Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-18 / 243. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. október 18., hétfő' Környezetvédelmi pályázathosszabbítás Két héttel meghosszabbítják az Ipar a környezetért Alapítvány által meghirdetett környezetvédelmi pályázat határidejét, így október 15-e helyett október 30-ig lehet a pályamunkákkal nevezni. Az alapítványt 40 vállalat hozta létre, hogy támogassák a környezetvédelmi célok megvalósítását. Az alapítvány minden évben nívódíjat itél oda annak a szakembernek és munka- csoportnak, amely a legtöbbet tette a levegő, a víz, vagy a talaj védelme érdekében. Rekordtermés Hegy alján Tizenötezer mázsa aszúszem kiválogatására számítanak a szakemberek, és ezzel az évszázad rekord aszútermése várható az idén a Hegyalján. A szombaton kezdődött szüret gyümölcsének felvásárlásához kétszázötven millió forinttal járul hozzá az Állami Vagyonkezelő Rt. Ez az ösz- szeg a most alakuló Tokaji Királyi Szőlők Rt alaptőkéjének része. Biztonságosabb bankjegyek Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa a hét végén meghirdette a forint bankjegyek alapanyagát gyártó diósgyőri papírgyár rt privatizációját. A gyár teljes vagyonát értékesítik. A befektetők vagy befektetőcsoportok a részvények 100 százalékának megvásárlása esetén vehetik birtokba a nagy múltú üzemet. Az új bankjegyek biztonsági követelményei lényegesen magasabbak lesznek. Kamarai törvény A Magyar Gazdasági Kamara szövetségi tanácsa szorgalmazza a kamarai törvény mielőbbi megszületését, s a munkaadók érdekképviseleti tevékenységének erősítését. A kamarai törvény a gazdasági rendszerváltás egyik legfontosabb gazdasági törvénye; nemcsak a gazdaság működésére, hanem munkaadói érdekérvényesítésre is jótékony hatással lesz. Vám és gazdaság Vámügyi szakmai konferencia kezdődött tegnap Sopronban. A háromnapos tanácskozáson a résztvevő gazdasági szakemberek, vállalkozók aktuális vámjogi, pénzügyi-politikai, vámtechnikai kérdésekről kapnak tájékoztatást. Az elkövetkező időszakban változik a vám szerepe a gazdaságban. Jelenleg az állami bevétel növelése az elsődleges feladata, a későbbiekben viszont közgazdasági szabályozó szerepe fog előtérbe kerülni. Magyar buszok Dzsakartában Jegyzőkönyv aláírásával zárult Budapesten a magyar-indonéz kereskedelmi és gazdasági vegyesbizottság ülése. A magyar import növekedéséhez valószínűleg hozzájárul majd az a négyszáz Ikarusz-busz, amelyet egy indonéz cég rövidesen megvásárol a dzsakartai tömegközlekedés számára. Tulajdonosváltás két fordulóban Tanulmányúton az MVM Rt szakemberei Kezdődik a gázszolgáltató társaságok privatizációja Erőmű van zajtalan és környezetbarát is Az áramdíjak emelése mindenhol aktuális kérdés — Hazánk gázturbinákat vásárol? A simmeringi erőműblokk — a déli oldalról Várhatóan már novemberben meghirdetik az öt gázszolgáltató társaság privatizációjára az első pályázatokat. Erről döntött az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt) ügyvezetősége legutóbbi ülésén. A mintegy 45 milliárd forint vagyonértéket képviselő gáz- szolgáltatók privatizációját a vagyon tulajdonosa, az ÁV Rt két fordulóban tervezi. Az elképzelések szerint a befektetőkkel és a beruházókkal az erről szóló szerződéseket jövő év márciusában alá is írhatják. A gázszolgáltatók privatizációja meglehetősen régóta húzódik, mert a tulajdonosválTöbb ezernyi gazdasági szervezet csődje ellenére jó ütemben szaporodnak a vállalkozások. A KSH legutóbbi kimutatása szerint augusztusban a társas vállalkozások száma több mint kétezerrel nőtt a július végi adatokhoz képest. Az újonnan alakult cégek közül 1251 úgynevezett jogi személyiségű gazdasági szervezet, amelynek 92 százaléka korlátolt felelősségű társaság. Az új cégek 85 százaléka kis létszámú, 8-10 embert foglalkoztató egység. Augusztusban 136 cég megszűnését regisztrálták a statisztikusok, közülük hetet felszámoltak, 47 abbahagyta tevékenységét, 82 pedig más gazdálkodási formát választott. Az újonnan alakult és megszűnt társas vállalkozások „egyenlege”: 79 ezer 746 működő cég. Az „életképesek” többsége kereskedelemmel, illetve javító szolgáltatásokkal foglalkozik. A Cégközlöny adatai szerint a csődtörvény életbe lépésétől augusztus végéig 2931 jogi személyiségű szervezet ellen indítottak eljárást. Közülük tást akadályozza, hogy nincs gáztörvény, és nem rendezettek a tarifák. Külföldi, tőkeerős befektetők jelentkezése csak a jogi helyzet tisztázása után várható. A mostani döntés értelmében az ÁV Rt a privatizáció feltételeként szükségesnek tartja kikötni, hogy a befektető igyekezzen növelni a gázellátás biztonságát, és mihamarabb szüntesse meg a még mindig meglévő egyoldalú importfüggőséget. Ennek érdekében vállalnia kell, hogy szükség esetén saját forrásból bocsásson rendelkezésre többletgázt, illetve szerezzen be importenergiát. Részt kell vennie a föld alatti gáztárolók bővítésére indítandó beruházásban is. 885-öt felszámoltak, 1051 cég megegyezett a hitelezőivel, 40 vállalat esetében pedig valamilyen más okból szűnt meg az eljárás. Gyakran éppen azért, mert a hitelező kérelmére a bíróság visszavonta a felszámolási végzést. Továbbra is a legnépszerűbb gazdálkodási forma a betéti társaság — legalábbis a jogi személyiség nélküli gazdálkodók körében. Az országban bejegyzett 90975 gazdálkodó szervezet 66 százaléka a betéti társasági formát választotta. Még mindig jelentős arányt képviselnek (17 százalékkal) a gazdasági munkaközösségek, bár a jogszabályok szerint ez a forma már megszűnésre ítéltetett. A jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek legszívesebben kereskedelemmel, javítással, szolgáltatással foglalkoznak, de felfutóban az ingatlanpiaci tevékenység is. Újdonság, hogy egyre több társaság kezd vállalkozásba az egészségügy, a szociális szféra, valamint az oktatás területén. Németh Zsuzsa (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Villamos Művek Rt a privatizáció második szakaszát éli. A villamosenergia iparág kétszintű részvénytársasági formába szervezésének a társaság és részbeni tulajdonai kialakításának egyik fő célja volt, hogy Magyarországon a piacgazdaság követelményeinek megfelelő, fogyasztócentrikus áramszolgáltatás alakulhasson ki. Az a privatizáció tervének eltérő megítélése mellett is midenki számára világos, hogy a villamos energiának a nap huszonnégy órájában rendelkezésre kell állnia. Az áramszolgáltató vállalatok bizonyos üzletrészét a szakemberek eladásra kínálják. Hogy azonban mekkora tulajdont adjanak a jórészt külföldi tőkebefektetők kezébe, az még várhatóan hosszú ideig lesz vita tárgya. Szlovákiában szintén hasonló problémákkal küzdenek az áramszolgáltatók, Ausztriában viszont már rég eldőlt: egy cég sem kerülhet döntő arányban magántulajdonba. Egy másik ütközőpont is van hazánkban a szakemberek és a lakosság közt. Ahhoz ugyanis, hogy az áramellátás függőségét mérsékeljék — azaz csökkentsék az importot — újabb erőművek építésére van szükség. Ezzel mindenki egyet ért. A kérdés csak az, hogy milyet és hol. A villamos művek illetékesei gázzal fűtött erőműveket szeretnének építtetni még a közeljövőben Debrecenben és a főváros körzetében. A lakosság félelme ugyanakkor jogosnak látszik: a hazai erőművek valóban zajosak és szennyezik a környezetet. Ausztria fővárosában, Bécsben mindennek az ellenpéldáját mutatták meg az újságíróknak. A simmeringi erőmű az egész várost ellátja árammal, és távhőt is innét szolgáltatnak a bécsi lakások egy részébe. A gázturbina belül ugyan fülsüketítően hangos, kimenő zaj azonban szinte nincs. A levegőszeny- nyezés pedig még annak ellenére is elenyésző, hogy időnként szénnel fűtenek be a kazánban. Azt azonban, hogy a beruházás harmadát — több mint kétmilliárd schillinget — költöttek környezetvédelemre, szintén nem rejtették véka alá a házigazdák. Ausztriában azt is elmondták: szoros kapcsolatban állnak a fogyasztókkal. Minden lépésről jó előre tájékoztatják a lakosságot, a legutóbbi magasabb tarifák elfogadtatására például csaknem egy évet szántak. A pozsonyi áramszolgáltatónál is szó esett az árakról: mint elmondták a mostani díj körülbelül fele a hazainak. Pozsonyban azonban egy drasztikus áremelés tervén dolgoznak, ami az elképzelések szerint csaknem háromszorosára emelné a tarifákat. Az út során elhangzott: Magyarországon is fontolják az áram díjának emelését, hogy mikor és mennyivel, az azonban még nem eldöntött kérdés... B. Zs. Akik vállalkoznak és akik tönkremennek Népszerű üzletforma a betéti társaság CSAK A HITEL SEGÍTHET A MEZŐGAZDASÁGNAK Holsteinfriz — részletre Az országban tovább fogyatkozik a tehénállomány. Baranyában július óta ezerrel csökkent a tehenek száma, és hasonló tendencia érvényesül a más nagyüzemi tehenészetekben is — közölte a Földművelésügyi Minisztérium. Örvendetes hír ugyanakkor, hogy Győr megyében egyre több tejcsarnok kerül a magán- vállalkozók és a gazdakörök kezelésébe. Ezeken az átvevőhelyeken ugrásszerűen javult a kistermelői tej minősége. Érdekes a Veszprém megyei Tejipari Vállalat kezdeményezése: szeptembertől holsteinf- riz üszővásárlási akciót szervez. Az állattartók a vállalat garanciavállalásával 15 százalék előleggel, hároméves részletfizetési lehetőséggel és 7 százalékos kamattal vásárolhatnak üszőt. A Pick Rt 300 növendék marhára ajánl bérhízlalási lehetőséget. Elsősorban azoknak a termelőknek a jelentkezését várják, akik férőhellyel és megfelelő takarmánykészlettel rendelkeznek. A szakemberek még mindig tudnak olyan megyéről — például Bács és Baranya ilyen —, ahol tovább csökken a kocaállomány. A nagyüzemi hízó ára szeptemberben kilogrammonként 106-120, a kisüzemié 95-110, a választási malacé pedig 100- 150 forint volt. A garantált árakra alapozva Borsodban több üzem jelentős számú anyakocát, illetve kocasüldőt kíván hizlalásra fogni. Növekszik a fejlesztési és beruházási kedv a víziszárnyas-, illetve a pulykatartó magángazdák körében. A szakemberek remélik, hogy a következő hónapokban kialakul a keresleti piac. Borsodban is egyre többen tartanának vízi szárnyast, a bankok vonakodó hozzáállása miatt azonban ezek az elképzelések rendre meghiúsulnak. A bankok hitelnyújtással kapcsolatos vonakodása egyébként az ágazat egészére jellemző. A pénzintézetek számára ugyanis nem megnyugtató az állam hitel garanciavállalása, ezért csak az egy éven belüli hitelek átütemezésére hajlandóak. A kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodó kis- és középgazdaságoknak nincs esélyük arra, hogy közvetlenül vehessenek fel hitelt a banktól, így más lehetőség híján újra a felvásárló, feldolgozó, integrátor cégeknél kénytelenek előre lekötni termésüket, hogy termelésük alapfeltételeit biztosítsák. A várt adóskonszolidációs program kedvezően érintené mind a hitelezői, mind a gazdálkodói kört, de már előrelátható, hogy a kedvezőtlen adottságú üzemek többségében ez a lépés sem fog gyökeres változást hozni. Ezekben az üzemekben előbb-utóbb bekövetkezik a csőd, s ezzel megszűnik a településen az egyedüli foglalkoztatási lehetőség is, pedig mezőgazdasági vállalkozóként forrás és szakértelem híján csak kevesen foghatnak önálló gazdálkodásba. Végsősoron félő, hogy kény- szerűségből manufakturális, önellátó, kisgazdaságok sora fog kialakulni ezeken a településeken. — ella — Az államkötvények vételi- és eladási árfolyamai 1993. október 15. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1993.10.15. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 98,00 98,60 16,68 1994/B 97,23 97,83 14,43 19,50 1995/A 93,54 94,14 0,42 19,44 1995/B 93,67 94,27 19,39 19,39 1995/C 96,95 97,55 12,27 19,50 1995/F 95,72 96,32 4,89 19,50 1995/G 99,15 99,75 3,53 19,50 1995/H 99,25 99,85 1,87 19,50 1996/A 94,31 94,91 13,15 18,65 1996/B 96,03 96,63 12,75 19,29 1996/C 95,97 96,57 11,84 19,27 1996/F 95,93 96,53 7,24 •19,13 1997/C 94,09 94,69 11,24 18,48 1998/A 99,50 100,10 10,39 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. J
