Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-12 / 238. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. október 12., kedd Batthyány-emléknap A Vas megyei Ikerváron gróf Batthyány Lajos emlék­ünnepséget tartottak. A Sár­vár melletti községben 80 éve avatták fel a mártírhalált halt miniszterelnök egészalakos szobrát. Ez alkalomból Je­szenszky Géza külügyminisz­ter emlékezett Batthyány La­jos tetteire, példájára. Kulturális napok az egyetértésért A román Unesco-bizottság kulturális hajóutat szervezett az európai együttműködés je­gyében. A dunai program so­rán románián túl több rendez­vényt tartanak a Duna menti népek országaiban október 17-ig. Bulgária és az egykori Jugoszlávia azért maradt ki a programból, mert a háborús embargó miatt a Dunán nehéz megközelíteni a déli országo­kat. Budapesten kisplasztikái kiállításon, folklórműsoron, hangversenyeken és tudomá­nyos szimpóziumon vesznek részt a hajó utasai. A szerve­zők célja, hogy a rendezvény közelebb hozza egymáshoz a Duna menti népeket. Alternatív Nobel-díj Nők, illetve nők által veze­tett, az izraeli megszállás alatti Nyugati Parton, Zimbabwé- ban, Indiában és az amerikai sosón etnikum körében tevé­kenykedő mozgalmak osztoz­nak az idei alternatív Nobel-dí- jon. Az alternatív Nobel-díjat Jakob von Üxkull, svédországi német filatelista 1980-ban alapította, s évről évre de­cember 9-én, az igazi No­bel-díj átadásának előestéjén nyújtják át Stockholmban. A kitüntetéssel a harmadik vi­lágbeli állapotok jobbításában, így a környezet és az emberi jogok védelmében felmutatott kiemelkedő teljesítményeket ismerik el. Színügyi bizottság Debrecenben Színházpártoló értelmiségi­ekből színügyi bizottság ala­kult Debrecenben. A Csokonai Színház igazgatósága mellett működő társadalmi testület alakuló ülésén Lengyel György, a társulat igazgatója reményét fejezte ki, hogy ez­zel új fejezet nyílik a város és színháza kapcsolatában. A színügyi bizottság díszelnö­kének Szabó Magda írót, a vá­ros díszpolgárát kérték fel, el­nökké pedig Görömbei András professzort, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Irodalmi Intézetének igazgatóját vá­lasztották. „Tapintható” tárlat A látás, a vizuális felfedezés csodáját és örömét próbálja a tapintás által átélhetővé tenni az a tárlat, amely a Kiscelli Múzeumban nyílt. A kiállítás alcíme: Politikus és poétikus portrék. A szobrokat világos hátterű tárlókra helyezték a rendezők, amelyből éleseb­ben rajzolódnak ki a körvona­lak, és a csökkentlátók érzéke­lését segíti elő a műtárgyak erős fényű megvilágítása is. A hagyományos képszöveg mel­lett Braille-írás is szolgálja a látássérültek tájékozódását. Kortársaink az irodalomban Erdődy Edit Mándy Iván, Frá­ter Zoltán Áprily Lajos és Nagy Sz. Péter Hatvány Lajos című irodalomtörténeti munkája a Kortársaink című sorozatban je­lent meg. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia Irodalomtudo­mányi Intézete sorozatának könyvei a Balassi kiadó gondo­zásában láttak napvilágot. A Csokonai Színkör új bemutatója Menjünk késhegyig, avagy a cselédélet viszontagságai Egy jelenet az előadásból — Szalontai Eszter és Kovács Éva (Fotó: Török Anett) Menjünk késhegyig, kö­télvégig vagy akár tejesem­ber gumikesztyűjének to- rokrafeszüléséig, a Cselé­deknek mindegy, csak az a fontos, hogy legyen valami. Valami más. Ami több, mint a saját mocsok, mert a mo­csokba még belehalni sem lehet — csak beledögleni. Ez munkál Jean Genet Cse­lédek című darabjának szerep­lőiben, a szolgálóleány test­vérpárban. Ez mozgatja kis­ded játékaikat, úgynevezett rí­tusaikat. Ez viszi őket odáig, hogy — majdnem — meg­mérgezzék úrnőjüket, majd­nem életére törjenek egymás­nak, s végül „kollektív” öngyil­kosságba meneküljenek. Adva van egy polgári (felte­hetőleg nagypolgári) család, és egy testvérpár szolgálóle­ány gyanánt. A cselédeknek láthatóan nincs rossz dolguk: egyszerű, de gondozott a ru­házatuk, tető van a fejük fölött, megvan a napi betevőjük, az úrnőjük sem gonosz bo­szorka. Éppenséggel mind­ezek hiányozhatnának is. Mégis szenvednek — annyira látványosan, ahogy csak nők tudnak szenvedni, s hogy azt már kissé túlzásnak is érez­zük. Szenvedésük oka, hogy testközelben érzik a jólétet (szép ruhákat, ékszereket stb.), és ki vannak zárva be­lőle. Sőt, szolgálniuk kell azo­kat, akik e jólétet élvezhetik. A két testvér tehát szenved, s teljes szívéből gyűlöli és irigyli urait — előttük természetesen jól leplezve. Efféle helyzetbe persze még nem szokás bele­halni (még Vizyék is ennél többért pusztultak el Édes Anna kezétől). Genet sem gondolhatta komolyan, hogy elhisszük, csak mert valaki cseléd — ha még oly érzékeny lelkű is —, okvetlenül ennyit kell szenve- legnie, a végén megbolondul­nia és meghalnia. Nem is egy­szerűen ebbe, illetve visz- sza-visszatérő játékaik — úr­nőt és cselédet játszanak — végigjátszásába halnak bele a Cselédek: öngyilkolásuk hite­lét az is támogatja, hogy fél­nek áskálódásaik kiderülésé- től. (Merthogy áskálódtak is rendesen. Még attól sem ri­adva vissza, hogy névtelenül följelentsék az urat, az úrnő férjét.) Genet darabja végső­soron az osztályharcról szólna, csak éppen nem mer. Cselédei nem jutnak el a fel­ismeréshez, hogy mit kellene cselekedniük; eleve sikerte­lenségre ítélt akciókkal pró­bálnak változtatni helyzetü­kön, és közben egymáson élik ki elfojtott indulataikat. Végül uraik helyett is magukat pusz­títják el: az egyik méreggel, a másik — várhatóan húga megmérgezésével megvádol- tan — akasztófával véli sorsát be- és kiteljesülni. Jean Genet darabja mára sokat vesztett „antiszínházi- ságából”. Világos, jól érthető darab lett, főleg olyan elő­adásban amely nem is igyek­szik ködösíteni, eltávolítani közönségtől. Márpedig a ka­posvári Csokonai Színkör elő­adása ilyen. „Testre szabott” — jutalom- játékszámba menő — darabot választott ezúttal társulata számára a rendező (és for­dító), Zoltán Gábor. Az elő­adók pedig kitűnő játékkal há­lálták meg a darabválasztást. Különösen Vörös Ildikó és Varga Csilla produkált kiemel­kedőt. Nagy László Filmvígj átékhét Kaposváron Aki nevet, hozzátesz vala­mit arasznyi életéhez — hangzik a bölcs mondás. Hát most kacaghatunk, ugyanis a Kaposi Őszi Napok rendez­vénysorozat keretében a Mű­vészmozi (Kossuth Lajos u. 37.) a héten öt vidám — s né­hol izgalmas — filmre várja a nézőket. Tegnap a nagysikerű Reszkessetek, betörők! má­sodik részét vetítették, ma 12-én pedig a Sose halunk meg című, Koltai Róbert által rendezett fergeteges humorú vígjátékot mutatják be. Ebben többek között a Csiky Gergely Színház egykori és mai művé­szei szerepelnek. Holnap az Állj, vagy lő a mamám! című film következik, amelyben Sylvester Stallone „poénkodik”. 14-én Richard Donner filmjét, a Halálos fegy­ver harmadik részét láthatják Mel Gibson, Danny Glover és Joe Pesci főszereplésével. A filmvígjáték hetét Emile Ardo- lino filmje, az Apáca-show zárja. Erről csak annyit: se szex, se pia. Se pasi. Se semmi... A vetítések délután fél hat­kor kezdődnek. T. R. A Drávától a Balatonig A legapróbbak is ropják Már az új tanév elején el­kezdődtek a próbák a megye gyermektáncegyütteseiben. Némelyik még a nyáron sem tartott igazán szünetet, hiszen a fellépések, a külföldi utak újabb és újabb próbákat köve­teltek. így volt ez a kaposvári Somo­gyi Aprók gyermektánc-együt- tesben is. A Németh Ágnes ve­zette csoport a Szakszervezeti Művelődési Házban készül fel­lépéseire. A Kaposi Őszi Napok keretében október 30-án este rendezendő bemutatón azon­ban barátait is vendégül látja. A közönség a barcsi Kis-Boróka, a lengyeltóti Ördöngös gyermek- tánc-együttes, a balatonsze- mesi néptáncszakkör, valamint a buzsáki hagyományőrzők produkciójának is tapsolhat. A másfélórás műsorban minden együttes hozza saját kísérőze­nekarát; a Somogyi Apróknak ezúttal a békéscsabai Békés Banda húzza majd a talpaláva- lót. A népes fellépőgárda újfent bizonyítja: Somogybán őrzik a hagyományt. Ehhez azonban olyan kiváló szakemberek is kel­lenek, mint amilyenek a cso­portok műhelymunkáját irányít­ják. - L ­A XXL századra jövendölt próféciák Magyar-osztrák tárlat az Állami Operaházban Kádas István festő- és grafi­kusművész, valamint Harry Brenner osztrák szobrászmű­vész legújabb munkáiból nyílt tárlat a Magyar Állami Operaház Vörös Szalonjában. Kádas István zenei ihletett- ségű képgrafikáit és Honfogla- lác című sorozatának legújabb képeit állította ki a dalszínház­ban. A tus-akril műveken kívül két új Kádas táblakép is látható, amelyeken a művész a XXI. századra jövendőit próféciákat, sorskérdéseket jelenítette meg. Kádas magyarországi tárlatok mellett bemutatkozott a johan­nesburgi és a jeruzsálemi kö­zönségnek is. Harry Brenner bronz plaszti­káit hozta el az operaházi tár­latra. Az alkotók párbeszédét, kortárs szolgáló tárlat egy hó­napig tart nyitva. Kamarahangverseny a kaposvári zeneiskolában pénteken este Híres művészek a pódiumon Cigányfolklór Marcaliban Nagyapák a negyedik kazettán Marcaliban a négynapos nemzetközi vásáron délutá­nonként a Cinni Jag cigány­tól klór-együttes szórakoztató a közönséget. Az együttesről Bálint József a zenekar vezetője mondta: — 1988 februárjában alakultunk. Nagyon sokat köszönhetünk a marcali művelődési háznak és igazgatójának, Bőszné Kiss Ka­talinnak. Helyet adtak ahol gya­korolhattunk, a hagyományos fakanál és ceglédi alumínium­kanna mellé gitárokat és tambu- rát is kaptunk. Tavaly nyáron to­vábbképzésre mehettünk Nyír­egyházára egy hatnapos tá­borba. Mondanom sem kell: az összes költséget az intézmény állta. Amíg az első kazettánk meg nem jelent, fellépési lehe­tőségekhez juttattak bennünket. Eljutottunk Ausztriába is, ahová most már ötödször hívtak vissza bennünket. Többször felléptünk Budapesten, Siófokon, Nagyka­nizsán, Zalaegerszegen is. Sze­repeltünk a Ki mit tud? verse­nyen. Igaz, hogy kiestünk a me­gyein, Kaposváron, de ott rávi­lágítottak a hibáinkra, s ezeket kijavítva esélyünk lehet legköze­lebb a továbbjutásra. A most készülő negyedik ka­zettánk anyaga miatt nagyapá­inkhoz fordultunk. Igyekszünk minél többet hangszalagra rög­zíteni azokból a nótákból, ame­lyeket már szinte csak ők ismer­nek és halálukkal feledésbe me­rülnének. Most öttagú a zenekar: Ko­vács József énekes, Simon Zoltán és Kovács József gitá­ron, Horváth Róbert kannán és fakanálon, Bálint József pedig tamburán játszik. Az együtteshez tartoznak még azok a fiatalok, akik táncukkal színesítik a műsort és talán to­vábbviszik gyönyörű hagyomá­nyaikat. — A legnagyobb elismerés az volt, mikor a vásáron dr. Sütő László odajött hozzánk. Marcali polgármestere gratulált, és megköszönte a fellépésünket. Szalai Erika A kaposvári zeneiskola pe­dagógusai nagy hangsúlyt he­lyeznek arra, hogy minél jobb és színvonalasabb munkát végez­hessenek. Ebben az évben pél­dául Budapestre járnak a zon­goratanárok az egyik új magyar zongoraiskola tananyagának és módszereinek megismerésére. Terveik között szerepel az is, hogy meghívják iskolájukba az új japán zongoraiskola szerzőjét is, Kasé Sonokot, akinek kiegé­szítő jelleggel használják a módszereit. A vezetőség is tö­rekszik arra, hogy a lehetősé­gekhez mérten kiegészítő, is­meretterjesztő programokat szervezzen a tanulóknak és az érdeklődő felnőtteknek. Nagyon fontosnak tartják, hogy csak ér­tékes és színvonalas hangver­senyek megrendezését támo­gassák, mert ezzel is segítik a fiatalok fejlődését és zenei ízlé­sének formálását. E szellem jegyében október 15-én, pénteken este 7 órakor egy kamarahangversenynek ad otthont a zeneiskola Bar- tók-terme. A koncert megrende­zéséhez segítséget nyújtott egy szponzor is. A fellépő művészek: Perényi Eszter Liszt-díjas, a Magyar Rádió 1969-es országos hege­dűversenyének első helyezettje, a zongorapartnere Lugosi Anna lesz. Műsoruk első felében a nagy klasszikus zeneszerző, W. A. Mozart műveikből játszanak egy kis válogatást (szonáta, rondók stb.), a második részben spa­nyol és francia szerzők előadási darabjait. Sarasate a XIX. szá­zadban született hegedűmű­vész, aki komponált is; introduk- ció és Tarantella című művét tűzték műsorukra. Cesar Franck szintén múlt századi szerző, aki a szonáta klasszikus felépítését változtatta meg. Erre példa az est befejező száma­ként egy hegedű-zongora szo­náta. A bevételt a művészek és a rendezvény támogatója a Mik­rokozmosz Művészeti Alapít­vány javára ajánlották fel. Nyugdíjasok részére most is díj­talan a belépés. Nagy Gabriella A Morandi-gyűjtemény Bologna büszkesége Grandiózus múzeum nyílt Bolognában Giorgio Morandi, századunk egyik legnagyobb festőjének műveiből. A Palazzo D’Accursio első emeletén a világ legnagyobb Morandi-gyűjteménye található: tizenöt teremben a művész 216 alkotását — olaj- festményeket, akvarelleket, metszeteket — lát­hatja a közönség. A műveket részint a polgármes­teri hivatal vásárolta össze az évek során, részint a Morandi család adományozta a városnak. A Bolognában élő és alkotó Giorgio Morandit csodálta Chagall is, aki egy Morandi-képet adott lányának nászajándékként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom