Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-07 / 234. szám
1993. október 7., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Gondos gazdálkodás Rinyaszentkirályon Rinyaszentkirály az idén alig több mint 12 millió forintból gazdálkodik. A kis település költségvetésének háromnegyede a felügyelete alá tartozó intézmények fenntartására megy el, de képeztek egy majdnem félmillió forintos tartalékalapot és külön összeget különítette! el az azonnali intézkedést igénylő esetekre. Lábodon védik az értékeket A községszépítő kör tagjainak egyetértésével helyi rendeletet hozott a lábodi önkormányzat — arról, hogy megőrzik a település építészeti és természeti értékeit. Folyamatosan védelem alá helyezik a helyi és környékbeli, termé- szetvédelmileg figyelemre méltó Petesmalmot és Nagy- sallért, illetve a kányái legelőt és a kiskapui emlékfát. Módosítják Berény rendezési tervét Iharosberényben szükségessé vált a korábbi település- rendezési terv módosítása. Megváltozott ugyanis a 61-es út rekonstrukciós terve, a szennyvíz és a hulladékelhelyezés helye. Új lakótelkeket akarnak kialakítani, és rendezni kívánják a benzinkút környékét. Változott az elképzelésük a vásártér kialakításával kapcsolatban is. Műsorral köszöntötték az időseket Négyszázan vettek részt Nagyatádon a helyőrségi klubban az idősek világnapja alkalmával rendezett ünnepségen. A polgármester köszöntője után a Bárdos Énekkar lépett fel, majd Vadrózsa és a Rozmaring néptáncegyüttes műsora szórakoztatta a közönséget. Sikere volt a bod- vicai Horváth Ferenc és az öt- vösi Takács Ferenc verseinek és humoros előadásának. A máltai szolgálat segítsége A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nagyatádi csoportja segíti azokat a rászorulókat, akiknek ruhaneműre vagy lábbelire van szükségük. Hetente egyszer, csütörtökön ügyeletet tartanak a Széchenyi téri székházban, itt fogadják azokat is, akik bármilyen felajánlást tesznek a nehéz helyzetben levők megsegítésére. Tanszerbolt nyűt Nagyatádon Új tanszerbolt nyílt a héten Nagyatádon. A Mártírok utcai boltban — mivel a közelben iskola van — a diákok jövet-menet megvásárolhatják a legfontosabb taneszközöket. Az apró üzlet háztartási felszereléseket, továbbá füzeteket és játékokat árusít. A FUTKOSÓ MOST ÜRESEN ÁLL Fóliatömlőket készít a kisüzem Nagyatád börtönt kaphat Október 11: közmeghallgatás — Variációkegy témára (Folytatás az 1. oldalról) Utóbb kiderült, hogy nem kósza hírekről van szó, hanem valóságról: az igazságügy, illetve a honvédelem irányítói együttes előterjesztést tettek a kormány asztalára: Magyarországon már elviselhetetlenek a börtönviszonyok, újakat építeni drága dolog lenne, adott egy kihasználatlan hely, legyen benne új börtön. Nagyatádon nem vették jónéven a hírt. Mondván: nekik elegük van a menekülttáborból is, egy újabb börtönnel csak tovább romlana a köz- biztonság, a város amúgyis idegenforgalmát akarja fejleszteni, egy „csíkos intézmény” csak rontaná a reklámot. Az önkormányzat képviselői között van aki azt tartja: merő ábránd csak a növekvő nagyatádi idegenforgalom, mert a gyógyfürdő még egy autóbusznyi idegent sem képes befogadni, a szoborpark olyan amilyen. Egyszóval az idegennek kétórás város csak Nagyatád. A megfontoltabbak azt mondják: nem ártana megnézni azt is, hogy mit hozna a börtön a városnak. Bödi Ferenc alezredes, a volt katonai börtön parancsnoka számolni kezd. 1,3 milliárd forintot költené a tárca a meglevő épületek korszerűsítésére. Csupán a városszéli létesítmény gázellátására ötmillió forintot terveztek. Tizenhat 80 négyzetméter alapterületű családi otthont építenének. Beszáll- nának a város ivóvíz- és szennyvízhálózatának fejlesztésébe. Ami a legfontosabb: Nagyatádon egyre- másra szűnnek meg a munkahelyek, s a börtön 220 embernek adna munkát. Arról már nem is beszélve, hogy a fogva tartottak ellátását is városból kellene biztosítani. Ha nem lesz börtön, akkor 88 ember — az egykori futkosó alkalmazottjai — az utcára kerül. Bödi alezredes nem magát félti, hanem a munkatársait. Az igazságügyi tárca vezetői azt is elmondták a nagyatádiaknak, hogy azok kerülnének ide, akiket a bíróság 1-3 évre ítél el. A biztonsági rendszer pedig a legtökéle- sebb. Olyan börtönt szeretnének megnyitni Nagyatádon 1995. január 1-jén, amelyben nem háromszintesek az ágyak, hanem az európai börtönviszonyoknak megfelelőek. Mindezt nem akarják a városra kényszeríteni: döntsenek maguk a nagyatádiak. A polgármesteri hivatal október 11-én délután közmeghallgatást tart. Ha a városlakók nemet mondanak, akkor nem lesz börtön. Valahol máshol építik meg. Az épületek pedig maradnak az enyészetnek, merthogy honvédség nem költözik ide. A korszerűsítés a megélhetés alapja A méhészek elnöke műlépet is készít Vállalkozásba vágott a volt felszámoló Drágább a cukor, mint a méz — mondja Varga István, a Nagyatádi Méhészegyesület elnöke. — A vegyesméz 60 forintról indult, s az idén 100 forintnál többet nem akarnak adni az akácmézért sem. Ezért kell a méhészeknek is a berendezéseiket korszerűsíteni. Extrudálással készül a műanyag tömlő' (Fotó: Török Anett) — Nekünk kell alkalmazkodni, de ez a méhészet fejlődését is magával hozza majd — fűzi hozzá, s példaként saját tevékenységét említi. Több évtizedes kitartó és megbízható munkája révén Varga István műlépkészítő országos hírnévre tett szert. S van négyszáz család méhe is. Méhészetét állandóan fejleszti; nála programvezérlésű a pörgetés, és gépesítette az etetést is. A méhek lesöprését a keretekről egyszerű géppel végzi. Méhanyákat is tenyészt. A jövő útja — mint mondja — a több lábon állás. Azt tanácsolja a méhészeknek, hogy a viaszt is takarítsák meg, piacképes a virágpor és a propolisz is. — A műlépre az egészséges állomány fejlesztéséhez mindig szükség van. Az alacsony méz- és a magas cukorár miatt visszaesett e termék iránt a kereslet. Családi vállalkozásban végzett tevékenységünk bevétele 4-5 évvel ezelőtt elérte a bruttó egymillió forintot, most mindössze 250 ezer forintnál tartunk. Továbbra is olcsón és jó minőségben dolgozunk, vevők szép számmal jönnek az Alföldről is. Árainkkal nem tönkretenni, hanem segíteni akarjuk méhész társainkat. A műlépkészítésről elmondta, hogy a viaszt először 112 fokra melegítik, így elpusztul minden kórokozó. Ezt a viaszt többször ülepítik, szűrik, majd az a lépsajtoló hengerek közé kerül, s lehűtve a viasz megkeményedik. Egy automata gép olyan méretre vágja a műlépet, amilyet megrendeltek. S a kész termék gondos csomagolás után már szállítható. — A méhészek bizalmát élvezem — teszi hozzá az elnök —, mert a megrendelők saját anyagukból készült műlépeket kapják. Öntvehegesztő gépünk az egyik legnagyobb kapacitású: egy nyújtott műszakban két mázsa viaszt tudunk feldolgozni vele. Ilyenkor egész éjjel dolgozunk. — Fontos a lelkiismeretes munka — fűzi hozzá. — Távlatot csak ez adhat. S gazdaságos termeléssel maradhatunk piacon. Új műlépkészítő gépsor beállítását is tervezi. Ezt egyenesen Kaliforniából rendelte. A berendezés „lelke”, a henger már megérkezett. Az ösz- szeszerelést itt végzik, így a hatmillió forintos beruházás már csak mintegy hárommillióba kerül. Ha minden jól megy, akkor ez év végére már ezzel készíti a műlépeket. Németh István A Folplast egyéni vállalkozás próbaüzemelését végzi Bognár Imre Nagyatádon. A helyi ÉSZKV volt felszámolója is munka nélkül maradt, s így kisvállalkozásba kezdett: korszerű célgéppel fóliatömlőket állít elő. — Két éve foglalkozom fóliahegesztéssel. Eddig úgy vettem hozzá az alapanyagot — mondja a vállalkozó —, s ta- sakot, zsákot vagy szatyrokat készítettem. Keresetkiegészítésnek jó volt, de egy család nem él meg belőle. Ezért döntöttem úgy, hogy ezentúl én gyártom az alapanyagot is. Vettem egy közepes teljesítményű gépet; óránként húsz kilogramm tömlőt tudok vele előállítani. Az elektronikus vezérlésű gép polietilén-granulátumból extrudálással készít fóliát. A vastagság és szélesség tetszés szerint állítható. A berendezés majdnem négymillió forintba került. — Másfél millió forint vállalkozói kölcsönt vettem fel — mondja Bognár Imre. — Ebből a pénzből és saját erőből vásároltam meg az alapgépet. Egy összegben, készpénzzel kellett fizetnem. A vállalkozó több lábon akar állni. Villanyszerelő iparát sem adta vissza, s folytatja a fóliahegesztést is — most már maga termelte alapanyagból. Ennek konfekcionálásával — az alacsonyabb árak folytán — versenyképes tud maradni. Két munkással dolgozik, s azt tervezi, hogy a jövőben három műszakban használja majd a gépet. Ehhez azonban már a létszámot is emelni kell. A folyamatos termelés két hónap múlva indul. Addig korszerűsítésen töri fejét: a hulladékot is igyekszik hasznosítani. (Németh) Felújítás Bolháson Jövőre önálló lesz Bolhás. A helyi önkormányzat saját erőből újíttatta fel a polgármesteri hivatalt. A beruházás 1,8 millió forintba került. Képünkön: az utolsó simításokat végzik az épületen. (Fotó: Török Anett) Drága az új akna, de ennek van jövője Korszerű kavicsbánya Udvarhelyen Tizenegy hektáron gazdálkodik a Metalloplasztik Kft Somogyudvarhelyen. Betonból csöveket készít, kútgyűrűket, falazóblokkokat. A legújabb: egy külföldi szabadalom alapján gyártott fenékakna, amelynek nagy jövője van. — A bányaművelés szigorú szabályai szerint hozzuk a felszínre, mintegy nyolc méter mélyről az alapanyagot — mondja dr. Túri Dénes, a kft ügyvezető igazgatója. — A korábbi, szinte manufakturálisnak mondható kavicsbányászatot váltottuk fel korszerű technológiával ezen a bérelt területen. A Vitla mozgó kanala kotorja ki a kavicsot. Ez itt, a Dráva egykori árterén aprószemű, közepes szemcseszerkezetű, s jól hasznosítható. Évente tízezer köbmétert használtak fel eddig, ám újabban csökkent a kereslet. — Mintegy 30-40 féle terméket állítunk elő — mondta dr. Túri Dénes. — A lapszerű, gyephézagos köveket, falazóblokkokat most kevesebben veszik, a szenny- és csapadékvíz elvezetéshez gyártott 300-600 milliméteres csövekre azonban van kereslet. Selejt nincs nálunk, mert még a törött betonelemeket is feldolgozzuk. Új termékük a külföldi szabadalom alapján készített csatornaakna műanyag betéttel. Az európai szabvány szerint készítik. Ezt a beruházók drágának tartják, a műanyag betét ugyanis növeli a költségeket. Ám ez a fenékakna évtizedekig megakadályozza a vízszivárgást, s ezáltal védi a környezetet. — Ezé a terméké a jövő. Hasznosságára a megfontolt beruházóknak is fel kell figyelniük — érvel az igazgató. — Nem olyan gazdagok az önkormányzatok sem, hogy az olcsóbbat vegyék, hiszen az igazán sokba kerül nekik egy idő után. A 29 tagú kft — mint megtudtuk — évről évre nyereséges. 4,4 millió forint a törzstőkéje. Vagyonáról azonban megoszlik a bérbeadó és a kft szakértőinek véleménye. Amíg ebben egyezségre nem jutnak, a kft végzi mindennapi tevékenységét. Németh István
