Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-29 / 252. szám

■ 4 Hitelt kapott a vasút Tegnap a Pénzügyyminisz- tériumban írták alá a MÁV és a Postabank vezetői azt a 7 milliárd forintos hitelről szóló szerződést, amelynek felvéte­léhez, — a vállalati reorgani­zációs program keretében —, a kormány biztosít garanciát. Az összeg felvételéhez szük­séges állami garancia biztosí­tásáról szeptember 30-án döntött a kormány. A szerző­déskötést eredetileg a múlt héten pénteken szándékoztak aláírni, ez azonban akkor el­maradt. A napi likviditási gon­dokkal küzdő vasút további működéséhez nélkülözhetet­len összeget nem használ­hatja azonban a vasutasok béremelésének finanszírozá­sára a vállalat. Üzleti klub Miskolcon A miskolci Tokaj Vendéglá­tóház első emeleti termeiben megnyílt a Miskolci Üzleti Klub. A megnyitó alkamából rendezett sajtótájékoztatón az alapítók elmondták: az intéz­mény létrehozásának célja, hogy az aktív klubélet révén elősegítsék a hazai és kör­nyező országok üzletemberei között a sikeres együttműkö­dést. Fórumot kívánnak te­remteni a térség gazdasági fellendítését segítő törekvé­seknek. Kötvénykibocsátás az USA-ban A Magyar Nemzeti Bank újabb kötvényt bocsátott ki külföldön, ezúttal az Egyesült Államokban. A 200 millió dol­láros kötvényt teljes egészé­ben lejegyezték a befektetők. A kötvény lejárata 10 év, kibo­csátási árfolyama 99,843 szá­zalék, kamatozása 7,95 szá­zalék. Mindezek alapján a kötvény hozama eléri a 7,97 százalékot. A mostani köt­vénykibocsátás révén az MNB továbbra is jelen van az ame­rikai pénzpiacon. A múlt esz­tendőben szeptemberben ha­sonló nagyságrendű kötvény- csomagot hozott forgalomba. A fő szervező akkor is és most is a Salomon Brothers volt. A kötvény kamatozása jelenleg kétszázötvenöt bázisponttal haladja meg a hasonló lejá­ratú amerikai állampapírét. Taxis rendelet Szolnokon A szolnoki önkormányzat rendelete 120-ban állapította meg a város területén taxi­zásra használható gépjármű­vek számát. A határozat sze­rint amíg a taxik száma termé­szetes úton nem csökken a meghatározott mértékig, újabb engedély nem adható ki. Jelenleg a városban a köz­lekedési felügyelet engedé­lyével száznyolcvankilenc taxi üzemel, a túlkínálat miatt a ta­xisok csak napi 15-20 órás munkával tudnak kellő bevé­telhez jutni. Ez pedig növeli a kísértést a visszaélésekre. A kamara kezdeményezésével a városban működő taxis tár­saságok és a szervezeten kí­vüliek is egyetértettek. Kelet-európai üzletember találkozó A KGST megszűnésével megszakadt gazdasági kap­csolatok újraszervezése a témája annak a kelet-euró­pai nemzetközi üzletember találkozónak, amelyet no­vember 25-26-án rendez­nek Nyíregyházán. SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. október 29., péntek Az államadósság alakulása nem túl biztató 2800 milliárd „mínusz” (Folytatás az 1. oldalról) A következő években az adós-, hitel- és bankkonszoli­dáció is hozzájárul az állama­dósság mind terjedelmesebbé válásához. Korábban belföldi állama­dósságként a költségvetés bruttó tartozásait vették figye­lembe. Ez tartalmazza a Ma­gyar Nemzeti Bank által a költ­ségvetési hiány finanszírozá­sára nyújtott hiteleket, az úgy­nevezett nem kamatozó, a so­rozatos forintleértékelés miatt keletkezett tartozásokat, va­lamint a kibocsátott állampa­pír-állományt. Az így kialakult belföldi tartozások összege a múlt év végén 2171 milliárd fo­rintot tett ki, s várhatóan az idei év végére — benyújtott jövő évi költségvetési törvény- javaslat szerint — eléri a 2800 milliárd forintot. (Tavalyelőtt a belföldi tartozások 1731,3 mil­liárd forintot, 1990-ben 1346,9 milliárd forintot tettek ki.) A költségvetés terhei szem­pontjából azonban nem első­sorban a bruttó, hanem a nettó tartozások az érdekesek. Ezek után kell ugyanis kamatot fi­zetni. Az adatok szerint a múlt év végén a központi költségve­tés nettó tartozásai 1833,3 mil­liárd forintot tettek ki. Ez a költségvetést 146,5 milliárd fo­rintos kamatfizetéssel terhelte. Egy évvel korábban az állo­mány 1444,3 milliárd forint volt, s 83,5 milliárd forint ka­matot kellett kifizetni, 1990-ben 1057,4 milliárd fo­rintra rúgott a központ költség- vetés nettó adóssága és ka­matfizetési terhe 79,5 milliárd forint volt. A költségvetési bruttó adós­ság nem ad valós képet arról, hogy végül is milyen források finanszírozzák a kormányzati többletkiadásokat. A korábbi években s a költ­ségvetési hiányokat közvetve — a Magyar Nemzeti Bank ré­vén — nagyrészt külföldi hite­lekből finanszírozták. A költ­ségvetés tartozott a jegybank­nak, az MNB pedig külföldi for­rásból biztosította a hitelnyúj­tás fedezetét. Ezt kiszűrve ké­szült el a konszolidált állama­dósságot tartalmazó számítás. A bruttó államadósság ta­valy 1919,5 milliárd forintot tett ki. Ebből a belföldi államadós­ság csak 355,4 milliárd forint; a külföldi adósság 1564,1 mil­liárd forintra tehető. A felsorolt tartozásoknak nem része az úgynevezett monetáris bázis, ami a jegybankon kívüli bank­jegy- és érmeállományból, va­lamint a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett kereske­delmi banki kötelező és sza­badtartalékokból áll. A jegybank monetáris bá­zisa lejáratát és költségeit, va­lamint közgazdasági tartalmát tekintve is eltér az állam többi tartozásától, mivel keletkezése az állam pénzkibocsátási mo­nopóliumával és a jegybank monetáris politikájával függ össze. Ha a monetáris bázis két legfontosabb összetevőjé­vel — a készpénzállománnyal és a kötelező tartalékokkal — korrigálják a konszolidált nettó államadósságot, úgy az ily módon számított nettó tarto­zások tavaly csak 1257,7 milli­árd forintot tettek ki. Egy évvel korábban, 1991-ben a konszolidált bruttó államadósság 1675,5 milliárd forint volt, amelyből a belföldi 137,8 milliárd forintot, a kül­földi tartozásállomány 1537,7 milliárd forintot ért el. A mone­táris bázissal korrigált nettó ál­lomány pedig ebben az esz­tendőben 976,4 milliárd forint volt. Ugyanezek az adatok 1990-ben: a konszolidált bruttó államadósság 1260,2 milliárd forint, amelyben a belföldi tar­tozások összege 74,4 milliárd forint, a külföldi tartozásoké pedig 1185,8 milliárd forint. A monetáris bázissal korrigált nettó állami tartozások pedig csupán 710,7 milliárd forintot tettek ki. Zöldség úton-útfélen Kaposvár lakosságának könnyíti meg a téli beszerzést az a zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi cég, amelyik három alkalmi árusítóhelyet állított fel a városban. Egyet a Domus előtt, a másikat a szakszervezeti székháznál, a harmadikat pedig a városi sportcsarnok előtt. Fotó: Király J. Béla Kárpótlási jegyekért cserélnek részvényt Tájékoztató az októberi kárpótlási jegy ­részvény cserelehetőségekről Név Jegyzési vagy Osztalék Átváltási arány Felajánló csere időszak felkínált menny kp. jegy/részvény Zala Bútorgyár Rt szept. 15-nov. 15. ? 2/3 ÁVÜ (törzs) 210,6 millió Hajdúsági szept. 29-okt. 26. ? 2/3 ÁVÜ Iparművek Rt meghosszabbítás 112 millió lehetséges 1/1 ÁVÜ RT BB Rt jún. 30-okt. 30. 8% (elsőbbségi) 350 millió 3/4 ÁVÜ Pillér bef. jegy szept. 20-dec. 3. ? 1353,8 millió 3/4 ÁVÜ ARVIT Rt jún. 28- okt. 30. ? (törzs) 171,4 millió 5/2 ÁVÜ Rt Pick Szeged Rt nov. 8-nov. 19. 227 millió (törzs) A törszrészvények esetén az osztalék az évi adózott eredmény függvénye, ezért „?” szerepel az osztalék rovatban A Postabank Értékpapír Rt a most aktuális kárpótlási jegy-részvény cseréket mu­tatja be, és igyekszik hasznos tanáccsal szolgálni a kárpótol­taknak. A részvénycserék megíté­lésénél három főbb szempon­tot kell figyelembe venni. Egy­részt nagy jelentőséggel bír, hogy a kárpótlási jegyért be­cserélt részvény mennyire forgalomképes, azaz, ha tu­lajdonosának készpénzre van szüksége, mennyire gyorsan tud túladni rajta. (Ezt a fogal­mat a szakirodalom a rész­vény likviditásának nevezi.) Másrészt a részvény tulaj­donosa részvénye névértéké­nek alapján részesedik a válla­lat jövedelméből. Ezt oszta­léknak hívják. Az osztalék mértéke a rész­vény névértékének 5-10 szá­zaléka között mozog. Önma­gát tekintve ez nem tűnik von­zónak, összehasonlítva a 18 százalék körüli éves lekötésű bankbetétek kamataival. Viszont a részvények igazi hozama az árfolyamnyere­ségből adódik, s ez a harma­dik szempont a vizsgálódás­nál. Ugyanis egy részvény-ár­folyam — egy jó befektetés esetén — viszonylag rövid időn belül akár a többszörö­sére is emelkedhet. (A Pick részvényeket például tavaly decemberben 1200 Ft-on ad- ták-vették, ma pedig 3400 az árfolyamuk. Ez csaknem 200 százalékos kamatnak megfe­lelő hozam!) Az alábbi táblázat a jelenleg folyó cserék paramétereit mu- taja be: Következő cikkünkben rész­letesen tájékoztatjuk az olva­sókat a soron következő kár­pótlási jegyek Pick részvé­nyekre történő cseréjéről — melyben a Postabank Érték­papír Rt forgalmazói pozíciót tölt be — mivel jelenleg ez a csereakció a készpénzre tör­ténő átváltás mellett egy má­sik vonzó befektetési lehető­ségnek bizonyulhat a kárpót­lási jegy tulajdonosok szá­mára. Persze ezeknél a cseréknél figyelembe kell vennie a be­fektetőknek, hogy jóval több időt és fáradságot igényel — korábbi cikkeinkben már be­mutatott átváltásnál alkalma­zott jegyzési procedúra miatt — mint a kárpótlási jegy kész­pénzre történő átváltása. Postabank Értékpapír Rt Ezt kell tudni az új lakástörvényről (2.) A bérbe adók jogai és kötelességei A bérbeadónak a lakást a komfortfokozatnak megfelelő, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell átad­nia a bérlőnek, s kötelessége a lakásbérlet fennállása alatt a lakással összefüggő, a szer­ződésben vállalt feladatok tel­jesítése. Megállapodhat azonban a bérbeadó a bérlővel úgy is, hogy a lakást a lakó hozza rendbe, s szereli fel a komfort- fokozatnak megfelelő lakás- berendezésekkel. Ebben az esetben a megállapodásban rögzíteni kell a felmerülő költ­ségek megtérítésének feltéte­leit. A tulajdonos önkormányzat feladata az épület karbantar­tása, a központi berendezések üzemképes állapotáról való gondoskodás, a berendezé­sekben keletkezett hibák meg­szüntetése. A feleknek meg kell állapodniuk abban, hogy ha a lakó a tulajdonostól átvál­lalja a munkát, akkor milyen mértékű lakbérmérséklésre tarthat igényt. A bérlő igazolt költségeinek egy összegű megtérítését kér­heti a bérbeadótól abban az esetben, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő — élet­veszélyt okozó, az épület álla­gát veszélyeztető vagy a lakás rendeltetésszerű használatát akadályozó — hibát hárított el. A bérlő igazolt költségeit a bér­beadónak haladéktalanul, egy összegben meg kell térítenie. Ha a bérbeadó a nem azon­nali beavatkozást igénylő, de a rátartozó karbantartási, felújí­tási munkát a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, a bérlő a bíróságtól kérheti, hogy köte­lezze a bérbeadót a hiba kijaví­tására. Lehetőség van arra is, hogy a tulajdonos helyett és költségére a munkát elvégez­tesse. (Folytatjuk) Ferenczy Europress Vállalkozástan — kezdőknek Sokan szeretnének manap­ság vállalkozni, hiszen erre buzdítja őket a rádió, a televí­zió, a sajtó. De a kényszerű­ség, a munkanélküliség, a jobb megélhetés reménye is erre ösztönöz sokakat. Ho­gyan induljanak el? Hová for­duljanak először? Egyáltalán ki lehet ma Magyarországon vállalkozó? E kérdésekre ke­ressük sorozatunkban a vá­laszt, a téma jogi szakértője, dr. Bese Júlianna segítségé­vel. — Először is célszerű tisz­tázni, hogy ki lehet vállalkozó A jó egyéni vállalkozó — mondja a szakértő. — Két alapvető forma: egyéni és a társas vállalkozás létezik. Kö­zülük elsőként foglalkozzunk az egyéni vállalkozásokkal és az ide vonatkozó jogszabá­lyokkal. Annak, hogy valaki egyéni vállalkozó legyen, legfonto­sabb feltétele, hogy Magyar- országon állandó lakóhellyel, illetve, ha külföldi személyről van szó, akkor magyarországi lakhatási engedéllyel rendel­kezzen. Lényeges feltétel a 18 éve? minimális korhatár (kivéve, ha már érvényes há­zasságot kötött valaki — ek­kor ugyanis lehet a vállalkozó fiatalabb is!); nem állhat cse­lekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt. — Milyen tevékenység mi­nősül egyéni vállalkozásnak? — A lényeg az üzletszerű gazdasági tevékenységen van. Azaz saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából dol­gozik. Például nem szükséges vál­lalkozói igazolvány ahhoz, hogy valaki két-három éven­ként eladja az autóját, mert ez eseti és nem rendszeres te­vékenységnek minősül. Ha azonban valaki azért vásárol autókat, hogy azonnal el is adja őket, akkor már üzlet­szerű, vállalkozói igazolvány­hoz kötött ténykedést folytat. Az egyéni vállalkozó nem­csak egyféle, hanem több, egymáshoz kapcsolódó, egymást kiegészítő, vagy akár egymástól merőben el­térő tevékenységgel is fog­lalkozhat. Például termelő és kereskedő is lehet egy személyben. N. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom