Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-19 / 244. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. október 19., kedd Bene János kiállítása a nagyberki iskolában Dobozba zárt világunk Perényi Eszter és Lugosi Anna hangversenye Kaposváron Öröm itt játszani Szervezik az Országos Köznevelési Tanácsot A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a közoktatási törvényben foglaltakhoz híven megkezdte az Országos Köznevelési Tanács létrehozásának szervezését. A törvény a Magyar Tudományos Akadémia, a pedagógusképző felsőoktatási intézmények, valamint az országos pedagógus szakmai szervezetek képviseletét írja elő a tanácsban. A minisztérium ennek értelmében egy-egy jelölt állítását kérte az MTA elnökétől, továbbá minden olyan felsőoktatási intézmény vezetőjétől ahol pedagógusképzés folyik (46 ilyen intézmény van az országban), valamint az oktatásban érdekelt, 81 szakmai szervezettől. A jelöltek a törvényben rögzítetteknek megfelelően kerülnek a Köznevelési Tanácsba. A Magyar Szalon első kiállítása A magyar képzőművésztársadalom összefogását felvállaló Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesület kiállítást rendezett; ez a hét végén nyílt meg Budapesten, a Magyar Honvédség Művelődési Háza Stefánia galériájában. A hazai képzőművészet különböző irányzatait reprezentáló tárlaton 188 képzőművész szerepel egy-egy alkotással. A magyarországi alkotók munkáin kívül érkezett műalkotás Ausztráliából, Svájcból, Németországból, az Egyesült Államokból és Ausztriából is. Közoktatásfejlesztés pályázattal A Közoktatásfejlesztési Alap következő pályázata a Nemzeti Alaptanterv elfogadása és nyilvánosságra hozása után kerül kiírásra — tájékoztatott a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Azokat a pályázatokat, amelyeket készítőik a tavalyi kiírásra hivatkozva az idén március 1-jéig beküldtek, a tárca megőrzi és a pályázat újbóli kiírásánál figyelembe veszi. 110 éves a szegedi Somogyi- könyvtár Egésznapos programmal ünnepelte alapításának 110. évfordulóját a szegedi Somogyi-könyvtár. Az érdeklődők megismerkedhettek az intézmény legbecsesebb dokumentumaival, majd felolvasóülésen számoltak be a kutató munkatársak tudományos eredményeikről. Ezen a napon új fiókkönyvtárral is gazdagodott: a Klebelsberg-tele- pen készült el a 40 négyzet- méteres könyvtárépület. Leonce és Léna az Odeonban Nagy sikerrel vendégszerepeit Bécsben a Budapesti Kamaraszínház: Büchner Leonce és Léna című darabját Eszenyi Enikő rendezésében a Colelgium Hungaricum meghívására adta elő a társulat az Odeon színházban. A hét végén a nézőteret a Bécs vonzáskörében és Burgen- landban élő magyar anyanyelvű közönség töltötte meg. A nagyszerű előadást, a színészeket nagy tapssal köszöntötték. Kifogyhatatlan kísérletezőkedv jellemzi Bene János kaposvári festőművész nagyberki kiállítását. S hogy ily színes kép fogadja az általános iskolába betérőket, nemcsak azért van, mert Bene János elsősorban a szakmát szeretné bemutatni a tanulóknak; megannyi fortélyával, az ábrázolás és a kifejezésmód kettősségével, hanem azért is, mert a kiállítás egy képzeletbeli séta az alkotói úton. A manhattani felhőkarcolók, s a kép síkjából térbe emelkedő dobozház a pálya kezdetén születtek. Figyelmeztetnek az uniformizált paneltömbök A Tájak-Korok-Múzeumok mozgalom 1977-ben kötetlen formában indult azzal a céllal, hogy az ország természeti- és kulturális értékeivel minél több embert ismertessen meg. Nyolc évvel később egyesületet alakítottak azok a tagok, akik bélyegzéseket gyűjtöttek a mintegy kétezer műemléki templomban, múzeumban, tájházban, arborétumban. Az elmúlt években sorra alakultak vidéken is az egyesület klubjai, így a jelenleg működő több mint ötven közül idén szeptemberben Kaposváron is megkezdte egy a működését Androvics Józsefné vezetésével. Most nyílik először lehetőség arra, hogy saját programokat szervezzen a 35 tag. Első kirándulásukon — november 6-án — Göcsej tájaira utaznak. A A hazai kerámiaművészet sokféle irányzatát, stílustörekvését illusztrálja a Magyar Keramikusok Társaságának a napokban megnyitott bemutatója. Ambrus Éva, Antal András, Bráda Enikő, Gerle Margit, Geszler Mária, M. Kiss Katalin, Minya Mária, Nagy Márta, Pannonhalmi Zsuzsa, Tamás Ákos, Thury Levente, Veress Miklós, Zavadszky Éva munkái láthatók többi között a budapesti Csók István Galériában. A csoportos kiállításon a keramikusok száztíz tagot számláló társaságának majdnem a kártékony voltára. A dobozba zárt világ megannyi bajára. E gondolatkör későbbi munkáiban is „visszaköszön”. Szinte felkiáltójel Egy kocka természet című képe, amely újfent hangsúlyozza a környezet- és természetvédelem jelentőségét. Egy megkésett állapot hű kifejezője a plasztikus arany-alappal hatásossá tett kép. Ezen az alkotáson is érzékelhető az úgynevezett flot- tázs-technika. Bene János egyre gyakrabban választja ezt. Korábban a „reneszán- szos” finomságot kedvelte, egy idő után rádöbbent: e klubtagok az egyesület központjától igazolványt kapnak. A felnőttek éves tagdíja 200-, a nyugdíjasoké 100-, a diákoké 50 forint. A tagsági igazolvány ingyenes vagy kedvezményes belépést biztosít múzeumaik többségébe. Programjaik között szerepel kirándulás, gyalogtúra, diavetítéssel egybekötött érdekes, színvonalas előadás. A közösség olcsóbban juthat hozzá a TKM kiskönyvtársorozatához, térképekhez. Foglalkozásaikat is rendszeresen, hetenként kedden, 16 és 18 óra között tartják Kaposváron, a Fő utca 37-39. számú épület 311-es termében. Akit érdekelnek a műemlékek, a turisztika, azok a klub működéséről bővebb felvilágosítást kaphatnak klubnapokon. (Stelly) fele mutatta be alkotásait: egyedi dísz- és használati tárgyakat, kerámia plasztikákat, illetőleg sorozatgyártásra is alkalmas épületdíszítő kompozíciókat. A hazai keramikusok zömét tömörítő szervezet három esztendővel ezelőtt jött létre, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének keretében. A társulás alapvető feladatának tartja a szakma rangjának elismertetését. Szükségesnek vélik az előző művésznemzedékek alkotásainak széles körű megismertetését is. Bene János: Niké technika is érdekessé, széppé teheti a faktúrát. Több alkotásában ötvözi e két kifejezés- módot. Jó példa erre az Önarckép, s a szárnyaló Niké is. A haragos zöldek vihar-tánca a háborgó lélek nyugtalanságáról mesél. Egyik, impresszionisztikus hangulatú képén a tájképfestő alakja szinte feloldódik a természetben, a másikon darabjaira foszlik az idilli, pasztellszínekkel megálmodott táj. Valahogy úgy, mint amikor legszebb álmaink vesznek ködbe... (Lőrincz) A körzetesítés előtt Kelevíz- nek is volt iskolája. Egy, a település művelődésének sorsát szívén viselő pedagógus házaspár oktatta a felcseperedő falubelieket. Az iskolához szép szolgálati lakás és egy mobil rendszerrel leválasztható, a hitélet gyakorlására alkalmas rész csatlakozott. Az iskola akkoriban a művelődés otthona is volt; itt szökkent szárba a felnőtt színjátszás. Húsz év alatt azonban minden megváltozott. Egyedül a kultikus célokat szolgáló helyiség őrizte meg eredeti szerepét s maradt az egyház tulajdonában. Az épület másik részét, amely a községi közös tanács tulajdonában volt, elcserélték. A hajdani meszteg- nyői szövetkezet az ipartelepítés lázában, a tulajdon fejében létesített itt egy kilenc munkást foglalkoztató varrodát. így lett az egykori iskolaépületnek már 3 — a mesztegnyői szövetkezet, a katolikus egyház és a ke- levízi önkormányzat — a tulajdonosa. „Közös lónak túrós a háta” — ez a mondás különösen érvényes Kelevízen. Az iskolának ugyanis nincs igazi gazdája, nincs ki megóvja az enyészettől. Azaz lenne, ha egy bizonyos egyezség megszülethetne. Az újonnan alakult kelevízi körjegyzőség, az ön- kormányzati testület támogatásával elhatározta, hogy egyre szaporodó „kis” polgárainak biztosítja a helybeli oktatás feltételeit. Egy pedagógus házaspár letelepedett a faluban, az épület is áll még, ráadásul az Országgyűlés pályázattal támogatja azt a települést, ahol már volt iskola és a tulajdonjogot igazolni tudják. Itt jött a bökkenő. Zuhogott az eső, ennek ellenére nagyon vidáman érkeztek meg a művésznők: Perényi Eszter (Liszt-díjas, a Zeneakadémia tanára) és Lugosi Anna (aki ungvári születésű és Le- ningrádban tanult; 1972-től él Magyarországon, s ő is Zene- akadémia tanára). A régi ismerősökkel mindjárt a közös emlékeket elevenítették fel, a kaposvári zeneiskolában, az új kollégákkal pedig kedvesek, közvetlenek voltak. Még a zongorák minőségére sem panaszkodtak túlságosan: alkalmazkodtak a körülményekhez. (Bár talán jobb lenne, ha nem volna mire panaszkodni, de egy új koncertzongora milliókba kerülne.) — Hol van innen az a gyönyörű cserépkályha? —■ „robbant be” Perényi Eszter a kaposvári zeneiskola nagytermébe. — Többször koncerteztem már Kaposváron — mondta Perényi Eszter —, jó emlékek fűznek ide; most is szívesen jöttem. A Mozart-művekből álló első rész után már egy kissé fellélegezve, a szünetben folytattuk a beszélgetést. A vidéki zenei életről kérdeztem a hegedűművésznőt. — A nagy átalakulás a zenei életet sem kerülte el: erős decentralizálás figyelhető meg például a zenekarok alakulásában és működésében is. Nem biztos, hogy ez jó, de a szándék mindenképpen jobbító igényű. Szerintem nincs megfelelő apparátus sem, amelyik megfelelően menedzselni tudná ezt. — A Zeneakadémián művészeket, művésztanárokat — A testületi döntést követően megterveztettük az átalakított épületet — mondta Nemes László Kelevíz körjegyzője. — Egészen addig hittünk is a megvalósulásban, amíg fekete-fehéren ki nem derült: a mesztegnyői szövetkezet a tulajdon átadása nyomán szerzett összegből kívánja rendezni a problémáit. Az elhanyagolt épületrészért, az általunk megajánlott 590 ezer forint helyett 1 milliót követel. Ezt, a költségvetésünk jelentős részét kitevő összeget, nem fizethetjük ki. A iegnagyobb gondot az jelenti, hogy az említett pályázatot sem adhatjuk be, mert annae kritériuma a tulajdonjog igazolása... — Észerint föladták a terveiket? — Nem. Bár a szövetkezetét kötelezhetnénk az állagmegóvásra, értelme nem lenne, mert nincs pénze. A kivárás stratégiáját kell választanunk: a tető előbb-utóbb beszakad, s akkor majd csak sikerül egyezségre jutnunk... Jelenleg 30 iskolásgyermek utazik naponta a menetrend szerinti buszjárattal Mesztegképeznek: mi lesz a többi fiatal zenei nevelésével? —- Nagyon fontosnak tartom az ifjúsági hangversenyeket. A fiatalok zenei ízlésének, műveltségének finomítása, gazdagítása érdekében első szempont ez. Magam is sokat játszom az ifjúsági bérleti koncerteken. A Mikrokozmosz Művészeti Alapítványnak is azért ajánlottuk fel a bevételt, mert az a zenét tanuló gyerekek érdekeit szolgálja. — Mi a véleménye a kortárs zenéről? — A fiatalok nevelése mellett a másik, számomra nagy jelentőségű feladat, hogy megismertessem a közönséggel a mai magyar és külföldi, kortárs zeneszerzők műveit. Azt nem tartom túlságosan szerencsésnek, ha egy koncert csak ilyen művekből áll, mert az inkább csak egymásnak, zenészeknek szól. Általában azt a módszert követem, hogy hangversenyeimen egy-egy kortárs művet játszom. Vajda János, a Mario és a varázsló című opera szerzője testvéremnek, Perényi Miklósnak és nekem ajánlotta a hegedűre a csellóra írt Kettősversenyét, amelynek februárban lesz a bemutatója Budapesten. A koncert második felében Saraste és C. Franck-műveket játszottak ihletett, virtuozitásában is meggyőző előadásban. Két ráadást is hallhattunk: Kodály Kállai kettősét és Bartók Román népi táncok című művét. Ezen szavakkal jöttek le a színpadról: — Nagyon jó a közönség, figyel. Öröm itt játszani. Nagy Gabriella nyőre, és vissza. Az iskolát, akár csak az óvodát és az egészségügyet, közösen tartja fönn és működteti Kelevíz, Hosszúvíz, Gadány és Mesz- tegnyő. Az egy évre gyerekenként megállapított huszonnyolcezer forintos normatív támogatást ötvenezerre egészítette ki a kelevízi önkormányzat. Teszik mindezt úgy, hogy a sovány keresetű lakosoktól — méltányosságból — nem szednek be adót. Az iskolaépítés itt nemcsak az egyre növekvő létszámú alsótagozatos gyermekek helybeli oktatását oldaná meg, szimbolikus jelentősége is van. — 1990 óta a szerep nélküli kategóriából sokat lépett előre a falu, és tudjuk, hogy csak a saját erőnkre meg a pályázatokra számíthatunk — mondta a jegyző. — Úgy gondolom, hogy 30 gyermeknek mindenképpen érdemes iskolát nyitni és a gadányiak is arra hajlanak, hogy ide hozzák az alsótagozatosaikat. Nyolc hónapja van a mostani képviselő-testületnek arra, hogy ezt a gondot megoldja. Talán sikerül... Várnai Ágnes Tájak-Korok-Múzeumok Új klub alakult Kaposváron Kelevízen csak az idő oldhatja meg a gondokat Ha bedől a tető, lesz iskola ... a tető előbb-utóbb, beszakad...” (Fotó: Török Anett) Félszáz alkotó közös tárlata Kerámiakiállítás a Csók Galériában x
