyunk történelmünk alkotói. A falunak élnie kell azzal a lehetőséggel, hogy lélekszáma növekszik. A jelen köszönti a múltat azért, hogy legyen jövője. A fél évezredes gyökerek azonban kapaszkodót jelentenek a ma élőknek. A megyei közgyűlés elnöke átadta a község új zászlaját — amelyet a katolikus plébános később megszentelt — és Somogy vármegye címerét. Néptáncbemutatót tartottak a nagyatádi gimnázium táncosai, délben térzene szólt, majd ifjúsági sportvetélkedőn nyerték el jutalmukat a legügyesebbek. Délután minden korosztály válogathatott a szórakoztató műsorokban. Közreműködött a barcsi Ba-rokk együttes, s volt sokféle verseny, vetélkedő. Este a belegi születésű Ihos József és művésztársai — köztük Aradszky László — léptek közönség elé a Kertész-duó társaságában. A gazdag népünnepélyt késő éjjelig tartó bál zárta. Németh István igényét is fedezni tudják. Az indulás nehézségei közé tartozik, hogy az idén nincs elegendő napraforgó a folyamatos munkához, a jövő évre szükséges alapanyagot azonban már szerződéskötésekkel biztosítják. Az üzemet úgy építették, hogy a bővítésre, a kapacitás növelésére is lehetőség tegyen. így két üres helységet tartanak fenn arra a célra, hogy a folyamatos munka megkezdése után újabb berendezésekkel szereljék fel. A sajtolás során keletkező mellékterméket is tovább hasznosítják, hiszen ez alkalmas állatok takarmányozására. Terveik szerint egymillió liter olajat állítanak elő évente. Stelly Zsolt intézetbe — mert akkoriban ez volt a regula, de a szünetekben hazajártam. Minden visz- szavitt a falumba... 1944-ben 16 éves voltam... Most újra sok minden átfutott az agyamon: a házak és tulajdonosaik, a nálam idősebb fiúk, akik elestek a fronton. Papp Jani, Pereces Péter... Torokszorító percek... Egy ilyen alkalom mindig megrázza az ember szívét, telkét. — Amikor a sárdi gyerekekkel találkozott, szinte átszellemült az arca... — Ezeknek a gyerekeknek a nagyapját és a nagyanyját ismertem. Akárhogyan zúdult át a történetem az emberen, sok minden megmarad. A kedves történetek, huncutkodások, a nevek, a két világháború közötti események. Ezen a környéken barangoltam. Ismerősek a fák, a házak... Újvárfalván pedig a személyekhez kötődtem jobban. Agrárfórumot rendezett a hét végén Fonyódon a Polgári Közéleti Klub. A középiskolai kollégiumban tartott fórumon a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzete, a szövetkezetek gondjai, a falusi munkanélküliség csökkentésének tehetőségeit, illetve az agrárexport és -import illetve a kárpótlás problémái kerültek terítékre. A vitában részt vett Francz Rezső, a somogyi agrárpolitikai szakértő, Juhász Pál (SZDSZ) és Lakos László (MSZP) országgyűlési képviselő, dr. Pallos László, a Kereszténydemokrata Néppárt szakértője és Pásztohy András, a Somogy Megyei Közgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. A vitát Horváth István, a kollégium igazgatója vezette. A fórumon elsősorban az érvek ütköztek — a kezdeményezők szándéka szerint. Hogy ez kristálytisztán mégsem sikerült, azon több ok kapcsán sem csodálkozhatunk. A politikai paletta különböző színeit képviselő vendégek a fórumon elhangzott kérdésekre válaszolva mindany- nyian ugyanazokat az okokat mondták a legnagyobb gondnak: a politikai helyzet roszA népdalkörök és népzenei együttesek minősítő versenyét tartották szombaton a Móricz Zsigmond Művelődési Központban, majd a somogytarnócai asszonykórus fennállásának 10. évfordulója tiszteletére rendeztek hangversenyt. Az előbbi megmérettetés a 7. országos minősítő versenyhez kapcsolódott. Hat együttes lépett színpadra: a barcsi művelődési központ nyugdíjaskórusa, a háromfai és a kadarkúti népdalkor, a látrányi népdalkórus, a pogányszentpéteri és a sző- csénypusztai asszonykórus. A barcsiak három népdalcsokrot mutattak be, a háromfaiak par- lando stílusban énekeltek; a kadarkúti népdalkor Somogy legszebb dalait szólaltatta meg. A pogányszentpéteriek látványos — Szerette a tejeskávét? — Nagyon. Főleg a pótkávét, az valami finom volt. Kötelező uzsonna is volt mindig. A gyermekkorom azért volt csodálatos, mert két otthonom volt. Az egyik Bajomban, a nagyanyámnál. Megvolt az új- várfalva-bajmi út, befogtuk a Rigót, és átmentem négy-öt napra. Majd amikor minden tehetséges verekedésen túl voltunk, kimerítettük a barát- kozás minden élményét Gulyás Sanyival, Lengyel Pistával, visszamentem Vrácsikra. Akkoriban nagyon sok gyerek volt. Nagy banda étet, jó hangulatú játékok. — Találkozott Lenke nénivel is... Emlékeztette a gyermekcsínyekre is? — Lenke néni az öcsém születésekor került oda. Családtagnak számított nálunk. Máig eleven ez a nagyon meleg kapcsolat. Hiszen 1932 óta Nadalosban tanít. Ez már szabbodott, s ennek okán a gazdaság feltételrendszere is. Hogy a jelenlegi helyzetből kiindulva lehet-e remény, erre is igyekeztek válaszolni. Tény, hogy voltak viták a fonyódi fórumon, amely azonban így is, több oldalról is választ fogalmazott meg a ma kérdéseire, s ha nem is tökéletes, de viszonylag megbízható iránytűt üvegestáncot mutattak be; a látrányi népdalkörben kicsik, nagyok együtt énekelték a dunántúli bordalokat. A szőcsénypusz- tai asszonykórus zárta a sort. A produkciókat az Olsvai Imre népzenekutató vezette háromtagú zsűri értékelte. Kadarkút, Látrány és Sző- csénypuszta dalos asszonyai arany fokozatot kaptak. A háromfaiak és pogányszentpéteriek ezüstöt nyertek, a barcsi nyugdíjaskórus bronz minősítést. A somogytarnócai asszonykórus jubileumi hangversenyén a minősítőn indultak mellett szerepelt az ádándi népdalkórus és a somogybabodi népdalkor is. Élménytadó és szép volt ez a találkozó. (Gamos) történelmi dimenzió. Csodálatos! — A sárdi lányok azt mondták: időnként menekülni kellett, ha jöttek a Boross gyerekek... — Az az igazság, hogy én voltam a jobbik gyerek, az öcsém pedig az elevenebb... Laci Lenke néninél járt elemibe, keltett a szigor. — Felelevenítették a régi történeteket? — Találkoztam az akkori nagylányokkal, Benke Sanyi bácsival, aki már nyolvané- ves, de abban az időben láttam őt futballozni. Mert Vrá- csikon volt focipálya is. Ő volt a legjobb futballista. — Most üres az újvárfalvai ház. Mit érzett a régi falak között? — Megbeszéltük az öcsémmel, hogy mi hol volt, fölelevenítettünk némely dolgot. — Mi az, ami hiányzik? adott egyféle véleményalkotáshoz, feladatmeghatározáshoz . S talán némi optimizmust, hogy a mostaninál nehezebb helyzeteket is túlélt már az ország sok megpróbáltatásnak kitett népe. Talán itt kereshető leginkább a fonyódi fórum értelme, értéke. K. G. T. Számvetés Deák örökségéről (Folytatás az 1. oldalról) A „haza bölcse”, életművének kiváló ismerői a hét végén tíz előadásában elemezték Deák államférfiúi munkásságát, egyéniségét. Következtetésük azonos: nem vonható kétségbe Deák mai időszerűsége. S példát adott, hogy vannak olyan feladatok, amelyek mellett félre kell tenni a szűkebb pártérdekeket. Tegnap Hanák Péter történész az adott helyzet és a politikus-alkat találkozását elemezte. Deák társadalomszemléletéről és időszerűségéről is hangzott el előadás, kiemelve pályája mára vonatkoztatható etemét: a politikai realitásérzéket, problematikáját. A fennmaradt Deák-írásokat a közeljövőben nyolc kötetben fogják megjelentetni. A zalaegerszegi konferencia anyaga is remélhetőleg hamarosan napvilágot lát a Friedrich Neumann Alapítvány jóvoltából. — Van valami természetellenes abban, hogy a korábbi évtizedek kiszakították az embert a gyökereiből. A boldogabb generációk hazajárnak a szülőházba, megvannak a kötődései. A szerencséseknek háromgenerációs kötődései alakulnak ki. A nagyanyámat annak idején egy éjjel menekítettük el a „községházi behívó” elől. Ami itt volt, ebek harmincadjára került. Jobb volna oly kort megérni, amikor az unokák élvezik azt, amit a nagyszülők megteremtettek. — Mi lesz a Boross-birto- kokkal? — Apám, sajnos, az idén augusztusban elment. Amikor kezdődött a kárpótlás még élt, s akarata szerint visszaigényeltük a földet. Valami talán az én gyermekeimet is köti a faluhoz. A tulajdon talán gyakrabban lehozza őket, amikor majd én is ennek a temetőnek a lakója teszek. Az ember lehetőleg igyekezzen ott maradni, ahol fészket rakott a család. Nem tudtam pestivé válni, Pest nekem idegen. Nagy előny, ha az embernek vannak vidéki gyökerei. Támasztékot jelent, és biztonságérzetet ad. Lengyel János SÁtadták a visnyei olaj feldolgozót Boross Péter a múltról, a jelenről és a jövőről Gyökerek nélkül nincs élet A népzene kettős ünnepe a művelődési központban Hat kórus minősítő versenye Barcson
